Budapesti Hírlap, 1910. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1910-03-12 / 60. szám

1910. március 12. BUDAPeSti HÍRLAP. (60. sz.) magánúton a legkönnyebben és leggyorsabban a JES-OUI-SI című lap útján lehet megta­nulni. Előfizetési év egy nyelvre negyedévenként­­i korona. An­gol, francia vagy német mu­tatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, VX. Andrássy­ út 97. 03Q31 Szombathely és BUDAPEST,VI Váci­ körút 61. sz Motoros cséplőkészletek: Stabil benzinmotorok 1—23 lóerőig Szívógázmotorok IS lóerőtől minden nagyságban: műlábak, mű­kezek, műfűzők, támgépek, egyenestartók, has­kötőkről és az összes betegápolási cikkekről szóló nagy képes árjegyzékünket bárkinek ingyen és bér­mentve, zárt borítékban küldjük. Univerzális sérvkötők páratlanok, kis gumi nyom­lappal legnagyobb sérv is elzárható. Sérvkötők, egyoldalú 4—14, kétoldalú 8-28, gumiból 6-12 K. Gumiharisnyák, haskötők mérték szerint készíttetnek. + Magyar Orvosi JL Műszertár­­ Budapest, VE, Rákóczi­ út 32. (a Rókus-kórházzal szemben.) Pontos címre és­­ vörös­­keresztre ügyeljünk. Gazdasági gépgyár­­is Malomépítés. LEGMAGASABB és LEGOLCSÓBB ELŐLEGEKET sorsjegyekre és értékpapírokra azonnal írta: Ormándy Miklós dr. ...... r. ll. fögymn. tanár. ■ Ára fűzve 2 korona, diszkötésben 3 korona Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkiadóhivatalában­­ pénz élezet«» beküldése vagy utánvét mellett. P­ROPPER és OISLY bank- és váltóüzlete Budapest, VI., Andrássy­ ut 32. szám. Gü­mökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak Csakis eredeti csomago­lású Sk­olip „Ilocbe“-t kérjen, minden után­zatot vagy pótkészít­­m­ényt kérünk a legha­tározottabban vissza­­utasítani. 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal­­maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar­­tusos gyermekeknek fontos szere a Sirolin „Rocne“. * A táplálkozást nagyban elősegítő Sirolin irodalmatÁ­ll kívánatra Ingyen és bérmentve küld SIROLIN |Jhágagadji F. Roffmann-La Roche & Co. Wien, Ilii, InbhiguM S. - ■ KÜLÖNFÉLE. X Napóleon és Mária Lujza eljegyzése. E hSnap 8-án volt száz éve annak, hogy I. Napóleon megkérette Berthier marsall által Mária Lujza osz­trák főhercegnő kezét. A hercegnő megkérése ünne­plés szertartás közepette ment végbe a bácsi császári palota szertartástermében. Berthier marsall, Napó­leon követe és kísérete három hatfogatú kocsiban férkezett a palotába. II. Ferenc Császár (mint magyar király I. Ferenc) szertartásosan fogadta őket, mire azután Berthier francia beszédben Napóleon nevében megkérte Mária Lujza főhercegnő kezét és nyomban meg is kapta a császár beleegyezését. Ferenc császár és király azután a terembe hivatta Mária Lujzát, a­ki a terembe lépve, a szokásos meghajlások közepette közeledett a trónushoz és apja balkeze felől állt meg, arcával feléje fordulva. A követ most megismételte urának, a francia császárnak kérését s egyben Napó­leon levelét, meg arcképét nyújtotta át a hercegnő­nek. Mária Lujza azután meghajította magát apja előtt, megadta beleegyezését, és átadta Napóleon leve­lét főudvarmesternőjének, arcképét pedig a mellére akasztotta. Ferenc azután elbeszélgetett a francia kö­vettel és megelégedését fejezte ki azon, hogy Napó­leon olyan tiszteletreméltó és nagyérdemű férfiút bí­zott meg kérése tolmácsolásával, majd kezével jelt adott a távozásra, mire Berthier hátrálva, szokás sze­rint háromszor meghajolt és kíséretével együtt távo­zott. A­mikor a szertartásterem ajtajánál harmadszor meghajolt, Ferenc kissé megemelte kalapját, Mária Lujza pedig könnyedén meghajolt. Szemtanuk állít­ják, hogy ez voltt az a pillanat, a mikor a császáron és leányán erőt vett az apai és gyermeki érzés és mindkettő könyeket ontva, egymás nyakába borult. A hercegnő apja kezét csókolta, az uralkodó pedig megáldotta leányát és lakóosztályába kisérte.­­ Érdekes számok. A Statisztikai Havi Köz­­lemények­nek most jelent meg 1910. évi januári füzete. E­h szerint az 1910. év január hónapjában 62.876 gyermek született élve a magyar birodalom­ban, az elhaltak száma pedig 41.767-re rúgott, úgy hogy a természetes szaporodás 21.109-et tett. A közölt számokból a társországokra esett 8120 élveszületés, 5433 halálozás és 2687 főnyi szaporodás. A tavalyi január hónap eredményével szemben az 1910. évi január valamivel kedvezőbb eredménnyel záródott. A születések száma kevesebb volt ugyan 1186-tal az 1909. év január hónapjához képest, viszont a halá­lozás csökkent 3615-tel, úgy,hogy a szaporodás száma 2429-cel növekedett­ Legtöbb születés történt arány­lag a Tisza balpartján (ezerre :41.2), legkevesebb a Duna jobbpartján (ezerre: 31.3). A halálozás aránya a Királyhágón túl (25.8) volt a legrosszabb, míg a legkedvezőbb arányszámot e tekintetben a Duna jobbpartja (21.3) tünteti föl. A természetes szapo­rodás legnagyobb volt Máramaros vármegyében (26.2) és Szabolcs vármegyében (22.7), a társországokban pedig Pozsega vármegyében (16.4). Ezzel szemben azonban az anyaországban négy törvényhatósági jog­gal fölruházott város, a társországokban pedig két törvényhatósági joggal fölruházott város veszteség­gel zárta le az 1999. évi január hónap népesedési mérlegét. Legérzékenyebb volt a fogyás Baján (ezerre: 11.4). Az 1910. év január hónapjában 24.139 pár kö­tött házasságot a magyar birodalomban, még pedig 20.650 a szorosabb értelemben vett Magyarországon és 3489 Horvát-Szlavonországokban. 1909. év ja­nuár hónapjával összehasonlítva, 1910-ben 4571-gyel több házasságkötés történt. A kötött 24.139 házasság közül 1934, vagyis 1,ö1 százalék volt vegyes, ezek közül azonban Horvát Szlavonországokra csak 58 esett, az ott kötött házasságoknak 1,66 százaléka. Keresztény-zsidó házasságot 31-et kötöttek e hónap­ban, ezek közül 15-ben a menyasszony, 16-ban pedig a vőlegény tartozott a zsidó felekezethez. Az anya­országban kötött 1876 vegyes házasság közül 536 esetben (28,57 százalék) történt megegyezés a gyer­mekek vallása iránt; 257 esetben az apa, 279 eset­ben pedig az anya vallása javára. A legtöbb meg­egyezés a római katolikus és a református vallás­nak kedvezett (305, illetőleg 154). A 31 keresztény­­zsidó házasság közül 4 esetben történt megegyezés, mind a 4 esetben a keresztény fél vallásának javára.­­Az útlevél-statisztikai adatgyűjtés eredménye szerint a magyar birodalomban januárban 16.297 út­levelet váltottak; 12.868-at kivándorlási, 3429-et pe­dig egyéb célból. Ez útlevelekkel kivándorlásra jogo­sítottak 15.016, egyéb célból külföldre való elutazásra pedig 5219 embert, a­kik között 14.956 férfi és 5279 nő volt. A kivándorlásra jogosítottak közül 14.067- nek az útlevele Amerikába szólt, 262-é Romániába és 186­6 Németországba. (Az előző hónapban a ma­gyar birodalomban 11.064, az előző év január hó­napjában pedig 26.501 útlevelet váltottak.) A ki- és visszavándorlási statisztikai adatgyűjtés eredménye szerint a magyar birodalomból ez évi január folya­mán 7967 ember vándorolt ki, 6586 útlevéllel és 1381 útlevél nélkül. E számból Horvát-Szlavonországokra esett 1427. A kivándoroltak közül 7252 ment Ame­rikába, 370 (túlnyomóan Erdélyből) Romániába és 150 Németországba. A tengerentúlra kivándoroltak közül 3417-nek útlevele szólt Fiuméra és 2532-é más kikötőkre, de a valóságban Fiumén át 4770-en men­tek ki. Az 1909. év január hónapjához képest erő­sen csökkent a kivándorlás, a­mennyiben 1909. ja­nuárban 11.989 volt a kivándorlók száma. A csök­kenés e hónapban tisztán Magyarország javára esik, a társországokban a kivándorlók száma közel 500-al emelkedett. Az összes kivándorlóknak 27,5 százaléka (2189 ember) volt magyar anyanyelvű. A bevándorlási statisztikai adatgyűjtés ered­ménye szerint ez év január hónapjában a magyar birodalomban 962 ember kapott lakhatási engedel­­met; ez évben vagy az előző évben az országba beköltözött és január hónap folyamán lakás­­bizo­nyítványt kapott 579 egyén között volt 359 férfi és 220 nő; közöttük túlnyomó volt az osztrák honos (445); vallás szerint részletezve pedig legtöbb volt a római katolikus (406), azután következett a görög­keleti (59). A legtöbb lakhatási engedelmet Buda­pesten (146) és a határszéli vármegyékben adták ki. A magyar-román és a magyar-szerb határon januárban 74.747 ember lépett át s a belépők száma 1845-tel haladta meg a kilépők számát. E forgalom legnagyobb része természetesen vasúton, bonyolódott 21

Next