Budapesti Hírlap, 1910. április (30. évfolyam, 77-102. szám)
1910-04-16 / 90. szám
mondják a szállítók, de mintha mégis rosszul sikerültek volna. Mint mikor a hároméves korban utoljára látott óriási kertben alig tudunk megfordulni ötven évvel, úgy összezsugorodik minden asszonyi toalett-fantázia a megtestesülés pillanatában. A rajzok bájos ívei meredtek a valóságban, s amit egy-egy divatművész mesteri keze lehelt a szalmára, kis masamódjaink józanabb ujjai alatt valahogy szétomlanak, fölbomlanak . . . Az ízlés és divat legfogasabb problémája ez, hogyan állíthatni minden szakmunkához olyan erőt, amely föl tudja fogni a tervező, rendelő, súlyosan fizető közönség változatos eszméit. És itt nincs megoldás. A legelső szalonok sem képesek kielégíteni a kényesebb ízlésű vevőt. Nem jóakarat hijján, hanem mert teljességgel nincsen meg az az anyag, amelyet erre ki lehetne nevelni. Jóizlésű ember ezerszer kevesebb van, mint szép asszony a tavaszi korzón. Pedig ott ugyancsak káprázatos a déli fölvonulás, és ember legyen, amelyik meg nem szédül önmámorok és ré-mosolyok veszedelmes kereszttüzében . . . Ez az utolsó problémám mára, a legmulatságosabb egyben. Hogy miért nem csillognak oly hévvel egy szép szeptemberi napon az aszszonyi szemek, mint április és május idusán?! s hogy a legunalmasabb bürokrata is miért veti le oly egyszeriben a téli köszvényt és szomorúfüzi tartást, hogy máról-holnapra ruganyos léptei alatt olvadozzon a dunaparti aszfalt? Isteni tavasz! A te illatod veszedelmesebb probléma a késedelmes városi tanácsnál, Halleynál, a divatnál, az asszonyoknál... mert te mindezek eszén túljársz, furfangos, kacér világbolonditő, aki por, szél, gond és baj ellenére is derűt tudsz lopni megvénült szívekbe. Mi a te titkod? áruld el nekünk, akiknek nincs már egyebünk meg nem értett, föl nem fogott, le nem élt tavaszoknál... TÁVIRATOK. A porosz választóreform az urakházában. Berlin, ápr. 15. Az urakháza mai ülésének napirendjén volt a választójogi javaslat tárgyalásának módjáról való határozathozatal. A miniszterek közül Bethmann-Hollwea és Moltke jelentek meg. Bethmann-Hollwea miniszterelnök a következőket fejti ki: Teljesítvén a trónbeszédben a porosz képviselőház választójogának reformjára vonatkozóan foglalt ígéretet, a kormányjavaslat, ragaszkodván a nyílt választáshoz, az indirrektet a direkt választással pótolja és a választóknak három osztályba való összefoglalására az adófizetés szempontjai mellé fölvette a beszámítható maximális adóösszeg szempontját is. Tekintetbe jönnek továbbá bizonyos képzettség és más kvalifikáció. A képviselőház ellentétben a kormányjavaslattal az indirekt választást föntartotta és a bizalmi férfiak választására a titkos választóeljárást határozta el. A kormány, hogy semmiféle módot megkísérletlenül ne hagyjon, amely pozitív és az államérdekekkel összeegyeztethető célokhoz vezethetne és hogy lehetőleg megközelítse az egyik sokat hangoztatott követelést, elhatározta magát arra, hogy hozzájárul a képviselőház határozataihoz és ebből a szempontból kérem önöket, hogy a képviselőház határozatainak elvét ne vessék el. A részleteket illetőleg ezek a határozatok nem mindenütt tartalmazzák azokat a megoldásokat, amelyek szükségesek, hogy a javaslatot a maga egészében elfogadhatóvá tegyék. Különösen az úgynevezett kultúrterjesztőkre és a szavazókerületek megnagyobbítására vonatkozó határozatokat kell tökéletesíteni. Miután a képviselőházban erre vonatkozóan megegyezés nem volt elérhető, az államkormány az urak házában remél könnyebben megegyezést létrehozhatni és e javaslatot oly alakban elintéztetni, hogy az az ország szükségleteinek megfeleljen. Wedel-Bierdorf azt mondja, hogy az eddigi porosz választójog egészen kitűnő volt. Pártja kész a plutokratikus választójog ellen küzdeni és a titkos választójog ellen alapos aggodalmai vannak. Mirbach gróf kijelenti, hogy a titkos választás az ős-választókerületekben pártjának egy része előtt elfogadhatalannak tűnik föl. Moltke miniszter kifejti, hogy a javaslat a választói rendszer időszerű fejlesztését célozza? BUDAPESTI HÍRLAP (90. sz.) , 1910. április 16. Löwing tanár azt mondja, hogy a javaslat a képviselőház által elfogadott formában nem hagyható. Feltétlen szükséges a választókerületek új beosztása . Lichnovszki herceg hangoztatja, hogy az 5 pártja is lehetetlennek tartja a javaslatot a mostani formában. Hillebrand dr. tanár kifejti, hogy az eddigi választói jog jól bevált. A mostani javaslat az első lépés a birodalmi választói jog bevezetésére. Hann dr. óvja a konzervatívoket a centrummal való együtthaladástól, mert ez késznek mutatkozik a birodalmi választójogot Poroszországban bevezetni. Kirschner főpolgármester kívánja a titkos választást. Az 1819-iki választói rend elavult. Ezzel a vita véget ért. A javaslatot húsz tagú bizottsághoz utalják. A következő ülés időpontja még nincs megállapítva, de valószínűen e hónap 21-én lesz. Az albán fölkelés. Konstantinápoly, ápr. 15. (Saját tudósítónktól.) A prizrendi, gyakovai és ipeki nagyalbán képviselő ma azt jelentette, hogy a belügyminiszter tegnap nagyon udvariatlanul fogadta őket és a kormány intézkedéseiről megtagadott minden fölvilágosítást. Megtiltotta nekik, hogy az albán vezérekkel érintkezzenek, vagy Albániába utazzanak s a legszigorúbb intézkedéssel fenyegette őket. A miniszter végül kiutasította őket szobájából. Konstantinápoly, ápr. 15. (Saját tudósítónktól.) Himara dél-albániai községben zavargás tört ki. A kormány egy zászlóalj katonaságot és két hegyi ágyút küldött a zavargás elfojtására. Konstantinápoly, ápr. 15. (Saját tudósítónktól.) Albániában a helyzet változatlan. A katonai parancsnokok most azon fáradoznak, hogy a vezéreket elfogják és katonai törvényszék elé állítsák, nem határozott körülmények között valamit tenni fog, ami nem jelent kevesebbet, mint az alkotmány elpusztítását, azt mutatja, hogy a miniszterelnöknek egész más fölfogása van e kötelességről mint bármely elődjének. Balfour végül kijelentette hogy Asquith föláldozza mindazokat a nagy tradíciókat, amelyeket neki kellene mindenekelőtt fentartani. Diplomaták Péter királynál. Belgrád, ápr. 15. (Saját tudósítónktól.) A Dnevni Liszt értesülése szerint Péter király legközelebb az összes itt akkreditált diplomatákat fogadni fogja. Görög tisztek a hadügyminiszter ellen. Atén, ápr. 15. (Saját tudósítónktól.) A farisszei tisztek jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben Corbász hadügyminiszternek elmozdítását követelik. Követelésüket azzal okolják meg, hogy addig, amíg Corbász lesz hadügyminiszter, gondolni sem lehet a fegyelem helyreállítására, mert addig, amíg a tiszti liga vezetője volt, kénytelenvolt számos tiszttel és altiszttel barátkozni. A porosz képviselőházból. Berlin, ápr. 15. A képviselőház mai ülésén a napirendre való áttérés előtt a tegnapi ülésen történt incidenssel kapcsolatban élénk házszabályvita volt. Winkler (konzervatív) azt az óhaját fejezte ki, hogy a jövőben a közbeszólást ismét vegyék be a gyorsírói jegyzőkönyvbe. Kröcher elnök azt válaszolta, hogy már intézkedett, hogy a tegnapi közbeszólások a jegyzőkönyvbe fölvétessenek és hogy a jövőben az összes közbeszólások bekerüljenek a gyorsírói naplóba. A vita folyamán a centrum, a nemzeti liberálisok, valamint a szabadelvűek a mellett szóltak, hogy itt az ideje az elnöki hatalom megerősítésének, de egyelőre meg kell várni a házszabálybizottság jelentését. Moltke gróf (szabad konzervatív) kijelentette, hogy kész mandátumáról lemondani, ha a házszabályokat rövid időn belül meg nem változtatják. Ströbel (szociáldemokrata)" az elnöknek' házszabályellenes magatartást vetett szemére, amiért kétszer rendreutasítotték. A ház az elnök javaslatára elhatározta, hogy a tegnapi és mai ülés gyorsírói naplóját a házszabálybizottsághoz utalja. A lordok ellen: London, ápr. 15. Az alsóház tegnapi ülésén a vétőrezoluciót, amelynek tárgyalási idejét az e hónap 7-iki szavazás korlátozta, 351 szavazattal 246 ellen elfogadták. A tárgyalás folyamán izgatott jelenetek voltak. Tíz perccel a vita bezárása után, amely este fél nyolcra volt kitűzve, Asquith miniszterelnök szólásra emelkedett, hogy nyilatkozatot tegyen a kormány jövendő politikájáról. Alig mondta ki az első szavakat: Ha a lordok a rezoluciókat nem fogadják el . . . Balfour az ellenzék helyeslése és a kormánypártiak tiltakozása közben megszakította és azt a kérdést intézte az elnökhöz, vájjon "Asquith a ház óhajtása szerint cselekszik-e, midőn a vitának ebben a stádiumában nyilatkozatot tesz. Az elnök azt válaszolta, hogy nyilatkozatot csak a ház hozzájárulásával lehet tenni. Balfour föntartotta tiltakozását azzal a megokolással, hogy a nyilatkozatról való vitára időt kell adni. Az elnök erre fölkérte a miniszterelnököt, hogy ne tegyen nyilatkozatot. (Viharos tiltakozás a kormánypártiaknál.)Asquith miniszterelnök ezután a kormánypárt helyeslése közben bejelentette, hogy nyilatkozatát az ülés végén fogja megtenni. Erre a rezoluciót, mely a parlament tartamát öt évre korlátozza, 334 szavazattal 236 ellen elfogadták. A vétóbillt erre formálisan is benyújtották. Az ülés végén Asquith miniszterelnök a kormánypártiak viharos helyeslése mellett a következőket jelentette ki: Ha a lordok a vétórezoluciókat nem fogadják el, a kormány a koronának haladéktalanul javasolni fogja, hogy minő lépés történjék annak biztosítására, hogy a rezoluciók törvénnyé váljanak. Ha azonban a kormány nem volna abban a helyzetben, hogy ezt keresztülvigye, vagy le fog mondani, vagy föloszlatja a parlamentet. (Viharos helyeslés a kormánypárton, ellentüntetés az ellenzék táborában). Balfour erre felelt és nyilatkozatában a többi között ezt mondta: Mily helyzetbe hozta Asquith a koronát! Nem lehetetlen, hogy a miniszterelnökre ama kötelesség fog hárulni, hogy az uralkodót kérje arra, mit szépítve garanciának mond és ami világosan kifejezve nem jelent egyebet, mint ötszáz, erre a méltóságra nem alkalmas férfiúnál, peerré való kinevezését, de a miniszterelnök eljárása, amellyel ily tanácsot az által készít elő, hogy hónapokon át hirdeti, hogy bizonyos ismeretlen, közelebbről meg zavar Kínában. Hankau, ápr. 15. Csangcsuban a helyzet igen komoly. A kormányzó palotáját fölgyújtották. Az angol konzulátus és a vámépület üresen állanak. A külföldiek egy kereskedelmi hajóra menekültek. Három ágyúnaszád Csangcsába indult. A német birodalmi gyűlés. Berlin, ápr. 15. A birodalmi gyűlés mai ülésének napirendjén volt az értéknövekedési adótörvény. Elsősorban házszabályvita keletkezik az elnöknek arról a javaslatáról, hogy a pénzügyi reformra vonatkozó általános fejtegetésektől a felszólalók tekintsenek el. Haerdlling báró centrumpárti ezt a javaslatot helyesli, Cuno (néppárti) ellenzi. Ezután a ház áttér a javaslat tárgyalására. Wermuth államtitkár a javaslat megokolása céljából rámutat arra, hogy mind több község vezeti be az értéknövekedési adót. A tervezet lényegében négy pontot tartalmaz. Az adókötelezettség tárgyául az értéknövekedés tekintendő. A birodalom joga az értéknövekedési adóhoz nem vonható kétségbe. A kormány javasolja a háznak, hogy ezt a javaslatot még ebben az ülésben intézze el, mert különben oly alakulás jönne létre a teleküzletben, amely már a jövő télen az adót eredménytelenné tenné. Western gróf (konzervatív) javasolja a javaslatnak 28 tagú bizottság elé való utalását. Südekum (szociáldemokrata) azon a nézeten van, hogy a javaslat ismét a nagybirtokosokat kedvezményekben részesíti. A hercegek se vonják ki magukat ez adó alól. Mielőtt e javaslatnak fölöslegeit adósságtörlesztésre használják, a legnyomasztóbb indirekt adókat kellene megszüntetni. Rheinbaben pénzügyminiszter kijelenti, hogy az indirekt adók mérséklése még nem lehetséges. Az államnak fölmentve kell maradnia az értéknövekedési adó alól. Rheinbaben azzal végzi beszédét,hogy az egyes államoknak a beszedés és ellenőrzés költ. . „ *jk.. n- •-* r