Budapesti Hírlap, 1910. május (30. évfolyam, 103-128. szám)
1910-05-14 / 114. szám
1910. május 14. BUDAPESTI HÍRLAP (114 sz.) vényben. Előterjeszti ezután pártja kifogásait a szerbség állítólagos kedvezése miatt, majd hangoztatja, hogy ez a választói reform még inkább gyengíti a horvátokat a magyarok ellen való harcban. Lovrckovics parasztpárti a javaslat mellett foglal állást. Kis tiszta jogpárti elítéli a javaslatot és kijelenti, hogy a részletes vitánál a cenzus leszállítására fog szavazni. A legközelebbi ülés holnap délelőtt lesz. Pétervári nagykövetünk, a, királynéi. Berchtold Lipót gróf pétervári osztrák és magyar nagykövet Budapestre érkezett. A nagykövetet a király szombaton délelőtt kihallgatáson fogadja. Az osztrák házszabályreform. Bécsből jelentik nekünk. A képviselőház mai ülésén a házszabályreform folytatólagos első olvasása során Bielohlavek képviselő hangoztatta a házszabályreform sürgős szükségességét. Breitner képviselő ismét az összeférhetetlenségi törvény megalkotásának szükségességét hangoztatja. Glembinszki Breitnert támadja. Udzsal szemére veti a kormánynak, hogy kormányrendszere a német kisebbség hegemóniájának föntartásában áll. A németek a cseh tartománygyűlést megbénítják és Csehországban mindig Németországhoz kiáltanak segítségért, a nemzetiségek egyenjogúságáról pedig tudni sem akarnak. Prasek volt csehagrárius miniszter demagógiával vádolja a cseh radikálisokat és sajnálja, hogy ezek a többi cseh pártok ellen küzdenek. Kijelenti, hogy pártja nem fél a németekkel való együttműködéstől. Choc kijelenti, hogy bizalmatlansággal viseltetik a nemzetiségi kérdés bizottsága iránt. A németek csak jöjjenek indítványaikkal a cseh tartománygyűlésbe. A házszabály reformjára vonatkozó kormányjavaslatot a házszabály-bizottság elé utalják. A politikai helyzet. Budapest, máj. 13. A királynak Budapesten való tartózkodása alkalmából a kormány tagjai sorra kihallgatáson jelennek meg ő felsége előtt. Tegnap Hédertváry gróf miniszterelnök volt audiencián, ma pedig Lukács László pénzügyminiszter járult a király elé. A pénzügyminiszter, hivatalos híradás szerint, tárcája körébe tartozó ügyekről tett jelentést ő felségének. Az általános kihallgatás soránJeszenszky Sándor államtitkárt is audiencián fogadta ma a király, aki ez alkalommal bizonyára a válasz- tási kilátások iránt isérdeklődött. ' w. '! •" A Justh-párt egyik alvezére, Batthyány Tivadar gróf tegnap este beszédet mondott egy budai vendéglőben a második kerületi függetlenségi jelölt, Kállay Frigyes mellett. Batthyány gróf hosszasan fejtegette az obstrukcióról való fölfogását. Kijelentette, hogy nem híve a mindenáron való obstrukciónak, sőt még a házszabályszigorításhoz is hozzájárul, ha a közt és a választójogi reform között a junkuimot fölállítják. Ám ha a kormány többsége „a megígért alkotások elsinkótázására törekszik, vagy ha a többség az egész ország által elismert módon törvénytelenül jön létre“, akkor ő is teljes erővel obstruálni fog. Úgy látszik, hogy Justh és Batthyány az obstrukció dolgában teljesen egyetért. Csak annyi a különbség köztük, hogy Justh őszintén és nyersen kimondja, amit akar, Batthyány pedig diplomatikus módon feltételeket és előzményeket emleget. Lukács László a királynál. Mint félhivatalosan jelentik, ő felsége ma déli egy órakor hosszabb külön kihallgatáson fogadta Lukács László pénzügyiminisztert, aki a reszortjába tartozó ügyekről tett jelentést. A földmivelésügyi miniszter a királynál. Félhivatalosan jelentik: Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter holnap délben külön kihallgatáson fog megjelenni a királynál. A miniszter a kihallgatás során tárcájába tartozó ügyekről fog ő felségének jelentést tenni. Hieronymi a miniszterelnöknél. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, aki Pozsonyból visszaérkezett a fővárosba, ma délben látogatást tett Héderváry Károly gróf miniszterelnöknél és vele hosszasabban tanácskozott. A pártkörökből pírt hívei. Ezek az esetek a legvilágosabban mutatják, mondották a Kossuth-pártiak, hogy a kormány éppen olyan kevéssé kíméli őket, mint a Justh-pártiakat. Kossuth Ferenc ma is választási dolgokkal foglalkozott. A Justh-pártban szintén állandóan panaszkodnak a tisztviselők áthelyezése miatt. A munkapárt klubja ma is mozgalmas volt. Erősen bizakodnak a választás sikerében. Batthyány Tivadar gróf az obstrukcióról A fővárosi második kerületnek függetlenségi párti jelöltje, Kállay Frigyes tegnap este programbeszédet mondott a budai Fácán-vendéglőben igen nagy közönség jelenlétében. Megjelent Batthyány Tivadar gróf is, a ki terjedelmes beszédet mondott. Azt fejtegette Batthyány, hogy mikor a király és a nemzet már egyetértett a népjogok általánosításában, előjött Tisza István és oda állt a király és a nemzet közé, hogy a reformot megakadályozza. A szóló az általános és egyenlő választói jog híve, a községen kint való szavazás helyett a körzeten kint való szavazást kívánja. Az obstrukcióról szólva, azt fejtegette Batthyány, hogy a kormány az előző országgyűlést, amelyen az önálló banknak többsége volt, megobstruálta, majd így folytatta: Mikor megvalósul és törvénybe iktattatik az általános és egyenlő választói jog, vagyis mikor a népparlament valódi kifejezője lesz a magyar nemzet akaratának, ugyanakkor hozhatunk oly szigorú házszabályt, amely megakadályozza és elejét veszi annak, hogy a kisebbség a parlament működését megakaszthassa. Vagyis követeljük a junkumot a demokratikus választói jog és a szigorú házszabály között és fölajánlom az országgyűlésnek a magam munkáját is, ha ez a junkum megvalósul. Addig azonban, amíg a választójog a mai formájában van meg, addig én az obstrukció lehetőségét kizárni nem engedhetném meg. De azért ebből ne méltóztassék azt következtetni, mintha én bejelenteném, hogy június 21-én elkezdek obstruálni. Nem akarok és biztosíthatom önöket, hogy ha ezek a most lezajló választások ■Csak annyira is tiszták lesznek, mint Széll vagy Tisza István alatt, akkor azt mondom, hogy e nem egészen, de valamelyes nemzeti akaratot képviselő többség akaratának megnyilvánulása elé erőszakos akadályokat állítani nem akarok. Tiszta választások, csak félig tiszta választások esetén szabad folyást kell engedni a törvényhozás akaratának és a legvégső, legerőszakosabb eszközökhöz csak akkor szabad a törvényhozásnak nyúlnia, ha az egész ország elismeri, hogy a többség a beígért alkotások elsinkótázására törekszik, vagy pedig — de ez is egy legszélsőbb eset — ha a többség az egész ország által elismert módon törvénytelenül jött létre. Én perhorreszkálom a fölösleges obstrukciót és perhorreszkálom, ha a kisebbség minden alkalommal az obstrukcióhoz I Kéry Ármin kutatta föl, aki az angol királyi családdal már Viktória királynő kera óta bizalmas, meghitt viszonyban áll; öt éve született unokája pedig a most trónra jutott angol királyi párnak keresztgyermeke. Mária királyné különben nagyanyja, Rhédey Klaudia grófnő jusson ma is birtokosa Erdőszentgyörgyön egy földparcellának s ilyen módon magyar földbirtokosnő. Ami pedig a királyné külsejét illeti, a mellett, hogy valóban királynői termetű s koránál sokkal fiatalabbnak látszó, üde, bájos jelenség, arctipusában határozottan a szép magyar nő, sőt mondhatnék, a szép kun menyecske jellegzetes vonásait fedezhetjük föl. S ez talán nem is olyan csodálatos, ha az ereiben kerengő Rhédey-vér Abanemzetségbeli kun eredetére gondolunk. Vér nem válik vízzé. Pár évvel ezelőtt, mikor Mária királyné legfiatalabb öccse, Teck Sándor herceg, aki az angol hadseregben alezredes, világkörüli útjában Budapesten is megfordult és egy este a Park Klubban álmodozva hallgatta a mi kiváló dalszerzőnk, Fráter Loránd huszárkapitány szívhezszóló magyar nótáit, bizony megmozdult benne az ősi magyar Rhédey-vér, különösen amikor meghallotta, hogy az, aki a szilaj nótákat olyan tűzzel-lánggal énekli és hegedüli, az ő vérszerinti atyja fia. Fráter Loránd ugyanis édesanyja, Rhédey Julia grófnő révén a Teck hercegi testvéreknek, így a mai angol királynénak is, meglehetősen közeli vérrokona, harmadszigleni unokatestvére. Mária királyné, aki maga is nagy zeneértő, szépen énekel, hárfázik, zongorázik és a párisi egyetem tiszteletbeli zenedoktora, szintén ismeri és szereti a magyar zenét, különösen acigányzenét; de jól ismeri a magyar történelmet is és nemcsak ő, hanem királyi férje is őszinte rokonérzéssel viseltetik a magyar nemzet iránt. S mivel az angol királyné kiváló derék a dús örökség mind a két testvéréről Mihályra jutott. Nejétől, Bánffy Terézia bárónőtől négy fia született: János, Mihály, László és Ferenc, de ezek közül fiutódokat csak Mihály és Ferenc hagyott hátra. Az utóbbinak fia, Rhédey Gábor gróf volt az erdélyi Rhédey grófok utolsó férfisarja, akinek 1897-ben történt elhunytával Hágón ennek a Rhédey grófi családnak is magva szakadt. A grófságot nyert Rhédey Mihály egyik fia, Rhédey László gróf Inczédy Ágnes bárónőt vette nőül s a házasságukból származó egyetlen leánygyermek, Rhédey Klaudia grófnő a marosszéki Erdőszentgyörgyön, 1812 november 16-án született. Rhédey Klaudia grófnő rendkívül gondos nevelésben részesült és korának legszebb magyar főúri hölgye lett. Württembergi Sándor herceg, az osztrák hadsereg huszárezredese, Bécsben ismerkedett meg vele, heves szerelemre gyulád iránta s, a szép és szellemes magyar grófnő és a daliás herceg szerelmi regénye az 1835. május 2-ikán megkötött morganatikus házassággal végződött. De a sors úgy akarta, hogy a gyönyörű grófnő élete tragikus véget érjen. Alig hat évi házasság után, idillikus családi boldogság közepette, megrázó szerencsétlenség oltotta ki életét. A boldog ifjú pár egyetlen kis fiával, Ferenccel, Bécsben élt, ahol a herceg egy huszárezred parancsnoka volt. A grófnőnek, a ki pompásan lovagolt, kedves szokása volt, hogy a smeki gyakorlótérre utána lovagolt férjének, akivel aztán a huszárezred élén egymás mellett vágtattak haza palotájukba. Egy ilyen alkalommal, 1841. október elsején a grófné kissé megkésett s a vágtató huszárezredet már szemben találta. A rohanó ezredtől paripája megvadult, szép lovasát levetette és a huszonkilenc éves grófnét a vágtató huszárlovak kétségbeesett férje szeme láttára agyontaposták. Az utóbbi napok során is egész sereg újabb jelölt jelentkezett a Koszuth-pártban, hogy Kossuth Ferenc támogatását kérjék. Ma körülbelül száznyolcvan-százkilencven a Kossuth-párti jelöltek száma. Többen panaszkodtak a kormány terrorizmusa miatt. E panaszok szerint sok Kossuth-párti kerületben állami tisztviselőket, vasutasokat és tanítókat helyezett át a kormány, mert az illetők a függetlenségi Borzasztó véget ért ifjú, szép nejét Württembergi Sándor herceg sohasem tudta elfelejteni. Nem nősült meg többé, mélységes gyászának élt haláláig, mely késő öregségében nyolcvanegy éves korában, 1885-ben következett be. Őszinte fiúi kegyelettel gyászolta a grófnét egyetlen gyermeke, a kis Ferenc gróf is, a kit édesanyja négy éves korában hagyott árván s a ki később Teck herceg nevet kapott. Ferenc herceg első gyermekét, a mostani angol királynét a Viktória-Máris név mellett — a kis hercegnő nairvanyja és szépanyja tiszteletére Klaudia (Claudine) és Ágnes névre is kereszteltette, 1868-ban Született fiának, Adolf hercegnek nevében pedig, sok más keresztnév mellett, magyar szépatyjának László neve is szerepel. Teck Ferenc herceg, aki 1887-ben Viktória angol királynőtől a fenség címet kapta, 1900-ban halt meg, de családjában édesanyja, Rhédey Klaudia emléke azóta sem merült feledésbe. Meg nem szűnő kegyelettel ápolta azt a magyar grófnő szépségben, bájban és lelki tulajdonságokban méltó unokája. Viktória Mary hercegnő, aki 1893 óta is, mióta György velszi herceg, angol trónörökös neje lett, nem egy jelét adta nagyanyja emléke iránt érzett gyöngéd kegyeletének. Az angol trónörökösné, a ki májusban született s akit ezért és kedvességéért, természetes bájáért az angolok Mag (Május) hercegnőnek neveztek el, megemlékezett arról is, hogy szerencsétlen jeget ért nagyanyjának ebben a szép hónapban volt az esküvője Württembergi Sándorral s 1905 májusában, hetven évvel az esküvő után, Rhédey Klaudia grófnőnek az erdőszentgyörgyi református templomban lévő sírja fölébe díszes emlékkövet emeltetett, magyar és angol felírással, melynek angol szövegét ő maga fogalmazta. A sírhelyet a trónörökösné megbízásából érdemes veterán tudósunk, Vám