Budapesti Hírlap, 1910. május (30. évfolyam, 103-128. szám)
1910-05-14 / 114. szám
1910. május 14. BUDAPESTI HÍRLAP (114. sz.) és hogy a függetlenségi pártot a választásnál csak az esetben segíti, ha Barabást visszalépésre bírja. Nemesócsa. A Justh-párt Lázár Pál volt bácsalmási képviselőt jelölte. Zboró. Szepesházy Lajos munkapárti jelölt, ki a zborói kerületben egyszer már visszalépett, ma ismét föllépett Artim Mihály néppártival szemben. A király boszniai útja. — Interpelláció a horvát országgyűlésen. — Budapest, máj. 13. A király bosznia-hercegovinai úti programjának részletei is meg vannak már állapítva, ő felsége e hónap 30-án délután érkezik Szerajevóba. Boszna- Bródon kivül Doboj, Zenica és Viszoko állomásokon is hódolni fog a lakosság a királynak. Szerajevóban három napot tölt el a király. Junius 3-án utazik a király Mosztárba s vonata Konyica és Jablanica állomásokon is megáll. Még ugyane napon Szerajevón és Boszna-Bródon át Bécsbe utazik ő felsége. Szerajevóban a király a konokban (a tartományi főnök palotájában) fog lakni; ott fog lakni Montenuovo herceg, ő felsége első főudvarmestere és Paar gróf főhadsegéd is. A kíséret többi tagja és a miniszterek szállóban fognak lakni. Zágráb, máj. 13. A horvát országgyűlés mai ülésén beadtak hét intepellációt, köztük kettőt a király bosznia-hercegovinai utazása dolgában. Supila nyújtotta be az egyik interpellációt, kérdést intézvén a kormányhoz, hogy a királyt miért nem kiséri el a horvát bán is és miért nem érinti a király útjában a horvát fővárost is. Novák (tiszta jogpárti) ugyanebben az ügyben interpellál. Hivatkozik a horvátoknak a törökök ellen való küzdelmére, Frangepán hercegnek jajcei hőstetteire és a horvát közjogra, amely Bosznia és Hercegovinának Horvátországgal való egyesítését a Habsburg-ház alatt biztosítja. Az interpelláló kérdezi, várjon a bán tette lépést, hogy a király bosznia-hercegovinai útján is részt vegyen és ezáltal a horvát nemzet jogát ez országokhoz föntartsa. Ellenkező esetben azt kérdezi, hogyan igazolhatja ezt a mulasztást a bán, amelyért a horvát országgyűlés vád alá helyezheti. Tomasics Or. bán az interpellációra azt válaszolja, hogy a horvátok és szerbek erejének mindenkor hatalmasabb tényezőkkel kell számolnia. A felvetett kérdésre, ha korrekt választ akarunk adni, nem szabad a történelembe visszapillantani. A pozitív tényeket és jogokat kell szem előtt tartanunk. Boszniát és Hercegovinát illetőleg, úgymond, azt kell kijelentenem, hogy ez országok a császár és király szuverenitása alatt állanak. Bosznia és Hercegovina valóságos közjogi helyzetét ma csak a legfelsőbb manifesztum alapján lehet megítélni, mert ma még nincsenek más pozitív törvények. A pragmatika szankció szerint a szuverenitási jog a kapcsolt országokra is vonatkozik. Csak a monarkia reprezentálói, a közös miniszterek és a két miniszterelnök fogják ő felségét Boszniába kisérni, úgy hogy ezáltal a monarkia egyetlen részének jogai, tehát a mi Boszniát illető jogaink sem sértetnek meg. Csak ha a két miniszter közül az egyik kisérné ő felségét, lenne megsértve Horvátországnak, mint a Szent István korona individuális részének joga. Minthogy Horvát- és Szlavónország Magyarországgal a pozitív jog szerint egyetlen államiságot alkot a külfölddel szemben és így Ausztriával szemben is, ennélfogva semmiféle sérelmet sem szenved Horvátország joga az által, ha csak egy képviselő reprezentálja ezt a közösséget, így Horvátország joga intakt marad. Ha azonban ez a kérdés később aktuálissá lesz, az annexióra vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés elé kerül, akkor itteni delegátusaink dolga lesz, hogy magukévá tegyék ama jogi törekvéseket, amelyek tekintettel a lakosság nemzetiségi azonosságára, egyúttal az állami közösségből fakadnak. A bán kéri válaszának tudomásul vételét. Novak képviselő kijelenti, a bán kötelessége volna Horvátország jogait és a horvát királyság újra való felállítását szorgalmazni. Ezt a bán nem tette és úgy, mint ő felsége képviselője, kötelességét nem teljesítette. A választ nem veszi tudomásul. Tomasics dr. bán azt válaszolja, hogy úgy látja, az interpelláló ebben a nehéz közjogi helyzetben nem ismeri ki magát. Ezért ismét hangoztatja, hogy Horvátország jogait ő felségének utazása semmiféle irányban nem érinti. A tiszta jogpárt képviselői név szerinti szavazást javasolnak a bán kijelentéséről. Magdics dr. alelnök ezt a javaslatot, mint amely a házszabályokba ütközik, nem fogadja el. A ház ezután a bán válaszát tudomásul veszi. Ellene szavaz a tiszta jogpárt és a Starcsevics-párt. Horvát képviselő: Szégyen, hogy az elnök nem ismeri a házszabályokat! A képviselőt az elnök rendreutasítja. A francia választás. Budapest, máj. 13. A vasárnapi pótválasztás után most már végleges képünk van az új kamaráról, amelynek legközelebbi teendője megegyez a mi leendő törvényhozásunk feladatával: állást kell foglalnia a választójog kérdésében. A kormány támogatóinak öröme korai volt: az eredmény huszonegy szavazat veszteséget mutat a kormány rovására. A föloszlatott kamara pártjainak erőviszonya egybevetve a most megválasztott házzal, a következő: . A föloszlatott kamarában volt 80 konzervatív és liberális, 10 nacionalista, 60 progresszista, 82 baloldali köztársasági, 269 radikális és radikális szocialista, 29 független szocialista, 55 egyesült szocialista,— " ------összesen 591. Az új kamarában van 71 konzervatív és liberális, 17 nacionalista, 59 progresszista, 93 baloldali republikánus, 248 radikális és radikális szocialista, 29 független szocialista, 74 egyesült szocialista, összesen 591. A hivatalos statisztika közlésekor még hiányzott hat választás eredménye, mert az új kamarában ennyivel szaporodott a mandátumok száma. A kormány legodaadóbb és leghívebb pártja, a két radikális árnyalat,, amelybe Briand miniszterelnökkel együtt a legtöbb miniszter is tartozik, huszonegy mandátumot vesztett. Szembeötlő a homo novusok nagy száma: 266 Olyan tagja van a kamarának, akik eddig nem tartoztak a törvényhozásba. Ez pedig nagyon fontos dolog. Mert az új emberekről nem lehet előre megállapítani, vajjon vak eszközei lesznek-e a pártfegyelemnek, vagy a maguk fejével gondolkodnak-e? Ha csak egy negyedrészük is önálló ítéletű, a saját lábán járó politikus, akkor már nagy veszedelembe döntheti azt a rendszert,amelyen a parlamentarizmus temérdek visszaélése épült. A főkérdés, amely körül az új kamara csoportosul, a választójog reformja. E tárgyban 535 képviselő álláspontja a következőképp oszlik meg: Nem nyilatkozott a reformról 94. Az eddigi állapot fentartása mellett szólt . . 35. A kerületek kikerekítésével a reform mellett szólt 32. Az egyszerű lista alapján való szavazás mellett szólt 64. Az arányos képviselet mellett van . . . . . 272. A választójog reformja mellett van . . . .. 88. Ha egyéb nem, annyi világos máris, hogy 468 képviselő elítéli a választójognak azt a formáját, amelynek mandátumát köszöni. A mostani rendszer képtelenségét semmi sem igazolja világosabban, minthogy negyven esetben a szocialista vagy radikális jelölt alig néhány szavazattöbbséggel győzött. Fournier egyesült szocialista többsége 11 szó. Réveillaud radikális szocialistáé 25. Brun radikálisé 6. Cachin egyesült szocialistáé 15. Még Delcassé, a volt külügyminiszter is csak 65 szóval verte le ellenfelét. * A megnyilatkozásnak ezt a sokat ígérő erejét és energiáját érthetővé teszi a kamara szellemi felsőbbsége nemcsak közvetetlen előzőjével, hanem a francia törvényhozás más ciklusainak összetételével szemben is. Az általános választójog bukása és a szavazati jog reformja még csak küszöbön van és máris lényegesen megjavította a kamara színvonalát. A többség megmaradt a régi, de kebelében sokkal külömb elemek érvényesültek. Három halhatatlan van köztük. Barrés, a regényíró, Deschanel és de Mun gróf. Az erkölcstudomány és politika akadémiájának tagjai közül Beauregard, Benoist és Passy. A feliratok és széptudományok akadémiájának tagjai közül Bolpach, a szépművészetek akadémiájának tagjai közül Aynard. a természettudományi akadémia tagjai közül Pavilové. Megyefőnökök és helyettes főnökök, nagyrangú tisztviselők, köztük Madagaszkár kormányzója, Augagneur, írók és hírlapírók, tanárok kerültek be a parlamentbe. Az uj összetételű kamarától új irányú munkásságot vár a köztársaság. Uj eszmék, fölfogások, új tartalom és új formák fogják éltetni a törvényhozás szellemét.. A demokrata szövetség, melynek élén Carnot Adolf áll, hivatalos közlésében azt a reményét fejezi ki, hogy a választás elmaradhatatlan zűrzavarra le fog csillapodni és a bölcseség, megbékélés, összetartás eszméje lesz úrrá az elméken és szíveken. Az angol trónváltozás. — Edvárd király halála, — Budapest, máj. 13. Angolország temetésre készülődik. A fejedelmi vendégek a legközelebbi napokban együtt lesznek a brit birodalom fővárosában, hogy elkísérjék utolsó útjára az angolok elhunyt királyát. A temetés ünnepsége máris sok kiváncsi embert csalt Londonba. A vonatok mind zsúfolva érkeznek és a temetés napjáig egyre növekedni fog azoknak a tömege, akik tanúi akarnak lenni az elhunyt király temetésének. Készülődés a temetésre. London, máj. 13. Alexandra anyakirályné és az özvegy orosz anyacárné Edvárd király temetésén kocsin vesznek részt. Azon az útón, amelyen a gyászmenet végigvonul, tribünöket állítanak, melyeknek építése ma megkezdődött. Minthogy a londoni kaszárnyák nem elegendők a gyászszertartásra ideérkező csapatok befogadására, a Hyde-parkban katonai tábort építenek. A király koporsóját ma este lepecsételték. Bécs, máj. 13. Ferenc Ferdinánd trónörökös szerdán reggel utazik Bécsből Londonba. A trónörökös kíséretében Londonba utazik Festetich Tasziló gróf és Kinsky herceg. London, máj. 13. (Saját tudósítónktól.) Roosevelt vasárnap ideérkezik és Edvárd király temetésén képviselni fogja az Egyesült Államokat. London, máj. 13. A connaughti herceg ma délután családjával együtt ideérkezett. A pályaudvaron a királyi pár fogadta. Konstantinápoly, máj. 13. A trónörökös és a külügyminiszter ma este többtagú kísérettel Bécsen át Londonba utaztak. Visszautazás közben a trónörökös két napig inkognitóban Párisban marad. V. György. Pétervár, máj. 13. (Saját tudósítónktól.) A Novoje Vremja londoni távirata szerint V. György király Benkendorf gróf orosz nagykövetet fogadta, akinek azt mondta, hogy Anglia és Oroszország baráti jó viszonya nagyon boldoggá teszi s különösen annak örül, hogy a két kormány minden napirenden lévő politikai kérdésről a közeledés és barátságos megegyezés útját megtalálta. A király végül azt a reményét fejezte ki, hogy a két nemzet viszonya jövőben is ilyen barátságos fog maradni. Berlin, máj. 13. (Saját tudósítónktól.) A Keresztes Újságban V. György királyról egyik bizalmas embere a következő jellemzést közli: A német lapoknak V. György királyról közölt cikkeiben feltűnik, hogy oly forrásokból meríttetnek, amelyek nincsenek tájékozódva a király személyéről, így a többi közt azt állítják a német újságok, hogy a király határozott előszeretettel viselkedik Franciaország iránt, ami azonban koholmány. A király soha egyetlen szóval és egyetlen tettel sem árulta el, hogy az egyik vagy másik külföldi nemzet iránt különösebb előszeretettel viselkedik. Ami különösen Franciaországot illeti, a király csak nagyon ritkán volt ott és a francia nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ugyanez áll különben a német nyelvről is, amelyet nagyon rosszul ejt ki. Én már 1896 óta ismerem V. Györgyöt és ha valamelyik európai uralkodóval összehasonlítom, akkor bizonyára az olasz királlyal van legtöbb hasonlatossága. V. György valósággal mintaképe a családapának és sehol sem érzi magát oly jól, mint otthonában. Típusa az angol dzsentimennek és tengerésztisztnek és nagy kedvteléssel űzi a sportnak minden nemét, különösen a vadászatot. Ismeretes arról, hogy csak kevesen találnak oly biztosan, mint ő. Egyetlen uralkodó sem utazott annyit, mint ő és talán éppen ez az oka annak, hogy 5