Budapesti Hírlap, 1910. május (30. évfolyam, 103-128. szám)

1910-05-14 / 114. szám

1910. május 14. BUDAPESTI HÍRLAP (114 sz.) vényben. Előterjeszti ezután pártja kifogásait a szerb­ség állítólagos kedvezése miatt, majd hangoztatja, hogy ez a választói reform még inkább gyengíti a horvátokat a magyarok ellen való harcban. Lovrcko- vics parasztpárli a javaslat mellett foglal állást. Kis tiszta-jogpárli elitéli a javaslatot és kijelenti, hogy a részletes vitánál a cenzus leszállítására fog sza­vazni. A legközelebbi ülés holnap délelőtt lesz. Pótervári nagykövetünk; a, királynéi. Berchtold Lipót gróf pétervári osztrák és magyar nagykövet Budapestre érkezett. A nagykövetet a ki­rály szomhalon délelőtt kihallgatáson fogadja. Az osztrák házszabályreform. Becsből je­lentik nekünk: A képviselőház mai ülésén a házszabályreform folytatólagos első olvasása során Bielohlavek képviselő hangoztatta a házszabályre­form sürgős szükségességét. Breitner képviselő is­mét az összeférhetetlenségi törvény megalkotásának szükségességét hangoztatja. Glombinszki Breitnert tá­madja. Udrsal szemére veti a kormánynak, hogy kor­mányrendszere a német kisebbség hegemóniájának fönfartásában áll. A németek a cseh tartománygyülést megbénítják és Csehországban mindig Németország­hoz kiáltanak segítségért, a nemzetiségek egyenjogú­ságáról pedig tudni sem akarnak. Prasek volt cseh- agrárius miniszter demagógiával vádolja a cseh radi­kálisokat és sajnálja, hogy ezek a többi cseh pártok ellen küzdenek. Kijelenti, hogy pártja nem fél a né­metekkel való együttműködéstől. Choc kijelenti, hogy bizalmatlansággal viseltetik a nemzetiségi kérdés bi­zottsága iránt. A németek csak jöjjenek indítványaik­kal a cseh tartománygyülésbe. A házszabály reform­jára vonatkozó kormányjavaslatot a házszabály-bi­zottság elé utalják. A politikai helyzet. Budapest, máj. 13. A királynak Budapesten való tartózkodása alkalmából a kormány tagjai sorra kihallgatá­son jelennek meg ő felsége előtt. Tegnap Hédcr- ttáry gróf miniszterelnök volt audiencián, ma pedig Lukács László pénzügyminiszter járult a király elé. A pénzügyminiszter, hivatalos hír­adás szerint, tárcája körébe tartozó ügyekről tett jelentést ő felségének. Az általános kihallgatás során 'Jeszenszky Sándor államtitkárt is audiencián fogadta ma a király, a ki ez alkalommal bizonyára a válasz-. tasi kilátások iránt is ‘érdeklődött. ' w. '! •' a dús örökség mind a két testvéréről Mihály:a jutott. Nejétől, Bánffy Terézia bárónőtől négy fia született: János, Mihály, László és Ferenc, de ezek közül fiutódokat csak Mihály és Ferenc hagyott hátra. Az utóbbinak fia: Rhédey Gábor gróf volt az erdélyi Rhédey grófok utolsó férfi- sarja, a kinek 1897-ben történt elhunytéval Hágón ennek a Rhédey grófi családnak is magva szakadt. A grófságot nyert Rhédey Mihály egyik fia: Rhédey László gróf Inczédy Ágnes bárónőt vette nőül s a házasságukból származó egyetlen leánygyermek, Rhédey Klaudia grófnő a maros- széki Erdőszentgyörgyön, 1812 november 16-án született. Rhédey Klaudia grófnő rendkívül gondos nevelésben részesült és korának legszebb ma­gyar főúri hölgye lett. Württembergi Sándor herceg, az osztrák' hadsereg huszárezredese, Bécsben ismerkedett meg vele, heves szerelemre gyulád! iránta s, a szép és szellemes magyar grófnő és a daliás herceg szerelmi regénye az 1835. május 2-ikán megkötött morganatikus házassággal végződött. | De a sors úgy akarta, hogy a gyönyörű grófnő élete tragikus véget érjen. Alig hat évi házasság' után, idillikus családi boldogság kö­zepette, megrázó szerencsétlenség oltotta ki életét. A boldog ifjú pár egyetlen kis fiával, Fe­renccel, Bécsben élt, a hol a herceg egy huszár­ezred parancsnoka volt. A grófnőnek, a ki pom­pásan lovagolt, kedves szokása volt, hogy a smelci gyakorlótérre utána lovagolt férjének, a kivel aztán a huszárezred élén egymás mellett vágtattak haza palotájukba. Egy ilyen alka­lommal, 1841. október elsején a grófné kissé megkésett s a vágtató huszárezredet már szem­ben találta. A rohanó ezredtől paripája megva­dul!, szép lovasát levetette és a huszonkilenc éves grófnét a. vágtató huszárlovak kétségbe­esett férje szemeíáttára agyontaposták. A Justh-párt egyik alvezére, Batthyány Tivadar gróf tegnap este beszédet mondott egy budai vendéglőben a második kerületi függet­lenségi jelölt, Kállay Frigyes mellett. Batthyány gróf hosszasan fejtegette az obstrukciöról való fölfogását. Kijelentette, hogy nem hive a min­denáron való obstrukciónak, sőt még a liázsza- báiyszigoritáshoz is hozzájárul, ha a közt és a választójogi reform között a junktimot fölállít­ják. Ámha a kormány többsége „a megígért alkotások elsinkófázására törekszik, vagy ha a többség az egész ország által elismert módon törvénytelenül jön létre“: akkor ő is teljes erő­vel obstruálni fog. Úgy látszik, hogy Justh és Batthyány az obstrukció dolgában teljesen egyetért. Csak annyi a különbség köztük, hogy Justh őszintén és nyersen kimondja, a mit akar, Batthyány pedig diplomatikus módon föltételeket és előz­ményeket emleget. Lukács László a királynál. Mint félhivatalosan jelentik, ő felsége ma déli egy órakor hosszabb külön kihallgatáson fogadta Lukács László pénzügyiminisztert, a ki a reszortjába tartozó ügyekről tett jelentést. A földmivelésügyi miniszter a királynál. Félhivatalosan jelentik: Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter holnap délben külön ki­hallgatáson fog megjelenni a királynál. A miniszter a kihallgatás során tárcájába tartozó ügyekről fog ő felségének jelentést tenni. Hieronymi a miniszterelnöknél. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, a ki Pozsonyból visszaérkezett a fővárosba, ma délben lá­togatást tett Hédcrváry Károly gróf miniszterelnök­nél és vele hosszasabban tanácskozott. A pártkörökből. Az utóbbi napok során is egész sereg újabb jelölt jelentkezett a Koszr'h-pártban, bőgj’ Kossuth Ferenc támogatását kérjék. Ma körülbelül száznyolc- van-százkilencven a Kossuth-párti jelöltek száma. Többen panaszkodtak a kormány terrorizmusa miatt. E. panaszok szerint sok Kossuth-párti kerületben állami tisztviselőket, vasutasokat és tanítókat helye­zett át a kormány, mert az illetők a függetlenségi Borzasztó véget ért ifjú, szép nejét Würt­tembergi Sándor herceg sohasem tudta elfelej­teni. Nem nősült meg többé; mélységes gyászá­nak élt haláláig, mely késő öregségében nyolc­vanegy éves korában, 1885-ben következett be. Őszinte fiúi kegyelettel gyászolta a gróf­nét egyetlen gyermeke, a kis Ferenc gróf is, a kit édesanyja négy éves korában hagyott árván s a ki később Teck herceg nevet kapott. Ferenc herceg első gyermekét, a mostani angol király­nét a Viktória-Múrij név mellett — a kis her­cegnő narrvanyja és szépanyja tiszteletére Klaudia (Claudine) és Ágnes névre is keresztel­lette, 1868-ban Született fiának, Adolf herceg­nek nevében pedig, sok más keresztnév mellett, magyar szépatyjának László neve is szerepel. Teck Ferenc herceg, aki 1887-ben Viktória angol királynőtől a fenség címet kapta, 1900-ban hált meg, de családjában édes anyja, Rhédey Klaudia emléke azóla sem merült feledésbe. Meg nem szűnő kegyelettel ápolta azt a magyar grófnő szépségben, bájban és lelki tulajdonsá­gokban méltó unokája: Viktória-Mary hercegnő, a ki 1893 óla is, mióta György velszi herceg, an­gol trónörökös neje leli, • nem egy jelét adta nagyanyja emléke iránt érzett gyöngéd kegye­letének. Az angol trónörökösné, a ki májusban született s a kit ezért és kedvességéért, termé­szetes bájáért az angolok Mag (Május) herceg­nőnek nevezlek el, megemlékezett arról is, hogy szerencsétlen jeget ért nagyanyjának ebben a szép hónapban volt az esküvője Württembergi Sándorral s 1905 májusában, hetven évvel az esküvő után, Rhédey Klaudia grófnőnek az erdőszenlgyörgyi református templomban lévő sírja fölébe diszes emlékkövet emeltetett, ma­gyar és angol fülirással, melynek angol szövegét ö maga fogalmazta. A sírhelyet a trónörökösné megbízásából érdemes jeterán tudósunk, Vám­pírt hivei. Ezek az esetek' a legvilágosabban mutat­ják. mondották a Kossuth-pártiak’, hogy a kormány éppen olyan kevéssé kíméli őket, mint a Justh-pártia- kat. Kossuth Ferenc ma is választási dolgokkal fog­lalkozott. A Justh-pártban szintén állandóan panaszkod­nak a tisztviselők áthelyezése miatt. A munkapárt klubja ma is mozgalmas volt. Erősen bizakodnak a választás sikerében. Batthyány Tivadar gróf az obstrukciőróL A fővárosi második kerületnek függetlenségi párti jelöltje, Kállay Frigyes tegnap este programbc- szédet mondott a budai Fácán-vendéglőben- igen nagy közönség jelenlétében. Megjelent Batthyány Ti­vadar gróf is, a ki terjedelmes beszédet mondott. Azt fejtegette Batthyány, hogy mikor a király és a nemzet már egyetértett a népjogok általánosítá­sában, előjött Tisza István és oda állt a király és a nemzet közé, hogy a reformot megakadályozza. A szóló az általános és egyenlő választói jog hive, a községenkint való szavazás helyett a körzetenkint való szavazást kívánja. Az obstrukciöról szólva, r.zt fejtegette Batthyány, hogy a kormány az előző or­szággyűlést, a melyen az önálló banknak többsége volt, megobslruálta. majd igy folytatta: Mikor meg­valósul és törvénybe iktattatik az általános és egyenlő választói jog, vagyis mikor a népparlament valódi kifejezője lesz a magyar nemzet akaratának, ugyanakkor hozhatunk oly szigorú házszabályt, a mely megakadályozza és elejét veszi annak, hogy a kisebbség a parlament működését megakaszthassa. Vagyis követeljük a junktimot a demokratikus vá­lasztói jog és a szigorú házszabály között és fölaján­lom az országgyűlésnek a magam munkáját is, ha ez a junktim megvalósul. Addig azonban, a míg a választójog a mai formájában van meg, addig én az obstrukció lehetőségét kizárni nem engedhetném meg. De azért ebből ne méltóztassék azt következ­tetni, mintha én bejelenteném, hogy junius 21-én el­kezdek obstruálni. Nem akarok és biztosíthatom önöket, hogy ha ezek a most lezajló választások ■Csak annjdra is tiszták lesznek, mint Széli vagy Tisza István alatt, akkor azt mondom, hogy e nem egészen, de valamelyes nemzeti akaratot képviselő többség akaratának megnyilvánulása elé erőszakos akadályo­kat állítani nem akarok. Tiszta választások, csak félig tiszta választások esetén szabad folyást kell engedni a törvényhozás akaratának és a legvégső, legerőszakosabb eszközökhöz csak' akkor szabad a törvényhozásnak nyúlnia, ha az egész ország elismeri, hogy a többség a beígért alkotások elsinkófázására törekszik, vagy pedig — de ez is egy legszélsőbb eset — ha a többség az egész ország által elismert módon törvénytelenül jött létre. Én perhorreszkálom a fölösleges obstrukciót és perhorreszkálom. ha a kisebbség minden alkalommal az obstrukcióhoz t béry Ármin kutatta föl, a ki az angol király í családdal már Viktória királynő kexra óta bizal­mas, meghitt viszonyban áll; öt eve született unokája pedig a most trónra jutott angol királyi párnak keresztgyermeke. Mária királyné különben nagyanyja, Rhédey Klaudia grófnő jussán ma is birtokosa Erdőszentgyörgyön egy földparcellának s ilyen módon magyar földbirtokosnő. A mi pedig a királyné külsejét illeti, a mellett, hogy valóban királynői termetű s koránál sokkal fiatalabb- nak látszó, üde, bájos jelenség, arclipusában határozottan a szép magyar nő, sőt mondhat­nék, a szép kun menyecske jellegzetes vonásait fedezhetjük föl. S ez talán nem is olyan csodá­latos, ha az ereiben kerengő Rliédcy-vér Aba- nemzetsógbeli kun eredetére gondolunk. Vér nem válik vízzé. Pár évvel ezclőit, mikor Mária királyné legfiatalabb öccse, Teck Sándor herceg, a ki az angol hadseregben alez­redes. világkörüli útjában Budapesten is meg­fordult és cgv este a Park-Klubban álmodozva hallgatta a mi kiváló dalszerzőnk, Fráter Lo- ránd huszárkapitány szivhezszóló magyar nó­táit, bizony megmozdult benne az ősi magyar Rhédey-vér. különösen a mikor meghallotta, hogy az, a ki a szilaj nótákat olyan tüzzel-láng- gal énekli és hegedüli, az ő vérszerinti atyjafia. Fráter Loránd ugyanis édesanyja, Rhédey Julia grófnő révén a Teck hercegi testvéreknek, igy a mai angol királynénak is, meglehetősen közeli verroköna: harmadizigleni unokatestvére. Mária királyné, a ki maga is nagy zene­értő, szépen énekel, hárfázik, zongorázik és a párisi egyetem tiszteletbeli zene-doktora, szin­tén ismeri és szereti a magyar zenét, különösen a .cigányzenét; de jól ismeri a magyar történel­met is és nemcsak ő, hanem királyi férje is őszinte rokonérzéssel viseltetik a magyar nem­zet iránt. S mijei az angol királyné ki\álö derék

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék