Budapesti Hírlap, 1910. július (30. évfolyam, 155-181. szám)

1910-07-01 / 155. szám

1910. július 1. BUDAPESTI HÍRL­AP (155. sz.) Apponyi Albert gróf az ülést megnyitva, be­jelentette, hogy az értekezletet azért hívta össze, hogy a csoport ujabbi megalakítását előkészítse. Szükségessé teszi ezt az alapszabályoknak az a mó­dosítása, a melyet 1908-ban Berlinben elfogadtak, de magának a parlamentnek újjáalakulása is ildo­mossá teszi, hogy a csoport újjáalakuljon. Ezután Dessewffy Arisztid titkár fölolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, a­melyet az értekezlet tudomásul vett. Ennek kapcsán az elnök örömének adott ki­fejezést azon, hogy a képviselőház gazdasági bizott­sága kiutalta a magyar csoportnak az Unióba fize­tendő hozzájárulási összegét. Nem kétli, hogy a mostani képviselőház gazdasági bizottsága ugyanígy fog eljárni. Ez­­által az Interparlamentáris Uniónak intézményszerű jelleget adtak, a­mely nemcsak egyes képviselőknek magánvállalkozása, hanem parla­menti votum által szentesített intézménye az összes művelt világ parlamentjeinek. Fölolvasták ezután Szász Zsombor volt országgyűlési képviselő jelen­tését, a­ki beszámolt az Unió tanácsülésén történt kiküldetéséről. Apponyi Albert gróf elnök ismer­tette ezután a legutóbbi alapszabál­ymódosításokat és az ennek folytán szükségessé vált intézkedéseket. Javasolta, hogy intézzenek felhívást az új ország­gyűlés tagjaihoz, hogy lépjenek be a csoport tagjai sorába. Az értekezlet az elnök indítványát elfogadta és a következő fölhívást intézi a magyar Országgyű­lés mindkét házának tagjaihoz: A múlt század nyolcvanas éveiben nemzetközi választott bíróságok létesítésére s általános béketö­rekvések előmozdítására Európa egyes törvényhozó testületeinek több kiváló tagja az Interparlamentá­ris Unió szövetségét alapította meg. E nagy erkölcsi és társadalmi súlyú szövetség ma a világ minden alkotmányos államának parlamentjében sok tagot számlál. Nagy és áldásos sikerei révén immár oly mértékű jelentőséggel bír, melyet úgy a nemzetközi jog fejlesztésében, mint a diplomácia irányításában nem tekinthetnek többé súly nélkül valónak az ál­lamok vezető tényezői. A magyar csoport eddig úgy számban, mint súlyban jelentékeny részt vett a szö­vetség munkásságában és a sűrű nemzetközi érint­kezések révén az idegen parlamenti körök mindin­kább megismerkedtek Magyarország közjogi hely­zetével s gazdasági és kulturális viszonyaival. E nagybecsű nemzetközi állandó érintkezést nem ápol­hatjuk eléggé, azért az új országgyűlés összeülése és a magyar interparlamentáris csoport újjáalaku­lása alkalmából fölkérjük a tisztelt képviselő urakat és a méltóságos főrendeket, hogy interparlamentá­ris csoportunkat és törekvéseit minél nagyobb szám­ban leendő belépésük által támogatni méltóztas­­sanak. Elhatározta ezután az értekezlet, hogy a ma­gyar csoport alakuló­ ülését július 12-én, kedden délután 5 órakor fogja megtartani. Úgy a főrendi­ház, mint a képviselőház tagjait az ülés határozat­a folytán a csoport elnöksége arra kéri, hogy 2-ig jelentsék be belépési szándékukat, úgyszintén azt is, hogy részt óhajtanak-e venni az augusztus és szeptember 3-ig Brüsszelben, a világkiállítással kap­csolatban tartandó interparlamentáris konferencián. Több belső természetű ügy megtárgyal­sa után az ülés véget ért. •------------------------------------------------------------------­Miniszteri tanácskozó a kabinet tagjai holnap, pénteken délután öt órakor Héderváry Ká­rol­y miniszterelnök elnöklésével a miniszterelnöki palotában minisztertanácsot tartanak. A főrendiház fölirati bizottsága. Ma dél­után négy­rakor tartotta meg alakuló ülését a fő­rendiház fölirati bizottsága. Elnökké Samassa József biboro -érseket, helyettes elnökké Zichy Ágost grófés jegyzőjévé pedig Pudnyánszky József bárót választot­ták meg. ■»i utolszor imádkoztunk itt. Még akkor hárman is voltunk tokaji görögök ... Ma, igy állok egye­dül! ... Gyerünk a toronyba! Nézzék meg az elnémult harangunkat is ... * Évekkel ezelőtt nagy tűzvész pusztított Tokajban. A görög templom tornyára is átcsa­pott a tűz. A templomot még megmenthették, hanem a torony beégett. A félig megolvadt ha­­rangok a torony boltíves padlójára zuhantak. A portól és galambfészkek hulladékától alig hogy kilátszik az elnémult nagyharang réz­­üstöke, melyről azt tartják, hogy a tokaji gaz­dag görögök annak idején ezüsttel olvasztották össze az ércanyagját, azért volt olyan édes mu­­zsikája, azért hallatszott olyan messzire a tokaji görögök harangja ... Polity, a sorsában megnyugodott utolsó tokaji görög, bicskája acélnyelével végigkocog­­tatta a kiégett tűzpernyébe zuhant csonkaharang oldalát. Különös, fájdalmas zugás, panaszos zengés riadt föl az esetlen kocogtatásra. Mintha csak fölérzett volna az elnémult harang!... Pusztulásnak indult Tokajhegyaljának gyönyörűséges szép magyar vidéke. A falvak dolgos magyar népét a kivándorlás ritkította meg. A mézgerezda szőlőhegyek áldott oldalain jeges förgeteg gázolt keresztül s nem én, a sze­rény napi krónikás állítom, nemes Mailáth György gróf uram mondotta tekintetes Zemplén vármegyének minap tartott közgyűlésén, hogy menthetetlenül elpusztul az egész világhírű To­­kajhegyalja, ha az ország, ha a kormány föl nem segíti ezt az évtizedek óta folyton-folyvást sújtott syönyörű magyar vidéket.­­ A képviselőház ülése. Budapest, F juri 30 A képviselőház ma végleg megalakul, meg­­választotta elnökét, alelnökeit, jegyzőit és háznagyát és most már hozzáláthat a munkához, egy-két nap, és már az első törvényjavaslatot fogják tár­gyalni: az indemnitást. Holnap ír ''akítják a bi­zottságokat is és valószínű, hogy má­r a­znap a kép­viselőház elé terjeszti a kormá­­y a legsürgősebb törvényjavaslatokat. A mai elnökvált mintegy háromszáz képviselő gyűlt össze,­­a­mi­lég nagy érdeklődésre mutat. Aránylag is többen voltak a kormánypártiak, mint az ellenzékiek,­ az ellenzéki pártokból az erre az egy alkalomra létrehozott kooperáció ellenére sem gyűlt össze nyolcvan képviselő. Az ülést Neuszidler Károly korelnök nyitotta meg; előterje­sztette, hogy a következő képviselők jelentették be összeférhetetlenségüket: Niamesin Mihály, K­akovszky Iván, Nyáry Alfonz báró, Hor­váth M­irály, Vanyon Árpád, Bogdán Zsifkó, Kostyál Miklé,­ ■Szász Károly, Sczitovszky Béla, ifjú Molnár Vikt­or é­s Slezák Lajos. Ezek a Ház és a bizottságok tám­válásaiban részt nem vehetnek s szavazattal m­érnak, míg összeférhetetlenségüket meg nem szüntet­ik Ezután az osztályok előadói: Szolka Kálmán, Hegedüs Kálmán, Kammerer Ernő, Nemes Zsig­­mo­nd, Maper Ödön, Simon Elemér, Vermes Zoltán, Bep­ Jen Pál gróf és Jakab­ff­y Elemér terjesztették elő jelentéseiket a mandátumok vizsgálatáról. A ki­­­ásott mandátumokban, a­­melyekről a bíráló bi­os­og fog ítéletet mondani, többnyire csak alaki hiba varr; a legtöbb kifogásolt mandátumból annak a tíz választópolgárnak a neve hiányzik, a­ki a meg­választott képviselőt jelöltnek ajánlotta. Komolyabb hiba van Faragó Antal Juszh­-párti képviselő cson­grádi mandátumában, a csongrádi választáson a záróóra kitűzése körül oly szabálytalanságok tör­téntek, a­melyeknek esetleg a választás megsemmi­sítése lesz a következménye. Következett az elnök­választás, név szerint való szavazással. Burgyán Aladárt, a­ki a múlt ciklusban még Kossuth-párti volt, most pedig munkapárti, a baloldal zajos fölkiáltásokkal fogadta: — Áruló! Judás! — kiáltották feléje. Feltűnt, hogy a pártonkívüli hatvanhetesek kö­zül csak hárman szavaztak: Széll Kálmán, Bolgár Ferenc és Béla Henrik. A szavazás befejezte után megszámlálták a szavazatokat és a korelnök nyom­ban kihirdette az eredményt: beadtak 294 szavazatot, ebből Berzeviczy Albert kapott 211 szavazatot. (Zajos éljenzés és taps jobbról.) Apponyi Albert gróf 78 sza­vazatot, 3 szavazólap üres volt, két képviselő pedig, (a­kit nem nevezett meg a korelnök) 1—1 szavazatot kapott. Ezután az alelnököket választották meg. Bead­tak 270 szavazatot, ebből Kabos Ferenc kapott 196, Návay Lajos 195, Meskó László és Rakovszky István 70—70 szavazatot. Ezenkívül egy-egy szavazat Kele­men Samura és Nyegre Lászlóra esett, egy szavazóla­pot pedig üresen adtak be. A Ház új alelnökei tehát: Kabos Ferenc és Návay Lajos. Ezután megválasztották háznaggyá 223 szava­zattal Angyal Józsefet. Jegyzőkké megválasztottak: Hammersberg László 230, Lovászi­ Márton 232, Nyegre László 226, Rud­­nyánszky György 228, Szinnyey-Merse Félix 228, Vermes Zoltán 227 szavazattal. A korelnök ezután a képviselők támogatását megköszönve, elbúcsúzott a Háztól, a­melynek mű­ködésére az Isten áldását kérte. Az új elnök, Berzeviczy Albert megjelent az ülésteremben, díszm­agyarban, meggyszinti mentében, elnöki emelvényen a két alelnök a ma válasz­tott hat jegyző vette körül az­­­j munkapárt zajos éljenzéssel­ él, tapssal­­­szöntött. Derzeviczy a következő beszédet mondta: Tisztelt képviselőház: Midőn a­­főház többségének megtisztelő és lekötelező b­­ából azt a helyet elfoglalom, a magam és e kitünteb­­ben szin­­tén részes tiszttársaim nevében mélyen érzett köszö­netet mondok. E percben ennek az állásnak, a­melyet k­i kerestem (Úgy­ van! Úgy van­ a jobboldalom), kai inkább a terhe és felelőssége, mintsem dísze­leg szemem előtt. (Élénk helyeslés a jobboldalon s a középen.) Feladatom terhével és felelősségével szemben i­zalmat merítek elsősorban azoknak jóakaratából, a­kik reám esett választásukkal jelét adták annak, h­gy engem elnöki működésemben támogatni el van­nak határozva. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) De bizalmat merítek abból a hitből is, hogy némi tapasztalással párosuló becsületes, jó szándék, a­melyet erre a helyre magammal hozok, talán képes lesz idővel minden elfogulatlanul gondol­kozónak bizalmát kivívni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) És hogy ennek a gyülekezet­nek nincs olyan tagja, a­ki a leghevesebb küzdelem percében is egészen megfeledkezni tudna a parla­ment, mint nemzetünk alkotmányos képviselete iránti közös kötelességeinkről, a­melyeknek mind­annyiunk részéről való szemmeltartása könnyítheti csak meg az én elnöki föladatomat. (Élénk helyes­lés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Károlyi József gróf: De nem á la Perczel! (Nagy zaj a jobboldalon. Tetszés a szélsőbalon. Föl­kiáltások jobbról: Halljuk! Halljuk!) Az elnök: T. Ház! Hosszú politikai pályámon volt élénk részem a parlament küzdelmeiben a múltban is, volt részem emelkedésben és bukásban s zúgolódás nélkül viseltem egy ideig a politikai osz­­tracizmust. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Mint a Ház tanácskozásainak vezetésében sem újonc, immár élemedettebb korban, elveim és poli­tikai meggyőződésem minden megtagadása nélkül, mégis mondhatom, szenvedélytelenül és elfogulatla­nul állok az e parlament porondján mérkőzni in­duló pártokkal szemben. Sine ira et studió, quorum causas procus habeo. (Élénk helyeslés a jobbol­dalon.) Úgy magam, mint elnöktársaim nem kívánjuk ezen mérkőzést a legkevésbbé is korlátozni, mind­addig, a­míg az parlamentáris fegyverekkel folyik. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Hű és lelkiismeretes őrei kívánunk lenni mind­den irányban a k­épviselőház alkotmányos jogainak és a házszabályoknak. (Helyeslés és éljenzés.) Vé­dői a kisebbség jogainak is, mert tevékeny ellenzék nélkül — ezt tapasztalatból tudjuk — valóban ter­mékeny, eredményes parlamenti munkásság nem képzelhető. (Úgy van! Úgy van!) De egyúttal szigorú őrei kívánunk lenni a magyar képviselőhöz tekin­télyének. (Élénk helyeslés a jobboldalon), méltóságá­nak (Helyeslés és éljenzés jobbfelől) és a nemzet belénk helyezett bizalmának, a­mely tőlünk termé­keny, üdvös munkát vár. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a kö­zépen.) Erre irányzott törekvésünkben kérjük a kép­viselőház minden egyes tagjának hazafias támogatá­sát és biztosíthatunk mindenkit, hogy a parlamenti küzdelmek szenvedelmének hullámcsapása e rostrum magasságáig nem fog fölérni. (Élénk helyeslés),­ és hogy nem fogunk semmi olyan, bármely oldalról lövő követelésnek eleget tenni, a­melyet lelkiismere­tünkkel, a házszabályokban előírt kötelességünkkel és hazafiságunkkal összeegyeztethetőnek nem tartunk. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps). A parlamentáris rendszer, tisztelt Ház, ma vi­lágszerte súlyos válságokat él át. Vannak, a­kiknek bizalma már-már megingott iránta; az én bizalmam és hitem e rendszerben, melyet alkotmányunkba iktattunk, szükségességében és jóságában nem válto­zott. Sőt, meggyőződésem az, hogy nekünk annál in­kább kell törhetetlenü­l és szigorúan ragaszkodnunk e rendszer föntartásához, mert adott helyzetünkben a parlamentáris rendszer ránk nézve nemcsak a köz­szabadságok biztosítéka, de az egyedüli alkotmány­forma, az egyedüli rendszer, a­mely állami, közjogi önállóságunkat és államunk nemzeti jellegét biztosí­tani képes. (Igaz! Úgy van!) Ránk nézve a parlamentáris rendszer egyér­telmű nemzeti létünkkel. (Igaz! Úgy van!) Annál in­kább kell — e rendszer alapjait tiszteletben s a nem­zetnek iránta való hitét és bizalmát ébrentartani. (Igaz! Úgy van! jobbfelől). A világversennyel minden téren csak nehezen tarthatva lépest, fajilag elszigetelve; belső egysé­günkért is küzdve; künn­­ megfogyatkozott rokonér­zéssel találkozva; sok ellenségtől is környezve,a mi csak önerőnkre s a nemzet és a király kölcsönös bi­zalmára támaszkodhatunk. (Igaz! Úgy van! Tetszés a jobbola­lon és középen). Förster Aurél: Nyomor és szenvedés. Berzeviczy Albert: Ily nehéz, gondterhes, fe­lelősségteljes helyzetben kérem a magyar képviselő­höz minden tisztelt tagját: adjunk példát nemzetünk létalapjainak megszilárdításában. (Éljenzés jobbfe­lől), nemzetünk valódi, eleven szükségleteinek fölis­

Next