Budapesti Hírlap, 1911. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-01 / 51. szám

1911. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP (51. sz.) kecsegtette, annyira kielégítette becsvá­gyát, s oly elérhetetlen távolságban lebe­gett előtte, mikor kis fiskálisként először álmodozott politikai szereplésről. Lukács László a királynál. A király ma délelőtt tizenegy órakor Lukács László pénzügyminisztert különkihallgatáson fogadta. A pénzügyminiszter resszort­ ügyekről tett a ki­rálynak jelentést. A kihallgatás egy óránál hosz­­sza­­b ideig tartott. Aehrenthal gróf szabadsága­ Bécsből táv­ Iratozzák. A Fremdenblatt jelentése szerint Aehren­thal gróf külügyminiszter a delegációs ülésszak után két hónapi szabadságra megy, minthogy a tél folya­mán gyengélkedett és még nem állott teljesen helyre. Szabadságideje alatt Pallavicini őrgróf konstantiná­polyi nagykövet fogja a külügyminisztérium ügyeit vezetni. A nagykövetet Konstantinápolyban Müller báró külügyminisztériumi első osztályfőnök, mint rendkívüli misszióval megbízott nagykövet fogja he­­lyettesíteni. Aehrenthal gróf szabadságidejét Abbá­ziában fogja eltölteni. — Bécsből jelentik nekünk. Abból a körülményből, hogy Aehrenthal grófot sza­badsága alatt Pallavicini őrgróf konstantinápolyi nagykövet fogja helyettesíteni, nem szabad azt­ követ­keztetni, hogy az őrgróf lesz Aehrenthal gróf utódja. Ha Aehrenthal gróf később valamikor le fog mon­dani, akkor utódja Berchtold gróf, volt pétervári nagykövet lesz. A fiumei választást Fiuméból jelentik: A két párt, Vio Antal és Zanella Rikárd pártja, erősen szervezkedik a küszöbön álló választásra. Egy napi­lap azt írta Vio Antalról, hogy horvát érzelmű és ennek leplezetlen kifejezést adott. Pécs város legelő­kelőbb polgárai most levélben tiltakoztak e vád el­len.­­Via Pécsett jogi tanulmányait végezte és a pol­gárságnak alkalma volt meggyőződnie hazafias ér­zelmeiről. A levelet huszonheten írták alá, köztük több nagyobbrangú köztisztviselő és ügyvéd. A delegátusok a királynál.­­A királyi vár­palotában ma volt a második delegációs udvari ebéd. Az ebéd után tartott cordon a ki­rály sokáig beszélgetett Fachmann és Kramatz osztrák delegátusokkal a csehországi dolgok­ról és a cseh-német egyeztető tárgyalásról és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a megegyezés létrejöj­jön. Einer­rel hosszasan beszélt a tengerészeti pro­gramról és az új hajók építéséről. Szóvá tette a ma­gyar kereskedelmi miniszterrel való incidenst is és meglátszott, hogy az esetnek minden egyes részleté­ről alaposan van informálva. Végül elismerését fe­jezte ki a delegáció intenzív munkásságán. Tresics­­től azt kérdezte a király, hogy miképpen folynak a dolgok Dalmátországban és a mikor a delegátus azt felelte, hogy jobban folynának, ha vasutak volnának, a király ezt felelte: — Remélem, hogy nemsokára vasutakat is fog-' nak kapni.­­ —­ Köszönöm, felség, mondta erre Tresics, hogy ily szép hírt vihetek el a dalmatáknak. — Még nem ígértem semmit, mondta erre a király, mert nem döntök egyedül és még más ténye­zők is vannak, a­melyeknek beleszólásuk van a do­logba. Nagyon szeretném Dalmátországomat megelé­gedettnek látni. A bosnyák tartományg­yűlés­ Szerajevóból jelentik: A tartománygyűlés mai ülésén a költségve­tés tárgyalása folyamán előbb több szerb képviselő, köztük Ibsenics szólalt föl, a­ki kijelentette, hogy a szerbek a költségvetés megszavazását bizalmi kér­désnek tekintik, a­mely bizalom nemcsak a bosnyák, hanem a bécsi és budapesti kormánynak is szól. A szóló Bosznia és Hercegovina autonómiájáért száll síkra. Ezután a horvát képviselők beszéltek, a­kik közül Magzi a horvátok és szerbek közötti egyetértést pártolja és,a szerbeknek a kormány és a költségvetés ellen fölhangzott aggodalmait cáfolja. Berkovics, a költségvetési bizottság elnökének zárószava után a költségvetést az összes szavazatokkal a szerbek sza­vazatai ellen a részletes vita alpjául elfogdták. A kö­vetkező ülés csütörtökön lesz. A zágrábi érsekhelyettes a miniszterel­­nöiknél. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délelőtt Bauer Antal dr. zágrábi érseki koadjutor hosszabb látogatását fogadta. A delegációk. —­­A szállítások. — Az osztrákok tiltakozása. — Az új hajók. — A bosnyák hitel. — Budapest, febr. 28. A magyar delegáció ma délelőtt részletei­ben letárgyalta a haditengerészet költségvetését s a rendes kiadásokon kívül megszavazta a hajó­­építésre szánt háromszáztizenkét milliónyi rend­kívüli hitelt is. Ezzel a tétellel kapcsolatosan hosszabb vita indult meg visszhangul az osztrák delegáció tegnapi határozatára, melyet a magyar iparnak a szállításokban való arányos részese­dése ellen hozott s a­mely megtámadta a ma­gyar kereskedelmi kormány és a haditengeré­szet vezetősége közt e tekintetben létrejött meg­állapodást. Az osztrák támadást a vita szónokai sorra visszautasították, Hieronymi Károly ke­reskedelmi miniszter pedig az ülés végén köz­megnyugvásra kijelentette, hogy a kormány ragaszkodik a megállapodáshoz, a­melynek ér­vényt is fog szerezni. A miniszter beszédében az a helyes elv ju­tott kifejezésre, hogy a magyar álláspont érvé­nyesülését nem abban kell keresni, hogy bizo­nyos irányú, eleve meghatározott anyagokban kapjunk megfelelő részesedést, vagyis nem az a fő, hogy bizonyos cégek jussanak tömeges, monopolizált megrendeléshez, hanem célunk a szállítások dolgában egyedül csak az lehet, hogy a teljes kvótaszerű összeg térüljön vissza hozzánk s hogy lehetőleg széles ipari ágazatok között oszoljon meg a szállításokból szerezhető jövedelem. A delegáció mai ülésének érdekes mozza-­ nata volt az is, hogy elmosódott e kérdésben minden pártos különbség a delegátusok között, a­mennyiben az ellenzéki delegátusok kijelentet­ték, hogy ily kérdésben nem lehet eltérés ellen­zéki és nem ellenzéki álláspont között, mert váll­vetett erővel kell képviselni és érvényesíteni a magyar álláspontot és a magyar gazdasági érdeket. . • Az osztrák delegáció határozatát ma Batthyány Tivadar gróf tette szóvá s azt indít­ványozta, hogy a magyar delegáció függessze föl addig a rendkívüli hitel tárgyalását és a határo­zathozatalt, míg a magyar ipar részesedéséről szóló megállapodás keresztülvitele biztosítva nincs. Bakonyi Samu csatlakozott Batthyány indítványához. Tallián Béla báró, Rosenberg Gyula és Dániel Ernő olyképp vélekedett, hogy fölösleges ilyen indítvány elfogadása. A magyar kormány­ban­­— mondották — lesz annyi erő, hogy ér­vényt szerezzen az osztrákokkal szemben a maga jogos álláspontjának, Batthyány Tivadar indítványát a bizottság el is vetette.­­ Hosszabb beszédet mondott ezután Heltai Ferenc, éles kritikát gyakorolva a két csatahajó­nak fölhatalmazás nélkül történt megrendelésé­vel szemben, azt bizonyította, hogy a hajókat a Stabilimento Tekniko mód felett drágán építi s ráadásul még meglehet, hogy ezek a hajók nem is fogják kiállani a versenyt a hasonló típusú külföldi csatahajókkal. Pontos adatokkal kimutatta, hogy az angol hajók árához viszo­nyítva a mi Dreadnoughtjaink tizenhat száza­lékkal lesznek drágábbak. Ez egyebek közt onnan van, mert a Stabilimento Tekniko előre hitelbe dolgozott s igy az építésbe fektetett pén­zének kamatait is hozzászámítja a költségekhez. Hogy a hajóépítésben érdekelt osztrák vállala­tok részvényei — mondotta Heltai — az utolsó időben oly példátlan árfolyamemelkedést mu­tatnak, azon nincs mit kifogásolni, de mégis véget kellene vetni annak az állapotnak, hogy a hajóépítő vállalkozók a tengerészeti megrende­léseket a monarkia mindkét állama adózóképes­­ségének kizsákmányolására használhassák föl. Rámutatott Heltai arra a visszás helyzetre is, a­mely abból származik, hogy a haditengerészet nyugalmazott mérnökei a Stabilimento Tekni­­konál nyernek alkalmazást s rámutatott arra a mellőzésre, a­melyben ez a vállalat a magy­ar gyárak ajánlatait részesíti, még akkor is, ha olcsóbbak az osztrák ajánlatoknál. Megpendí­tette Heltai azt a gondolatot, hogy jó volna külön tengerészeti minisztériumot alakítani s javaslatot tett, hogy kötelezni kell a haditenge­részet vezetőségét, hogy a hajók költségéről pontos kimutatást terjesszen a delegáció elé. Chorin Ferenc hangoztatta, hogy a ma­gyar iparnak a h­aditengerészeti szállításokban való arányos részesedését már régóta sürgetik a delegációk s idevonatkozóan több bizottsági határozat kötelezi a kormányt arra, hogy a ma­gyar érdekeknek érvényt szerezzen. A részese­dés dolgában létrejött megállapodástól tehát nem szabad a kormánynak egy lépést sem tá­gítania. Batthyány Tivadar gróf határozati javas­latot terjesztett elő, a­mely szerint a delegáció mondja ki, hogy a megállapodást tudomásul veszi és változatlan fönntartásához ragaszkodik. Általános figyelem között fölszólalt Iü­oro­­nymi Károly kereskedelemügyi miniszter s ki­jelentette, hogy az ipari megrendelések terén a kvóta szerint való részesedés nem lehet vitás a két delegáció közt. Ezt az arányt a h­aditen­­gerészeti szállításokban eddig csak azért nem lehetett biztosítani, mert nem voltak megfelelő hajógyáraink. Ezért gondoskodott a kormány arról, hogy Fiuméban is lehessen hajókat épí­teni. Jobb szeretné, ha több hajót lehetne készí­teni Fiuméban s inkább kevés lövegmegrende­­lésben legyen részünk. De ha az egyes tételeket meg is lehet változtatni, a kvótaszerű részese­dést föltétlenül meg kell kapnunk. Az osztrák delegáció tegnapi határozata nem változ­tathatja meg a részesedés dolgában a haditengerészet vezetőségével kötött megállapodást, ettől a ma­gyar kormány nem is fog eltérni. Harmadik faktornak nincs is beleszólása ebbe a megegye­zésbe, melyre a kormányt régebbi bizottsági határozatok is kötelezik. Erre való tekintetből kérte végül Batthyány Tivadar gróf határozati javaslatának mellőzését. A miniszter beszédét a bizottság nagy tet­széssel és helyesléssel fogadta. Sághy Gyula és Bakonyi Samu fölszóla- lása után Batthyány visszavonta határozati ja­vaslatát s a delegáció a háromszáztizenkét mil­liós hitelt általánosságban és részleteiben is meg­szavazta. A legközelebbi ülésben — holnap délután — a hadügyi költségvetésre kerül sor. * Az osztrák delegáció ma befejezte a bos­­nyák hitel tárgyalását. A vita ma négy óra hosz­­száig tartott. Gessmann keresztény-szocialista pártvezér pártjának bizalmatlanságát fejezte ki K­uk­án báró közös pénzügyminiszterrel szem­ben, a bosnyák hitelt azonban megszavazta a keresztény-szocialista párt is. A vita során lovagias ügy is keletkezett. Kramarz cseh delegátus élesen bírálta Treszics dalmát delegátus politikáját, és azt mondta, hogy egyetlen délszláv sem érdemel bizalmat. Treszics ezért provokáltatta Kramarzot. Vér azonban nem fog folyni, mert Kramarz kijelentette, hogy ő tagja a párbajellenes ligának, ennélfogva olyan elégtételt adott, hogy a delegáció nyílt ülé­sén férfiasan megkövette Treszicset. A­mi azon­ban aligha jelenti azt, hogy most már bízik a délszlávokban. Ma szóba került még a haditengerészeti szállítások ügye is. Exner előadó beterjesztette a hadügyi bi­zottság tegnapi határozati javaslatát, melyben az osztrák delegáció tiltakozik a tengerészet­rn-

Next