Budapesti Hírlap, 1911. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1911-04-25 / 97. szám
1911. április 25. BUDAPESTI HÍRLAP (97. sz.) : mindenre, a mi a darabban van, a mely csak tisztességes, de nem önértékű keretül szolgál neki. Antoniusz is kénytelen elszenvedni ezt az árnyékot; csak halála emeli Kleopátra mellé és Beregi teljesen kiaknázta a helyzetet; a legfinomabb érzékkel azt a puha férfiasságot mutatta, amely Antoniusz tragikumát rejti magában, amely oly megindítóvá és kiengesztelővé teszi férfias halálát. Márkus Emma Kleopátráját nem lehet eléggé magasztalni. Semmiféle kívánságunkat nem hagyja teljesítetlenül, sőt önként gazdagítja szerepét, túltesz várakozásunkon, és végül meggyőz bennünket, hogy Shakespeare csak így gondolhatta ezt a karaktert, ily eruptívnak, ily szeszélyesnek, ily kígyószerűen hullámzónak és végre nagystílű halálban megnyugtatónak. A többiek közül is kiváltak sokan, Gál, Szacsvay, Pethes (a híres hírmondó jelenetben páratlan hírnök), Rózsahegyi, Molnár Rózsa, Rákos Alice, de mindnyájan oly becsületes törekvéssel és sikerrel játszottak, hogy tulajdonképp az egész színlapot kellene leírni. Aközönség fáradhatatlan érdeklődéssel hallgatta az előadást és fáradhatatlanul tapsolt is. (K) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap Wied Gusztáv 2X25 című szatírája kerül színre. Szerdán lesz a Shakespeare-cikk is második estéje. A makrancos hölgy kerül színre. Alszeghy Irmával a címszerepben. Az Operaházban szerdán hetedszer adják A bolondos, Rákosi Jenő és Szabados Béla magyar daljátékát Sándor Erzsi, Takáts, Környey, Hegedűs, Venczell, Mihályi, Kertész és Ney közreműködésével. A Vígszínházban hétfőn lesz a színház megnyitásának tizenötödik évfordulója. Ez alkalommal Molnár Ferenc vígjátéka, Az ördög kerül színre. A darab második fölvonásának keretében vendégszerepelni fognak azok a művészek, aki működésüket ezen a színpadon kezdették és onnan más budapesti színházhoz szerződtek. Az előadás tiszta jövedelmét a Gyermekszanatórium Egyesület javára fordítják. A Király Színházban szombaton mutatják be Verő György Szultán című operettjének új átdolgozását, a következő szereposztással: Szelim, szultán Fedők Sári, Kambur, a rettenetes basa Kovács Andor, Bimbasi, a kellemetes basa Németh József,Alfonzó Toronyi, Roxelán Kormos Ilonka, Jenina ■ Gere Ida, Manola Soós Margit, Pakov Simai, Bolwitz Nádor, Muki Rátkai. Az operettből nem tartanak nyilvános főpróbát. Holnap A babuska kerül színre, Fedők Sári fölléptével. A Városligeti Színhházban holnap az Osztrigás Miéi kerül színre, a Vígszínház művészeinek közreműködésével. Szerdán az Utánam szerepel a játékrenden. * (A Turul Olaszországban.) A Magyar Dalosszövetség válogatott csapata, a Turul, tegnap feste Velencében, a Rossini-színházban hangversenyt rendezett Sztojanovits Jenő vezetésével. A Turul ez első külföldi vendégszereplése rendkívüli sikerrel járt. A tágas színházat egészen megtöltötte Velence legelőkelőbb közönséges lelkesedéssel tapsolt a kitűnő dalosoknak minden egyes produkciója után. A műsornak több mint felét megismételtették. A velencei lapok is elragadtatással írnak a magyar dalosok énekéről s a bemutatott kompozíciók szépségéről. Dicsérik az énekesek hanganyagát, előadásuk fegyelmezettségét és nagyszerű dinamikáját. Legjobban tetszettek a Ganzoni di Kuruci, melyeket tárogatókísérettel mutattak be. Az előadott magyar dalokat Mustó Béla dr. fővárosi tanár költői fordításban ismertette meg az olasz publikummal. Nagy hatást keltett Sztojanovics Jenő melodikus Szerenádja, melyet a két olasz királynénak ajánlott. A szerenád végén az énekesek Viva Vitalia kiáltással kibontották az olasz és a magyar trikolórt, mire a közönség hangos Viva l’Ungheria-val felelt. Velence legelőkelőbb újságja, a Gazetta di Venezia a Turul hangversenyéről írt hasábos tudósítását így végzi: Velence üdvözölte elsőnek a magyar dalosokat Olaszország nevében. Melegebb üdvözletét a dalosok nem kaphatták volna. A Turul ma Rómába érkezett. — Rómából jelentik. A Turul-dalosegyesület ma este tartotta nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében első hangversenyét, mely alkalommal több magyar népdalt adtak elő, amelyet a közönség meleg érdeklődéssel hallgatott és lelkesen megtapsolt. Miklós Ödön kormánybiztos ma bemutatta a királynénak Sztojanovits Jenőt, a Turul-énekkar vezetőjét. Az énekkar holnap garden-partin vesz részt és ez alkalommal is hangversenyez. * (A Budai Zeneakadémia hangversenye.) Ma este a budai Vigadóban hangversenyt rendezett a Budai Zeneakadémia az ősszel elhunyt igazgatójának, Szautner Zsigmondnak az emlékezetére. Igen nagy, díszes közönség jött el megünnepelni az elhunyt igazgató emlékezetét, aki 30 éven át állott a zeneakadémia élén. A műsort nagyobbára az elhunytnak zeneszerzeményeiből állították össze és részben olyan híres külföldi művészek szerzeményéből, akiknek műveit Szautner mutatta be elsőnek Budapesten. Előadták a többi közt Szautner Pasztorále-ját énekkarra, zenekarra és szopránszólóra. A szólót Medek Anna, az Operaház művésznője énekelte, aki előadta még Gluck Anceste-jének nagy áriáját is és sok tapsot kapott. A műsor minden egyes számát Clauser Mihály, az akadémia mostani helyettes-igazgatója dirigálta. A hangversenynek igen nagy sikere volt. * (Petőfi-ünnep Nagyszebenben.) Nagyszebenből jelentik: Vasárnap délelőtt avatták föl Petőfi emléktábláját, mellyel a megye és a város adományából Petőfi egykori lakóházát jelölték meg. A lélekemelő ünnepségen a magyarságon kívül résztvett az egész szász intelligencia, élén a szász képviselőkkel. Nagy föltűnést keltett, hogy a város vezetőinek és tisztviselőinek sorában, a tisztikar élén, megjelent Gaudernak hadtestparancsnok. A Petőfi- Társaságot Ferenczi Zoltán alelnök, Jászai Mari tiszteleti, Neugebauer László és Farkas Pál rendes tagok képviselte. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, melyet a jelenvoltak levett kalappal hallgattak és énekeltek végig. Majd Kedves István, az emléktábla bizottságának elnöke mondott beszédet s közben lehullt a takaró a bronz tábláról. Dörr Albert polgármester német nyelven elmondott szavakkal vette át az emléket. Az ünnepi beszédet Szilágyi Gyula titkár mondta, a tábla megkoszorúzása kíséretében. Koszorút helyezett még Ferenczi Zoltán az Akadémia, a Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság nevében, Kiss Ernő pedig az Erdélyi Irodalmi Társaság részéről. A szász gimnázium és a reáliskola koszorúját Alberich igazgató tette le hazafias beszéd kíséretében. A fölavatás a Szózat eléneklésével ért véget. Ezután a városi színházban a Petőfi Társaság matinét rendezett. Az elnöki megnyitó beszédet Ferenczi Zoltán mondotta. Jászai Mari Petőfi költeményeiből szavalt. Farkas Pál német előadásban méltatta Petőfi költészetét, Neugebauer László pedig híres Petőfi-fordításából mutatott be szemelvényeket. A nagy tetszéssel fogadott előadások után lakomát rendeztek, amelyen Waldbaum főispán, Walter főigazgató, Szentimre igazgató, Teutsch szász püspök, Ferenczi Zoltán és Farkas Pál mondott lelkes hangú beszédet. Külön ünnepelték Istók János szobrászt, a pompásan sikerült emlékmű alkotóját. A fölavatás jelentőségét nagyban emeli az a körülmény, hogy ez alkalommal jöttek össze a szebeni szászok a magyarsággal. Annál élénkebb visszatetszést keltett úgy a szászok, mint a magyarok körében, hogy a románok teljesen távol maradtak az ünnepségről. Még Goga Oktáv, a Petőfi Társaság tagja sem vett részt a felavatáson. * (Tudományos Akadémia.) A Tudományos Akadémia harmadik osztálya Entz Géza dr. elnöklésével ma délután ülést tartott. Először Szarvasy Imre dr. műegyetemi tanár tartott Gázreakciók elektromos lángokban címmel előadást, mellyel levelezőtagsági székét foglalta el. Szarvasy professzor megvizsgálta a nitrogénoxid keletkezésének föltételeit egy olyan gáz jelenlétében, amelynek magas hőfokon való szétbomlásánál oxigén szabadul föl és megállapította, hogy a fölszabadulás pillanatában az oxigén emeli a nitrogénoxid töménységét. Kísérleteit gyakorlati irányban fogja folytatni, mivel a már eddig elért eredmények is igen nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak. Az osztály nevében Entz Géza dr. üdvözölte szíves szavakkal az új tagot. Daday Jenő dr. műegyetemi tanár, rendes tag Adatok a Mermithida-család édesvízben élő fajainak ismeretéhez című értekezését terjesztette elő. A vizsgálati anyagul szolgáló, érdekes életmódot folytató férgeket Daday professzor Zschokke bázeli és Fuhrmann neuchateli professzoroktól kapta, akik azokat 30—214 méter mélységből, a vierwaldstedti és a neuenburgi tóból gyűjtötték. Daday professzor alapos és mindenre kiterjedő tanulmányozás alapján több új nemet és fajt irt le ebből a családból. Előadását nagy tetszéssel hallgatták meg. Klein Gyula dr. műegyetemi tanár Richter Aladár dr. kolozsvári egyetemi tanár Egy új Schizaea című dolgozatát ismertette. Ezt az uj harasztot Richter professzor abban a gyűjteményben fedezte föl, amelyet Horváth Géza dr. múzeumi igazgató engedett át a Biró Lajos új-guineai nagyértékű gyűjtéseiből. A szerző az uj harasztot Biró tiszteletére Schizaea Birói-nak nevezte el és beható alak- és szövettani vizsgálatnak vetette alá. Mágocsy- Dietz Sándor dr. egyetemi tanár Kövessy Ferenc dr. Selmecbányai főiskolai tanár A növényi szőrök nitrogén asszimiláló tehetségéről irt nagyszabású értekezését terjesztette az Akadémia elé. A szerző ebben adolgozatában nagy apparátussal bizonyította be a növények nitrogénjének eredetére vonatkozó újabb kísérletek tévedéseit. A nagy elismeréssel fogadott dolgozat ismertetése után zárt ülés következett, melyen az osztály folyó ügyeit vitatták meg. Az osztályülés után összes ülést tartottak, melyen Berzeviczy Albert szép beszéd kíséretében nyújtotta át a Wodiáner-jutalomból kitüntetett tanítóknak az ezer-ezer koronás jutalomdíjat. A megjutalmazott tanítók: Orsovszky Gyula nyíregyházai és Mihály Gábor besztercei igazgató-tanítók megilletődve köszönték meg az Akadémia kitüntetését és hálás kegyelettel emlékeztek meg a jutalomdíj alapítójáról, Wödiáner Albert báróról. Mihály Gábor kijelentette, hogy a jutalomdíj felét a kolozsvári tanítói leányotthonnak küldi meg, mivel a kitüntetés nemcsak neki, hanem az ő személyében a magyarságért küzdő erdélyi tanítóknak is szól. Az összes ülés meleg ünneplésben részesítette a kitüntetett népművelőket. Heinrich Gusztáv főtiktár bejelenti, hogy Hernádi (Herzl) Mór özvegye, férjének háromezer kötetből s jobbára román filológiai művekből álló könyvtárát az Akadémiának ajándékozta. Hernádi, aki fiatalon hunyt el, kiváló szakember volt, amit a Heinrich-féle Egyetemes Irodalomtörténetben megjelent Provenszáli Irodalom című értekezése is bizonyít. Az Akadémiai Könyvtár éppen ezekben a művekben igen szegény s igy az adományozásért annál nagyobb hálával tartozik az adakozónak. Végül kisebb folyóügyeket tárgyaltak. Holnap, kedden délután öt órakor az osztályok üléseznek. * (Inczédy László emléktáblája.) A kegyelet leemeli a feledés leplét Inczédy László emlékéről. A kedves szavú poéta lantja régen elhallgatott, de emléke nem porladt el, mert a kegyelet virágaival ékesen éledt föl szülővárosában. Szarvason mozgalom indult meg, hogy Inczédy szülőházát emléktáblával jelöljék meg. A mozgalom vezetői most küldték szét a gyűjtőiveket, melyben az elhunyt költő tisztelőit az emléktábla költségére való adakozásra kérik. Az adományt Matthias-Mátrainé Varga Róza úrnőnek kell küldeni. {Szarvas, Gróf Csáky utca.) * (Ödipusz király a, frejusi arénában.) Mialatt az élelmes Reinhardt pénzt és dicsőséget rak zsebre az ödipusz király cirkuszi előadásaiért, melyek eszméje nem tőle, hanem Antoinetól ered, Délfranciaországban már évek óta játszák Szofoklész remekét. Legutóbb a frejusi római arénában került előadásra az Ödipusz király. Az előadás kifogyhatatlan volt zseniális rendezési ötletekben. Az aréna festői környezetével a háttérben a kéklő Földközi tengerrel nagyszerű keretül szolgált a tragédiának, Ödipuszt Olivier, Jocastét Zorelli Jeannine játszotta megragadó erővel. A többi szerepben is mind elsőrangú művészek léptek föl. * (A modern magyar irodalom ellen.) Kassáról jelentik: A kassai Kazinczy-kör tegnap délután tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Takács Menyhért dr. jászóvári prépost, a kör elnöke nyitotta meg. Utána Kardos Gyula dr. premontrei tanár, egyesületi titkár olvasta föl évi jelentését, a melyben erősen leckéztette a mai modern irodalmat s hazafiatlannak, durvának és erkölcstelennek nevezte művelőit. Néhány szépirodalmi folyóiratot úgy is nevezett, mint az egészséges, hazafias magyar irodalom megmételyezőit. A jelentés a közönség és a tagok körében kínos meglepetést keltett. A közgyűlés tudomásul vette ugyan a jelentést, de az elnök ama kérdésére, hogy a közgyűlés magáévá teszi-e a jelentés fejtegetéseit, Nyulászi János dr. ügyvéd közbeszólt: Azt már nem! * (Ismeretterjesztő Társaság.) Vasárnap délelőtt volt az Országos Ismeretterjesztő Társaság alakuló ülése az Újvárosház termében. A nagy számmal megjelent érdeklődők sorában volt,többek közt Teleki Sándorné grófné, Bárczy Istvánná, Dessewffy Emma grófné, Feteky Henrikné, Vermes Józsefné, Bárczy István, Festetich Géza gróf, Almády Géza, Alexander Bernát dr., Marczali Henrik dr. Berczik Árpád, Fülöpp Kálmán, Pekár Gyula, Molnár Viktor, Jakab Ödön, Horváth János dr. és Feleky Hugó dr. Az ülést a szervezőbizottság elnöke, Bárczy István nyitotta meg. Majd Feleky Hugó ismertette a társulat célját és keletkezésének történetét. A társulat fölvilágosítással, neveléssel nemesbítő munkálkodást akar kifejteni a nép és a középosztály körében Ismeretterjesztő fölolvasásokat fognak rendezni, amelyeken a társadalmi napi kérdések mellett a természettudományi problémák is előadásra kerülnek. Ezenkívül nagy könyvtárt fognak létesíteni Budapesten és több kisebb vándor könyvtárat a vidék számára. Aidéken a társaság fiókokat fog elhelyezni. A társaság tagjai számára ingyen küldi meg kiadványait. Ebbe a sorozatba fölvették Feleki Bélának A pártfogó ügyről, Hollósné De Grobois Nándin asszonynak A női munkásról és Bókay Árpádnak A célszerű táplálkozásról írt füzeteit. A nagy tetszéses fogadott jelentés után megválasztották a tisztikart. Elnök lett Bárczy István polgármester, elnökhelyettes Almády Géza dr. és Feleky Hugó dr., társelnök Teleki Sándorné 11