Budapesti Hírlap, 1911. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1911-05-11 / 110. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP (HO. sz.) 1911. május 11. * (Szobrok tisztogatása.) A főváros mű­vészei közt ma élénk megbeszélés tárgya volt a szé­kesfőváros művészi bizottságának az a határozata, hogy Budapest köztéri szobrainak patináját letisz­­tittatta, sőt a munkát már meg is kezdte József ná­dornak a József-téren álló szobrán. Az eljárást Strobl Alajos, a szobrászmesteriskola vezetője java­solta a tanácsnak. A szobrászok közül többen, Zala György, Ligeti Miklós, Róna József nyilatkoztak a dologról és vandalizmusnak bélyegzik a tisztogatást, mely szerintük erőszakos úton történik és tönkreteszi a bronzszobrok patináját. Strobl Alajos a szobrok tisztogatásáról következőképp nyilatkozik: A főváros bronzszobrai teljesen gondozatlanul állottak mindeddig, már­pedig a bronzszobrok ál­landó és szakértői gondozást követelnek. Tavaly té­len Benczúrral és Stettkával megkezdtük a bronz­szobrok tisztítására vonatkozó kísérleteinket az Epreskertben. Nem mint felfedezők, hanem kipróbált régi és bevált római, görög, reneszánsz­ korabeli és a legújabb modern művészek által alkalmazott mód­szerrel. Ezeknek a bevált kísérleteknek eredménye­képpen József nádor szobrával kezdtük meg a fő­városi bronzszobrok­ tisztítását. Nem a patinát aka­rom én leszedni, hisz azt minden laikus tudja, hogy az a bronzszobroknak egyik művészi kincse, hanem a félszázados piszokréteget és kormot mosattam le puha kefével. Semmiféle erőszakos eljárásról, fara­gásról, formák eléktelenítéséről nincsen itt szó. Az ötven év alatt magától képződött nemes, finom, zöldszínü patina éppen a tisztogatás után vált lát­hatóvá József nádor szobrán is és semmiféle sérülést nem szenvedett. A mesterséges patinának azonban, a­melyet egyes művészek ólajfestékből és különféle sa­vakból állítanak elő, nem vagyok híre­s ellenségei olyan tekintélyek is, mint a francia Dalou és Ganz. Talán innen ered az egész félreértés. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat élettani szakosztálya Tanai Ferenc dr. egye­temi tanár elnöklésével tegnap este ülést tartott, melyen Gál Félix dr. Az erjesztőbombák szerepe a tífusz etiológiájá­ban című nagyobb értekezését ter­jesztette a szakosztály elé, melyben vizsgálatait is­mertette. Tellyesniczky Kálmán dr. egyetemi tanár A Röntgen-sugaraknak a didimiszre gaakorolt hatá­sát ismertette. Mindkét előadó számos készítményt és képet mutatott be s az előadásukat nagy tetszés­sel fogadták. A Növénytani szakosztály Klein Gyula dr. műegyetemi tanár elnöklésével ma este ülésezett. Doba Géza dr. a magyaróvári növényeket és a kór­­tani állomás fővegyésze azoknak a másfél éve foly­tatott kísérleteknek az eredményéről számolt be, melyeket egészséges és levélsodródásban szenvedő burgonyagumókon végzett. Főképp azt igyekezett megállapítani, hogy miképpen lehet a levélsodró­dásban szenvedő burgonyát fölismerni. Az enzimek közül egyelőre csak a lélekzésben szereplőket tanul­mányozta. A beteg burgonyában több ilyen enzime van s ez a körülmény gyakorlatilag is értékesíthető. Vizsgálatait folytatni fogja. Sztankovits Rezső dr. tanár a hazai gyertyánfajok leveleinek és termései­nek szövettani szerkezetét ismertette saját vizsgálatai alapján. Érdekes előadását számos rajzzal illusz­trálta. Moesz Gusztáv dr., a Nemzeti Múzeum igaz­gatóőre a Zsitva völgyének növényzetét ismertette nagyszabású előadásában s az érdekesebb növénye­ket be is mutatta. Megállapította néhány növény elterjedésének északi határvonalát és ennek alapján beszélt a tátra-tátrai flóravidéknek a Pannóniáitól való elhatárolásáról. Másik előadásában bemutatta a gombákon élő gombáknak néhány képét, melyeket a hazai példányokról készített. Ezeknek a gombák­nak az életmódja igen bonyolult, alakjuk nagyon változatos. Legérdekesebbek azok, a­melyek élősköd­­nek és tönkreteszik azt a gombát, a­melyen megtele­pedtek. Az érdekes előadásokat a szakosztály nagy tetszéssel hallgatta.­­ A Nemzeti Múzeum állattári osztályának tisztviselői, mint eddig minden évben, az idén is folytatni fogják az ország állatvilágának ku­tatását. A tisztviselők közül Horváth Géza dr. osz­tályigazgató a Fertő-vidéken és az Alföldön, Méhela La­jos dr. igazgatóőr a Kis-Kárpátokban és a múlt évi megbízatása alapján még Dalmáciában végez ku­tatásokat. Kertész Kálmán dr. és Csiky Ernő őrök Máramaros vármegye, Soós Lajos dr. és Schmidt Antal segédőrök pedig az Alföld állatvilágát keresik föl. — Zimmermann La­jos dr. megírta a Numizma­tikai Társulat történetét. Az érdekes füzet tájékoz­tat a társulat keletkezéséről és nagyarányú fejlődé­séről. Egyúttal örvendetes képét nyújtja a hazai nu­mizmatika föllendülésének. A munka külön lenyo­mat a Numizmatikai Közlönyből. * (Madarak és fák.) Az Országos Állatvédő Egyesület pályázatot hirdetett oly dolgozatra, a­mely a madarak és fák napjának megünneplésére hasz­nos utasítást ad. Kilenc művet tartott a díjra érde­mesnek, ezeket most kiadja egy füzetben. Az első, Mauritz Győző dr. munkája, népszerűen ismerteti védelemre szoruló madarainkat és növényeinket. Kiemelkedik társai közül Benda László és Lakatosné­­ Winter Adél munkája is. A csinosan kiállított kö­tetet az Állatvédő Egyesület díjtalanul adja minden érdeklődőnek. * (A Petőfi-almának.) A Petőfi-Ház hölgy­­bizottsága Apponyi Albertné grófné elnöklésével a költő háza fölavatásának emlékére. Ferenczi Zoltán dr.-nak, a Petőfi-Társaság alelnökének a szerkeszté­sében rendkívül gazdag tartalmú almana­kot adott ki, mely díszes és művészi kivitelben mindössze öt­száz példányban jelent meg. Az almanakban, a me­lyet Petőfinek 1847-ben irt teljesen ismeretlen elő­szava vezet be, a legkiválóbb magyar és idegen köl­tők meg irók Petőfire vonatkozó versei, Petőfi ver­seinek fordításai és ismertetései vannak. A magyar irók közül a következők írtak az almanakba: Gyulai Pál, Jókai Mór, Görgey Artúr, Lévay József, Kozma Andor, Herczeg Ferenc, Apponyi Albert gróf, Endrődi Sándor, Beöthy Zsolt, Zichy Géza gróf, Berzeviczy Albert, Ábrányi Emil, Jakab Ödön, Négyesy László, Vargha Gyula, Hubay Jenő, Bárd Miklós, Rákosi Jenő, Ambrozovits Dezső, Gárdonyi Géza, Teleki Sándorné grófné, Zempléni Árpád, Lippich Elek, Pósa Lajos, Lampérth Géza, Kéry Gyula, Szabolcska Mihály, Malonyay Dezső, Váradi Antal, Oláh Gábor és mások. Az értékes almának egy-egy példányának az árát a Petőfi-Ház alapjának a javára ötven ko­ronában szabták meg, de, sajnos, eddig csak néhány példány kelt el. Ezért a hölgybizottság elhatározta, hogy a fönmaradt köteteket kisorsolja. Egy sors­jegynek az árát tíz koronában szabták meg. Minden ötödik sorsjegy egy almanakot nyer. A sorsjegy a Bajza­ utcai Petőfi-Házban és az almának Lendvay­­utca 15. szám alatt levő kiadóhivatalában kapható. A sorsjegy ára mindkét helyre postán beküldhető. A sorshúzás idejét Apponyi Albertné grófné elnök kérésére Héderváry Károly gróf belügyminiszter jú­nius 1-ére tűzte ki. A sorsolást ekkor minden kö­rülmények között föltétlenül meg fogják tartani. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. Csaknem teljes számban vonultak föl a város­atyák a mai közgyűlésre. A padsorok egészen megtel­­tek. A városi villamos­vasút részvényeinek megvá­sárlása érdekelte a bizottsági tagokat. Már a közgyűlés megnyitása előtt nyilvánvaló volt, hogy az üzletet megkötik. Csak Hecht Ernő mesélte a társalgóban, hogy ő számolt s más erdményre jutott, mint a ta­nács. Hiába magyarázták meg neki, hogy számítá­sában hibás alapon indult el, a közgyűlésen is el­mondta, hogy az ő számítása szerint jobb üzletet csi­nál a város, ha vár 1917-ig s akkor megváltja a villamost. Nagyon bizonytalanul kezelte azonban a számokat, s a mikor egyik tételének eredményére ju­tott, maga is belátta, hogy tévedett s azzal védekezett, hogy nem kenyere az ilyen nagy számítás, kevés ideje is volt, nem csoda ha tévedett. Tévedéseit kü­lönben Székely Ferenc azonnal helyreigazította s a közgyűlés csaknem egyhangúan határozta el a rész­vények megvételét. Kétszáznál többen szavaztak mel­lette s mindösze hatan voltak ellene. Ma választották meg a vízivárosi plébánost is. A zsidó vallású bizottsági tagok nagy része nem sza­vazott. Már tegnap elhatározták, hogy nem fognak szavazni. A Víziváros plébánosa a kerület jelöltje, Horváth József belvárosi káplán lett. A közgyűlés lefolyása ez volt: Fülepp Kálmán főpolgármester megnyitva a közgyűlést, mély részvéttel parentálta el Hieronymi Károly volt kereskedelmi minisztert. Országszerte mély sajnálkozást és őszinte részvétet keltett, úgy­mond, Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternek gyászos elhunyta. Halálával hazánk egy kiválóan jeles fiát, egy kimagasló, nagyszabású államférfiát vesztette el, a­ki fényes tehetségét, nagy tudását és bámulatos munkabírását hosszú életének folyása alatt majdnem kizáróan a közügyek szolgálatának szentelte. A fővárosnak különös oka van arra, hogy elhunytat fájlalja, emlékét megőrizze, mert városunk szülötte volt, itt élt, itt dolgozott, s több cikluson át a törvényhatóságnak is tagja volt s mint miniszter mindig jóindulattal a főváros dolgai iránt. Hálás kö­szönettel tartozunk működéséért. A főváros kegye­lete jeléül a polgármester díszsírhelyet ajánlott föl, a ravatalra koszorút helyezett. A főpolgármester in­dítványára a közgyűlés az elhunyt emlékét jegyző­könyvében megörökítette s elhatározta, hogy a kor­mánynak s a családnak részvétiratot küld. A napirend előtt Wildner Ödön főjegyző előter­jesztette Telkes Aladárnak s társainak indítványát, hogy a főváros indítson mozgalmat a névmagyaro­sítás érdekében. Telkes Aladár néhány szóval meg­okolta indítványát, a­melyet egyhangúan elfogadtak. A napirendre térve, megszavazták a boszniai vendégek fogadtatásának 4000 korona költségét, a bécsi szabók vendéglátására 5000 koronát, jöü’-'-­k a kormányhoz, hogy vagy törvény útján rendezze a záróórát, vagy hatalmazza föl a várost, hogy sza­bályrendeletben rendezze a dolgot. Azután Remii Dezső tanácsos ismertette rész­letesen azt a javaslatot, hogy a főváros vásárolja meg a városi villamos vasúttársaság részvényeinek többségét. Az előterjesztést általános helyesléssel fo­gadták. Hecht Ernő volt az első szónok, a­ki azzal kezdte, hogy a szociális törekvések szempontját félre kell tenni s csak azt keresi, hogy mit követol a város financiális érdeke. Hosszasan magyarázza, hogy minő helyzet alakulna 1917-ben a megváltás­kor, mert szerinte a szerződés homályos. Szerinte he­lyesebb, ha a­ főváros megvárja a megváltás idejét, mert pénzügyileg káros a részvények megvásárlása. Különböző számításokat mutat be, hogy mit ér a városi részvénye. Egyik számítása szerint 296 koro­nát, másik számítása szerint 350 koronát ér. A ta­nács számításait téveseknek mondja, mert ő nem bí­zik a fejlődésnek abban az arányában, a­melyre a tanács számításait építette. A részvények többségé­nek birtokában sem operálhat a város úgy, a­mint akar, mert a főváros nem károsíthatja meg a rész­vényeseket sem. Az ügy különben sem sürgős s azért nem fogadja el a tanács javaslatát. Székely Ferenc egészen önkényesnek mondja Hecht érvelését s számadatait. A kérdés eldöntése sürgős, mert ilyen alkalom nem mindig akad. Nem valószínű, hogy még valaki rendelkezzék a részvé­nyek többségével, vagy hogy a főváros lassan kint vásárolja össze a részvényeket. Bizonyítja, hogy pénzügyileg hasznosabb a fővárosra a részvények megvásárlása­, mintha megvárja a megváltást, mert vétel esetén a főváros már most közvetetten befo­lyást gyakorolhat a vasút üzemére, igazgatására, egész politikájára. A szociális kötelességeket is tel­jesítheti a főváros anélkül, hogy a részvények üzleti érdekét sértené. A tanács javaslatát a fővárosra min­den tekintetben hasznosnak tartja s azért elfogadja. A közgyűlés nagy többséggel fogadta el a ja­vaslatot. Körülbelül kétszázan szavaztak a részvé­nyek megvásárlása mellett és hatan ellene. A hatá­rozat kihirdetésekor a városatyák lelkesen megélje­nezték Bárczy István polgármestert. A napirend többi tárgyával gyorsan végeztek. Hozzájárultak, hogy a Bajza-utcán át tervezett vil­lamos a Felsőerdősor­ utcán át menjen. A főpolgár­mester kihirdette a vízivárosi plébános-választás eredményét. 137 szavazattal Horváth Józsefet vá­lasztották meg. Zeltner Vilmos 46, Valnicsek Béla 44 szavazatot kapott. A Szent János-kórház kibővítésével kapcsolat­ban Meisels Vilmos kifogást tett a kórházépítések ötletszerűsége ellen. Indítványt tett, hogy a tanács részletes programot dolgozzon ki. Az indítványt el is fogadták. Kilenc régi interpellációra válaszolt a tanács. Bárczy István polgármester kijelentette, hogy a fize­tésrendezésre és státusrendezésre vonatkozó javas­latok elkészültek s a pénzügyi bizottág albizottsága e héten, a tanács a jövő héten már tárgyalja is a javaslatokat. Még a nyári szünet előtt közgyűlés elé is kerül az előterjesztés. Az interpelláló Pető Sándor s a közgyűlés a választ tudomásul vette. Folkusházy Lajos tanácsos megígérte, hogy mindent megtesznek a hidegkúti piac fentartására, egy másik interpellációra pedig bejelentette, hogy a vásárfelügyelői személyzet számának szaporítására most nincsen szükség, ha szükség lesz rá, szaporítani fogják. A válaszokat tudomásul vették. Papp Vilmos interpellációjára Bódy Tivadar tanácsos bejelentette, hogy a hirdető szabályrendelet alapján nem utasít­hatják vissza az idegen nyelvű plakátok kiragasz­tását. Papp Vilmos nem akarta tudomásul venni a választ, de a közgyűlés tudomásul vette. Déri Fe­renc tanácsos két interpellációra válaszolt. Bejelen­tette, hogy a­mit a pornográfia ellen a mai törvény keretén belül meg lehet tenni, azt megtették. A má­sik interpellálót pedig megnyugtatta, hogy a ház­mester-szabályrendeletet legközelebb közgyűlés elé hozza. Bényi Dezső tanácsos megígérte, hogy az utca­seprők reggel korábban fognak söpörni, Harrer Fe­renc tanácsjegyző pedig azt az ígéretet tette, hogy az Erzsébet-sugárút terve legközelebb napirendre kerül. A közgyűlés valamennyi választ tudomásul vette. Volt két új interpelláció is. Kovács Jenő a Bajza­ utca rendezését sürgette, mire Piperkovics Bá­tor tanácsos azonnal megnyugtatta, hogy a vasút építésével együtt rendezik az utcát is. Még Perczel Béla sürgette meg a Krisztina-körut rendezését s a közgyűlés véget ért. — Adókivetés. A második kerületi független­ségi 48-as párt köre a harmadikosztályu kereseti adó kivetésének idejére a polgárság tájékoztatására saját helyiségében (II., Fő­ utca 49. szám) állandó irodát állított föl, a­hol a kerület minden polgárának adó­ügyében fölvilágosítást ad és felebbezési ügyében is díjtalanul eljár. Az iroda minden kedden és szomba­ton este nyolc órakor áll a polgárság rendelkezésére.­­ Az óbudai demokrata társaskör is nyitott a Kul­csár­ utca 1. számú házában népirodát, a­hol minden nap este 6—8 órakor ad ingyen felvilágosítást. Az adókivető­ bizottságok a héten a következő helyrajzi számú házakban lakók adóját tárgyalják: Az I. kerületben az 1. számú bizottság csü­törtökön 38/1b—544-ig, pénteken 545—648-ig, szom­baton 687—749-ig. A 2. számú bizottság csütörtökön

Next