Budapesti Hírlap, 1911. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1911-05-11 / 110. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP (HO. sz.) 1911. május 11. * (Szobrok tisztogatása.) A főváros művészei közt ma élénk megbeszélés tárgya volt a székesfőváros művészi bizottságának az a határozata, hogy Budapest köztéri szobrainak patináját letisztittatta, sőt a munkát már meg is kezdte József nádornak a József-téren álló szobrán. Az eljárást Strobl Alajos, a szobrászmesteriskola vezetője javasolta a tanácsnak. A szobrászok közül többen, Zala György, Ligeti Miklós, Róna József nyilatkoztak a dologról és vandalizmusnak bélyegzik a tisztogatást, mely szerintük erőszakos úton történik és tönkreteszi a bronzszobrok patináját. Strobl Alajos a szobrok tisztogatásáról következőképp nyilatkozik: A főváros bronzszobrai teljesen gondozatlanul állottak mindeddig, márpedig a bronzszobrok állandó és szakértői gondozást követelnek. Tavaly télen Benczúrral és Stettkával megkezdtük a bronzszobrok tisztítására vonatkozó kísérleteinket az Epreskertben. Nem mint felfedezők, hanem kipróbált régi és bevált római, görög, reneszánsz korabeli és a legújabb modern művészek által alkalmazott módszerrel. Ezeknek a bevált kísérleteknek eredményeképpen József nádor szobrával kezdtük meg a fővárosi bronzszobrok tisztítását. Nem a patinát akarom én leszedni, hisz azt minden laikus tudja, hogy az a bronzszobroknak egyik művészi kincse, hanem a félszázados piszokréteget és kormot mosattam le puha kefével. Semmiféle erőszakos eljárásról, faragásról, formák eléktelenítéséről nincsen itt szó. Az ötven év alatt magától képződött nemes, finom, zöldszínü patina éppen a tisztogatás után vált láthatóvá József nádor szobrán is és semmiféle sérülést nem szenvedett. A mesterséges patinának azonban, amelyet egyes művészek ólajfestékből és különféle savakból állítanak elő, nem vagyok híres ellenségei olyan tekintélyek is, mint a francia Dalou és Ganz. Talán innen ered az egész félreértés. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat élettani szakosztálya Tanai Ferenc dr. egyetemi tanár elnöklésével tegnap este ülést tartott, melyen Gál Félix dr. Az erjesztőbombák szerepe a tífusz etiológiájában című nagyobb értekezését terjesztette a szakosztály elé, melyben vizsgálatait ismertette. Tellyesniczky Kálmán dr. egyetemi tanár A Röntgen-sugaraknak a didimiszre gaakorolt hatását ismertette. Mindkét előadó számos készítményt és képet mutatott be s az előadásukat nagy tetszéssel fogadták. A Növénytani szakosztály Klein Gyula dr. műegyetemi tanár elnöklésével ma este ülésezett. Doba Géza dr. a magyaróvári növényeket és a kórtani állomás fővegyésze azoknak a másfél éve folytatott kísérleteknek az eredményéről számolt be, melyeket egészséges és levélsodródásban szenvedő burgonyagumókon végzett. Főképp azt igyekezett megállapítani, hogy miképpen lehet a levélsodródásban szenvedő burgonyát fölismerni. Az enzimek közül egyelőre csak a lélekzésben szereplőket tanulmányozta. A beteg burgonyában több ilyen enzime van s ez a körülmény gyakorlatilag is értékesíthető. Vizsgálatait folytatni fogja. Sztankovits Rezső dr. tanár a hazai gyertyánfajok leveleinek és terméseinek szövettani szerkezetét ismertette saját vizsgálatai alapján. Érdekes előadását számos rajzzal illusztrálta. Moesz Gusztáv dr., a Nemzeti Múzeum igazgatóőre a Zsitva völgyének növényzetét ismertette nagyszabású előadásában s az érdekesebb növényeket be is mutatta. Megállapította néhány növény elterjedésének északi határvonalát és ennek alapján beszélt a tátra-tátrai flóravidéknek a Pannóniáitól való elhatárolásáról. Másik előadásában bemutatta a gombákon élő gombáknak néhány képét, melyeket a hazai példányokról készített. Ezeknek a gombáknak az életmódja igen bonyolult, alakjuk nagyon változatos. Legérdekesebbek azok, amelyek élősködnek és tönkreteszik azt a gombát, amelyen megtelepedtek. Az érdekes előadásokat a szakosztály nagy tetszéssel hallgatta. A Nemzeti Múzeum állattári osztályának tisztviselői, mint eddig minden évben, az idén is folytatni fogják az ország állatvilágának kutatását. A tisztviselők közül Horváth Géza dr. osztályigazgató a Fertő-vidéken és az Alföldön, Méhela Lajos dr. igazgatóőr a Kis-Kárpátokban és a múlt évi megbízatása alapján még Dalmáciában végez kutatásokat. Kertész Kálmán dr. és Csiky Ernő őrök Máramaros vármegye, Soós Lajos dr. és Schmidt Antal segédőrök pedig az Alföld állatvilágát keresik föl. — Zimmermann Lajos dr. megírta a Numizmatikai Társulat történetét. Az érdekes füzet tájékoztat a társulat keletkezéséről és nagyarányú fejlődéséről. Egyúttal örvendetes képét nyújtja a hazai numizmatika föllendülésének. A munka külön lenyomat a Numizmatikai Közlönyből. * (Madarak és fák.) Az Országos Állatvédő Egyesület pályázatot hirdetett oly dolgozatra, amely a madarak és fák napjának megünneplésére hasznos utasítást ad. Kilenc művet tartott a díjra érdemesnek, ezeket most kiadja egy füzetben. Az első, Mauritz Győző dr. munkája, népszerűen ismerteti védelemre szoruló madarainkat és növényeinket. Kiemelkedik társai közül Benda László és Lakatosné Winter Adél munkája is. A csinosan kiállított kötetet az Állatvédő Egyesület díjtalanul adja minden érdeklődőnek. * (A Petőfi-almának.) A Petőfi-Ház hölgybizottsága Apponyi Albertné grófné elnöklésével a költő háza fölavatásának emlékére. Ferenczi Zoltán dr.-nak, a Petőfi-Társaság alelnökének a szerkesztésében rendkívül gazdag tartalmú almanakot adott ki, mely díszes és művészi kivitelben mindössze ötszáz példányban jelent meg. Az almanakban, a melyet Petőfinek 1847-ben irt teljesen ismeretlen előszava vezet be, a legkiválóbb magyar és idegen költők meg irók Petőfire vonatkozó versei, Petőfi verseinek fordításai és ismertetései vannak. A magyar irók közül a következők írtak az almanakba: Gyulai Pál, Jókai Mór, Görgey Artúr, Lévay József, Kozma Andor, Herczeg Ferenc, Apponyi Albert gróf, Endrődi Sándor, Beöthy Zsolt, Zichy Géza gróf, Berzeviczy Albert, Ábrányi Emil, Jakab Ödön, Négyesy László, Vargha Gyula, Hubay Jenő, Bárd Miklós, Rákosi Jenő, Ambrozovits Dezső, Gárdonyi Géza, Teleki Sándorné grófné, Zempléni Árpád, Lippich Elek, Pósa Lajos, Lampérth Géza, Kéry Gyula, Szabolcska Mihály, Malonyay Dezső, Váradi Antal, Oláh Gábor és mások. Az értékes almának egy-egy példányának az árát a Petőfi-Ház alapjának a javára ötven koronában szabták meg, de, sajnos, eddig csak néhány példány kelt el. Ezért a hölgybizottság elhatározta, hogy a fönmaradt köteteket kisorsolja. Egy sorsjegynek az árát tíz koronában szabták meg. Minden ötödik sorsjegy egy almanakot nyer. A sorsjegy a Bajza utcai Petőfi-Házban és az almának Lendvayutca 15. szám alatt levő kiadóhivatalában kapható. A sorsjegy ára mindkét helyre postán beküldhető. A sorshúzás idejét Apponyi Albertné grófné elnök kérésére Héderváry Károly gróf belügyminiszter június 1-ére tűzte ki. A sorsolást ekkor minden körülmények között föltétlenül meg fogják tartani. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. Csaknem teljes számban vonultak föl a városatyák a mai közgyűlésre. A padsorok egészen megteltek. A városi villamosvasút részvényeinek megvásárlása érdekelte a bizottsági tagokat. Már a közgyűlés megnyitása előtt nyilvánvaló volt, hogy az üzletet megkötik. Csak Hecht Ernő mesélte a társalgóban, hogy ő számolt s más erdményre jutott, mint a tanács. Hiába magyarázták meg neki, hogy számításában hibás alapon indult el, a közgyűlésen is elmondta, hogy az ő számítása szerint jobb üzletet csinál a város, ha vár 1917-ig s akkor megváltja a villamost. Nagyon bizonytalanul kezelte azonban a számokat, s a mikor egyik tételének eredményére jutott, maga is belátta, hogy tévedett s azzal védekezett, hogy nem kenyere az ilyen nagy számítás, kevés ideje is volt, nem csoda ha tévedett. Tévedéseit különben Székely Ferenc azonnal helyreigazította s a közgyűlés csaknem egyhangúan határozta el a részvények megvételét. Kétszáznál többen szavaztak mellette s mindösze hatan voltak ellene. Ma választották meg a vízivárosi plébánost is. A zsidó vallású bizottsági tagok nagy része nem szavazott. Már tegnap elhatározták, hogy nem fognak szavazni. A Víziváros plébánosa a kerület jelöltje, Horváth József belvárosi káplán lett. A közgyűlés lefolyása ez volt: Fülepp Kálmán főpolgármester megnyitva a közgyűlést, mély részvéttel parentálta el Hieronymi Károly volt kereskedelmi minisztert. Országszerte mély sajnálkozást és őszinte részvétet keltett, úgymond, Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternek gyászos elhunyta. Halálával hazánk egy kiválóan jeles fiát, egy kimagasló, nagyszabású államférfiát vesztette el, aki fényes tehetségét, nagy tudását és bámulatos munkabírását hosszú életének folyása alatt majdnem kizáróan a közügyek szolgálatának szentelte. A fővárosnak különös oka van arra, hogy elhunytat fájlalja, emlékét megőrizze, mert városunk szülötte volt, itt élt, itt dolgozott, s több cikluson át a törvényhatóságnak is tagja volt s mint miniszter mindig jóindulattal a főváros dolgai iránt. Hálás köszönettel tartozunk működéséért. A főváros kegyelete jeléül a polgármester díszsírhelyet ajánlott föl, a ravatalra koszorút helyezett. A főpolgármester indítványára a közgyűlés az elhunyt emlékét jegyzőkönyvében megörökítette s elhatározta, hogy a kormánynak s a családnak részvétiratot küld. A napirend előtt Wildner Ödön főjegyző előterjesztette Telkes Aladárnak s társainak indítványát, hogy a főváros indítson mozgalmat a névmagyarosítás érdekében. Telkes Aladár néhány szóval megokolta indítványát, amelyet egyhangúan elfogadtak. A napirendre térve, megszavazták a boszniai vendégek fogadtatásának 4000 korona költségét, a bécsi szabók vendéglátására 5000 koronát, jöü’-'-k a kormányhoz, hogy vagy törvény útján rendezze a záróórát, vagy hatalmazza föl a várost, hogy szabályrendeletben rendezze a dolgot. Azután Remii Dezső tanácsos ismertette részletesen azt a javaslatot, hogy a főváros vásárolja meg a városi villamos vasúttársaság részvényeinek többségét. Az előterjesztést általános helyesléssel fogadták. Hecht Ernő volt az első szónok, aki azzal kezdte, hogy a szociális törekvések szempontját félre kell tenni s csak azt keresi, hogy mit követol a város financiális érdeke. Hosszasan magyarázza, hogy minő helyzet alakulna 1917-ben a megváltáskor, mert szerinte a szerződés homályos. Szerinte helyesebb, ha a főváros megvárja a megváltás idejét, mert pénzügyileg káros a részvények megvásárlása. Különböző számításokat mutat be, hogy mit ér a városi részvénye. Egyik számítása szerint 296 koronát, másik számítása szerint 350 koronát ér. A tanács számításait téveseknek mondja, mert ő nem bízik a fejlődésnek abban az arányában, amelyre a tanács számításait építette. A részvények többségének birtokában sem operálhat a város úgy, amint akar, mert a főváros nem károsíthatja meg a részvényeseket sem. Az ügy különben sem sürgős s azért nem fogadja el a tanács javaslatát. Székely Ferenc egészen önkényesnek mondja Hecht érvelését s számadatait. A kérdés eldöntése sürgős, mert ilyen alkalom nem mindig akad. Nem valószínű, hogy még valaki rendelkezzék a részvények többségével, vagy hogy a főváros lassan kint vásárolja össze a részvényeket. Bizonyítja, hogy pénzügyileg hasznosabb a fővárosra a részvények megvásárlása, mintha megvárja a megváltást, mert vétel esetén a főváros már most közvetetten befolyást gyakorolhat a vasút üzemére, igazgatására, egész politikájára. A szociális kötelességeket is teljesítheti a főváros anélkül, hogy a részvények üzleti érdekét sértené. A tanács javaslatát a fővárosra minden tekintetben hasznosnak tartja s azért elfogadja. A közgyűlés nagy többséggel fogadta el a javaslatot. Körülbelül kétszázan szavaztak a részvények megvásárlása mellett és hatan ellene. A határozat kihirdetésekor a városatyák lelkesen megéljenezték Bárczy István polgármestert. A napirend többi tárgyával gyorsan végeztek. Hozzájárultak, hogy a Bajza-utcán át tervezett villamos a Felsőerdősor utcán át menjen. A főpolgármester kihirdette a vízivárosi plébános-választás eredményét. 137 szavazattal Horváth Józsefet választották meg. Zeltner Vilmos 46, Valnicsek Béla 44 szavazatot kapott. A Szent János-kórház kibővítésével kapcsolatban Meisels Vilmos kifogást tett a kórházépítések ötletszerűsége ellen. Indítványt tett, hogy a tanács részletes programot dolgozzon ki. Az indítványt el is fogadták. Kilenc régi interpellációra válaszolt a tanács. Bárczy István polgármester kijelentette, hogy a fizetésrendezésre és státusrendezésre vonatkozó javaslatok elkészültek s a pénzügyi bizottág albizottsága e héten, a tanács a jövő héten már tárgyalja is a javaslatokat. Még a nyári szünet előtt közgyűlés elé is kerül az előterjesztés. Az interpelláló Pető Sándor s a közgyűlés a választ tudomásul vette. Folkusházy Lajos tanácsos megígérte, hogy mindent megtesznek a hidegkúti piac fentartására, egy másik interpellációra pedig bejelentette, hogy a vásárfelügyelői személyzet számának szaporítására most nincsen szükség, ha szükség lesz rá, szaporítani fogják. A válaszokat tudomásul vették. Papp Vilmos interpellációjára Bódy Tivadar tanácsos bejelentette, hogy a hirdető szabályrendelet alapján nem utasíthatják vissza az idegen nyelvű plakátok kiragasztását. Papp Vilmos nem akarta tudomásul venni a választ, de a közgyűlés tudomásul vette. Déri Ferenc tanácsos két interpellációra válaszolt. Bejelentette, hogy amit a pornográfia ellen a mai törvény keretén belül meg lehet tenni, azt megtették. A másik interpellálót pedig megnyugtatta, hogy a házmester-szabályrendeletet legközelebb közgyűlés elé hozza. Bényi Dezső tanácsos megígérte, hogy az utcaseprők reggel korábban fognak söpörni, Harrer Ferenc tanácsjegyző pedig azt az ígéretet tette, hogy az Erzsébet-sugárút terve legközelebb napirendre kerül. A közgyűlés valamennyi választ tudomásul vette. Volt két új interpelláció is. Kovács Jenő a Bajza utca rendezését sürgette, mire Piperkovics Bátor tanácsos azonnal megnyugtatta, hogy a vasút építésével együtt rendezik az utcát is. Még Perczel Béla sürgette meg a Krisztina-körut rendezését s a közgyűlés véget ért. — Adókivetés. A második kerületi függetlenségi 48-as párt köre a harmadikosztályu kereseti adó kivetésének idejére a polgárság tájékoztatására saját helyiségében (II., Fő utca 49. szám) állandó irodát állított föl, ahol a kerület minden polgárának adóügyében fölvilágosítást ad és felebbezési ügyében is díjtalanul eljár. Az iroda minden kedden és szombaton este nyolc órakor áll a polgárság rendelkezésére. Az óbudai demokrata társaskör is nyitott a Kulcsár utca 1. számú házában népirodát, ahol minden nap este 6—8 órakor ad ingyen felvilágosítást. Az adókivető bizottságok a héten a következő helyrajzi számú házakban lakók adóját tárgyalják: Az I. kerületben az 1. számú bizottság csütörtökön 38/1b—544-ig, pénteken 545—648-ig, szombaton 687—749-ig. A 2. számú bizottság csütörtökön