Budapesti Hírlap, 1911. június(31. évfolyam, 128-152. szám)
1911-06-25 / 149. szám
1911. junius 25. BUDAPESTI HÍRLAP (149. sz.) 15 *— Dr. Ringer elme- és kedélybetegek gyógyint. nők és férfiak részére. Lenke-ut (kelenföldi vill. megálló). IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Budai Színkör.) Orbán Dezső és Sztojanopffl Jenő országoshirü operettje, a Csókkirály ma résziben uj betanulással került színre a Budai Színkörben. A mulatságos és érdekes mese ma is nagy víratást keltett s a tüzes dallamú énekszámokat csaknem mind megismételték. A telt nézőtér közönsége örömmel látta viszont nemcsak az operettet, hanem Albert Erzsi, Mihályfi, Julia és Tábori sokat dicsért alakítását. Az új szereplők közül dicséretet érdemel Gyenge Anna, a társulat új énekesnője, aki megérdemelt sikerrel mutatkozott be. Igen bájos volt Éva szerepében Haraszti Vilmo s hangos derültséget keltett Hajnal finom humorával. * (A színházak hírei.) A Vígszínház évadzáró előadása pénteken lesz. -47 ezred, apja kerül szinre s az előadás végén megtartják a szokásos záporpróbát. A kedvelt francia bohózat holnap este és kedden is szinre kerül. Hétfőn Az őrnagy úr, szerdán pedig azt jártam ... szerepel a hét műsorán. Holnap és csütörtökön délután a Színész-egyesület iskolájának növendékei rendeznek vizsgálati előadást. A Városligeti Színházban holnap és a jövő hét minden estéjén Az ártatlan Zsuzsi kerül színre, Küry Klára és a bemutató többi szereplőjének fölléptével. Holnap délután ismét műsorra kerül Ráskay Ferenc és Chorin Géza Kolumbusz báró című énekes játéka. A címszerepet Tihanyi Miklós, a női főszerepet pedig Radó Nelli játsza először. Csütörtökön délután felújításra kerül a Peleskei nótárius. A jövő vasárnap délutánján A halhatatlan lump kerül színre, Küry Klára fölléptével. A Budai Színkörben hétfőn, kedden és pénteken A rejtélyes ember kerül színre. Holnap este megismétlik a Csókkirály előadását. Szerdán Trubadur-t adják. Csütörtökön Latabár Károly, a társulat egykori kedveltje vendégszerepel a Színházi képtelenségekben. Szombaton lesz a Trenk báró első budai előadása. A legközelebbi újdonság Berté Henrik Ereol-vér című operettje lesz, Starsányi Zsolt fordításában. A köztársasági elnök szerepében Rátkai Márton fog vendégszerepelni. Az újdonság bemutatását július 7-ére tűzték ki. . * (Buttykay Ákos operája.) Buttykay Ákos, a Zeneakadémia tanára, aki eddig nagyobbszabású szimfóniás műveivel vonta magára a figyelmek Hamupipőke címmel háromfelvonásos operát irt, Bakonyi Károly szövegkönyvére. " Buttykay művét most nyújtotta be az Operaház igazgatóságához. A Hamupipőke a jövő szezon egyik első magyar újdonsága lesz. * (Vizsgálati hangverseny.) Ma délután „folytatták Thék Endre zongoragyárában Siposs Antal zeneakadémiájának évzáró vizsgálatát. Ez alkalommal Krucsayné Báder Irma zongoraosztálya szerepelt. A növendékek pompás készültséggel és szabatos biztossággal zongoráztak. A változatos műsor alkalmat nyújtott a szépen fejlődő tehetségeknek, hogy képességüket több oldalról mutassák be. A közönség szeretettel tapsolt a kedves kis szereplőknek és tanáruknak, akinek jeles zenepedagógiai módszerét dicséri a hangverseny sikere. Elismeréssel nyilatkozhatunk az előkészítő osztályok mesterének, Farkasné Gyagyovszky Herminnek módszeréről is. A IX. kerületi Ferencvárosi zenekonzervatórium igazgatósága holnap, vasárnap délután öt órakor tartja a Ferencvárosi Függetlenségi Kör nagytermében évzáró vizsgálati hangversenyét. * (Arany-ház a geszti udvarban.) Tudvalevő dolog, hogy Arany János, mint a fiatalon elhunyt Tisza Domokos nevelője, két esztendőn nyáron a geszti udvarban lakott. Beöthy Zsolt még följegyezte húsz ével ezelőtt, hogy áll még a kis ház, amelyben Arany szobája volt. Ez a kis ház ma is épségben áll a geszti kastély udvarán. Tisza István gondos kegyelettel épségben, érintetlenül őriz mindent a kis szobában. A díszes parkban gesztenyefák és hársak alatt áll a pici nádfödeles házikó, szinte a földet éri az eresz. Egyetlen szoba a kis ház. Ajtaja csukva, ablakai zárva. Kívül az ajtó mellett jobbról márványtáblát tétetett a falra Tisza István gróf. Aranyos betűkkel van fölirva. Itt lakott Arany János 1851. és 1852 nyarán. A szobában minden a maga helyén. Kis pettyes kartonfüggöny az ablakon, a fehérhuzatos párnák szépen kirakva az asztalra, hogy szellőzzenek, az idő rajtuk ne fogjon. Nagy karosszék a szögletben, egykorú képek a falon, egy Shakespeare-könyv a kis asztalkán, öblös tajtékpipa fönn a pipatartóban, háromlábú mosdó fehér zománcos lavórral és az ágy lábánál ott van a csizmahúza. Ragyogó tisztaság a kis szobában * (Magyar karmester Amerikában.) Csak a minap jelentettük, hogy Szendrey Aladárt a hamburgi opera igazgatója első karmesternek szerződtette, ma pedig a jeles fiatal művésznek már egy másik sikeréről adhatunk hírt, Whitney impresszárió társulatot szervez Strausz Rikárd vígoperájának, a Rózsalovagnak, Londonban és New yorkban s néhány amerikai városban való benutatására. A szerződtetett tagok mind a legkiválóbb német művészek közül kerültek ki. A londoni premiert Strausz Rikárd maga vezeti, a többi előadást és az amerikaiakat Szendrey Aladár és Cortobzls Frigyes fogják dirigálni. •* (Német babérág Petőfinek.) Németország eddig, amikor csak tehette, ócsárolt bennünket. Annál jobban esik, hogy végre egyszer innen is babér integet felénk. Dús, lombos, harmatos babérág a magyar géniusz egyik legmagyarabb tollú, legmagyarabb lelkű, legmagyarabb sorsú költő fiának, Petőfi Sándornak. És ez a babérág olyan melegen, annyi megértéssel, annyi szeretettel borul e nagy emberünk emlékére, hogy szinte szóról szóra szeretnék hozni Wertheimer Emánuel lendületes és hosszú tárcáját, melynek keretében a Wossische Zeitung június 22-iki számában ismerteti Neugebauer László német Petőfi fordításait. A kitűnő fordításban tömören, színesen, minden izében híven előadott ragyogó költemények annyira magukkal ragadták a kritikust, hogy nagy lelkesen így kiált föl: — És ez az ifjú költő huszonhat évvel olyan halhatatlanságot hagyott hátra, oly elvitázhatatlant, oly örökkön élőt, hogy ma is úgy hat reánk, mintha csak most vesztette volna el a nemzete ... ha meggondoljuk, hogy ez az oly ifjú ember mit hagyott hátra, megérthetjük, hogy mit vitt el magával . . . Az 1849-ks oroszok elleni háborúban Segesvárnál veszett nyoma, — írja lejebb Wertheimer. — A nemzet később minden szenvedett csorbáját kiköszörülhette. Mindent, csak a huszonhat éves költőt nem pótolhatta semmivel. Aki nem olvasta, túlzásnak veheti, ha úgy beszélünk róla, mint egy óriásról. Egyes kivonatokkal nem is lehetne ezt bizonyítani, mert ha a legszebbel jönnénk is, a legeslegszebb még mindig visszamaradna, annyira sokoldalú az ő munkásságának színe-java. Mintha csak az ember a természet szépségeit néhány röpke idézettel próbálná visszaadni. Egy rózsával, egy vízeséssel, egy pompás hegységgel, elfelejtve megemlíteni a csillagos eget, a végellentengert vagy egy darab őserdőt. Idézetekkel tehát őt visszaadni, nem lehet. Íe legalább sejtethetünk belőle valamelyest, innen-onnan kapva ki egypár jellemzetes sort. Kövessük őt a szabadba, ahol annyiszor irt dermesztő fagyban olyan verseket, amelyektől még ma is lángra gyuladunk. Ma is még? Nem, ilyen költeményeknek nincsen tegnapjuk. Még a prózája is csupa mozgalom. Szelleme soha sem pihen. Elvehetünk, kihagyhatunk, szétszórhatunk belőle a mennyit csak akarunk, még mindig bőven elég marad ahhoz, hogy megmámorosodjunk tőle. Milyen entuziazmus! A csodálat és megbecsülés mily színes aranyeseje egy annyiszor barbárnak mondott nemzet költői hagyatékán! És milyen erő abban a lángelmében, mely igy tud hatni félszázad múlva is. Olyan félszázad múlva, a milyen Petőfi nagy időit, puritán költészetét s a micikornyás, hisztériás, neuraszténikus korunkat egymástól elválasztja. A cikk végül az elragadtatás hangján ír Neugebauer mesteri fordításáról. * (Bernhardt Sára Amerikában.) Newyorkból jelenti tudósítónk. A minap fejezte be Bernhardt Sára, a világhírű francia tragika amerikai körútját. A művésznő Amerikában 228 nap alatt 285 előadást rendezett, negyvenezer kilométernyi utat tett meg és négy millió frankot keresett. Bernhardt Sárának hatvanhét éves kora ellenére is bámulatos a munkakedve és energiája. A fárasztó, hosszadalmas utazások és előadások mellett még nagy számlákat tett Kanadában, megtekintette Homesteadban a nagy acélműveket, részt vett a mexikói határon a több napon át tartó ünnepségen, melyet az amerikai katonák rendeztek tiszteletére, s végül Louisianában krokodilusra és vízilóra vadászott. Bernhardt Sára a jövő héten érkezik Havreben, ahonnan Parisba megy néhány napi tartózkodásra s azután a Bretagneba, Belle Isle-re, rendes nyári pihenőjére, ősszel Angliába utazik hosszabb körútra. Amerikából való elutazásakor kijelentette, hogy 1915-ben a Panamacsatorna megnyitására ismét visszajön az újvilágba. * (Egyházi zene.) A szerviták templomában június 25-én, vasárnap délelőtt tíz 'órakor ünnepi nagymise lesz, a melyért a következő egyházi művek kerülnek előadásra: Egry Justus ut patina énekli Kupcsay Feliciánné. Gordigiani: Öh te mennyei szent Anyánk, énekli Telegdi Margit. Bach: Air'és Handel: Largó hegedűn előadja Seifert .Jenő hegedű, művész és Marchesi: O'SanctisSima és Wagner Alfréd: Tantum ergo' énekli 'Nádas Margit, a láibaki országos, színház művésznője. Az orgonakiséretet Wagner Alfréd játsza. * (Munkácsyné Budapesten.) Munkácsy Mihály özvegyének tiszteletére Dirner Gusztáv egyetemi tanár és a felesége nagy vacsorát rendezett hűvösvölgyi nyaralójában. Munkácsyné a jövő héten utazik vissza Paksba. * (Magyar operett külföldön.) Pásztor József és Vincze Zsigmond nagysikerű operettje, a Tilos a csók majdnem egyidőben két német városban kerül bemutatásra. Ma este van a Der verbetene Kuss premierje a drezdai Centraltheaterbe é, július elsején pedig a berlini Vig Operában. * (Az Erzsébet-torony.) A Jánoshegyen emelt Erzsébet-torony belsejének díszítésére szolgáló mozaik képet a székesfőváros tanácsának megbízásából Kalber Dezső és Krenner Viktor festőművészek, Lotz mester tanítványai tervezik. A terveket a Műcsarnok jubiláris kiállításán fogják bemutatni. A torony környékét újabban gyönyörű parkkal vették körül. Közelében pedig meteorológiai megfigyelőállomást rendeztek be. * (Zenetanárok Szövetsége,) A Magyar Zenetanárok Országos Szövetsége június 29-én délelőtt tíz órakor tartja rendes közgyűlését az Otthon Kördísztermében (Dohány utca 76.) Az egyesület céljául tűzte ki, hogy a magyar zenetanárok ügyét istápolja és gazdasági érdekeiket védelmezze. Az alapszabályokat a kultuszminisztérium javaslatára a belügyminiszter ellátta a jóváhagyó záradékkal és így a szövetség elkezdheti működését. A választmány kéri a szövetség tagjait, hogy mennél nagyobb számban jelenjenek meg a közgyűlésen. Új tagok naponként jelentkezhetnek levélben is Gáti Gyula konzervatóriumi igazgatónál (IX., Ferenc körút 3. szám.). * (Az Iparművészeti Iskola Értesítője.) Czakó Elemér igazgató szerkesztésében most jelent meg az Iparművészeti Iskola díszesen kiállított Értesítője. Az intézet esztendei történetének leírását az iskola elhunyt igazgatójának, Fittler Kamilnak és az iskola elhunyt tanárának, Pap Henriknek méltatása vezeti be. Ezután a pályázaton kitüntetettek és az ösztöndíjasok névsora következik. Megtaláljuk a füzetben az intézet tanári karának és növendékeinek névsorát is. Végül a szakosztályok munkáiból vett művészies szemelvények egészítik ki az Értesítőt, melyet az igazgatóság egy koronáért bárkinek megküld. A jövő esztendőben már a nők számára is megnyílik az iskola. A növendékek beírása szeptember 5-én és szeptember 6-án lesz délelőtt kilenc órától tizenegyig. A negyedéves növendékek közül százkoronás segítséget kapott tanulmányútra: Biró Lajos, Kemény Emil, Gullász Nándor, Imre Gábor, Petrezselyem Mihály, Grünspann Nándor, Hende Vince, Tar Antal, Tüttő Sándor és Szabó Endre. * (Torontálmegyei Közművelődési Egyesület.) Somfai János titkár szerkesztésében megjelent a Torontálmegyei Magyar Közművelődési Egyesület évkönyve, mely az elmúlt év kulturális munkájáról számol be. Mint az érdekes jelentésből kitűnik, a magyarság érdekeit lelkesen szolgáló egyesület az elmúlt évben is megragadott minden rendelkezésére álló eszközt, hogy nemes törekvéseit megvalósítsa. Tervet dolgozott ki, mely a működésének területéhez tartozó községek szépítése, közegészségügyének javítása és általában a szépizlés és művészet terjesztése tekintetében hasznosnak ígérkező programot nyújt. Buzgó munkásságot fejtett ki a gyermeknevelés, továbbá a felnőttek oktatása érdekében is. Gyermektanulmányozó osztálya feladatává tűzte ki annak a fontos pedagógiai elvnek propagálását, mely az iskola és a család harmonikus együttműködését kívánja. Meghonosítani igyekezett a szülői értekezletek intézményét. Gondoskodott az idegen ajkú gyermekeknek szünidei elhelyezéséről is, e téren is sikeres működést fejtve ki. Hasonló szép eredményt ért el szabad líceumával, ismétlő kurzusaival, nagybecskereki munkásgimnáziumával és ingyenes közkönyvtárával, valamint a magyar irodalom és művészet népszerűsítésére irányuló kulturestéivel is. Az évkönyv a most ismertetett jelentésen kívül még Báthory Endredr. kórházi főorvosnak Az átöröklődésről írt becses tanulmányát, továbbá Borsodi Lajos dr.-nak Az irodalom újabb iránya című, az egyesület szabad líceumában tartott ismeretterjesztő felolvasását és Kalcsok Leó főgimnáziumi tanárnak Illúzió című értekezését is közli. * (Közlemények Dunántúl történetéhez.) Ezzel a címmel új történelmi folyóirat indult meg Rexa Dezső fehérmegyei főlevéltáros szerkesztésében. Az első füzetben a többi közt Aggházy Kamill honvédfőhadnagy, Lauschmann Gyula dr. és a szerkesztő cikkeit találjuk. * (Új Idők.) Csoór Gáspár az Uj Idők most megjelent számában meleg hangon emlékezik meg arról, hogy Gárdonyi Géza első novellája harminc évvel ezelőtt jelent meg a hajdani egri Füllentő nevű újságban. Kóbor Tamásnak Adél és Alfréd, Krúdy Gyulának A kétfejű Kertai Pál, Farkas Pálnak Az első konzul című elbeszéléseit, a Nyitott világ című cikket, Telekes Béla és Juhász Gyula verseit találjuk még a hetilapban. A képek közt van Pataky László rajza, több tréfás fejléc, felvétel az első Dreadnought, írói, és Munkácsy síremlékének fölavatásáról.