Budapesti Hírlap, 1911. szeptember (31. évfolyam, 207-232. szám)
1911-09-03 / 209. szám
16 A vádlott. Azt magam sem tudom. Azt hiszem, egy levél miatt tartóztattak le, melyet a bánhoz intéztem. — Milyen címen? — Veszedelmes fenyegetésért. — Azzal van vádolva, hogy augusztus nyolcadikén a bánt megtámadta és inzultálta. Hogy történt a dolog? — A dunaparti sétatéren nyakon ütöttem a bánt, Chavrak Levin vissza akart ütni, de az esernyője eltört. — Mivel ütötte meg a bánt? — A puszta kezemmel. — Miért bántotta? — Mert engem és családomat tönkre tette. — Mivel tette tönkre? — A cirkvenicai patika jogomat törvény ellenére elvette. — Kitől kapta a jogot? — Még Rauch bárótól. Éppen meg akartam nyitni a már teljesen berendezett patikát, mikor Tomasics bán a jogtól törvényellenesen megfosztott. A bán a Narodni Novine-ban megígérte, hogy más patikajogot ad. Adott is, de egy kis községben. — Megnyitotta ezt a patikát? — Nem. — Miért nem? — Mert a bán jobbat ígért. — De ha kapott patikajogot, mivel tette tönkre magát a bán? — A cirkvenicai gyógyszertár nyolcvanezer koronát ért, a másik, amelyet a bán adott, a felét sem érte meg. — Volt önnek pénze a gyógyszertár berendezésére? — Volt egy kevés pénzem, a többiért Szufflai és a bán volt felesége jótállt értem. — Miféle sértő szavakkal illette a bánt, mikor megütötte? — Schuft és Gauner szavakkal. — Nem nevezte csalónak is? — Nem. — Hány patikajoga volt magának? — Három. — Ha három patikajoga volt, miért támadta meg a bánt? — Mert hazudott s nem váltotta be a szavát s ezzel engem és a családomat koldusbotra juttatott. — Van még mondani valója? — Van. A vádlott ezután elmondja, hogy Berchtold gróf vállalkozott rá, hogy kijár neki egy patikajogot s ezért kétezer korona jutalmat ígért a grófnak. • Chavrak Levin bánhelyettest hallgatták ki ezután. Chavrak a következőket vallja: A kritikus napon a bán úrral és Devics képviselővel az Angol királynő fogadóból a korzóra mentünk. Útközben Devics elvált tőlünk. Én és a bán a korzón leültünk. A bán cigarettával kínált meg s maga is rágyújtott. Ebben a pillanatban egy ember jött felénk. A vádlott: (közbeszól): Egy úr. Chavrak: Kérem a bíróságot, tessék engem megvédelmezni a vádlott közbeszólása ellen. A bíró: Figyelmeztetem a vádlottat, hogy tartózkodjék minden közbeszólástól. A vádlott: Nem hagyom magamat sértegetni. A bíró: Ha nem fogadja meg az intésemet, vasra fogom vezetni. Polónyi: Egészen horvát szó tárgyalás. A bíró: Most nincs joga a védőnek beszélni. Tessék helyet foglalni. A bánhelyettes folytatta ezután a vallomását: -I- Az ismeretlen ember egyenesen a bánnak ment. * öklével az arcába vágott. Én meg akartam védelmezni a bánt s a támadó felé sújtottam az esernyőmmel. Az ismeretlen ezután eltávozott, miközben ezt mondotta az összesereglett közönségnek: — Ez itt a bán, ez engem tönkretett, ez pedig az osztályfőnök, az adósságcsináló. — A bán, mondja a tanú, ezután visszament a fogadóba s értesítene az esetről a rendőrséget. A bíró: Látszott a bánon az ütés nyoma? A tanú: Mikor a fogadóba visszamentünk, a bán panaszkodott, hogy fáj a bal szeme. A tanáromra hideg borogatást tett rá. Pár nap múlva újra azt mondta neki a bán, hogy ha a szemét forgatja, fájdalmat érez. — Igaz az, hogy a vádlott Cirkvenicán patikajogot kapott? — Igaz. Az engedelmet megkapta 1909 december 18-án. — Miért vonták meg tőle ezt a jogot? — Bolics cirkvenicai gyógyszerész folyamodott a bánhoz, hogy vonják meg a vádlottól a jogot, mert Cirkvenicának nincs annyi lakosa, hogy két gyógyszerész meg tudjon ott élni. — Mennyi lakosa van Cirkvenicának? — A legutóbbi népszámlálás szerint 4134. — A szabályokzerint mekkora lakosság kell egy patikához? — Négyezer. A tanú elmondja ezután, hogy a bán az államügyészség véleményét kérte ki ebben az ügyben , a bán az államügyész véleményére a törvény értelmében a jogot visszavonta A bíró: Igaz az, hogy a cirkvenicai jog megért 80.000 koronát? A tanú: Azt nem tudom. — Igaz az, hogy Matausek ezután egy másik patikát kapott? — Mikor a cirkvenicai jogot megvonták tőle, megígérték neki, hogy a legközelebbi alkalommal más jogot fog kapni. Meg is kapta nemsokára a aolubincei patijogot. , — Járt valaki közben, hogy a vádlott ezt a jogot megkapja? — Senki. Az ügyész: Tudja az osztályfőnök úr, hogy a vádlottnak kára támadt abból, hogy a jogtól megfosztották? — A vádlott azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy térítsék meg neki a jogmegfosztásból támadt kárát. A főállamügyészség nyomozást indított ebben az ügyben s 1696 koronára becsülte a vádlottnak a kárát. Kihallgatták Matauseket is, aki azt mondta jegyzőkönyvbe, hogy a golubinci patika engedélyezésével teljesen kárpótolva lesz. Ennek következtében minden kártérítési igénytől eláll. Matauseknek a cirkvenicai patika berendezése 5300 koronájába került. Erre készpénzzel 500 koronát fizetett. Ezenkívül később még 1100 koronát fizetett. A többit részletekben kellett volna az iparos-szövetségnek megfizetnie, mely a berendezését szolgáltatta. Mikor aztán a jogot megvonták tőle, a kormány 1600 koronát utalványozott neki a hátralék törlesztésére. — Elfogadta a vádlott a golubincei patikát? — Elfogadta, de később egy kérvényt nyújtott be a kormányhoz kérve, hogy engedjék meg neki, hogy a golubincei patikát egy másik urra ruházza át. Ezt meg is engedték neki. — Volt ebből az átruházásból valami haszna? — Itt van egy levél, melyet Szrnka úr, ugyanaz, a kire a vádlott a patikát átruházta, a zágrábi rendőrséghez intézett. Ebben a levélben Szrnka azt írja, hogy a vádlottnak készpénzben 1500 koronát adott. Azonkívül öt év alatt évenkint ezer koronát kellett volna kapnia, de ő azt a követelését eladta kétezer koronáért. Joga lett volna továbbá a glinai gyógyszertárt átvenni, de ezt a jogot is ötszáz koronáért eladta. — A vádlott azt mondja, hogy a bán megengedte neki, hogy a golubincei patikajogot kéz alatt eladhassa, ami szerinte törvénytelen eljárás volt. Igaz ez? — Matausek kérvényére megengedtük, hogy a patikajogot eladhassa, ez nem törvénytelen eljárás. Kegyelemből később egy harmadik patikajogot is kapott Hrtkovcén. — Mi történt ezzel a patikával? — Ez a közbejött események folytán még függőben van. — Az események előtt A horvát országgyűlésen interpellációt is intéztek a kormányhoz a vádlott patikajoga ügyében? — Igen, Surmin képviselő intézte az interpellációt a kormányhoz, melynek nevében én adtam meg a feleletet. Az országgyűlés feleletemet, mely szerint a cirkvenicai patikajogot törvénytelenül adományozták, s törvényesen vonták meg, tudomásul vette. Polónyi Dezső: Erős ember a bűn? A tanú: Nagy és izmos ember. — A tanú urat nem bántotta a vádlott? . . . — Nem. — Milyen eljárás van most a vádlott ellen Zágrábban folyamatban? A bíró: Az nem tartozik ide. A védő: Tudomásom szerint ugyanezért a dologért Zágrábban is van a vádlott ellen eljárás folyamatban. Ebben az esetben pedig az iratokat haladéktalanul az igazságügyminiszterhez kell fölterjeszteni. A tanú: Megfelelhetek a kérdésre. Tudomásom szerint azért van eljárás ellene folyamatban, mert egy fenyegető levelet irt a bánnak. A védő: összefüggésben van ez a levél ezzel a patikaüggyel? — Igen. — Olvasta tanú úr a levelet? — Olvastam. — Mivel fenyegette meg a vádlott a bánt ebben a levélben? — Csak erre az egy kifejezésre emlékszem. Most utoljára fordulok a bán úrhoz. — Van tudomása a tanú úrnak, hogy Cirkvenicán évenként körülbelül tízezer magyar ember fordul meg? — Hogy mennyi, azt nem tudom, csak azt tudom, hogy a közigazgatási bizottság kijelentette, hogy fölösleges Cirkvenicán egy második gyógyszertár fölállítása. Polónyi dr.: Van tudomása arról, hogy a bán ellen Berlinben egy brosúra jelent meg? A bíró: Ez nem tartozik ide. Polónui■ Van tudomása arról, hogy a bán annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a brosúra adatait a vádlott szolgáltatta? — Erről a dologról a bánnal nem beszéltem. — Tudja azt, hogy a vádlott felesége a bán első feleségével jó barátságban van? A bíró: Erre ne tessék felelni. A védő: Tudja a "tanú, hogy a bán egy alkalommal durván kiutasította a vádlottat. Akkor volt ez, mikor a golubincei patikát nem akarta elfogadni. — Erről nem tudok semmit. — Tudja, hogy Horvátországban tíz éven belül egy patika el nem adható? — Tudom. •— Miért engedték meg mégis a vádlottnak, hogy eladja? — A kormány nem tudta, hogy a golubinces patikával manipulált. Azt hitte, hogy egyszerűen lemondott a jogról. A bíróság ezután Skrblics Tivadar és Krausz Frigyes tanukat hallgatta ki, akiknek a vádlott az eset előtt kijelentette, hogy a bánt inzultálni fogja. Majd az orvosszakértők kihallgatására került a sor. Tirscher Ernő dr. rendőrorvos, aki a bánt nyomban az eset után megvizsgálta, azt mondta, hogy nyolc napon belül gyógyuló sérülést konstatált rajta. Minnich dr. kijelentette, hogy a rendőrorvosi látleletbeli adatok testi sértés megállapítására nem alkalmasak. Sztrache királyi ügyész fölmutatja két zágrábi törvényszéki orvos véleményét, amelyek a testi sértést megállapítják, s mivel az orvosok véleménye között eltérés van, kéri a véleményeknek az igazságügyi orvosi tanácshoz való fölterjesztését. A bíróság az ügyész kérelmének helyt adott, s e célból a tárgyalást elnapolta. BUDAPESTI HÍRLAP (209. sz.) 1911. szeptember 3. — Bartik Sándorné szabadulása. Évekkel ezelőtt sokat írtak, sokat beszéltek a gazdag Gelléri Szabó János végrendeletéről. Az öreg urat bámulatos módon tartotta varázshatalmában az érdekes Fülep Gizella, aki valamikor ismert alakja volt a világhírű fürdőknek. A Fülep-leány apróhirdetés útján férjhez ment Bartik Sándorhoz, akinek adósságai miatt kellett elhagynia a katonatiszti pályát. A Battik-pár azután nem bocsátotta ki karmai közül a szellemileg gyöngült, öreg Gelléri Szabói Jánost. Teljesen elidegenítette rokonaitól s nehéz ezresektől szabadította meg. Battikék az öreg úr életében tekintélyes vagyont szereztek, ők azonban még többet akartak. Meghamisították Gelléri Szabó János végrendeletét s általános örököséül Battiknét tüntették föl. Ezen azonban rajta vesztettek. Gelléri Szabó János rokonai följelentést tettek ellenük, mire Batik Sándort a súlyos gyanú terhe alatt nyomban letartóztatták. Battikné ezer korona biztosíték mellett a főtárgyalás napjáig szabadon volt. A budapesti tüntetőtörvényszék három évvel ezelőtt mondott fölöttük ítéletet: Battikot négy évi, Battiknét pedig három és fél évi fegyházra ítélte. Az ítéletet a tábla helybenhagyta s a Kúria is elutasította a semmiségi panaszaikat. Ekkor Battikot a soproni, feleségét pedig a márianosztrai fegyház alá szállították. Még pár hónapig szerepelt a nevük, mert birtokukat eladták s az adásvételi ügyletet a fegyházban kötötték meg. Battikné most büntetésének háromnegyed részét kitöltötte, mely idő alatt kifogástalanul viselte magát. Ezért is hétfőn megnyílik előtte a fegyház ajtaja s föltételesen szabadlábra helyezik. Természetesen még nyolc hónapon át rendőri felügyelet alatt fog állani. Az egykori hires Fülöp-leánynak azonban nem kell búsulnia, hogy mihez fog a szabad életben, mert birtokainak vételárából hetvennégyezer koronát helyeztek letétbe a számára s ezt az összeget szabadulása napján kezéhez kapja. Babtik Sándor büntetésének háromnegyed részét szeptember végén fogja kitölteni s ekkor ő is elhagyja a soproni fegyházat. — A szabadgondolkodó. A nyár elején már megemlékeztünk arról a szélesebb körökben is figyelmet keltő bűnügyről, melyet a zombori rendőrkapitányság följelentésére Fáber Oszkár budapesti felsőkereskedelmi iskolai tanár, az ismert szabadgondolkozó ellen vallás és annak szabad gyakorlata ellen való kihágás miatt folyamatba tett a zombori királyi járásbíróság előtt. A tényállás szerint a nevezett fővárosi tanár március 25-én a zombori Szabadgondolkozók Voltaire Egyesületében nyilvános szabad előadást tartott Magyarország kulturtörekvései címmel, melyben többek közt Szűz Máriát zsidó menyecskének, Istent sárból embert faragó fazekasmesternek, a katolikus papságot pedig népet bulizó, zsebelő bandának nevezte. Ez ügyben május 27-én volt a járásbirósági tárgyalás, melyen Zsoldos Benő királyi járásbíró a vádlottat a kbtk. 51. szakasza alapján, az enyhítő szakasz alkalmazásával, száz korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén öt napi elzárásra ítélte. A védő felebbezése