Budapesti Hírlap, 1911. október(31. évfolyam, 233-258. szám)

1911-10-01 / 233. szám

Budapest, 1911. XXXI. évfolyam, 233. szám. Vasárnap, október 1. Budapesti Hírlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor., felérte 14 kor., negyedén 2­7 kor, egy hónapra 2 kor. 40­01. Egye. szám ára helyben és vidéken 10 fik Hirdetések milliméter számítással, dl].zabé. .sorlat Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség: VIII. ker., Bökk Szilárd­ utca 4. sz. Telefon 54-63. Kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. sz. A kiadóhivatal telefonjai: Előfizetés 56-96.. Elárusító: 66-63. Apróhirdetés 66-96. Hirdetés 66-63. Könyvkiadó 66-63. Igazgató 81-04. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfize­tés megújítása iránt lehetőleg gyorsan szíveskedjenek intézkedni, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen Az olasz-török háború. Budapest, szept. 30. Megkezdődött az első jelenete egy beláthatatlan lefolyású és még kevésbbé sejthető végű történelmi drámának. El­hangzottak az első ágyúlövések az olasz és a török haderő között és a diplomácia a legképtelenebb helyzetbe került. A nagyhatalmak külügyi kabinetjei között egyetlen egy sincs, a­mely helyeselné Vagy támogatná Olaszország tripoliszi­­vállalkozását. De Németország és a mi monarkiánk szövetségi viszonyban van Olaszországgal, a hármas antant pedig Marokkó miatt nézi tétlenül ezt a hallat­lan dolgot. A legkomolyabb világlapok próbálják magyarázgatni az olasz ulti­mátumot abból a szempontból, hogy va­lamelyes erkölcsi, jogi vagy legalább po­litikai magyarázatot adjanak a világ­­béke ilyen váratlan és erőszakos meg­törésének. De elítélő szavaknál egyebet nem talál sem a Tímea, sem a Frank­furter Zeitung, sem a Temps, sem az amerikai sajtó három vezető orgánuma. Sőt megdöbbentő egyhangúsággal bru­tálisnak nevezik az olasz támadást. Az európai diplomácia ismert orgánumai, pedig arra fogadkoznak, hogy a balkáni kisebb államokat,­­ a­melyeken szintén erőt vehet Törökország rovására a rab­­lási ösztön, majd féken tartják. Fölbukkantak egyes hangok, a­me­lyek az annexióval hozzák a tripoliszi ügyet hasonszerűségbe. Ezt a hazugsá­got nekünk energikusan vissza kell uta­sítanunk. Boszniát és Hercegovinát mint harminc éven át nemzetközi megbizás alapján tényleg birtokolták s az annexió­val a birtoklási helyzet semmi változást sem szenvedett. Még Egyiptomnak az angolok által történt okkupációja sem hasonlítható Olaszország akciójához a jogszerűség és politikai szükségesség szempontjából. Egyiptomban a huma­nizmusba civilizáció és valamennyi euró­pai nemzet jogos közgazdasági érdekei szempontjából kellett rendet teremteni, a­mire a különben is csak névleges ha­talmú ottomán kormány nem volt képes és nem is vállalkozott. Hogy Olaszor­szágnak mi a jogcíme a politika és az emberi haladás szempontjából Tripo­­lisz birtokba vételére, az alábbiakból ki­tűnik. Nem tehetünk róla, ha a való kö­rülmények minden jogszerűség és szük­ségszerűség nélkül valónak tüntetik föl ezt az akciót.­A szembe kerülő hadierők között nincs semmi arány. Olaszországnak hat tizenkét-tizenháromezer tonnás csata­hajója, hét nagyobb, három kisebb pán­célos cirkálója, huszonhárom torpedó­­űzője, harminchat torpedóhajója és hat tengeralatti hajója van. Törökország­nak pedig mindössze két nagyobb, ki­lencezer tonnán felüli csatahajója, két kisebb cirkálója, két torpedó-ágyúna­­szádja, tíz torpedóű­zője és tizenhárom torpedóhajója van. Ezeket is csak a leg­utóbbi években szerezték össze a török déglőbe, színházba, szegény kénytelen volt el­hinni. Most? A­mint kételyek merülnek fel lel­kében, megberregteti a pokoli masinát és hosz­­szú csápjaival sorba kopogtatja a klubot, a ká­véházat, a vendéglőt, a színházat és egy negyed­óra alatt rájön, hogy én sehol se vagyok. És mikor este nyugodtan hazatérek vacsoráim, az asszony már elém tartja a listát, hogy hát ura­­ságod itt se volt, itt se volt, hát hol a pokolba volt? (Igazán már nem lehet hazamenni vacso­ráink) És csodálatos, az a középponti kisasz­­szony, a­ki az én csöngetésemre a füle gombját se szokta billenteni, a férjét kereső asszony csöngetésére villámgyorsan felel. Bámulatos asszonyi ösztönnel megérzi, hogy itt közös női érdekről van szó, a­melyben össze kell tarta­niok. Ez a két asszony öt perc alatt végignyar­­galászik az összes klubokon annak az átkozott drótnak a segítségével. És a szegény férjnek se­hol sincsen nyugta. Az ördög vigye el az ilyen találmányt. Mennyi novellám füstbe ment húsz év alatt, mert a fantáziám abba merült ki, ho­gyan játszani ki a feleségem telefonozását. Könnyű volt Shakespearenek halhatatlan mű­veket ad­en­i, mikor egész fantáziáját ennek a feladatnak szentelhette, míg mi csak leserővel­­ dolgozunk. Igazán érthető, hogy a telefon fölé szolgálatba lépett angol tengerészek, Gamble, majd tavaly óta Williams ellen­­admirálisok. Olaszország, az Italia Mili­­tare, az olasz hivatalos katonai újság szerint 70.000 szárazföldi katonát azon­nal, 140.000 embert pedig néhány nap alatt képes az afrikai harctérre kül­deni­.—Sok próba volt e téren s most sül ki, hogy mire szolgáltak e próbák elő­készületül. Törökországnak Tripolisz­­ban, mindössze három gyalogezrede, két lovasezrede, négy tábori és egy hegyi ütege van. Vagyis legfölebb húszezer embernyi rendes, használhatóbb katona. Az albán és jemeni lázadás miatt nem­csak sok katonát kellett Tripoliszból ki­vonni, de sok hadiszert is. Elméleti­leg tehát Olaszország óriás túlsúlyban van s a német észjárás ebben találhatná egyik politikai magyarázatát a Török­országra való törésnek, mert szerintük: Macht geht vor Recht. (Persze ez az el­mélet csak Szedán után született meg.) Gyakorlatilag azonban az olasz túl­­hatalomnak nem lesz olyan könnyű a sora. A tengeri szállításba beleszól az időjárás, a­mely a Közép-tengeren mos­tanában rendesen viharos. Beleszól a partraszállás nehézsége, mert a sek­ély­­vizű tripoliszi partokon több mint egy kilométernyire csónakokon kell szállítani a katonákat a partra, vagy hidakat verni. Főképpen pedig beleszólanak a szárazföldi hadviselés különleges s a támadó helyzetét nagyon nehézzé tevő viszonyai. A szárazföldi h­a­dierő előrenyomu­lása, élelmezése, összeköttetésének fön­­tartása a parttal, rettentő pénzbeli és találása óta a válópörök megduplázódtak, azóta a házastársat könnyebben megcsípik.­­ De hova vetődtem elmefuttatásomban! Egészen mást akarok én itt megírni. Csak azért jutott eszembe ez a kis kirohanás, mert ez a történet is telefonnal kezdődik. A csengettyű megszólal és Berta néni je­lentkezik. Ez minden reggel megtörténik, mert Berta néni nagyon szeret bennünket, tudni óhajtja minden áldott nap, hogy vagyunk, mit főzünk, micsoda­­kellemetlenségünk van a ház­mesterrel s a feleségem nem szándékozik-e be­menni a városba, mely esetben ő is hajlandó besétálni. A csengettyű tehát megcsörren és ezúttal Berta néni határozottan felszólítja a felesége­met, hogy tizenegy órára legyen a Belvárosban itt és itt, mert fontos bevásárlásokat akar tenni. Az asszonynak természetesen rögtön eszébe ju­tott, hogy neki is egy csomó dolga van odabent. Magához vesz tehát egy százkoronást, felöltözik és útnak indul. (A százkoronás a legkisebb ösz­­szeg, a­mit magával visz, azon egyszerű okból, mert Budán ezt nem tudják felváltani. Annál jobban fel tudják váltani Pesten, ésannyira, hogy rendesen három koronát hoz vissza belőle. E mellett a boldogságtól ragyog az arca, hogy­ ­ A Mikulás nyelve. írta Sipulusz. A telefon kétségtelenül szép találmány, de nem olyan ember sütötte ki, ki szeret a maga utján, járni. Azt meg bátran mondhatom, hogy házas ember sohse találta volna ki, sőt ha vélet­­lenül kitalálja, s egy kicsit elgondolkozik a kö­vetkezményeken, csírájában megsemmisítette volna a jeles készüléket.­­ (Most jut eszembe és szükségesnek is tar­tom konstatálni, hogy a telefon föltalálója Edi­son, a geniális amerikai, a­ki életének eme legnevezetesebb estenzéjére legénykorában jött reá.) Miért állítok én ilyesmit a telefonról? Ezt nagyon könnyű megmagyarázni. A telefon az asszonyok érdekeit szolgáló találmány. A tele­fondrót az a kötelék, a­mely a férfit békába veri és megfosztja szabadságától. A telefondrót egyik vége a nyakamra van hurkolva, a másik vége pedig a feleségem kezében van. A telefon­drót egy kéz, a­mely utánam nyúl mindenfelé, bárhova megyek is. Hej, a régi jó időkben mi­lyen könnyű volt becsapni az asszonyt. Ha azt mondtam, megyek a klubba, kávéházba, ven­. Hat száminte 6y oldal.

Next