Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1912-02-09 / 34. szám

14 BUDAPESTI HÍRLAP (34. sz.) 1912. február 9. kivitelű táncrenddel fogja meglepni, a­mely Makoldy József kiváló iparművész munkáját dicséri. Farsangvégi tánceste. Az Egyetemi Kör február 19-iki táncestéjének rendezősége az Országos Kaszi­nóban tartott értekezletén megállapította a meghí­vandók névsorát, egyben intézkedett a meg­hívók szétküldéséről. A bizottság bemutatta Dósa Testvérek udvari szállítók tervrajzát, mely vékony fehér lécekből modern kerti lugassá alakítja át a Lloyd nagytermét, a­mit sűrűn asparagussal futtat be a királyi hercegi virágcsarnok. Érdekes és meg­lepően kellemes látvány lesz a lugas kivilágítása is külön e célra készült élénk színű lampionokkal. Az előjelekből szelve a tánceste sikere óriási lesz. Hogy minden meghívott úrasszony egyúttal háziasszony is, nemcsak a tánceste társaságának egyöntetűségét biz­tosítja, hanem fényes jövedelmet juttat a legfelsőbb védőség alatt álló Egyetemek Kórházának is és a kör kulturális céljainak. Igen szép lesz a táncrend, a­mely kellemesen emlékeztetője lesz a mulatságnak. Imre Bál: A február tizennegyedik­ Imre-bálra minden előkészület megtörtént. A meghívókat már mind, szétküld­ték s újabb meghívót nem bocsát ki a rendezőség. A bálra kilenc órakor gyülekeznek a bál háziasszonyai s féltizkor kezdődik a tánc. A ren­dezőség ez után is kéri a közönséget, hogy féltizre foglalja el helyét a táncteremben. A bált érintő min­dennemű ügyekben a rendezőség irodájában (Veres Pálné­ utca 9. Telefon: 109—23.) lehet érdeklődni. Fűszerkereskedők bálja. A Fűszer-, Vegyes- és Kiskereskedők Országos Egyesülete február 18-án este kilencedfél órakor a Lloyd-palotában hangver­sennyel egybekötött táncmulatságot rendez. A meg­hívókat e héten küldi szét a rendező-bizottság.­ Az újságkiadó-tisztviselők bálja. A böjti sze­zonnak ez az immár több mint két évtized óta leg­kedveltebb mulatságát az idén március 9-én, szom­baton tartják meg a Stoyal-szálló dísztermében. A régi, kipróbált rendezőség nagy buzgalommal fára­dozik, hogy az idei műsor minél művészibb, érde­kesebb legyen. Az Országos Magyar Soffőr Egyesület február 25-én táncmulatságot rendez saját segítőalapja ja­vára a Középponti Demokrata Kör összes helyisé­geiben Krisztinkovich­ Bélának, az Automobil­ Klub igazgatójának védősége alatt. A bálon a 44. számú gyalogezred zenekara fog muzsikálni. Jegyet előre lehet váltani az egyesület irodájában (Podmaniczky­­utca 59.). A Budapesti Fehérnemű és Vegytisztítók Ipar­­társulata február 11-én a Lloyd-palota termeiben (Mária Valéria-utca 12.) Kálmán Gusztáv államtit­kár védősége alatt mulatságot rendez, a­melyet az ipartestület húszéves jubileuma alkalmából díszköz­gyűlés előz meg. A Gaudeamus-bál. A február 10-én a Katolikus Kör nagytermében (Molnsár­ utca 11.) tartandó bál­jára a Gaudeanms-társaság lelkiismeretes munkával készül elő, úgy hogy az idei bál sem fog jókedv és siker dolgában az elmúlt évek Gaudeamus-báljai mögött maradni. A fiatal, alig néhány éves társaság­nak évenként megismétlődő mulatsága mind nagyobb körben válik kedveltté. A Gaudeamus-bál tánc­rendét Szok­ol Vilibáldnak és Pásztory Lipót bárónak eredeti akvarell- és olajfestményei fogják díszíteni. A Fővárosi Sport Kör február 10-én tartja meg idei mulatságát az Egyesült Lipótvárosi Pol­gári Kör helyiségeiben (Akadémia­ utca 3.). A tánc előtt kabaré-időadás lesz. A siketnémák mulatsága. Február 10-én tartja meg az idén a Cházár András Országos Siketnéma Otthon­­jótékony táncmulatságát az építő­munkások palotájának dísztermében (Aréna-út és Dembinszky­­utca sarok.). A mulatság védője Almássy Györgyné grófné és Náray-Szabó Sándor államtitkár. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­­ban holnap, pénteken Szigeti József Rang és mód című színműve kerül előadásra Blaha Lujza és Új­házi Ede föllépésével. Vasárnap este és a jövő héten kedden megismétlik a darabot, melynek ez lesz a hu­szonötödik előadása. Szombaton Pierre Weber szín­műve, a Tiltott szerelem, vasárnap délután Az ember tragédiája, hétfőn pedig a Stuart Mária kerül színre Jászai Marival a címszerepben. Az Operaház­ban, holnap, pénteken nincs elő­adás. Szombaton ifjabb Ábrányi Emil új dalművét, a Paoló és Franceszkát ismétlik meg. Vasárnap a Denevér van műsoron. A Vígszínház­ban holnap, pénteken Szomori Dezső Györgyike drága gyermek című színművét­­is­métlik, melyet a jövő hónapban a bécsi Volksteater is be fog mutatni. Szombaton a Csitri kerül színre, va­sárnap délután Freksa és Ilollaender zenés némajá­­téka, a Szamurán, este pedig a Györgyike drága gyer­mek van a műsoron, melyet hétfőn is megismételnek. A Népoperá­ban pénteken és vasárnap a Furu­­lyás Jancsi-t adják Pajor Ödön, Sándor Mariska, Se­bők Ilona, Hajnal György és Szántó Gáspár föllépésé­vel. Szombaton a Szibéria kerül színre Andrejka Mar­gittal Sztefana szerepében, a többi főszerepet pedig Gleviczky Irén, Pogány, Gábor, Hajagos és Bihar éneklik. A jövő hét közepén Rossini dalműve, a Sze­villai borbély kerül bemutatóra Pajor Ödönnel a cím­­­ szerepben. Rozina szerepében új énekesnő, Adler­­ Margit mutatkozik be. Almaviva grófot pedig Kertész Vilmos énekli. * (Mű­vészest.) Pompásan sikerült hangver­senyt rendezett ma este a Fészek klub saját helyisé­gében. A változatos műsor egész sereg attrakcióval kedveskedett a nagyszámú, díszes közönségnek, így mindjárt bevezetésül Hubay Jenő és Szendy Árpád adták elő Brahms hegedű-szonátáját, tökéletesen együttérző fölfogással. Ezután Medek Alma asszony énekelte Massenet Cid-jének nagy áriáját, Lányi és Dienzl egy-egy dalát ragyogó művészettel. A közön­ség zajos tapsaira Lányi Ernő egyik bájos népdalát adta ráadásul. Igen jól érvényesült Bihar Sándor­nak, a Népopera művészének érces tömör basszusa, Leporelló áriájában. Majd Hubay Jenő Svendsen Románcát, Szendy áriáját és saját szerzeményű sze­­renádját játszta az ő csodálatosan lágy és nemes tónusú hegedűjén Szabados Béla diszkrét zongora­­kíséretével. Szendy Árpád Liszt h-moll balladájának színgazdag és lendületes előadásával ragadta el a hallgatóságot. Bazilidesz Mária, a Népopera prima­donnája Grieg A hattyú és Liszt Loreley című dalát énekelte. Nyugodt, plasztikus deklamálása, hangjának természetadta szépsége, finoman árnyalt előadása nagy hatást tett a közönségre, mely többször a do­bogóra hívta a bájos fiatal művésznőt. A hangver­senyt Guthi Soma Le­a hozománnyall című ötletes, vidám bohózata követte, melyben Hegedűs Gyula, Körmendy Kálmán, Vendrey Ferenc és Komlóssy Ilona játszták a főszerepeket. Végül Ferenczy Károly adott elő kuplékat Stefanidesz Károly zongorakisé­­retével, állandó derültség mellett. * (Jótékonycélú hangverseny.) A Kereske­delmi Alkalmazottak Országos Egyesülete segítő­­alapja javára február 25-én, vasárnap délután­ a Vigadó összes termeiben nagy művész-hangversenyt rendez. A jótékonycélra való tekintettel a következő művészek fognak közreműködni: Jászai Mari, Ter­­novszky Margit, Küry Klára, Medgyaszay Vilma, Komlósi Emma, Hadrik Anna, Raskó Géza, Be­regi Oszkár, Király Ernő, Rátkay Márton, Ferenczy Károly, Stephanides Károly. Jegyek kapható az egyesület titkári hivatalában (VI., Andrássy­ út 67.), * (Kamarazene.) A Royal termében ma este a párisi Capet vonósnégyes mutatkozott be a buda­pesti közönségnek Beeth­oven-est keretében. A Capet­­kvartett a legelsők közé tartozik s kivált Beethoven­­játékáról híres. Tavaly a bonni nemzetközi Beetho­­ven-ünnepségen Capeték adták elő a költő tizenhat kvartettjét Ma este a c-moll, e-moll és esz-dúr vo­nósnégyest hallottuk oly nagyszerű előadásban, melynél tökéletesebbet szinte lehetetlen elképzelni. Mindhárom munka a legcsodálatosabb alkotás, telve metafizikai mélységekkel, a mellett a lángész fantá­ziájának legvarázslatosabb ragyogásával. A Capet­­kvartet játékában Beethoven misztikus világa meg­döbbentő közvetetlenséggel hatott ilyen harmóniát a fölfogásban, e­mű egyöntetűséget kivitelben még a legjobb kamarazene-társaságoktól is csak ritkán hal­lottunk. A legrejtettebb szépségeket, a nagy poéta lelkének leghaloványabb rezzenéseit is éreztették a hallgatósággal. A közönség hosszasan és lelkesen ün­nepelte az est folyamán a párisi művészeket, tűisz­­szük, hogy nemsokára ismét szerencsénk lesz a Ca­­pet-társasághoz. Reméljük, hogy akkor majd a fran­cia klasszikusok remekeiben gyönyörködhetünk. * (Dickens emlékezete.) A British-American Literary Society ma este a Brisztol-szálló különter­mében Dickrens-emlékünnepet tartott, a­melyen Yolland Artur dr. egyetemi tanár Dickens életéről és munkáiról olvasott föl. Az ünnepségre nagy és elő­kelő közönség gyűlt össze. A Budapesten élő angolok és amerikaiak is nagy számban vettek részt az ünne­pen. Yolland dr. a nagy regényíró életének különösen ama momentumait ismertette, a­melyek regényeire döntő befolyásunk voltak. Mindenekfölött gyermek­kori tapasztalatai, érintkezése az alsóbb néprétegek­kel, újságírói tevékenysége, a börtönélettel való köz­vetett ismerkedése és a hivatalos gépezet hibás mű­ködéséről való meggyőződése voltak azok az int­­tó­erők, a­melyek Dickens irányzatára hatottak. A sze­génység, az elnyomottság bátor bajnoka volt, a­ki a XVIII. századbeli hibás irodalmi filantrópiát a helyes útra terelte. Nagyszerű leíró képességéről, világos stílusáról, drámai fölfogásáról, határozott vallásos­ságáról, meg arról a különös előszeretetről szólott még Yolland, a­mellyel Dickens az élettelen tárgya­kat is, az állatvilágot is mint élő lényeket szerepel­teti. Az angol dekadencia főpapjai igyekeztek Dickenst fitymálni, de Dickens azoknak a millióknak a révén, a­kik érzik, hogy róluk szól a költő, túlélte­­ a gáncsoskod­ókat és fitymálókat. Swinburne, Carlyle,­­ Theckeray mind bámulói voltak Dickens költői te­­hetségének. Manapság is Dickens mint a valódi de­mokrácia legkiválóbb irodalmi képviselője szerepel és az angol a nemzeti öntudat alkotó elemének tartja. A fölolvasást a hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. * (Puccini Budapesten.) Puccini Giacomo ma reggel Budapestre érkezett, hogy részt vegyen a jövő héten bemutatásra kerülő új operájának,­ a Nyugat leányá­nak utolsó próbáin. Az Operaház­ban ma este a Pillangókisasszony került színre s a kö­zönség abban a reményben, hogy Puccini is végig­nézi az előadást, zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Puccinit azonban a nézőtér közönsége nem láthatta. Puccini ott volt ugyan az Operaház­ban, de nem je­lent meg a nézőtéren. Új operájának partitúráján javítgatott s készült a próbákra, a­melyeken holnap­tól kezdve személyesen is részt fog venni. A Nyugat leányá­nak bemutató előadását, melyen, Puccini maga fog dirigálni, február 16-ra, péntekre tervezik. * (Petőfi-ü­nnep Aszódon.) A fővároshoz kö­zel eső Aszódon nagyszabású irodalmi ünnep lesz február utolsó napján. Az aszódi algimnázium ve­zetőségének meghívására ugyanis a Petőfi Társaság február 29-én Aszódon irodalmi ünnepet rendez, melynek befolyó jövedelmét az ott létesítendő új Petőfi-gimnázium alapja javára fordítják. Petőfi Sándor tudvalévően 1835-ben Aszódon az algimná­zium második grammatikai osztályának növendéke volt és három esztendőt töltött az aszódi iskolában, a­hol nagy kedvvel gyakorolta magát a latin vers­formákban. Költői hajlamai és a színészi pályára való hajlandósága már itt jelentkezett. Aszódi tar­tózkodása alatt írta legelső verseit és részt vett egy pár ártatlan diákcsinyben is, de azért mint első eminens tanuló hagyta el 1838 június 30-án az aszódi algimnáziumot. Aszódon azóta is mindig ke­gyelettel őrzik a nagy költő emlékét és már régeb­ben fölmerült a terv, hogy az algimnáziumot ki­egészítik a négy felsőosztállyal és az így teljessé váló középiskolát a halhatatlan költő emlékére Pe­­tőfi-gim­náziumnak nevezik el. A kegyeletes célra már eddig is szép összeg gyűlt egybe, de még mind több társadalmi áldozatkészségre van szükség, hogy­ a szép terv megvalósulhasson. * (Kamarajáték.) A Kamarajáték igazgató­sága vasárnap megismétli a Strindberg-estét Legkö­zelebb Byron Kain című misztériumát mutatják be. Jegy váltható a Várszínházban, Bánd jegyirodáiban­ és Lohr Irma virágüzletében. * (Szent István-Társulat.) A Szent István- T­ár­sulat igazgató választmánya ma délután négy órakor gyűlést tartott Mailáth György gróf elnök­lésével. A gyűlés legfőbb pontja Vaszary Kolos her­cegprímásnak, mint a Szent István-Társulat fővédő­­jének születése nyolcvanadik évfordulója alkalmával való üdvözlése volt Az igazgatóválasztmány elhatá­rozta, hogy február 10-én, szombaton, küldöttséggel fogja hódolatát és üdvözletét kifejezni a bíboros egy­.­házfejedelem előtt. Giesswein Sándor dr. prelátus­­kanonok, országgyűlési képviselő, alelnök bejelen­tette, hogy Fraknói Vilmos püspök — az egyházi művészet és tudomány előmozdítása céljából — százezer koronás alapítványt tett a társulatnál. Az igazgatóválasztmány a legnagyobb örömmel vette tudomásul az áldozatkész főpap bőkezűségét. Giess­wein Sándor ajánlatára elhatározta a választmány, hogy a Zichy­­Vándor-emlékműre ezer koronát ado­mányoz. A társaság különben még más módon is le fogja róni kegyeletét és háláját dicső emlékű elnöke iránt. Ez évi közgyűlését is neki fogja szentelni. Erdősi Károly társulati igazgató javaslatára ma ak­ként határozott a választmány, hogy a társulat ren­des és pártoló tagjai részére megiratja Zichy Nándor gróf életrajzát. Ugyanő terjesztett elő jelentést a Szent István Társulat tagjainak létszámáról Jelen­téséből örömmel látta az igazgatóválasztmány, hogy úgy a katolikus intelligencia, mint a nép, mind na­gyobb mértékben tömörül a társaság szervezetébe. * (Francia Irodalmi Társaság­.) A Francia Irodalmi Társaság meghívására ma délután Martonne M. E., a párisi egyetem földrajzi tanára fölolvasást tartott a Nemzeti Múzeum nagytermében Franciaor­szág földrajzi érdekességeiről. Részletesen ismertette hazája hegységeit: az Alpokat, a Jura-hegységet, a Vogézeket, Bretagne vad és kopár hegyvidékét és az ország vulkanikus eredetű hegyképződéseit, majd át­tért az ország lapályos részének jellemzésére. Előadá­sát nagyszámú vetített fényképpel illusztrálta, bemu­tatva sorban Franciaország földrajzi szempontból jel­lemző vidékeit. Ismertetését azzal élénkítette, hogy az ország művészeti és etnográfiai nevezetességeire is ki­terjeszkedett. Majd Franciaország területi beosztására tért át. Kimutatta, hogy a régi területi beosztás az or­szág földrajzi tagoltságának mindenben megfelelt. Ezt a beosztást azonban a francia forradalom eltörölte s megvetette alapját a mai megyerendszernek. Legújab­ban a megyék fejlődésére a gazdasági élet bir döntő

Next