Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1912-02-18 / 42. szám

1912. február 1I, BUDAPESTI HÍRLAP (42. sz.) ismert polgármestere, most, mint értesülünk, a vá­ros részéről 1000 korona támogatást helyezett ki­látásba s ezzel egyszersmind a verseny rendezését biztosította. — A Budapesti Sakkor idei háziversenye még ebben a hónapban megkezdődik. A dijakat nagyrészt a kör tagjai adományozták, így Paul Leó dr., Halmos Izor stb. A játékosok többnyire fiatal erők s a már ismert versenyzők közül csak Sterk és Breyer nevetett. Az ilyen versenyek rendezése na­­gyon helyes, mert a fiataloknak alkalmat nyújt a verseny-gyakorlat megszerzésére. — Rovatvezetői üzenetek. Q. J. Zalapölöske. A 8. sz.-ban 1............Kollece-re; 2. Fb8—ez kö­vetkezik s a matt védhetetlen. — B. L. Baja. Téved. — Sz. Gy. Székelyudvarhely. A 9. Sz.-ban 1............. g2—gl. Vf­ra; 2. Fd5—g2t és matt. — L. Es dr. Grác. Köszönjük. Folytatást kérünk. — J. Trsz­­tena. Sajtó sajtóhiba nélkül nincs. A másik csak szokás dolga. — E. G. Vác. Múltkor későn érkezett. Pótoltuk. — U. T. Szeged. A megfejtések természe­tesen levelezőlapon is beküldhetők. Legutóbb rovat­­zárta után érkezett. — M. E. L. Budapest. Sajnos, igaza van. Az idő majd meghozza­ azt is. — O. V. Szeged. Szívességét hálásan köszönjük. — Ch. F. Győr. Elintéztük. A lapot köszönjük. — S. J. Bu­dapest. Bevált. — G. J. Budapest. Megkésett. — IV. D. Budapest. Csak igy tovább! — V. .1­. Buda­pest. 1. Gondosságon nem múlik. Jövőben lehetőleg nem fordul elő. 2. A megfejtők osztályozását a jövő évnegyed előtt nem hozhatjuk be. Akkor minden­esetre. A megfejtések helyesek. — P. P. P. Temes­­kenéz. Természetes, hogy már tanulmányozták. Min­den sakkönyv foglalkozik vele. — Niciphor Béla, óbecse (Posta), levelezési játszmákat óhajt váltani, esetleg tétben is. — Szv. B. ,4. Budapest. — H. A. Debrecen. Megfejtéseik nem helyesek. — B. Sz. Kis­pest. A 9. sz.-t nem jól oldotta meg. — Sakkbarát, 115-öp sötét vezér áll. — H. V. Brassó. A Magyar Sakklap megszűnt. Néhány teljes példány még kap­ható. fr, D- G. Kolozsvár. Levélben válaszoltunk, mert annyi kérdés megválaszolásába itt nincs terünk. — Ifj. V. Gy. Budapest. J. J. Pozsony. D. T. Pest­­szentlörinc, B. Sz. Kispest, P. B. Pozsony. J. J. Triz­­tena. D. 3­. Mezőtúr, Sz. Gy. Székelyu­dvarhely, B. L. és T. Nagy­becskerek, B. Gy. Kassa.­A 10. sz. föl­­adványt nem sikerült megold­aniok. FŐVÁROSI ÜGYEK. A Margitsziget. ■Az elmúlt napokban különféle híreket k­olpor­­táltak a Margitszigetről. Azt írta néhány­­újság, hogy a gyönyörű Margitszigetet elajándékozzák, az 1908- ban hiozott törvény világos megszegésével elrekesz­­tik a nagyközönségtől, játékbarlangot létesítenek rajta és több efféle. Mi ezzel az üggyel eddig nem foglalkoztunk­, mert tárgyilagos és megbízható információ alapján akartunk csupán a kérdéshez hozzászólani. Ennek az ideje ma elérkezett azzal, hogy munkatársunknak alkalma volt hosszasan beszélgetni Tolnay Lajos v. b. t. t.-sal, a fővárosi közmunkák tanácsának al­­elnökével, a ki a Margitsziget kellő kiaknázásának az ügyében fárad s a ki a közvélemény helyes tájé­koztatása céljából a Margitsziget bérbeadásáról alább részletesen nyilatkozik. • Tudvalevően az 1908. évi 48.,törvénycikk ha­talmazta föl a minisztériumot arra, hogy a Margit­szigetet minden tartozékával együtt József királyi hercegtől tizenegy millió korona becsértékben, a mivel­­szemben p .kincstár 2,100.599 koronát, 5,899.401 korona érték fejében a közmunkatanács néhány'­dunaparti lelkét és az egy tiszta jövedelem megváltása fejében évi 210.000 korona törlesztéssel amortizálandó öt millió korona tőkeértéket tartoz­tak biztosítani. Kimondta a törvény, hogy a Margit­szigetnek az állam tulajdonába kerülő­ részeit örök időkre nyilvános kertek gyanánt kell föntartani , az egészből csupán egy 800 négyszögöles terület zár­ható fél teljesen a közönség elől. Három év óta van már a Margitsziget a minisz­­térium megbízásából a­ fővárosi közmunkákra­ fel­ügyelő állami szerv kezelésében, de ez alatt az idő alatt a sziget költségvetésében állandóan kísértett a ráfizetés révzé, annál is inkább, mert a szigeten, igen sok nélkülözhetetlen, beruházást kellett eszközölni, így például a­ sziget idei költségvetésében 500.000 korona beruházási tétel szerepel s azonkívül az alsó­­szigeti vendéglő, bérlője ,70.000­­ koronával tartozik fedezni az épület­ jókarba hozatalának a költségét. Ehhez járult, hogy­ a sziget végleges, vízrajzi rendezése is sürgette az­ erre szükséges több milliós költség­­folyósítását. A szabályozás terve, melyet a földmivelésügyi minisztérium készített el, már több évtizede vár kivitelre, s a kiadással szemben két nagy előnyt biztosítana: az előttünk fekvő szabályo­zási térkép tanúsága szerint megnövelné a sziget területét a mai 160.000 négyszögölről 260.000 négy- ■ szögölre és a­mi­ még fontosabb, megmentené a szi­getet az üdülök rémétől, a szúnyogoktól is, mert a mai csalitos kiöntések mind megszűnnének. A szabályozó terv végrehajtásával szemben mindössze a­z az aggodalom megít föl a szakkörök részéről, hogy a sziget térfoglalása a budai Dunaág rovására, a Duna medrének szűkítését, s ezzel a víz folyásának a sebességét befolyásolná. Ha ez az aggodalom alapos lenne, akkor az összes érde­kelt Duna-gátak megerősítését tenné szükségessé, s a szigeten tervezett strand­fürdő használhatóságát tenné kétségessé. A minisztérium ületékes szakkö­­­zegei azonban kijelentették,, hogy a szabályozás végrehajtását zavaró komplikációk nem követnék. Ez azért fontos, mert a sziget parkjainak terüle­tét csorbítani nem szabad s így újabb építkezés, csakis a víztől elhódítható százezer négyszögölön lehetséges. Ezen az új területen a kibérlésre jelent­kező érdekcsoport hatalmas­ szállót, világvárosi ke­retbe illő vendéglőt, kaszinói palotát és parti für­dőt fog építeni. A közmunkatanács alelnökénnek nyilatkozatát itt adjuk. " A bérbeadás terve, jelentette ki Tolnay La­jos, egyáltalán nem új, mert azokkal, a­kikkel a tárgyalás most valószínűen megegyezésre fog ve­zetni, már másfél éve tárgyalunk. Az eredeti aján­lattétel játékbankot hozott javaslatba és az erre vonatkozó engedelemért akár negyven milliós be­ruházásra is készek lettek volna, de én azonnal ki­jelentettem, hogy ilyen alapon, bármily kecsegtető is volt az az ajánlat, nem tárgyalhatunk, mert effélébe sem a pénzügyminiszter, sem a miniszter­elnök­­ nem lenne hajlandó belemenni, ügy is lett. Az illetékes tényezők a megoldás e módjának még ■ a gondolatát is elutasították­ . — A sziget haszn­osításának terve ekkor arra bírt bennünket, hogy mi magunk dolgozzunk ki egy erre vonatkozó tervezetet, mely három megoldási mód közt azt is tartalmazta, a­mit most valószínűen kölcsönösen elfogadva, májusig a parlament elé fo­gunk terjeszteni megvitatás és jóváhagyás céljából. Titkolózásról, a szerződésnek kéz alatti megkötésé­ről tehát nem lehet beszélni.­­ Hogy a szigetet h­asznosítani akarjuk, arra az szorít bennünket, hogy a fővárosnak erre a pom­pás helyére , rá kellett évről-évre fizetnünk, mert a sziget, évi 700.000 koronás jövedékije, a kiadást nem fedezte. Meg lévén győződve arról, hogy a helyes ki­használás mellett a Margitszigetnek a mai jövede­lemnél sokkal többet kell hoznia, a bérlőszándékú csoporttal, melybe Gerbeaud Emil, a svájci szállá­­sok néhány előkelő képviselője és egy ,francia ban­kár tartoznak, örömmel folytattuk a tárgyalást. — Érthető okból nem tartottuk­ célszerűnek, hogy a szerződéses pontok megszövegezésének stá­diumában a kérdést idő előtt vigyük a közönség elé, mert meggyőződésünk szerint ez a megegyezést ked­vezőtlenül befolyásolhatta volna. A dolog a maga idején, valószínűen májusig, úgyis egész terjedelmé­ben nyilvánosságra fog kerülni, s akkor azok, a­kik ebben illetékesek lesznek, a tervet, vagy magukévá fogják tenni, vagy elvetik. Idegességre tehát semmi ok sincsen.­­ A szerződés pontjait, hitelesen, s abban a formában,­a­hogyan a parlament elé fog kerü­lni, a következőkben ismertethetem: A földművelésügyi minisztériumtól kidolgozott szabályozó­ terv alapján a sziget területét főként a budai oldal felől százezer négyszögöllel meg fogják nagyobbítani. Ez körülbe­lül ötödfél millió köbméter földmunkát és négy millió korona kiadást fog maga után vonni. A költségben benne van a sziget árvíz ellen való védőgátjának költsége is. E szerint az álla­mnak a sziget rendben­­tartására fordított eddigi és ezutáni beruházási költ­­­ége összesen tizenöt millió korona lesz.­­ Ezzel szemben a bérlőtársaság négy millió koronát a sajátjából, hat milliót pedig egy, a fel­töltéssel nyert 100.000 négyszögölre fölvehető jelzá­logkölcsönből tartozik a szigetbe azonnal befektetni. Tartozik évente 210.000 koronával amortizálni azt az öt milliót, a­mivel mi József, királyi hercegtől a sziget évi tiszta jövedelmét megváltot­­uk. Övé lesz a szigetnek minden néven nevezendő bevétele, így az üdítővíz kihasználásából eredő­ jövedelem is, de ezzel szemben tartozik fedezni a­ fen­tartás összes kiadásait, a­ különböző új terhek amortizációját és a közmun­kák tanácsának, a részvényeseknek fizetendő 6 száza­lékos osztalékon felüli tiszta jövedelem 40 százalékát. Az­ utóbbi és a 210.000 korona fogják együtt tenni a mi hasznunkat a sziget bérbeadásából. A birtokba- vétel ideje hatvani esztendő, de az első tíz év alatt a bérlők henn­­ lesznek kötelesek a beruházott tőkéket amortizálni. Az amortizáció részleteit tehát ötven esztendőre fogják­­elosztani. A­­ hatvanadik év eltel­tével mindaz, a­mit a­ mostani szerződés alapján a bérlők beruháznak, kárpótlás­­nélkül és­ teljesen tehermentesen fog átmenni az állam birtokába. A mostani beruházó program keretén kívül történő későbbi valószínű beruházásokra, a mikre a sziget fejlesztése során még­­ szükség, lesz, az állam és a bérlők, külön szerződést fognak esetről-esetre kötni. sziget belépő­díját, engedelmünk nélkül fölemelni, sem leszállítani nem lehet és­ befolyásun­­kat azzal fogjuk állandóan biztosítani a­­sziget hasz­nosításának dolgába, hogy az állam két képviselője helyet fog foglalni a vállalat igazgatóságában. A sziget feltöltött részén építendő kaszinó területe a nagykö­zönség előtt el lesz zárható, de az egésznek nem lesz különb jellege a többi budapesti kaszinónál, melyek egyikének mintájára készülnek el az új kaszinó.­alap­­szabályai és ezen az alapon fogja azt a belügyminisz­ter is jóváhagyni. Az utca rendje.­ ­‘­ — Kevés a szerkesztőhöz. *—• A’ Budapesti Hírlap mai számáran Pach Hen­rik dr. az utca csöndje érdekében'szólalt föl. Erre a cikkre­ kaptuk most egy’olvasónktól a következő megszívlelni való refleksziót: Nem akad ember Budapesten, a­kit már ne boszantott volna a főváros utcáinak fölöslegesen nagy lármája. De ha csöndre akarjuk nevelni a nagyközönséget, a hatóságnak kell elüljárnia, a hatóságnak kell az utcán rendet teremtenie. Már a mai cikk is hivatkozik, arra a budapesti speciali­tásra, hogy minden utca más anyaggal van bur­kolva. A nagy zajcsinálás azonban ennek a rend­szernek még a kisebbik baja. Sokkal nagyobb bajt okoz, hogy a lovak nem tudják megszokni a válto­zatos burkolatot s ha egy kicsit­­nedves az idő, a ló elesik a neki szokatlan aszfalt-burkolaton. Ila az ember végig megy a városon, lépten-nyomon bele­botlik a napcsődületbe, a­mely a szerencsétlenül járt állatot veszi körül. Berlinnek csaknem minden utcája aszfalttal van burkolva és még sincsen semmi baj. A lovak megszokták az aszfalton való járást és nem járnak minden percben riás köve­zeten. A­mikor a főváros útépítésre fölvette a husz millió korona kölcsönt, elhatározta, hogy a város belső területén lehetőleg aszfalttal fogja hurkolni az árakat. De ez is csak elv maradt. És ha már egyszer rendesen megépítették az úttestet, akkor sincsen békesség. Jóformán még el sem hordták az útépítő szerszámot, a­mikor új em­berek jelennek meg és újra fölszaggatják­ az utat Hol csatornát, majd vízvezetékeket építenek, azután telefon vagy elektromos kábelt fektetnek, vagy gázcsöveket helyeznek el. Számos interpelláció volt már e miatt, határozatban is kimondotta már a köz­gyűlés, egész csomó tanácsi rendelet utasítja az illetékes faktorokat, hogy ha egy utcát tollalnak, csinálják meg valamennyi földalatti vezetéket, hogy ne bontsák föl az utcát egy évben kétszer, há­romszor is. Az érdekelt kereskedők, a­kiknek nem­csak kellemetlen­­az ilyen örökös föld­túrás,­­hanem exisztenciájukat veszedelmeztetni, küldöttséget kül­döttség után menesztettek már a polgármesterhez, a miniszterhez, de a bürokratizmus, úgy látszik, mindennél a legnagyobb és legerősebb hatalom. Budapesten nem ideit megvalósítani, hogy az út­építést programszerűen hajtsák végre és ha fel­túrták egyszer az utat, azt ellássák minden köz­művel, hogy ne kelljen minden héten újra bon­tani, újra rombolni. Kizárólag a bürokratizmus az okozója ennek az állapotnak, mert az egyik ügyosztály nem tudja, 41 a Kiváló ból- és lithiumos gyógyforrás, vese- és hólyag­­bajoknál, Részvénynél, cukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál Kitűnő hatású* Főraktár Budapesten­­ ÉDESUKJTV Bum né 1.

Next