Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1912-02-18 / 42. szám
1912. február 1I, BUDAPESTI HÍRLAP (42. sz.) ismert polgármestere, most, mint értesülünk, a város részéről 1000 korona támogatást helyezett kilátásba s ezzel egyszersmind a verseny rendezését biztosította. — A Budapesti Sakkor idei háziversenye még ebben a hónapban megkezdődik. A dijakat nagyrészt a kör tagjai adományozták, így Paul Leó dr., Halmos Izor stb. A játékosok többnyire fiatal erők s a már ismert versenyzők közül csak Sterk és Breyer nevetett. Az ilyen versenyek rendezése nagyon helyes, mert a fiataloknak alkalmat nyújt a verseny-gyakorlat megszerzésére. — Rovatvezetői üzenetek. Q. J. Zalapölöske. A 8. sz.-ban 1............Kollece-re; 2. Fb8—ez következik s a matt védhetetlen. — B. L. Baja. Téved. — Sz. Gy. Székelyudvarhely. A 9. Sz.-ban 1............. g2—gl. Vfra; 2. Fd5—g2t és matt. — L. Es dr. Grác. Köszönjük. Folytatást kérünk. — J. Trsztena. Sajtó sajtóhiba nélkül nincs. A másik csak szokás dolga. — E. G. Vác. Múltkor későn érkezett. Pótoltuk. — U. T. Szeged. A megfejtések természetesen levelezőlapon is beküldhetők. Legutóbb rovatzárta után érkezett. — M. E. L. Budapest. Sajnos, igaza van. Az idő majd meghozza azt is. — O. V. Szeged. Szívességét hálásan köszönjük. — Ch. F. Győr. Elintéztük. A lapot köszönjük. — S. J. Budapest. Bevált. — G. J. Budapest. Megkésett. — IV. D. Budapest. Csak igy tovább! — V. .1. Budapest. 1. Gondosságon nem múlik. Jövőben lehetőleg nem fordul elő. 2. A megfejtők osztályozását a jövő évnegyed előtt nem hozhatjuk be. Akkor mindenesetre. A megfejtések helyesek. — P. P. P. Temeskenéz. Természetes, hogy már tanulmányozták. Minden sakkönyv foglalkozik vele. — Niciphor Béla, óbecse (Posta), levelezési játszmákat óhajt váltani, esetleg tétben is. — Szv. B. ,4. Budapest. — H. A. Debrecen. Megfejtéseik nem helyesek. — B. Sz. Kispest. A 9. sz.-t nem jól oldotta meg. — Sakkbarát, 115-öp sötét vezér áll. — H. V. Brassó. A Magyar Sakklap megszűnt. Néhány teljes példány még kapható. fr, D- G. Kolozsvár. Levélben válaszoltunk, mert annyi kérdés megválaszolásába itt nincs terünk. — Ifj. V. Gy. Budapest. J. J. Pozsony. D. T. Pestszentlörinc, B. Sz. Kispest, P. B. Pozsony. J. J. Triztena. D. 3. Mezőtúr, Sz. Gy. Székelyudvarhely, B. L. és T. Nagybecskerek, B. Gy. Kassa.A 10. sz. föladványt nem sikerült megoldaniok. FŐVÁROSI ÜGYEK. A Margitsziget. ■Az elmúlt napokban különféle híreket kolportáltak a Margitszigetről. Azt írta néhányújság, hogy a gyönyörű Margitszigetet elajándékozzák, az 1908- ban hiozott törvény világos megszegésével elrekesztik a nagyközönségtől, játékbarlangot létesítenek rajta és több efféle. Mi ezzel az üggyel eddig nem foglalkoztunk, mert tárgyilagos és megbízható információ alapján akartunk csupán a kérdéshez hozzászólani. Ennek az ideje ma elérkezett azzal, hogy munkatársunknak alkalma volt hosszasan beszélgetni Tolnay Lajos v. b. t. t.-sal, a fővárosi közmunkák tanácsának alelnökével, a ki a Margitsziget kellő kiaknázásának az ügyében fárad s a ki a közvélemény helyes tájékoztatása céljából a Margitsziget bérbeadásáról alább részletesen nyilatkozik. • Tudvalevően az 1908. évi 48.,törvénycikk hatalmazta föl a minisztériumot arra, hogy a Margitszigetet minden tartozékával együtt József királyi hercegtől tizenegy millió korona becsértékben, a mivelszemben p .kincstár 2,100.599 koronát, 5,899.401 korona érték fejében a közmunkatanács néhány'dunaparti lelkét és az egy tiszta jövedelem megváltása fejében évi 210.000 korona törlesztéssel amortizálandó öt millió korona tőkeértéket tartoztak biztosítani. Kimondta a törvény, hogy a Margitszigetnek az állam tulajdonába kerülő részeit örök időkre nyilvános kertek gyanánt kell föntartani , az egészből csupán egy 800 négyszögöles terület zárható fél teljesen a közönség elől. Három év óta van már a Margitsziget a minisztérium megbízásából a fővárosi közmunkákra felügyelő állami szerv kezelésében, de ez alatt az idő alatt a sziget költségvetésében állandóan kísértett a ráfizetés révzé, annál is inkább, mert a szigeten, igen sok nélkülözhetetlen, beruházást kellett eszközölni, így például a sziget idei költségvetésében 500.000 korona beruházási tétel szerepel s azonkívül az alsószigeti vendéglő, bérlője ,70.000 koronával tartozik fedezni az épület jókarba hozatalának a költségét. Ehhez járult, hogy a sziget végleges, vízrajzi rendezése is sürgette az erre szükséges több milliós költségfolyósítását. A szabályozás terve, melyet a földmivelésügyi minisztérium készített el, már több évtizede vár kivitelre, s a kiadással szemben két nagy előnyt biztosítana: az előttünk fekvő szabályozási térkép tanúsága szerint megnövelné a sziget területét a mai 160.000 négyszögölről 260.000 négy- ■ szögölre és ami még fontosabb, megmentené a szigetet az üdülök rémétől, a szúnyogoktól is, mert a mai csalitos kiöntések mind megszűnnének. A szabályozó terv végrehajtásával szemben mindössze az az aggodalom megít föl a szakkörök részéről, hogy a sziget térfoglalása a budai Dunaág rovására, a Duna medrének szűkítését, s ezzel a víz folyásának a sebességét befolyásolná. Ha ez az aggodalom alapos lenne, akkor az összes érdekelt Duna-gátak megerősítését tenné szükségessé, s a szigeten tervezett strandfürdő használhatóságát tenné kétségessé. A minisztérium ületékes szakközegei azonban kijelentették,, hogy a szabályozás végrehajtását zavaró komplikációk nem követnék. Ez azért fontos, mert a sziget parkjainak területét csorbítani nem szabad s így újabb építkezés, csakis a víztől elhódítható százezer négyszögölön lehetséges. Ezen az új területen a kibérlésre jelentkező érdekcsoport hatalmas szállót, világvárosi keretbe illő vendéglőt, kaszinói palotát és parti fürdőt fog építeni. A közmunkatanács alelnökénnek nyilatkozatát itt adjuk. " A bérbeadás terve, jelentette ki Tolnay Lajos, egyáltalán nem új, mert azokkal, akikkel a tárgyalás most valószínűen megegyezésre fog vezetni, már másfél éve tárgyalunk. Az eredeti ajánlattétel játékbankot hozott javaslatba és az erre vonatkozó engedelemért akár negyven milliós beruházásra is készek lettek volna, de én azonnal kijelentettem, hogy ilyen alapon, bármily kecsegtető is volt az az ajánlat, nem tárgyalhatunk, mert effélébe sem a pénzügyminiszter, sem a miniszterelnök nem lenne hajlandó belemenni, ügy is lett. Az illetékes tényezők a megoldás e módjának még ■ a gondolatát is elutasították . — A sziget hasznosításának terve ekkor arra bírt bennünket, hogy mi magunk dolgozzunk ki egy erre vonatkozó tervezetet, mely három megoldási mód közt azt is tartalmazta, amit most valószínűen kölcsönösen elfogadva, májusig a parlament elé fogunk terjeszteni megvitatás és jóváhagyás céljából. Titkolózásról, a szerződésnek kéz alatti megkötéséről tehát nem lehet beszélni. Hogy a szigetet hasznosítani akarjuk, arra az szorít bennünket, hogy a fővárosnak erre a pompás helyére , rá kellett évről-évre fizetnünk, mert a sziget, évi 700.000 koronás jövedékije, a kiadást nem fedezte. Meg lévén győződve arról, hogy a helyes kihasználás mellett a Margitszigetnek a mai jövedelemnél sokkal többet kell hoznia, a bérlőszándékú csoporttal, melybe Gerbeaud Emil, a svájci szállások néhány előkelő képviselője és egy ,francia bankár tartoznak, örömmel folytattuk a tárgyalást. — Érthető okból nem tartottuk célszerűnek, hogy a szerződéses pontok megszövegezésének stádiumában a kérdést idő előtt vigyük a közönség elé, mert meggyőződésünk szerint ez a megegyezést kedvezőtlenül befolyásolhatta volna. A dolog a maga idején, valószínűen májusig, úgyis egész terjedelmében nyilvánosságra fog kerülni, s akkor azok, akik ebben illetékesek lesznek, a tervet, vagy magukévá fogják tenni, vagy elvetik. Idegességre tehát semmi ok sincsen. A szerződés pontjait, hitelesen, s abban a formában,ahogyan a parlament elé fog kerülni, a következőkben ismertethetem: A földművelésügyi minisztériumtól kidolgozott szabályozó terv alapján a sziget területét főként a budai oldal felől százezer négyszögöllel meg fogják nagyobbítani. Ez körülbelül ötödfél millió köbméter földmunkát és négy millió korona kiadást fog maga után vonni. A költségben benne van a sziget árvíz ellen való védőgátjának költsége is. E szerint az államnak a sziget rendbentartására fordított eddigi és ezutáni beruházási költége összesen tizenöt millió korona lesz. Ezzel szemben a bérlőtársaság négy millió koronát a sajátjából, hat milliót pedig egy, a feltöltéssel nyert 100.000 négyszögölre fölvehető jelzálogkölcsönből tartozik a szigetbe azonnal befektetni. Tartozik évente 210.000 koronával amortizálni azt az öt milliót, amivel mi József, királyi hercegtől a sziget évi tiszta jövedelmét megváltotuk. Övé lesz a szigetnek minden néven nevezendő bevétele, így az üdítővíz kihasználásából eredő jövedelem is, de ezzel szemben tartozik fedezni a fentartás összes kiadásait, a különböző új terhek amortizációját és a közmunkák tanácsának, a részvényeseknek fizetendő 6 százalékos osztalékon felüli tiszta jövedelem 40 százalékát. Az utóbbi és a 210.000 korona fogják együtt tenni a mi hasznunkat a sziget bérbeadásából. A birtokba- vétel ideje hatvani esztendő, de az első tíz év alatt a bérlők henn lesznek kötelesek a beruházott tőkéket amortizálni. Az amortizáció részleteit tehát ötven esztendőre fogjákelosztani. A hatvanadik év elteltével mindaz, amit a mostani szerződés alapján a bérlők beruháznak, kárpótlásnélkül és teljesen tehermentesen fog átmenni az állam birtokába. A mostani beruházó program keretén kívül történő későbbi valószínű beruházásokra, a mikre a sziget fejlesztése során még szükség, lesz, az állam és a bérlők, külön szerződést fognak esetről-esetre kötni. sziget belépődíját, engedelmünk nélkül fölemelni, sem leszállítani nem lehet és befolyásunkat azzal fogjuk állandóan biztosítani asziget hasznosításának dolgába, hogy az állam két képviselője helyet fog foglalni a vállalat igazgatóságában. A sziget feltöltött részén építendő kaszinó területe a nagyközönség előtt el lesz zárható, de az egésznek nem lesz különb jellege a többi budapesti kaszinónál, melyek egyikének mintájára készülnek el az új kaszinó.alapszabályai és ezen az alapon fogja azt a belügyminiszter is jóváhagyni. Az utca rendje. ‘ — Kevés a szerkesztőhöz. *—• A’ Budapesti Hírlap mai számáran Pach Henrik dr. az utca csöndje érdekében'szólalt föl. Erre a cikkre kaptuk most egy’olvasónktól a következő megszívlelni való refleksziót: Nem akad ember Budapesten, akit már ne boszantott volna a főváros utcáinak fölöslegesen nagy lármája. De ha csöndre akarjuk nevelni a nagyközönséget, a hatóságnak kell elüljárnia, a hatóságnak kell az utcán rendet teremtenie. Már a mai cikk is hivatkozik, arra a budapesti specialitásra, hogy minden utca más anyaggal van burkolva. A nagy zajcsinálás azonban ennek a rendszernek még a kisebbik baja. Sokkal nagyobb bajt okoz, hogy a lovak nem tudják megszokni a változatos burkolatot s ha egy kicsitnedves az idő, a ló elesik a neki szokatlan aszfalt-burkolaton. Ila az ember végig megy a városon, lépten-nyomon belebotlik a napcsődületbe, amely a szerencsétlenül járt állatot veszi körül. Berlinnek csaknem minden utcája aszfalttal van burkolva és még sincsen semmi baj. A lovak megszokták az aszfalton való járást és nem járnak minden percben riás kövezeten. Amikor a főváros útépítésre fölvette a husz millió korona kölcsönt, elhatározta, hogy a város belső területén lehetőleg aszfalttal fogja hurkolni az árakat. De ez is csak elv maradt. És ha már egyszer rendesen megépítették az úttestet, akkor sincsen békesség. Jóformán még el sem hordták az útépítő szerszámot, amikor új emberek jelennek meg és újra fölszaggatják az utat Hol csatornát, majd vízvezetékeket építenek, azután telefon vagy elektromos kábelt fektetnek, vagy gázcsöveket helyeznek el. Számos interpelláció volt már e miatt, határozatban is kimondotta már a közgyűlés, egész csomó tanácsi rendelet utasítja az illetékes faktorokat, hogy ha egy utcát tollalnak, csinálják meg valamennyi földalatti vezetéket, hogy ne bontsák föl az utcát egy évben kétszer, háromszor is. Az érdekelt kereskedők, akiknek nemcsak kellemetlenaz ilyen örökös földtúrás,hanem exisztenciájukat veszedelmeztetni, küldöttséget küldöttség után menesztettek már a polgármesterhez, a miniszterhez, de a bürokratizmus, úgy látszik, mindennél a legnagyobb és legerősebb hatalom. Budapesten nem ideit megvalósítani, hogy az útépítést programszerűen hajtsák végre és ha feltúrták egyszer az utat, azt ellássák minden közművel, hogy ne kelljen minden héten újra bontani, újra rombolni. Kizárólag a bürokratizmus az okozója ennek az állapotnak, mert az egyik ügyosztály nem tudja, 41 a Kiváló ból- és lithiumos gyógyforrás, vese- és hólyagbajoknál, Részvénynél, cukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál Kitűnő hatású* Főraktár Budapesten ÉDESUKJTV Bum né 1.