Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1912-02-18 / 42. szám

44 BUDAPESTI HÍRLAP (42. sz.) 1912. február 18. 11 ak­sóterménye tudvalévően a búza. 1906 óta a bú­zával bevetett évi átlagos terület kikerekitve (a könnyebb áttekintés miatt) hat millió katasztrális hold volt, ráig az országos átlag kát. holdanként hét méter®. volt. Az ország átlagos termése tehát 42.000.000 n­m­. A szántóföld megoszlás pedig nagy­jában a következő: Egyharmad a kötött, holtköz­­birtokosoké és latifundián tulajdonosoké, egyhar­mad a közép- és nagybirtokosoknak tulajdona, míg egyharmadát a kisbirtokosok birtokolják. Ugyanily aránylagos fölosztást föltételezvén a búzával beve­tett területnél, a hatmillió kat­­holdnyi területből 2—2—2 millió esik a fenti csoportok mindegyikére. Tudvalevő azonban, hogy az intenzíven kezelt közep­es nagybirtokok átlagtermése minden évben jóval meghaladja az országos átlagot, míg az eksztenzive, azonban szakértelemmel vezetett holtkéz, kötött bir­tokok hozama rendes körülmények között nem ma­rad az országos átlag mögött. Az utóbbiak két millió katasztrális holdján te­hát múzsánként,tizennégy millióra tehető a termett összes mennyiség, míg az intenzíve kezelt birtokokon bátran, tehető a holdankénti termés kilenc mázsára, mert hisz a 10—12 mm.-ás átlagtermés nagyon gya­kori a felvidéken, így tehát ezeknek, két millió holdján 18 millió a termés, összesen tehát 32 mil­lió métermázsa, így a kisgazdák két millió holdjára csak tíz millió métermázsa marad, vagyis holdan­ként öt métermázsa. Már­pedig 5 mm. búzatermés a mostani nagy gabonaárak mellett sem hozhat a par­cellázás útján szerzett birtokon jövedelmet. Öt mé­termázsa búzából származó bruttó jövedelem 22 korona 50 fillérrel számítva 112 korona 50 fillér. Ezzel szemben a kiadás: vetőmag 100 kg. 22 korona 50 fillér, háromszor szántás 6 koronával 18 korona, vetés és vetési kultúra 2 korona, adó, községi pót­adó és egyéb közteher 7 korona, aratás 16 korona, beh­ordás 1 korona 50 fillér, cséplés 5 mm. 60 fillér­jével 3 korona, 850 koronás vételár 6 százalék ka­mata 51 korona, összesen 121 korona. Tehát a vesz­teség 8 korona 50 fillér, hát. holdanként. Megjegy­zendő, hogy­ 850 korona átlagosnak vett vételár, be­leértve átírási illetéket és költséget, éppenséggel nem túlzott, mert hisz nagy átlagban 1000—1200 koro­náért kell a parcellázott föld kát. holdja. Hasonló­képpen sokalható a 6 százaléknak vett átlagos ka­matláb, myert igaz ugyan, hogy az első helyen betáb­­lázott követelések rátája 5%—5% százalék, a máso­dik helyre adott kölcsönök azonban a mellék­illeté­kekkel együtt gyakran 1%—1­2 százalékra is föl­rúgnak. Ha a búzánál — mint a kisgazda legfőbb ter­ményénél —­ így alakulnak a viszonyok, úgy még szomorúbb képet nyújt a többi melléktermény jöve­delmezősége, mert hisz a rozs, árpa, zab majdnem ugyanolyan kiadások ellenében, olcsóbb áron kis és így még nagyobb a kisgazda deficitje. A folytonos deficit fedezésére a kisgazda első­sorban­­ netán megtakarított pénzét fogja fordítani, majd a gazdasága élőállatjain ad lassanként jul, mi­által még rosszabb gazdálkodásra kényszerülvén, csak sietteti a vég közeledését. A megelégedett közép­­osztály helyett tehát önmagával meghasonlott osz­tályt teremt majd a parcellázás, mely mindenért a csekély , korona adót szedő államhatalmat okozza és mely tönkre menvén, napszámmal kenyeret keresni itthon restell és növeli a kivándorlást. E mellett közgazdasági szempontból óriás kár, hogy a többnyire értelmes vezetés alatt álló gazdasá­got készületlen kisgazdák kezére juttatván, nem is csekély mértékben csökkenti a termelést, tehát a közvagyont. Addig tehát, a­míg az okszerű gazdálko­dás a kisgazdák körében tért nem hódít, a parcellázó mozgalom sok tekintetben káros. A közvélemény al­kalmasint ennek belátására jutván, manapság már nem is foglal állást a parcellázások mellett, hanem figyelme mindinkább a kisbérletek felé irányul. A kisbérlet ügye ma még csecsemőkorát éli hazánkban és igy bizonyára nem lesz érdektelen az első nagyobb­­szabásu kisbérlet rendszerének ismertetése. Nagyobbszabásu kisbérleteket létesített ugyanis 1910-ben az Esterházy herceg-féle hitbizomány. A hitbizományhoz tartozó sopronmegyei nagybérletek 1910-ben lejártak és a hitbizomány mostani kor­mányzója, Nagy Albert, kiváló szociális érzékéről és előrelátásáról tett tanúságot, a­mikor fölajánlotta a birtoktestek közelében fekvő községek lakóinak, hogy annyi földet ad kisgazdáknak haszonbérbe, a­mennyit kívánnak. A haszonbért összeg pedig előre és nagyon méltányos nagyságban határoztatott meg, katasztrális holdanként évi 16—28 koronáig terje­dően. Hét község lakói körülbelől hatezer katasz­­trális holdat béreltek ezen az áron. A bérleti szer­ződésben gondoskodás történt abban az irányban is, hogy a kisbérlőket kényszerítsék racionális gazdál­kodás folytatására, így kikötötték, hogy a szántó­föld minden negyedik esztendőben teljes trágyázást kapjon, továbbá, hogy a bérbe vett birtok ötöde minden esztendőben zöld ugarban (lóhere, lucerna vagy zabosbükköny) tartassák. A bérletről származó szalmát, takarmányt eladni nem szabad, stb., stb. Eme intézkedések ellenőrzését elsősorban minden bérleti csoport által választandó bizottság végzi, azonfölül egy uradalmi tiszt is mindenkor és szigo­rúan fölülvizsgálja eme rendelkezések keresztül­vitelét. Ugyancsak eme bizottság szedi össze és szol­gáltatja be egy összegben az uradalom pénztárába a haszonbért, nehogy az apró bérösszegek annak adminisztratív munkáit­ szaporítsák. Az egyes kisbérlők külön-külön gazdálkodnak ugyan, azonban a haszonbér tekintetében egyetem­­legesen felelősek az uradalommal szemben, mely körülmény azt eredményezi, hogy a bérlők egymásra is kölcsönösen felügyelnek és érdekük, hogy az eset­leg pazarló, részegeskedő vagy hanyag bérlőtárs ki­­zárását kérelmezzék a bérbeadó uradalomtól. A hit­­bizomány ily eshetőségekre is számítva, a bérbe­adást húsz évre foganatosította ugyan, föntartván azonban magának ezen húsz év lejárta előtt is a félévi fölmondás jogát.­­ * Ha már most az ily kisbéried rendszert a par­cellázással összehasonlítjuk, az előbbi haszna szem* betünk. Mig a parcellázó nem törődhetik azzal, hogy a föld tulajdonosa miképen gazdálkodik, adehig a bérbeadó a gazdálkodás módját előírja és annak betartására nézve a fölmondás jogának kikötésével pressziót gyakorolhat. Azután, mig a parcellák ve­vői egy bizonyos holdankénti összeget 200—300 ’K.-t a birtok vételárára lefizetni kötelesek, addig a kis­bérlők ezen kötelezettség alól mentek maradván ezen összegből bérletüket dúsan felszerelhetik, miál­tal az előírt intenzív gazdálkodási módszernek köny­­nyen­ eleget tehetnek. De még a kisbérlők prosperálása fenti haszon­bérleti árak mellett a parcellatulajdonosokkal szem­ben biztosítva van, amennyiben ez utóbbinak körül­belül 51 koronás évi kamatterhével szemben csupán 16—28 koronás haszonbéri kiadás áll fenn. A kisbérleti rendszer hasznát látván örömmel üdvözöljük az országban megindult ily irányú moz­galmat. A hercegi hitbizomány a jövő évben lejáró alsólendvai bérleteken szintén létesített kisebb-n­a­­gyobb, összesen 6000 h­oldnyi kisbérleti csoportokat. A nagyváradi püspökség — a kormány közbejötté­vel — 24.000 holdas gazdaságának arra alkalmas nagy részét ,szintén kisbérletek útján fogja haszno­sítani. Azonfelül még több egyházbirtok kisbérleti kiadására nézve folynak országszerte megbeszélések és tárgyalások. Kívánatos is lenne egy oly parcellázó törvény életbeléptetése, mely a nyerészkedésre irányuló par­cellázást szinte lehetetlenné tegye és a kisbérletek­nek a lehető legnagyobb kedvezményeket nyújtsa. — A jegybank kimutatása. Osztrák és ma­gyar bank állása 1912. február 15-én: Bankjegyfor­­galom 2,171.476.000 (— 80.772.000), Erckészlet 1,659.215.000 (— 4,357.000). Váltótárca 835,586.000 (— 70,188.000). Lombard 101,759.000 (— 6,177.000) Azonnal esedékes tartozások 268,993.000 (— 21,723). Adómentes bankjegytartalék 87,739.000 (— 85,129.000) korona. — Az Országos Magyar Középponti Ta­karékpénztár ma tartotta közgyűlését Schmidt József dr. elnöklésével. Elnök a napirend tárgyalása előtt felhívta a közgyűlés figyelmét arra az intézet belső életében bekövetkezett, az igazgatóság jelenté­sének bevezető részében kellőképpen méltatott ese­ményre, hogy a negyvenedik évi mérleg előterjeszté­sének időpontja összeesik több, az intézet köteléké­ben működő férfiúnak az intézet érdekében negyven éven át megszakítás nélkül kifejtett tevékenységével. Ezek a férfiak: Illisch I. Lajos, az intézetnek alapí­tása óta igazgatósági tagja, Földiák Vilmos, Körösi Imre, Kalliwoda Ferenc ügyvezető igazgatók, Flausz­­mann Ferenc és Ehrenstein Károly főtisztviselők,­ a­kik mindannyian megszakítás nélkül az intézet ala­pítása óta állnak az intézet szolgálatában- Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg ezeknek a férfiak­nak, mindegyiknek saját hatáskörében teljes oda­adással, buzgalommal és szakértelemmel kifejtett te­vékenységéről, a­mely tevékenységük egyik kiváló kiváló tényezője volt az intézet fejlődésének és meg­erősödésének és azért indítványozta, hogy a közgyű­lés Hirsch József Lajos igazgatósági tagnak, Földiák Vilmos, Körösi Imre és Kalliwoda Ferenc ügyvivő igazgatóknak, Hauszmann Ferenc és Ehrenstein Károly főtisztviselőknek az intézet érdekében és szol­gálatában negyven éven át kifejtett fáradhatatlan, buzgó és sikeres tevékenységéért a mai közgyűlésről fölveendő jegyzőkönyvben teljes elismerését és hálás köszönetét fejezze ki, és erről a határozatáról az illető érdemes férfiakat jegyzőkönyv­ kivonattal értesítse. A közgyűlés az elnök előterjesztését lelkes helyesléssel fogadta. A napirend során Török József dr. ügyész előterjesztette az igazgatóság jelentését, s a­mely ugyancsak megemlékezik a negyven éve mű­ködő tisztviselőkről és konstatálja, hogy az intézet minden téren lényegesen megerősödött és fejlődött. A tiszta nyereség tetemesen felülmúlja az 1910. évi nyereségét. Az elmúlt évben a nyereségáldozattal együtt 3.978.621 korona 22 fillér áll a közgyűlés ren­delkezésére. Az igazgatóság javaslatára­­ az 1912.­­ május 1-én esedékes 40. számú részvényszelvénynek 90 koronával leendő beváltására 2.722.500 koronát fognak fordítani. A nyugdíjalap javára 24.000 koro­nát, jótékony és közhasznú célokra 15.000 koronát a tisztviselők külön javadalmazására pedig 35.000 koronát fordítanak. A szelvénybeváltás már e hónap 19-étől kezdődik. A fönmaradó 782.464 korona 59 fillért a jövő évi számlára vezetik át. A felügyelő bizottság jelentésének fölolvasása után a közgyűlés az igazgatóság jelentését elfogadta és a fölmentést minden irányban megadta. Az alapszabályok némi módosítása után az alapszabályszerűen az igazgató­ságból kilépő Gschm­­idt György dr.-t és Kunz Jenő dr.-t a közgyűlés újra megválasztotta. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Hellfrich Alajos, Hodossy Sándor dr., Pucher István, Surányi Miklós dr., Vav­­rik Antal és Körösi Imre (uj). A közgyűlés ezután még nyolcvan választmányi tagot választott és végül Dörschng dr. részvényes üdvözölte a negyven év óta szolgáló tisztviselőket és köszönetet mondott az igaz­gatóságnak, különösen pedig Schmidt József dr. ve­zérigazgatónak és az ügyvezető igazgatóknak.­­ A Kereskedelmi Bank közgyűlése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szombaton délután hat órakor tartotta 70-ik rendes közgyűlését Lánczy Leó főrend elnöklésével, a­ki üdvözölte a szép szám­ban megjelent részvényeseket, konstatálja a határo­zatképességet, a jegyzőkönyv vezetésére Hedry Ala­dár királyi közjegyzőt kérte fel, hitelesítésére pedig Gruber Ármin és Vojnits Sándor báró részvényese­ket. A közgyűlés előtt kétszáznegyvenhét részvényes 6713 részvényt tett le, a­melyek 1018 szavazatot kép­viseltek. A közgyűlésen 69 részvényes és 24 megbí­zott jelent meg, a­kik összesen 352 szavazatot kép­viseltek 3293 részvény után. A nagy gonddal összeállított évi jelentést fel­olvasottnak vették. A felügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés elfogadta a záró­számadást és a mérleget, mely szerint az évi tiszta haszon 12.109.403 korona 93 fillér, a­mi a rész­vénytőke 24,22 százalékos kamatozásának felel meg. Ebből az alapszabályszerű levonások 1,794.602 korona 8 fillér, ho­zzáadva az 1910. évi nyereség­­áldozatot, 1,146.247 korona 96 fillért, marad a köz­gyűlés rendelkezésére 11,461.069 korona. Az igaz­gatóság indítványozza, hogy ebből 8,500.000 korona az 1911. évi osztalékszelvények 170 koronával való beváltására fordíttassék; az osztalékalap javadalma­zására 1,400.000 korona, az új banképület érték­­csökkenési tartalékára 450.000 korona használtas­sák fel; az 1,111.069 korona 81 fillér maradvány pedig mint nyereségátvitel, az 1912. év javára íras­sák. Az osztalék a részvénytőke 17 százalékos ka­matoztatásának felel meg. A tartalékalap 1.850.000 koronával leendő javadalmazásának elfogadása ese­tén a tartalékalapok következően alakulnak: rendes tartalékalap 25.000.000 korona, rendkívüli tartalék­­alap 25.000.000 korona, osztalék-tartalékalap 20.000. 000 korona, összesen 70.000.000 korona, az új banképület értékcsökkenés-alapja pedig 5.050.000 koronára fog emelkedni. A fentebb kimutatott 70.000. 000 korona tartalékalapok összegéből min­den egyes részvényre 1400 korona esik, a tartalék­­alapok az alaptőkének 140 százalékát (múlt évben 137,2 százalék) képezik, a látható belső értékgyara­podás tehát 2,8 százalékra rúg, azaz részvényenként 28 korona és a banképület értékcsökkenési alap­jába fektetett 450.000 korona betudásával 37 koro­nára, mi­által a 170 korona javasolt osztalékkal együtt az 1911-iki hozam részvényenként 207 ko­ronára emelkedik. Jelenti az igazgatósági jelentés, hogy Fellner Henrik ügyvezető igazgató családi okokból kifolyóan ügyvezető-igazgatói tisztét letette, de azért az igazgatóságnak és a végrehajtó­ bizott­ságnak továbbra is tagja marad. A közgyűlés Fellner igazgatónak eddigi működéséért jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott. Az év folyamán Lánczy elnök azt az indítványt tette és most a közgyűlés hozzá­járulását kéri, hogy ő a vezérigazgató címet letehesse és hogy kiváló munkatársa,­­Weisz Fülöp ügyvezető­igazgató érdemeinek elismeréseképpen vezérigaz­gatóvá neveztessék ki. Az igazgatóság, tekintve azo­kat a nagy és maradandó érdemeket, melyeket Weisz Fülöp igazgató évtizedeken át a bank kötelékében kifejtett, nagyszabású és sokoldalú munkásságával szerzett, ezt az indítványt, a­mi mellett az elnök alapszabály- és szerződésszerű hatásköre teljes egé­szében föntartatik, magáévá teszi és kétségtelennek tartja, hogy a közgyűlés ezt a bejelentést öröm­mel, s a legnagyobb szimpátiával tudomásul veszi. A közgyűlés készséggel hozzájáru­lt az igazgatóság javaslataihoz, a fölmentvényt egyhangú lelkesedéssel adták meg úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak, Zsilinszky Mihály titkos tanácsos, Vári Lajos törvényszéki bíró és Elfér Dániel részvénye­sek javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét csaknem minden jobb bornagykereskedésben kapható, 1 darab képeslevelező-lapot készí­tünk bármely beküldött arckép, látkép vagy rajz után 10 koro­náért. Életnagyságú fénykép­­nagyításokat készítünk a leg­szebb kivitelben. Magyar Fénynyomdai Részvény­­társaság, VIII., őr­ utca 9. Telefon 67—5%

Next