Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1912-02-18 / 42. szám
44 BUDAPESTI HÍRLAP (42. sz.) 1912. február 18. 11 aksóterménye tudvalévően a búza. 1906 óta a búzával bevetett évi átlagos terület kikerekitve (a könnyebb áttekintés miatt) hat millió katasztrális hold volt, ráig az országos átlag kát. holdanként hét méter®. volt. Az ország átlagos termése tehát 42.000.000 nm. A szántóföld megoszlás pedig nagyjában a következő: Egyharmad a kötött, holtközbirtokosoké és latifundián tulajdonosoké, egyharmad a közép- és nagybirtokosoknak tulajdona, míg egyharmadát a kisbirtokosok birtokolják. Ugyanily aránylagos fölosztást föltételezvén a búzával bevetett területnél, a hatmillió katholdnyi területből 2—2—2 millió esik a fenti csoportok mindegyikére. Tudvalevő azonban, hogy az intenzíven kezelt közepes nagybirtokok átlagtermése minden évben jóval meghaladja az országos átlagot, míg az eksztenzive, azonban szakértelemmel vezetett holtkéz, kötött birtokok hozama rendes körülmények között nem marad az országos átlag mögött. Az utóbbiak két millió katasztrális holdján tehát múzsánként,tizennégy millióra tehető a termett összes mennyiség, míg az intenzíve kezelt birtokokon bátran, tehető a holdankénti termés kilenc mázsára, mert hisz a 10—12 mm.-ás átlagtermés nagyon gyakori a felvidéken, így tehát ezeknek, két millió holdján 18 millió a termés, összesen tehát 32 millió métermázsa, így a kisgazdák két millió holdjára csak tíz millió métermázsa marad, vagyis holdanként öt métermázsa. Márpedig 5 mm. búzatermés a mostani nagy gabonaárak mellett sem hozhat a parcellázás útján szerzett birtokon jövedelmet. Öt métermázsa búzából származó bruttó jövedelem 22 korona 50 fillérrel számítva 112 korona 50 fillér. Ezzel szemben a kiadás: vetőmag 100 kg. 22 korona 50 fillér, háromszor szántás 6 koronával 18 korona, vetés és vetési kultúra 2 korona, adó, községi pótadó és egyéb közteher 7 korona, aratás 16 korona, behordás 1 korona 50 fillér, cséplés 5 mm. 60 fillérjével 3 korona, 850 koronás vételár 6 százalék kamata 51 korona, összesen 121 korona. Tehát a veszteség 8 korona 50 fillér, hát. holdanként. Megjegyzendő, hogy 850 korona átlagosnak vett vételár, beleértve átírási illetéket és költséget, éppenséggel nem túlzott, mert hisz nagy átlagban 1000—1200 koronáért kell a parcellázott föld kát. holdja. Hasonlóképpen sokalható a 6 százaléknak vett átlagos kamatláb, myert igaz ugyan, hogy az első helyen betáblázott követelések rátája 5%—5% százalék, a második helyre adott kölcsönök azonban a mellékilletékekkel együtt gyakran 1%—12 százalékra is fölrúgnak. Ha a búzánál — mint a kisgazda legfőbb terményénél — így alakulnak a viszonyok, úgy még szomorúbb képet nyújt a többi melléktermény jövedelmezősége, mert hisz a rozs, árpa, zab majdnem ugyanolyan kiadások ellenében, olcsóbb áron kis és így még nagyobb a kisgazda deficitje. A folytonos deficit fedezésére a kisgazda elsősorban netán megtakarított pénzét fogja fordítani, majd a gazdasága élőállatjain ad lassanként jul, miáltal még rosszabb gazdálkodásra kényszerülvén, csak sietteti a vég közeledését. A megelégedett középosztály helyett tehát önmagával meghasonlott osztályt teremt majd a parcellázás, mely mindenért a csekély , korona adót szedő államhatalmat okozza és mely tönkre menvén, napszámmal kenyeret keresni itthon restell és növeli a kivándorlást. E mellett közgazdasági szempontból óriás kár, hogy a többnyire értelmes vezetés alatt álló gazdaságot készületlen kisgazdák kezére juttatván, nem is csekély mértékben csökkenti a termelést, tehát a közvagyont. Addig tehát, amíg az okszerű gazdálkodás a kisgazdák körében tért nem hódít, a parcellázó mozgalom sok tekintetben káros. A közvélemény alkalmasint ennek belátására jutván, manapság már nem is foglal állást a parcellázások mellett, hanem figyelme mindinkább a kisbérletek felé irányul. A kisbérlet ügye ma még csecsemőkorát éli hazánkban és igy bizonyára nem lesz érdektelen az első nagyobbszabásu kisbérlet rendszerének ismertetése. Nagyobbszabásu kisbérleteket létesített ugyanis 1910-ben az Esterházy herceg-féle hitbizomány. A hitbizományhoz tartozó sopronmegyei nagybérletek 1910-ben lejártak és a hitbizomány mostani kormányzója, Nagy Albert, kiváló szociális érzékéről és előrelátásáról tett tanúságot, amikor fölajánlotta a birtoktestek közelében fekvő községek lakóinak, hogy annyi földet ad kisgazdáknak haszonbérbe, amennyit kívánnak. A haszonbért összeg pedig előre és nagyon méltányos nagyságban határoztatott meg, katasztrális holdanként évi 16—28 koronáig terjedően. Hét község lakói körülbelől hatezer katasztrális holdat béreltek ezen az áron. A bérleti szerződésben gondoskodás történt abban az irányban is, hogy a kisbérlőket kényszerítsék racionális gazdálkodás folytatására, így kikötötték, hogy a szántóföld minden negyedik esztendőben teljes trágyázást kapjon, továbbá, hogy a bérbe vett birtok ötöde minden esztendőben zöld ugarban (lóhere, lucerna vagy zabosbükköny) tartassák. A bérletről származó szalmát, takarmányt eladni nem szabad, stb., stb. Eme intézkedések ellenőrzését elsősorban minden bérleti csoport által választandó bizottság végzi, azonfölül egy uradalmi tiszt is mindenkor és szigorúan fölülvizsgálja eme rendelkezések keresztülvitelét. Ugyancsak eme bizottság szedi össze és szolgáltatja be egy összegben az uradalom pénztárába a haszonbért, nehogy az apró bérösszegek annak adminisztratív munkáit szaporítsák. Az egyes kisbérlők külön-külön gazdálkodnak ugyan, azonban a haszonbér tekintetében egyetemlegesen felelősek az uradalommal szemben, mely körülmény azt eredményezi, hogy a bérlők egymásra is kölcsönösen felügyelnek és érdekük, hogy az esetleg pazarló, részegeskedő vagy hanyag bérlőtárs kizárását kérelmezzék a bérbeadó uradalomtól. A hitbizomány ily eshetőségekre is számítva, a bérbeadást húsz évre foganatosította ugyan, föntartván azonban magának ezen húsz év lejárta előtt is a félévi fölmondás jogát. * Ha már most az ily kisbéried rendszert a parcellázással összehasonlítjuk, az előbbi haszna szem* betünk. Mig a parcellázó nem törődhetik azzal, hogy a föld tulajdonosa miképen gazdálkodik, adehig a bérbeadó a gazdálkodás módját előírja és annak betartására nézve a fölmondás jogának kikötésével pressziót gyakorolhat. Azután, mig a parcellák vevői egy bizonyos holdankénti összeget 200—300 ’K.-t a birtok vételárára lefizetni kötelesek, addig a kisbérlők ezen kötelezettség alól mentek maradván ezen összegből bérletüket dúsan felszerelhetik, miáltal az előírt intenzív gazdálkodási módszernek könynyen eleget tehetnek. De még a kisbérlők prosperálása fenti haszonbérleti árak mellett a parcellatulajdonosokkal szemben biztosítva van, amennyiben ez utóbbinak körülbelül 51 koronás évi kamatterhével szemben csupán 16—28 koronás haszonbéri kiadás áll fenn. A kisbérleti rendszer hasznát látván örömmel üdvözöljük az országban megindult ily irányú mozgalmat. A hercegi hitbizomány a jövő évben lejáró alsólendvai bérleteken szintén létesített kisebb-nagyobb, összesen 6000 holdnyi kisbérleti csoportokat. A nagyváradi püspökség — a kormány közbejöttével — 24.000 holdas gazdaságának arra alkalmas nagy részét ,szintén kisbérletek útján fogja hasznosítani. Azonfelül még több egyházbirtok kisbérleti kiadására nézve folynak országszerte megbeszélések és tárgyalások. Kívánatos is lenne egy oly parcellázó törvény életbeléptetése, mely a nyerészkedésre irányuló parcellázást szinte lehetetlenné tegye és a kisbérleteknek a lehető legnagyobb kedvezményeket nyújtsa. — A jegybank kimutatása. Osztrák és magyar bank állása 1912. február 15-én: Bankjegyforgalom 2,171.476.000 (— 80.772.000), Erckészlet 1,659.215.000 (— 4,357.000). Váltótárca 835,586.000 (— 70,188.000). Lombard 101,759.000 (— 6,177.000) Azonnal esedékes tartozások 268,993.000 (— 21,723). Adómentes bankjegytartalék 87,739.000 (— 85,129.000) korona. — Az Országos Magyar Középponti Takarékpénztár ma tartotta közgyűlését Schmidt József dr. elnöklésével. Elnök a napirend tárgyalása előtt felhívta a közgyűlés figyelmét arra az intézet belső életében bekövetkezett, az igazgatóság jelentésének bevezető részében kellőképpen méltatott eseményre, hogy a negyvenedik évi mérleg előterjesztésének időpontja összeesik több, az intézet kötelékében működő férfiúnak az intézet érdekében negyven éven át megszakítás nélkül kifejtett tevékenységével. Ezek a férfiak: Illisch I. Lajos, az intézetnek alapítása óta igazgatósági tagja, Földiák Vilmos, Körösi Imre, Kalliwoda Ferenc ügyvezető igazgatók, Flauszmann Ferenc és Ehrenstein Károly főtisztviselők, akik mindannyian megszakítás nélkül az intézet alapítása óta állnak az intézet szolgálatában- Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg ezeknek a férfiaknak, mindegyiknek saját hatáskörében teljes odaadással, buzgalommal és szakértelemmel kifejtett tevékenységéről, amely tevékenységük egyik kiváló kiváló tényezője volt az intézet fejlődésének és megerősödésének és azért indítványozta, hogy a közgyűlés Hirsch József Lajos igazgatósági tagnak, Földiák Vilmos, Körösi Imre és Kalliwoda Ferenc ügyvivő igazgatóknak, Hauszmann Ferenc és Ehrenstein Károly főtisztviselőknek az intézet érdekében és szolgálatában negyven éven át kifejtett fáradhatatlan, buzgó és sikeres tevékenységéért a mai közgyűlésről fölveendő jegyzőkönyvben teljes elismerését és hálás köszönetét fejezze ki, és erről a határozatáról az illető érdemes férfiakat jegyzőkönyv kivonattal értesítse. A közgyűlés az elnök előterjesztését lelkes helyesléssel fogadta. A napirend során Török József dr. ügyész előterjesztette az igazgatóság jelentését, s amely ugyancsak megemlékezik a negyven éve működő tisztviselőkről és konstatálja, hogy az intézet minden téren lényegesen megerősödött és fejlődött. A tiszta nyereség tetemesen felülmúlja az 1910. évi nyereségét. Az elmúlt évben a nyereségáldozattal együtt 3.978.621 korona 22 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság javaslatára az 1912. május 1-én esedékes 40. számú részvényszelvénynek 90 koronával leendő beváltására 2.722.500 koronát fognak fordítani. A nyugdíjalap javára 24.000 koronát, jótékony és közhasznú célokra 15.000 koronát a tisztviselők külön javadalmazására pedig 35.000 koronát fordítanak. A szelvénybeváltás már e hónap 19-étől kezdődik. A fönmaradó 782.464 korona 59 fillért a jövő évi számlára vezetik át. A felügyelő bizottság jelentésének fölolvasása után a közgyűlés az igazgatóság jelentését elfogadta és a fölmentést minden irányban megadta. Az alapszabályok némi módosítása után az alapszabályszerűen az igazgatóságból kilépő Gschmidt György dr.-t és Kunz Jenő dr.-t a közgyűlés újra megválasztotta. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Hellfrich Alajos, Hodossy Sándor dr., Pucher István, Surányi Miklós dr., Vavrik Antal és Körösi Imre (uj). A közgyűlés ezután még nyolcvan választmányi tagot választott és végül Dörschng dr. részvényes üdvözölte a negyven év óta szolgáló tisztviselőket és köszönetet mondott az igazgatóságnak, különösen pedig Schmidt József dr. vezérigazgatónak és az ügyvezető igazgatóknak. A Kereskedelmi Bank közgyűlése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szombaton délután hat órakor tartotta 70-ik rendes közgyűlését Lánczy Leó főrend elnöklésével, aki üdvözölte a szép számban megjelent részvényeseket, konstatálja a határozatképességet, a jegyzőkönyv vezetésére Hedry Aladár királyi közjegyzőt kérte fel, hitelesítésére pedig Gruber Ármin és Vojnits Sándor báró részvényeseket. A közgyűlés előtt kétszáznegyvenhét részvényes 6713 részvényt tett le, amelyek 1018 szavazatot képviseltek. A közgyűlésen 69 részvényes és 24 megbízott jelent meg, akik összesen 352 szavazatot képviseltek 3293 részvény után. A nagy gonddal összeállított évi jelentést felolvasottnak vették. A felügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés elfogadta a zárószámadást és a mérleget, mely szerint az évi tiszta haszon 12.109.403 korona 93 fillér, ami a részvénytőke 24,22 százalékos kamatozásának felel meg. Ebből az alapszabályszerű levonások 1,794.602 korona 8 fillér, hozzáadva az 1910. évi nyereségáldozatot, 1,146.247 korona 96 fillért, marad a közgyűlés rendelkezésére 11,461.069 korona. Az igazgatóság indítványozza, hogy ebből 8,500.000 korona az 1911. évi osztalékszelvények 170 koronával való beváltására fordíttassék; az osztalékalap javadalmazására 1,400.000 korona, az új banképület értékcsökkenési tartalékára 450.000 korona használtassák fel; az 1,111.069 korona 81 fillér maradvány pedig mint nyereségátvitel, az 1912. év javára írassák. Az osztalék a részvénytőke 17 százalékos kamatoztatásának felel meg. A tartalékalap 1.850.000 koronával leendő javadalmazásának elfogadása esetén a tartalékalapok következően alakulnak: rendes tartalékalap 25.000.000 korona, rendkívüli tartalékalap 25.000.000 korona, osztalék-tartalékalap 20.000. 000 korona, összesen 70.000.000 korona, az új banképület értékcsökkenés-alapja pedig 5.050.000 koronára fog emelkedni. A fentebb kimutatott 70.000. 000 korona tartalékalapok összegéből minden egyes részvényre 1400 korona esik, a tartalékalapok az alaptőkének 140 százalékát (múlt évben 137,2 százalék) képezik, a látható belső értékgyarapodás tehát 2,8 százalékra rúg, azaz részvényenként 28 korona és a banképület értékcsökkenési alapjába fektetett 450.000 korona betudásával 37 koronára, miáltal a 170 korona javasolt osztalékkal együtt az 1911-iki hozam részvényenként 207 koronára emelkedik. Jelenti az igazgatósági jelentés, hogy Fellner Henrik ügyvezető igazgató családi okokból kifolyóan ügyvezető-igazgatói tisztét letette, de azért az igazgatóságnak és a végrehajtó bizottságnak továbbra is tagja marad. A közgyűlés Fellner igazgatónak eddigi működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az év folyamán Lánczy elnök azt az indítványt tette és most a közgyűlés hozzájárulását kéri, hogy ő a vezérigazgató címet letehesse és hogy kiváló munkatársa,Weisz Fülöp ügyvezetőigazgató érdemeinek elismeréseképpen vezérigazgatóvá neveztessék ki. Az igazgatóság, tekintve azokat a nagy és maradandó érdemeket, melyeket Weisz Fülöp igazgató évtizedeken át a bank kötelékében kifejtett, nagyszabású és sokoldalú munkásságával szerzett, ezt az indítványt, ami mellett az elnök alapszabály- és szerződésszerű hatásköre teljes egészében föntartatik, magáévá teszi és kétségtelennek tartja, hogy a közgyűlés ezt a bejelentést örömmel, s a legnagyobb szimpátiával tudomásul veszi. A közgyűlés készséggel hozzájárult az igazgatóság javaslataihoz, a fölmentvényt egyhangú lelkesedéssel adták meg úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak, Zsilinszky Mihály titkos tanácsos, Vári Lajos törvényszéki bíró és Elfér Dániel részvényesek javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét csaknem minden jobb bornagykereskedésben kapható, 1 darab képeslevelező-lapot készítünk bármely beküldött arckép, látkép vagy rajz után 10 koronáért. Életnagyságú fényképnagyításokat készítünk a legszebb kivitelben. Magyar Fénynyomdai Részvénytársaság, VIII., őr utca 9. Telefon 67—5%