Budapesti Hírlap, 1912. május (32. évfolyam, 104-128. szám)
1912-05-01 / 104. szám
1912. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP (104. o.) tunk azon, hogy a balkáni államokkal való kereskedelmi viszonyainkat szerződések útján rendezzük, kikapcsolva ezzel a véletlent, ami a népek között való érintkezésben mindig veszedelmet jelent. Az olasz-török háborítval szemben semlegességet fogadtunk és ezt becsületesen meg is tartjuk. Az osztrák és magyar külügyi hivatal annak idején azt indítványozta, hogy a semleges hatalmak ebben a háborúban minden közvetítő akciónál együttesen járjanak el. Ezt az elvet az összes hatalmak magukévá tették. Az első, orosz vezetés alatt megindult közvetítő kísérlet, sajnos, még nem vezetett célra. De Berchtold gróf annak a ma már európai reménynek adott kifejezést, hogy a hatalmak végül mégis csak találnak oly megoldást, melyet mind a két hadvezető fél elfogadhat. A hangsúly itt az utolsó mondaton nyugszik. Hiszen épp azért, mert békét akarunk a Balkánon, hirdetjük és hirdeti ma már velünk mindenki, hogy a békeközvetítésnél a legnagyobb tekintettel kell lenni Törökország státuskvótára és presztízsére, mert különben a háborús állapotnak épp ama veszedelmes következményei realizálódnának, melyeknek elhárításán dolgoznak, Olaszországot is beleértve az összes hatalmak és amelyek beálltával a Kelet békéjét nem lehetne fönntartani. Olaszország idejében felismerte ezt a veszedelmet és tudvalévően már a háború kezdetén ígéretet tett, hogy tartózkodni fog mindentől, ami a Balkán státuszkvótát veszélyeztethetné. Erre vonatkozóan igen megnyugtatóan hat a jövőre nézve is Berchtold gróf ama kijelentése, hogy az olasz kabinettel való érintkezésbe lépés alapján Olaszországnak ez ígéretéhez való ragaszkodását biztosra veszi. Papp Elek kitüntetése. A hivatalos lap mai száma közölte azt a királyi kéziratot, amely arról szól, hogy ő felsége a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki Papp Elek pénzügyi államtitkárt. Ez a kitüntetés őszinte örömet keltett mindazok körében, akik Papp Eleket ismerik s benne az igazi tudást, a lankadatlan energiát s a lekötelező szeretetreméltóságot becsülik. Papp Elek évek hosszú során át legodaadóbb munkatársa volt Teleszky János mostani pénzügyminiszternek, akivel együtt készítették elő az utóbbi évek jelentős pénzügyi és gazdasági törvényjavaslatait. Együttműködtek érdekeink külföldi képviseletében több nemzediget a hetvenes években fogalmazó létemre azó tudásából rendeztem be magamnak. Majdnem öreg bíró számába vettek mindjárt. Valójában nagyon rászolgált arra, hogy sok kitüntetésben volt része. Ő felsége már 1875-ben adományozta neki a Szent István-rend kiskeresztjét. 1876-ban az oly korán tragikus véget ért Rudolf trónörökös jogi vizsgálatára hívta meg mint bizalmi férfiút. Az 1882. évi magyar jogászgyűlés elnökévé választotta. Azzal, hogy a Kúria második elnöke lett, belekerült a főrendiek házába, hol a közjogi és a törvénykezési bizottságnak volt hasznos tagja. Jól beleillett a főrendiek házába. Nem közönséges közjogi tudással rendelkezett. Az angol parlamenti életet is alaposan ismerte. A liberális iránynak hódolt. Azok között volt, kik a főrendiek házában a kötelező polgári házasság behozatalát megszavazták. Az alkotmányosságnak igaz hive volt és rendületlenül ragaszkodott Deák Ferenc alkotásához az 1867. évi közjogi kiegyezéshez. Ennyiben, de csakis ennyiben sótt labanc. Kuruc egyáltalán nem volt. Se hangosan, se suttyomban. Jól tudta, hogy béke idején politikát csak a jog határai között mozogva lehet csinálni. Politikai íróink közül leginkább Széchenyi István gróf hatott rá. Visszavonultságában ennek a munkáiból szerette az aranymondásokat kézi szerződés megkötésénél s különös érdemeket szerzett az osztrák pénzügyi kormánnyal az adóügyi egyezmény megkötése iránt folytatott tárgyalásokban, ahol sikerült az eddig Magyarországra nézve káros gyakorlatot megszüntetni és a viszonosságot minden tekintetben érvényesíteni. Papp Elek kitűnő adminisztratív erő, akinek nagy érdemei vannak abban, hogy pénzügyi igazgatásunk gyorsabbá, a kincstár és az adózó polgárok érdekeit egyaránt kielégítőbbé vált, javakorabeli ember, akinek szaktudására, széles látókörére, minden irányú gyakorlati ismereteire különösen az egyenes adók nagyszabású reformjának végrehajtásában lesz nagy szükség. A bankszabadalom megújítása iránt folytatott tárgyalásokban Papp Eleknek ugyancsak igen előkelő szerepe volt s ezért annak idején a király Teleszky Jánossal együtt legmagasabb elismerésében részesítette. A balassagyarmati választásrA. Wickenburg Márk grófnak külügyi osztályfőnökké való kinevezésével megüresedettbalassagyarmati választókerületben ma volt a képviselőválasztás. A nemzeti munkapárt jelöltje Sztranyavszki Sándor dr., atild szemben a választók kis töredéke állított jelöltet Justh-párti programmal. A fél egykor befejezett választás eredménye az, hogy Sztranyavszki Sándort 519 szóval ellenjelöltje 17 szavazatával szemben képviselőjé választották. A horvát királyi biztos tervei Zágrábból jelentik: Duvaj Ede dr. királyi biztos elnöklésével ma konferencia volt, melyen részt vettek a tartományi kormány osztályfőnökei és székelőadói, úgyszintén a főbb törvényszékek fejei és az államügyészség képviselője. A királyi biztos, hivatkozván a miniszterelnök programbeszédére, aki kijelentette, hogy Horvát- és Szlavónországban mindaddig megmarad a királyi biztosi intézmény, míg a közélet minden terén teljesen normális viszonyok nem állanak helyre, kifejtette terveit. Meg kell kezdeni — úgymond — kulturális és gazdasági téren is a reális munkát. Az orsszág összes nyilvános hatóságainak kettős munkát kell kifejteniük: az egyik irány a közigazgatási, a másik pedig a jövő alkotmányos kormány szempontjából előkészítő jellegű. Felszólította a jelenlevőket, hogy e két irányt szolgáló munkaprogramot készítsenek és terjesszenek eléje. Reméli, hogy „Horvátországnak Magyarországhoz való viszonyát megerősítheti. A jelenlevők nagy helyesléssel fogadták a királyi biztos fejtegetéseit és a maguk, valamint »lantos szerveik támogatását megígérték. Zichy Aladár gróf beszámolója. Székesfehérvárról jelentik: Zichy Aladár gróf, a bodajki kekihalászni. Jegyzeteiben többek között ezekre az arany-mondásokra bukkantam: Akárminek eszközlésében és véghezvitelében az önbizás, ha józan számolásra van állítva és elbizottsággá nem fajul, a legnagyobb sikert hozó. (Világ.. . ) Erőltetéssel, ha lehet — mi még nagy kérdés — csak akkor vívhatni ki győzelmet, ha óriási és elrára a disponibilis erő, midőn ha ilyen nincs és csak képzeletben vagy elbizottságban játszik, minden erőlködésnek habár késő, de elkerülhetetlen dija kudarc. (Hírlapi cikkek.)" Az ellenhatás törvényes tudományának ismerete nélkül az ország-ember vajmi kis ember. (Kelet képe.) Fenékig meg kell barátkoznunk, azon ténnyel, hogy a közbirodalommal feloldhatatlanul egybeházasika vagyunk s hogy ekképp ezen kapcsolatban kell keresnünk és találnunk üdvöt. (Politikai programtöredékek.) * A jelen nemzedéknek megbocsáthatatlan bűne az, hogy százszorta jobb idők és kedvezőb körülmények dacára, mégis újból a gyümölcslétén kuruc szellemet buzgolkodik felébreszteni. (Politikai Programtöredékek.) Daruváryt politikai tekintetben egészen a Széchenyi szelleme hatotta át. Egyike volt a Széchenyi-litteratura legalaposabb ismerőinek.rület képviselője május 12-én több országgyűlési képviselő kíséretében Mórra megy s ott beszámolót mond. Az uj lelkészségek kongruája. Az uj lelkészi állások kongrua-kiegészitésének dolgában a több oldalról fölhangzott fölzólasulások alapján az Országos Kongruatanács megállapította a kongrua- kiegészítés föltételeit s ezeket most a vallás- és közoktatásügyi minisztérium közölte az egyházmegyei hatóságokkal is. E feltételek szerint konynia kiegészítés szempontjából csak olyan új lelkészi állások szervezése ismerhető el megokoltnak, amelyeknél az önállósítandó egyházközség lélekszáma a nyolcszázat eléri. Minden új lelkészi állás részére elsősorban bizonyos helyi javadalmazás biztosítandó, így igazolni kell, hogy az önállósítandó egyházközségben isteni tisztelet tartására alkalmas helyiség és lelkészi lakás van, kerttel együtt s hogy az alkalmazandó lelkész részére legalább nyolcszáz korona helyi javadalmazás is állandóan biztosítva van. Amennyiben azonban az újabb lelkészi állást kisebb képesítésű lelkésszel töltenék be, elegendő négyszáz korona helyi jövedelem biztosítása. Az új lelkészség kongrua igényének megállapítása előtt meg kell vizsgálni azt is, hogy az anyaegyházközség az elcsatolás folytán nem szenved-e oly mértékű jövedelem-csorbulást, hogy ennek folytán szintén kongrua-kiegészítésre szorul. Ezért önállósítás esetében a volt anyaegyház lelkészének jövedelmi veszteségéért legföljebb négyszáz korona kiegészítésre lehet igénye, vagyis, amennyiben az új állás kongrua-szükséglete nyolcszáz korona, úgy a két lelkészi állás együtt csak ezerkétszáz koronával terhelheti meg a kongrua-alapot. Az osztrák védőerőbizottság ülése Bécsből jelentik. Az osztrák képviselőház védőerőbizottsága ma folytatta a védőerőjavaslat általános vitáját. Udrzai képviselő utalt arra, hogy a hadseregben ápolni kell a katonák anyanyelvét. Az újabb szabályzatban is irtóznak az anyanyelv kifejezéstől és pedig a magyaroktól való félelem miatt. Az 1867. évi kiegyezés szelleme káros volt, és ha nem lesznek óvatosak, alig lehet majd az osztrák hadsereget a két részre való osztás veszedelmétől megmenteni. Magyarországnak erre vonatkozó igényeit a leghelyesebben úgy lehet semlegesíteni, hogy az összes osztrák nemzetiségeket teljesen egyenlőjogosítják a hadseregben. Azt kívánja, hogy a szolgálati szabályzatba vegyenek föl egy rendelkezést, mely szerint (A katonai becsület megkívánja az egyén nemzetiségéhez való hűségét, és hogy a nemzetiségek kigúnyolását és az azok ellen irányuló gyűlöletet meg kell torolni. Seidel Ferdinand és Cuggenberg felszólalása után a vita folytatását hétfőre halasztották. A vasárnapi választójogi gyűlés. A vases fémmunkások otthonának udvarán lefolyt vasárnapi választójogi gyűlésen tudvalévően lehurrogták és ököllel megfenyegették a feministák szónokát, Schwimmer Rózát. Ebben az ügyben ort a nők választójoga érdekében alakult férfi-liga DK-Már 1888-ban elnyerte a belső titkos tanácsosságot. 1892-ben kapta a Szent Istvánrend középkeresztjét. 1893-ban lépett nyugalomba. Ekkor nevezték ki a főrendiház tagjává, hogy ennek a háznak továbbra is tagja lehessen. Nem szerették volna itt nélkülözni. Később 1898-ban a kormány javaslatára a király a főrendiház alelnökévé nevezte ki. De ekkor már betegeskedni kezdett. Alelnöki állásáról 1900-ban mnndott le. Utódja Széll Kálmán miniszterelnök idejében Ernuszt Kelemen lett. Kitüntetései közé kell azt is számítani, hogy előbb a kolozsvári egyetem, utóbb a budapesti egyetem választotta meg ő felsége hozzájárulásával az összes jogi tudományok tiszteletbeli doktorává. Ekkor a budapesti egyetem tanácsa teljes díszben vonult ki lakására s igy adta neki át a doktori diplomát. A megboldogult a bírói magisztraturának szemefénye volt. Úgy a mint a bírói hivatás meg is kívánja, meglehetősen visszavonult életet élt Szinte észrevétlenül árasztotta magából a jogászi kvalitásokat. Olyan volt, hogy mindjobban látni fogjuk, hogy mit is veszítettünk benne. Ha majd egyszer rákerül a sor arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás újabb történetét komolyan megírják, akkor fognak csak érdemei a maguk teljességükben föltárulni. ”