Budapesti Hírlap, 1912. június(32. évfolyam, 129-153. szám)

1912-06-11 / 137. szám

■ 1912. június 11. BUDAPESTI HÍRLAP (137. sz.) 21 megnyitó beszédében üdvözölte Matzner Samunét, a kassai fiúk titkárát, a­kinek átadta a király kitün­tetését, a koronás arany érdemkeresztet. Azután lel­kes beszéddel diszítette föl az Auguszta kir. hercegnő által adományozott arany emlékéremmel pándi Hor­váth Zsigmondnét és Újhelyi Andrásnét, a debreceni fiók vezetőjét, Pakots József főtitkár az évi jelen­tést, Horváth Zsigm­ond a mérleget, Csécsi Nagy Miklós dr. pedig a számvizsgálók jelentését terjesz­tette elő. Mindezeket a közgyűés jóváhagyóan tudo­másul vette, József királyi hercegét és feleségét táv­iratilag üdvözölték.­ A­ Magyar Szent Korona Országainak Vasutas Szövetsége vasárnap a keleti pályaudvar tanácstermé­ben országos gyűlést tartott, a­melyen Tolnay Lajos elnökölt. Elnöki megnyitójában rámutatott a családi pótlékról szóló törvényjavaslat sérelmes voltára, mert nem úgy adták meg, a­hogy a kormány ígérte, ez év január elsejétől visszamenően. Azonkívül a nőtlen emberek nem kapnak pótlékot. Ígéretet tett, hogy minden telhetőt el fog követni a sérelmek orvoslá­sára. A B. táblázat szerinti alkalmazottak nem kaptak másodosztályú szabadjegyet, kérelmüket az igazgató­­ság azért utasította vissza, mert nagy a kocsihiány. Utána Lorber József titkár terjesztette elő az évi je­lentést, melyben különös figyelmet érdemel a szövet­ség szociális tevékenysége. A jelentésről megindult vi­tában Kerekes Mihály a családi pótléknak méltányo­­sabb beosztását kívánta, és azonkívül követelte, hogy a Keleti pályaudvaron vasutas fürdőt állítsanak föl. Halász Károly, Vajda József, Seide Artúr, Engel Ala­­dár és még több fölszólaló után Lengyel Zoltán dr. jelentkezett szólásra, a­kit zajos abcúggal fogadtak. A családi pótlékra vonatkozóan kijelentette, hogy a sérelmeket orvosolni kell és a törvényjavaslat nem ki­elégítő. Az évi jelentést ezután tudomásul vették, majd Horvát Károly főszámvevő terjesztette elő a záró­számadásokat, a­melyet többek hozzászólása után el­fogadtak. Azután elutasították azt az indítványt, hogy a kerületi elnökök ezentúl tiszteletdíjban részesülje­nek. Végül közfelkiáltással megválasztották titkárnak Lorber Józsefet, számvevőnek Lányi Józsefet és ellen­őrnek Kozdor­ Aladárt. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Szigeti János, Laky Károly, Rezső Antal, Rónaszéki Sándor és Szupp Ferenc, póttagok pedig Posch József, Pártos Zsigmond, Kovács József, Grü­n­­wald Simon és Pető Adolf. Ezután az elnök a gyűlést délután fél négy órára halasztotta el. A délutáni ülé­sen Faludi József az árvaház ügyéről tett jelentést. Az összes indítványokat a középponti vezetőséghez tették át, a­mely a következő gyűlésen fog beszámolni róluk. Az országos gyűlés ezután tolnay Lajost, a szövetség elnökét örökös tiszteletbeli tagjául válasz­totta meg. Tolnay lelkes éljenzés közepette meghatot­tan mondott köszönetet a váratlan megtiszteltetésért. * 1A­ Magyar Szakírók Országos Egyesülete Gelléri Mór elnöklésével választmányi ülést tartott, a­me­lyen elhatározták, hogy az egyesület rendes közgyű­lését e hónap 29-ért, délelőtt tizenegy órakor tart­ják meg az Országos Iparegyesület dísztermében. Az egyesület tízéves fennállása alkalmából rende­zendő jubiláns közgyűlés ősszel lesz. A jubiláris közgyűlés alkalmára a választmány megh­atja az egyesület tízéves fennállásának történetét. Soltész Adolf dr. indítványára a választmány egy fegyelmi bizottság létesítését határozta el, a­melynek rendel­tetése lesz, hogy egy részről az egyesületi tagok el­len esetleg felmerülő panaszokat elbírálás tárgyává tegye, másrészt, hogy a tisztességes szakirodalmat megvédelmezze azok ellen a jogosulatlan támadá­sok és gyanúsítások ellen, a­melyekkel az utóbbi időben azt a tárgyilagos bírálatok esetén illetni szokták. A fegyelmi választmány ügyrendjének ki­dolgozására bizottságot küldtek ki Katona Béla al­­elnök elnöklete mellett.­ Az Ingyentej egyesület rendes évi közgyűlése tegnap Bókay Árpád udvari tanácsos elnöklésével folyt le. Az évi jelentést Deutsch Ernő igazgató fő­orvos, az egyesület anyagi helyzetét Strasser Imre dr. pénztáros ismertette, a jegyzőkönyv felolvasását és vezetését Rákosi Tibor főtitkár látta el. Az egye­sület az év folyamán kiosztott 228.644 liter tejet, 14.300 adag tejben rizst és 71.400 zsemlyét. Nagy hatást tett a távollevő Csáky Albinna grófné elnök­nek a közgyűléshez intézett lelkesítő szózata. A köz­gyűlés berekesztése előtt az igazgató-választmányt Kuzma Gyula dr. titkár előterjesztésére a következő tagokkal egészítették ki: Fleischl Károlyné, Gyöm­­rőy Aurélné, Grossmann Arturné dr.-né, Hundert Alfrédné, Hirschhorn Hermanné, Jekkelfalusy Zol­tánná, Kövesi Gézáné dr.-né, Ladányi Zoltánná, pen­­telei Molnár Jánosné, gavosdai Sváb Lajosné, Lily Jó­­zsefné dr.-né, Rubovszky Júlia, Szabó Rezsőné, Harkai Zoltán, Hirsch Adolf,­­ Jónás Adolf, Kun Béla dr. n­., tanácsos. Sárkány Béla,­­ Stark Béla, Tószegi dr. Freund Antal, Turner Károly, Óváry Ferenc dr. országos képviselő, Marinovich Imre dr. é­­ KÖZGAZDASÁG. — A jegybank kimutatása. Az osztrák és magyar bank ma teszi közzé kimutatását június első hetéről. A jegybank állapota meglehetősen javult, a­mennyiben a május végén kimutatott körülbelül 4 millió korona adóköteles bankjegy eltűnt a for­galomból, sőt a bank immár 54,1 millió korona adó­mentes bankjegy-tartalékkal rendelkezik. A javu­lás ennélfogva mintegy 58 millió koronát tesz, míg tavaly, a megfelelő héten, a javulás csak 52 milliót tett. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ebben az esztendőben általában nagyobb lévén a szükséglet, természetesen a visszaözönlés is na­gyobb. A­ javulás kétségkívül tartani fog a követ­kező két héten is, hogy azután június végén annál nagyobb legyen a rosszabbodás, a­melynek követ­kezménye ismét adóköteles bankjegyek forgalomba­­hozatala lesz. Nevezetes különben a kimutatásban, hogy míg a váltótárca 46,48 millió koronával csök­kent, a lombard-kölcsön 2 millióval nagyobbodott, a­mi azt jelenti, hogy a tőzsdei spekuláció még mindig sok pénzt von el a legitim üzlettől. Feltűnő a kimutatásban, hogy az­­érckészlet 13 millió koro­nával kisebbedett. A monarkia eladósodása a kül­földön szükségessé teszi a külföldi fizető­eszközök, a devizák beszerzését, a­mi csak készpénz, vagyis arany ellenében megy. Ez ebben az esztendőben már többször történt meg, így egy időben Londonba küldött a jegybank aranyat londoni csekk ellené­ben. Mostanában a német ércváltó iránt mutatko­zott nagyobb szükséglet, minélfogva a német deviza már meghaladta a 118 koronás árfolyamot is, hisz szombaton már 118.05 koronán jegyezték és ma is 118.02­3 korona az ára. Hogy a nagy keres­letnek eleget tehessen, a jegybank 10 millió ko­rona aranyat küldött a német birodalmi banknak, a­mely összegért német devizákat kap, a­melyeket a budapesti és bécsi piac rendelkezésére bocsát. A jegybank kimutatásának adatai különben ezek: Bankjegyforgalom 2.159,833.000 (— 71,095.000) K. Érckészlet 1.613,943.000 (— 13,068.000) K.­­Váltótárca 791,060.000 (— 46,485.000) K. Lombard 123,418.000 (+ 2,026.000) K. Azonnal esedékes tartozások 233,799.000 (+­ 14,351.000) K. Adómen­tes bankjegytartalék 54,110.000 K. — Károlyi Mihály gróf lemondása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanácsa va­sárnap Zselenszki Róbert gróf elnöklésével tartott ülésén tárgyalta az egyesület elnökének, Károlyi Mihály grófnak lemondását az elnöki tisztről. Az egyesület tanácsa azt az egyhangú álláspontot fog­­­lalta el, hogy tekintettel a lemondott elnöknek az egyesület és a gazdatársadalom érdekében kifejtett odaadó és kiválóan eredményes munkásságára, oly értelmű javaslatot terjeszt elő a legközelebb tartandó igazgató-választmányi ülésnek, hogy az igazgató­­választmány ne vegye tudomásul a lemondást, illetve Károlyi Mihály grófot kérje föl lemondásá­nak visszavonására.­­ A Magyar-Bosnyák Gazdasági Közép­pont munkabizottsága tegnap Lánczy Leó főrendi­házi tag elnöklésével ülést tartott, a melyen jelen voltak: esetei Herzog Péter báró, Borbély Lajos és Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselők, Veith Béla, Faik Zsigmond lovag, Fürst Bertalan udvari tanácsosok, Bálint Imre múzeumi aligazgató, Auer Róbert, Bacher Emil, Lukács József vezérigazgatók, Magyary Géza dr. egyetemi tanár, Gelléri Mór kir. tanácsos, Róna Sándor, Goldziher Géza, Székács Antal nagykereskedők, Suppán Vilmos budapesti kereskedelmi akadémiai igazgató, Szávay Gyula és Vágó József kamarai titkárok, Bokor Gusztáv, a ve­gyészeti gyárosok és Schreyer Jenő dr., a kereske­delmi csarnok főtitkára, Fodor Gyula műszaki ta­nácsos, ügyvezető-igazgató, Kelemen Nándor dr. szabadalmi bíró és Balkányi Kálmán dr., a közép­pont ügyvezető-igazgatója. . Lánczy Leó elnök megnyitó beszédében beszá­molt­­ a középpont legutóbbi tevékenységéről, aztán Magyary Géza egyetemi tanár, a jogi szakosztály elnöke beterjesztette javaslatát a polgári jogi se­gítség rendezéséről. A javaslat értelmében úgy a per­beli, mint a peren kívüli jogsegítségnek Boszniában a megváltozott helyzetre való tekintettel a legtelje­sebbnek kellene lenni. Székács Antal az örökösö­dési eljárás szempontjából szólt a javaslathoz. Ez­után a munkabizottság hozzájárult a javaslathoz és Magyary Géza alapos munkájáért köszönetet szava­zott. Örömmel vette továbbá tudomásul, hogy a kö­zéppont összegyűjti irodájában a Boszniára vonat­kozó és nálunk javarészt ismeretlen joganyagot. Balkányi Kálmán dr. ügyvezetői igazgató a tudósí­tói szervezet kiépítéséről és a tarifaügyekről refe­rált. Előterjesztéseit Herzog Péter báró, Fürst Ber­talan, Veith Béla udvari tanácsosok és Lánczy Leó elnök hozzászólása után a középpont egyhan­gúan elfogadta. A bosnyák inasok magyarországi kiképzése ügyében Gelléri Mór kir. tanácsos javas­latára a középpont kiküldte képviselőit az Orszá­gos Iparegyesületnek az inasképzés intézőbizottsá­gába. Vogló József kereskedelmi kamarai titkár kon­krét példák kapcsán utalt arra, hogy menetrendi téren a jelenlegi vasúti összeköttetésünk­ Boszniával javításra szorul. A telefonkívánalmak tárgyalásánál Fodor Gyula műszaki tanácsos szólalt föl, a­ki pon­tos adatok kapcsán világította meg, miket lehetne tenni a Boszniával való interurbán-forgalom javí­tása érdekében. Végül Kelemen Nándor szabadalmi bíró tett javaslatot az iránt, hogy foglalkozzék a középpont az iparjogvédelmi kérdéseknek b bosnyák­­hercegovinai vonatkozásaival, miután e nagyfontos­ságú kérdések ma teljesen rendezetlenek. A munka­bizottság Lánczy Leó elnök indítványára Kelemen Nándort, a­ki a bosnyák szakosztályban már ko­rábban is foglalkozott a kérdéssel, megbízta, hogy dolgozzon ki e tárgyról­ megokolt előterjesztést. . . A Máv. pénztári feleslegre. A magyar államvasutak igazgatósága a pénztári feleslegből május 30-án az osztrák és magyar banknál lévő­ márka és frank folyószámlájára 300.000 márkát utalt át a magyar királyi középponti állampénztár­nak, 200.000 márkát és 800.000 frankot pedig be­fizetett. A jelzett érték 1.349.600 koronának felel meg, minélfogva ez összeg beszámításával az ebben az esztendőben immár beszállított összeg 10.992.000 koronára emelkedik.­­— Különvonat az országos gazdagyü­­lésre. A Magyar Gazdaszövetségnek Darányi Ignác elnöklésével Siófokon június 19-én tartandó orszá-­ gos gazdagyülésére nagyarányú előkészület folyik a Balaton partján s Budapesten a Gazdaszövetségben. Az utasok rendkívül nagy számára való tekintettel számos különvonat indul ezen a napon s az összes vonatok megerősítve közlekednek Dunántúl. Buda­pestről a déli vasút állomásáról reggel hat (6) óra­kor indul az első, 6 óra 16 perckor a második kü­lönvonat. Ezen vonatok Kelenföldön, Nagytétény, Érd, Tárnok, Martonvásár, Nyék állomásokon is megállnak, míg a 7 óra 25 perckor induló vonat, csak a gyorsvonali állomásokon vesz fel utasokat. A M. Á. V. vonalain Budapestre érkező utasok Ke­lenföldön szállnak fel a különvonatokra, a­hol szin­tén adnak ki különvonat-menettérti jegyeket, a­melyek három napra érvényesek, személyvonatokra csoportos utazás és előzetes bejelentés­ esetén. Ellenkező esetben a különvonat-menettérti jegy csak aznapra érvényes visszautazásra is. A déli vasút reggeli rendes vonatai is mind megerősítve indul­nak. Az első különvonatok Siófokon a sorompó előtt állnak meg a gyűlés sátrai mellett. A M.IÁ. V­. Pándorfról indít reggel fél 4 órakor különvonatot a Moson és­­ Győrvármegyei utasok részére míg Pozsonyból a pozsonymegyei gazdák részére, a déli vasút a Nagykanizsa felől jövő vonatokat is meg­erősíti.­Visszafelé Siófokról az 5 órai rendes vonaton kívül­ 6 órakor és a füredi hajókiránduláson részt­vevők részére este 9 órakor indulnak különvona­tok. Az esti különvonatra június 19-én délig kell jelentkezni a rendezőségnél Siófokon. A résztvevők, a­kik nem különvonaton, de Budapest, Székesfehér-­­­vár, Nagykanizsa és Szombathelyről­­jönnek, a ren­des fürdőévad menettérti­­jeggyel utaznak, a többiek pedig a Gazdaszövetség által kibocsájtott igazolvány alapján váltott kedvezményes jeggyel. Az ötezer te­rítékes nagy ebédet, melyre már az előkészület gon­dosan folyik, a siófoki és kinti hölgyek rendezik, előreláthatóan a legszebb sikerrel.­­ A vasművek nyeresége: A hét folyamán egymásután ülnek össze a vastermelő részvénytársa­ságok igazgatóságai, hogy az elmúlt negyedév­­üzlet­menetéről beszámoljanak. Örömmel számolhatnak be erről, mert a nyereség folyton fokozódott és re­ménnyel tekinthetnek az esztendő hátralévő része elé, mert az áremelés csak ezután jut kifejezésre. Vájjon miért kell az árakat folyton emelni, a­mikor e nélkül is nagy a haszon; erre csak a vaskartel tudna feleletet adni, mely nyomasztó súllyal nehe­zedik az egész gazdasági életre. Milliókra­ rúg a vas­művek osztaléktöbblete, melyet az idén ismét ki­sajtol fogyasztóiból,és ki fog­ sajtolni még többet, a­meddig a visszahatás el nem következik. WildRail Sanatorium L­ah­manni kúrák. Vezetőorvos: Dr. E. v. Durino. 1 t

Next