Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1912-09-05 / 209. szám

1912. szeptember 5.\ BUDAPESTI HÍRLAP (209. sz.) 11 elkeserítették. Ehhez járult még az a körülmény, iihogy vejét, Tabak István dr. gyomai ügyvédet sik­kasztás miatt börtönbüntetésre Ítélte a törvényszék. 'Szombaton este Biró már elhatározta, hogy öngyil­kos lesz. Nagyszalontára utazott és a családjának terjedelmes levelet irt, melyben bejelentette az ön­­gyilkosságot. Hozzátartozói táviratilag kérték a fő­szolgabírót, hogy akadálx’ozza meg Bírót végzetes el­határozásában. A főszolgabíró intézkedett is, de Bí­rót ekkor már nem találták sehol. Vasárnap reggel a vonat elé vetette magát. Holttestét Gyomára szál­lították. — (Gyászrovat.) Laczkovich Elemér dr.-t, a déli vasút főorvosát a részvét impozáns megnyilvánu­lása mellett temették el ma a budai Szent János-kór­­házból. A temetésen képviselve volt úgyszólván a szé­kesfőváros egész orvosi kara és Ott voltak testületileg a déli vasút tisztviselői, a kiket a külföldön tartózkodó Brám Miksa lovag vezérigazgató megbizásából Schlos­­, ser Ferdinánd főfelügyelő vezetett. A templomban fölállított ravatalnál Gyurmán Endre dr. főorvos méltatta szép gyászbeszédben az elhunyt, érdemeit. A nagy segédlettel végzett szertartás után megindult a menet a farkasréti temetőbe, a hol örök nyugalomra tették az alig negyvenöt éves orvost, a kinek csak tegnapelőtt kézbesítették a déli vasút főorvosává való kinevezéséről szóló okmányt. Nagy számban jelent meg a népszerű-orvos temetésén mind a déli vasút­nak, mind a magyar királyi államvasutaknak, a me­lyeknek szintén tanácsadó orvosa volt. szolgaszemély­zete is. Özvegy Theindt Alajosné, született okolicsnói Okolicsányi Maliid szeptember elsején hatvannégy éves korában meghalt Veszprémben. Szterio Sándorné, született Kraut Karolina szeptember 2-án negyven éves korában meghalt Budapesten. Ámon Vilmos, a Soproni Napló és a Kultúra volt szerkesztője meghalt. Az elhunyt mintaképe volt a sajtó becsületes munkásainak és az egész' Dünán­­tulon nagy tiszteletben és becsülésben állott. * — (Az emberirtó g;omba.) Néhány napja megkezdődött Franciaországban az őszi esőzés és á francia erdők világhírű kincse, a finom, zamatos husu gomba miltiószor milliónyi számban üti ki az avarból kerek, buta kis fejét. Ugyancsak néhány nap óta uj rovattal gazdagodtak a francia, újságok, az elgondol’hátóan leggyászosabb rovattal, a mely­nek minden sora olyan 'embereknek a halála hírét közli, a kik azt hitték, hogy az élet' Őröniéből ha* raptak egy jókorát, holott ugyanakkor az el Ivem hárítható, villámszerű halált nyelték lé nyugodtan, talán — mosolyogva. Les champignons veneneux — a mérges gomba — a szomorú rovat címe, ott van mindennap és mirtdenik újságban és égy-egv pa­rányi hire -legalább két-három. de néha nyolc-tíz ember1 pusztulásáról beszél, a hányán vannak a családnak1 a tagjai, a melynek asztalára éppen oda­került a finom illatú, végzetes étel. a mely gyorsab­ban és biztosabban öl minden gyilkos szerszámnál, irtózatos csapás ez Franciaországra, 'kicsinyített mása a tüdővésznek, 'de annál még IeküzdheteUe­­nebb, mert voltaképp nem is lehet védekezni ellene. Egy biztos mentség volna, ha a franciák gombát soha nem ennének, ez azonban képtelenség, azért is. mert legkedvesebb ételükről mondanának le. de azért is, mert ezzel évenként száz és százmilliónyi érték menne veszendőbe. A franciák tehát fogyaszt­ják1 a gombát és a gomba fogyasztja a franciákat. Egyetlen eszköz van a baj mérséklésére. az óvatos­ság, ezt azután öles cikkekben ajánlgat iák is a fran­cia újságok, 3e ez az orvosság igazán csak írott jnalaszt • marad. Mert ha az emberek védekeznek a 'gomba ellen, a gomba is védekezik az emberek sze­messége! ellen, olyanformán, hogy a mérges fajtái évről-évre változtatják az alakjukat, uj és újabb és mindig tetszetősebb formában kínálkoznak, maguk a tudósok is bizonytalanságban vannak, ha egy-egy ilyen gombát hirtelenéhen kejl rubrikázniok: mér­ges-e Vagy . ehető. Á gombák egyik világhírű tudósa, 'Afkinson. a.ki Amerikában egyetemi tanár, .meg­állapította, hogy seregével van az olyan mérges gombafaj, a mely Franciaországnak szomorú külö­nössége, és a mely olyan gyorsan öl, hogy a halál­nak ezt a nemét csak a villámcsapáshoz. hasonlít­hatni. Az amerikai tudós ennek a gombafajnak a hatását a death-cup szavakkal próbálja kifejezni, a mit magyarul a halál ütésének lehet mondani. Si­ralmas helyzetben vannak a gombának ezekkel az átkozott fajtáival szemközt az orvosok is. Legtöbb­ször minden tudásuk meddőnek bizonyul, mert a [mikorra. a balsorsu házba érnek, ott már'csak me­revre fagyott testeket találnak. De néha még mintha tréfát is űzne belőlük az alattomos champignon. Á mai francia lapok említik, hogy a minap egy hét­tagú család fogyasztott el egy tál mérges gombát. Két gyerek azonközben halt meg, a mig az orvos előkerült, a család többi öt tagján viszont a mér­gezésnek nyoma sem látszott. És mégis, másnapra mind az öten meghaltak. Valószínű, hogy többféle, de csupa mérges gomba került össze a végzetes fa­zékba. Grenoble-bán a nyilvános piacon árult egy ember gombát, a mely átesett a kellő hivatalos vizs­gálaton. Tizenötét- vásárollak belőle, egy részük még aznap meghalt, a többinek is remény nélkül való az állapota'. És az ebédlőasztal áldozatainak a rémséges sofa nap-nap után növekszik, mint valami véres csata után, már sok száz az áldozatok száma, és hiábavaló minden, azért a franciák étlapján most is a gomba a legkedvesebb — piát du jour. ■— (Bankig-azgatók afférja.) Ily cimü teg­napi hírünkre vonatkozóan ma helyreigazító sorokat kaptunk, melyek szerint Károly Lajost, a Hevesme­gyei Általános Bank elnök-igazgatóját, Gyöngyösön Grüssner Jenő orozva támadta meg, s azután elfu­tott. Károly Lajosnak sem Grüssner Jenővel,' sem mással szemben elintézetlen ügyei nincsenek, sőt ép­pen Griissnerrei megelőzően lovagias ügye volt, mely befejezést nyert. — (A tengerbe veszett emlékmű.) Pétervár­­tál jelentik nekünk: A nemrég elmerült Kurszk Ha­jóval, a mely Ánverszből Oroszországba ment. a ke­leti tengerbe sülyedt az az emlékmű is, a melyét a franciák a borodinói harctéren akartak fölállítani. Az emlékmű készítője, Besenval Viktor is a tengerbe fuladt. Á francia katonai bizottság, a mely az emlék­művet át akarta adni, időközben Pétervárra érkezett. — (Tűz az állatkertben.) Ma éjjel fél egy órakor tűz ütött ki a fővárosi állatkertben, a hói kigyuladt az igazgatósági épület egyik cselédlakása. A tüzet a középponti tüzőrség hamarosan eloltotta. A kár nem nagy. A tűz oka gondatlanság. — (Vasúti balesetek.) Ma több vasúti bal­eset történt, melyeknek súlyos, és könnyebb sebe­sültjei vannak, az egyiknél pedig emberélet is esett áldozatul. 'Az első szerencsétlenseg délben a kelen­földi pályaudvaron tőttént. Kevéssel tizenkét óra után a bicskei helyiérdekű személyvonat­ának egyik harmadosztályú kocsija eddig isme­retlen okból a pályaudvar bejárójánál fölborult, A nagy rázkódásra a vonat azonnal megállt, men­tőkért telefonoztak s a vasúti állomásról sokan futva sietlek a szerencsétlenség helyére. A kisiklásnak két könnyebb és egy súlyosabb sebesültje van. Ezek: Köbling Jánosné, Hackmayer Jánösné és piringer Józsefné. Piringernét a mentők a Rókus-kórházba vitték. Mind a három asszony Törökbálintra való s a középponti vásárcsarnokból igyekeztek hazafelé. Az áljamvasut igazgatóságától vett értesítés szerint a kisiklást időelőtti váltóállítás Okozta. -A' má­sik baleset ugyancsak a főváros közelében tör­téni^ a ráckevei vicinális mentén, a dunaharaszti átjárónál. Az átjáró korlátját Szabó vasúti őr elfe­lejtette lebocsátani és ebből támadt a szerencsétlen­ség. .Délután fél két órakor, a mikor a vicinális mo­­torosvonata éppen az átjáróhoz ért, Keller haraszti gazdaember szekere szénával megrakottan át akart hajtani a sineken. A motorosvonat vezetője idejében észrevette a bajt és fékezett is, ám az összeütközést nem tudta megakadályozni. A szekeret a vonat tel­jesen összetörte, a rajta ülők közül pedig Smclle Károly kocsist és Práger Ferenc földmivest súlyosan megsebesítette. A két sebesültet bevitték Budapestre, a hol a mentők a Rókus-kórházba szállították őket. A szekéren ült. még egy ismeretlen béres is, a ki az utón kérezett föl az előbbiekhez, ezt a vonat kereke halálra gázolta. Holttestét beszállították a duna­haraszti temető líalottasházába. A két baleset dolgá­ban megindították az eljárást. Miskolcról érkezett távirat jelenti: S Kas­sáról éjjel Miskolcra induló 1513. számú személy­­vonat Szikszó állomáson töltéscsuszamlás miatt ki­siklott. Három utas megsérült és a pálya megrongá­lódott. Két versenyló, a melyet Alagra szállítottak, megsérült. A kisiklás következtében a tátrai gyorsvo­nat másfél órás késéssel érkezett Miskolcra. Debrecenből jelentik: Pál Ferenc földműves több társával gabonát szállított kocsin. Püspökladány és Álomzugpuszta között Pál kocsija a vasúti sinen haladt át, midőn a 701i>. számú karcagi vonat arra robogott és elütötte a kocsit. A kocsi és a lovak el­pusztultak, Pál Feronc lába összezuzódott. A föld­műves haldoklik. A vizsgálat kiderítette, hogy a föld­művesek látták ugyan a vonat közeledését, de ű nyitott sorompón gyorsan át akartak vágtatni. Megemlítjük, hogy a M. Á. V. igazgatóságának jelentése szerint a fogaras-brassói helyiérdekű vas­úti vonalon árvizokozta töltéscsuszamlás miatt a sze­mély- és podgyászforgalniat ósinga és Ujsinga állo­mások között további intézkedésig átszállással, illetve áthordással tartják fönn.-T- (Megfostromolt veteránus.) Glatzból je­­lentik: Tiskovicban tegnap Hermann rokkant katona veszekedés közben agyonlőtte fivérét, majd lakásán ellorlaszolta magát. A rendőrség megostroimolta a la­kást és Sikerült is a gyilkost letartóztatni. Ostrom közben a gyilkos többeket, köztük egy csendőrt és a községi 'elüljátrót lövéssel megsebesített. — (Köpösdy Dezső öngyilkossága.) Egy távirat alapján megírtuk tegnap, hogy Köpösdy De­zső dr., egy kolozsvári jogi szeminárium tulajdonosa a siófoki Fogas-szállóban éjféltájban főbelőtle ma­gát s mikor délelőtt a szálló szolgaszemélyzete a szobájába hatolt, már régen halott volt. Köpösdy Dezső tiz-tizenkét esztendővel ezelőtt vezére volt az -egyetemi diákság nagy részének s hangos szereplése miatt sok összeütközése volt s véres pisztolypárbajt is vívott egy fővárosi lapszerkesztővel. A diákmoz­galom elcsöndesedése után Köpösdy vidékre ment s egyideig Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tar­tózkodott, majd Kolozsváron telepedett le. a hol egy jogi szeminárium vezetője, utóbb tulajdonosa lett. Hogy mi vihette rá az öngyilkosságra, nem tudják’. Az egyik verzió szerint a jogi szeminárium, a mely az első években nagyon jó üzletnek bizonyult, leg­utóbb a nagy konkurrencia miatt nagyon aláhanyat­­lott s az anyagi romlás okozta volna halálát. Egy másik’ híresztelés szerint Köpösdyt szerelmi bánata kergette az öngyilkosságba. Szerelmes volt ugyanis a kolozsvári színháznak egy zsidó vallásu színész­nőjébe s ő, az antiszemita mozgalom egykori veze­tője, múltja miatt nem vehette volna el a leányt. Az asztalon és a ruhájában nyolc hátrahagyott levelet találtak’ s ezekből talán kiderül majd. hogy mi volt öngyilkosságának valódi oka. — (Kolera az ázsiai Törökországban.) Konstantinápolyból jelentik: Damaszkuszbán uj ko­­léraeseteket konstatáltak. Á kormány 30.000 fontot tűzött ki á kolera ellen való eredményes küzdelemre. 0- (Az ékszerrablók.) Megírtuk, hogy augusztus 29-én a Nemzeti Színház előtti Sódéba, a hol a siófoki gyermekszanatórium tárgysorsjáté­­kának a nyereményei voltak kiállítva, betörtek. A betörők körülbelül harminckétezer korona értékű ékszert ejtettek zsákmányul és olyan ügyesen dol­goztak, hogy jóformán nyomuk veszett. A detek­­tivtestület' nagy energiával látott hozzá a betörők kinyomozásához, maga Krecsányi fűkapitányhe­­lyettes vezette a vizsgálatot. A nyomozás végre tegnap este eredményhez' jutott. Tálos detektív és csoportja a betörőket fölkutatta. A betörést hár­man követték el. Kettőt közülök és az orgazdái letartóztatták, a harmadik gonosztevőnek sikerült egérutat venni, a rendőrség azonban ennek is a nyomában van. Az eddig kézrekérültek ezek: Molnár Sándor busz éves szabósegéd és Boda József huszonegy éves aszlalossegéd. A harmadik bűnös. Kolozsvári József huszonhárom éves kereskedősegéd. Gyöngyö­sön tartózkodik, a hová detektívek mentek ki érte. Elfogták még Molnár Sándor édesanyját, öz­vegy Molnár Sándorné, született Bogdán Mária napszámosnőt is, a ki a fiával együtt a Szövetség­utca 27. szám alatt lakik, és a kit orgazdasággal vádolnak. A betörők, saját vallomásuk szerint, már augusztus 20-án megkísérelték a lopást. Betörték az egyik ablakot, de akkor zuhogott az eső s abba­hagyták a munkát. A rákövetkező héten figyelték a helyiséget és amikor megtudták, hogy a kirakatot nem őrzi senki, s a helyiségben nem alszanak, el­határozták, . hogy még egyszer megpróbálkoznak a betöréssel. Észrevették, hogy a: Nemzeti Színház bejáró csarnokába nyíló ajtaján a külső kilincs hiányzik. A belső belülről benne van és az ajtóból kiugrik a belső kilincs nyelve. Augusztus 29-én éjszaka tizenegy órakor a betörők megjelentek a Nemzeti Színház előtt, Kolozsvári kilincset hozott magával, melynek segítségével kinyitotta a csar­nokba nyíló és be nem zárt ajtót. Molnár Sándor és Boda József bementek. Bejutottak az elárusító bódéba és néhány perc alatt kiszedték a kirakatból az ékszereket, a melyeket táskába raktak. Ez alatt az idő alatt Kolozsvári axhóde előtt lesben^állott,]

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék