Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1912-09-05 / 209. szám

1912. szeptember 5. BUDAPESTI HÍRLAP (200. sz.) Színű, hogy meg fogják újítani azt a tavalyi rendeletet is, mely a villamos kocsiknak időnként való gondos fertőtlenítését írja elő. Az iskolákban pedig abban az esetben, ha a gyermekbetegség elharapózna, az okta­tás szüneteltetésével és az iskolahelyiségek fertőtlení­tésével fogják a bajnak elejét venni. A mostani skarlátesetekre vonatkozóan különben a főorvosi hi­vatal azzal a megnyugtatással szolgál, hogy azok enyhébb leforrásúak. — Új tűzjelző állomások. A tűzoltó főpa­rancsnok arra nézve tett előterjesztést a tanácsnak, hogy huszonkét nagyobb iskolában tűzjelző készü­léket rendezzenek be. A tanács a tűzoltó, főparancs­noknak ehhez az előterjesztéséhez hozzájárult és a készülékek berendezését elrendelte. — A szabadkőművesek könyvtára. A Deák Ferenc-páholy, mint ismeretes, 20.000 koronát ado­mányozott a fővárosnak oly célból, hogy ebből a pénzből a város fiókkönyvtárt létesítsen. A tanács legutóbb tartott ülésén erre a célra az Almássi-teret jelölte ki, és ebből a könyvtár céljára 150 négy­szögöl területet szakított ki. Minthogy közterületről van szó, az ügyet a közmunkák tanácsához küldöt­ték föl jóváhagyás céljából. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Csávossy-ügy utójátéka. Csávossy Gyula bárót tavaly július hónapban Fischer Ignác idr. elmeorvos és társai tudvalévően elmebajosnak nyilvánították és bizonyítványuk alapján a bárót tébolyházba vitték. Jendrassik Ernő dr. és Schaffer Károly dr. egyetemi professzorok megvizsgálták a szerencsétlen aggastyánt s épelméjűnek mondották, egyúttal kijelentették, hogy a tébolyházba való in­ternálást Csávossy súlyos szívbajára való tekintettel i­s életveszedelmesnek tartják. Jendrassik és Schaffer véleménye alapján a báró pár nap alatt kiszabadult.­­A­ megindult gondnokság alá helyezési perben Csávossy Gyula báró emlékiratot terjesztett be ügy­védje útján a nagykikindai törvényszékhez, melyben részletesen elmondotta, mint . keresték föl. az orvo­sok, .ügynöknek mutatkozva­­fel.­birtokán s szintén szószerint reprodukálta a pár percnyi beszélgetést. Leírta a tébolyházba Való szállitásártak egyéb előz­ményeit és körülményeit és az élő-halottak közt el- , töltött szomorú napjainak történetét. Az emlékirat sokat és igen kíméletlenül foglalkozik azzal a három orvossal, a­kiknek bizonyítványa alapján a mentők Csávossy bárót mint közveszedelmes hajlamú bete­get a tébolyházba internálták. Az emlékiratba bele­foglalta Csávossy Gyula báró Jendrassik Ernő dr. egyetemi tanár véleményét, mely kemény kritikát­­m­ond Fischer Ignác dr., Hudovernig Károly dr. és Németh Ödön dr. orvosi véleményéről. Pár héttel később Csávossy báró meghalt. Halála után Fischer Ignác dr., Hudovernig Károly dr., Németh Ödön dr., Konrád Jenő dr. és Kiss Ödön dr. orvosok sajtópert indítottak Jendrassik Ernő dr. egyetemi tanár ellen, orvosi véleményének személyes éle miatt, továbbá néhai Csávossy Gyula báró ügyvédje, Teller Miksa dr. ellen, a­ki az emlékiratot a báró megbízásából kinyomatta és a bíróság elé terjesztette, végül két fővárosi lap ellen, kik éles támadást intéztek ez ügy­ből folyóan a panaszos orvosok ellen. A sajtópörön kívül még külön följelentést adtak be Jendrassik Ernő dr. és Teller Miksa dr. ellen a nagykikindai törvényszéknél ugyancsak az emlékirat miatt. A saj­­tóperben a vizsgálóbíró a panaszt Jendrassik Ernő dr. egyetemi tanár ellen már jogerősen elutasította, minthogy neki az emlékirat kinyomatásá­­an semmi része sem volt. A nagykikindai törvényszék vádta­nácsa megszüntette az eljárást úgy Jendrassiki Ernő dr., valamint Teller Miksa dr. ellen, a szegedi királyi ítélőtábla azonban megváltoztatta a vádtanács hatá­rozatát és vád alá helyezte mindkettőt. Ez ügyben, mint röviden már jelentettük, tegnap volt a tárgyalás a nagykikindai törvényszéknél. A tárgyaláson Ben­czúr Jenő törvényszéki bíró elnökölt. Jendrassik Ernő dr. védőjeként Nagy Uzor dr. budapesti ügy­véd jelent meg. A tárgyalás reggeltől rövid megsza­kítással esti nyolc óráig tartott, és Jendrassik Ernő dr. teljes felmentésével végződött. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy bírálata a jogos kri­tika határait nem lépte túl, Teller Miksa dr. ügyvé­det a törvényszék kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban fölfüggesztette, Teller Miksa dr. ama védekezését, hogy az inkrimi­nált emlékiratot Csávossy Gyula báró közjegyzőileg hitelesített fölhatalmazására nyújtotta­ be, e szerint őt az emlékiratban foglaltakért büntetőjogi felelős­ség nem terheli, a törvényszék nem fogadta el.­­Az ítélet ellen Teller Miksa dr. fölebbezést jelentett be. A királyi ügyész Jendrassik Ernő dr. fölmentése miatt fölebbezett. Teller Miksa dr.-ra vonatkozóan az ügyész csak a büntetés végrehajtásának fölfüg­­gesztése miatt fölebbezett. Fischer Ignác dr. és tár­sainak képviseletében Kenedy Géza dr. országgyű­lési képviselő volt jelen a tárgyaláson. — Esküdtbirák kisorsolása. A­ budapesti büntetőtörvényszéken ma délben sorsolták­ ki az ok­tóber hónap 2012-ig terjedő esküdtbírósági ülés­szakra az esküdteket. Rendes esküdtek: Gombay Gyula kereskedő, Istvánetz Ferenc tőkés, Reisz Her­­mann tőzsdés, Balassa Árpád könyvelő, Bruckner József uradalmi tisztviselő, Altmann Imre hírlapíró, Rumbach Dezső háztulajdonos, Millmann Lajos dr. ügyvéd, Illés János háztulajdonos, Jung Mihály nyu­galmazott gőzhajós-hivatalnok, Gál Simon nyugal­mazott máv. hivatalnok, Fuchs Károly dr. ügyvéd, Vermes Károly dr. ügyvéd, Weisz Alfréd igazgató, Fábdán László háztulajdonos, Dán Fülöp háztulajdo­nos, Bánszky Mihály építész, Bugyik Vince vendég­lős, Aich György háztulajdonos, Merte Mihály vaske­reskedő, Lovrich Gyula dr. ügyvéd, Joó Gyula ke­reskedő, Gyenes Lajos vezérigazgató, Emmerling István háztulajdonos. Dobó László dr. nyugalmazott máv. titkár, Szeghy János nyugalmazott főbíró, Maj­­tek József háztulajdonos, Jajczay Mihály vendéglős, Joannovits Sándor gyáros, Almássy Ferenc sertéshiz­laló. Helyettes esküdtek: Gráf Elemér dr. ügyvéd, Ebner Ferenc háztulajdonos, Reitzer Ferenc háztu­lajdonos, Stampfel Károly fűszerkereskedő, Perndl Flóris épitővállalkozó, Ehrenfeld Emil táncmester, Glücksthal Gyula ruhakereskedő, Várkonyi István háztulajdonos, Rósa Ferenc dr. háztulajdonos és Fo­dor Oszkár dr. — Szi­ám, a rabló. Tisztán frenológiai ala­pon választotta meg Grünhut Zélig divatárukeres­­kedő az üzleti alkalmazottait. Hogy múltjuk, a ka­rakterük’ milyen, nem kutatta. A testi fogyatkozá­sok előtt is szemet hunyt. Csak azt kívánta, hogy a pályázónak becsületes képe legyen. Tafler Jakab, a­kit pénzbeszedőnek’ fogadott föl, fényesen kiál­lotta a­ próbát Olyan becsületes ábrázata volt, hogy akárki, még a vad idegen ember is, nyugodtan rá­bízta volna nem csak a vagyonát, de a lelke üd­vösségét is. És ebben az emberben keservesen csa­lódott Grünhut, a­mi ismét csak arra vall, hogy a frenológia fölöttébb megbízhatatlan tudomány s a pénzbeszedők kiválasztásában legkevésbbé ajánl­ható segédeszköznek. Háromszáznegyven koronát szedett be a jóképű Tafler Jakab a gazdája részére s azóta nem jelent meg a szine előtt. Egy levélkét küldött neki, melyben tacitusi rövidséggel jelenti, hogy baleset érte az állatkertben, de egy szóval sem emlékezett meg a pénzről. Másnap már a Markó­­utcai fogházban ült, ma pedig a büntető törvényszék elé kísérték, hogy feleljen a gazdája kárára elköve­tett sikkasztásért. — Igazság szerint nem nekem kellene itt állni a tekintetes törvényszék előtt, — mondotta kesergő hangon a vádlott. — Hát kinek? — kérdezte az elnök. — Kinek? Annak a Sziámnak. —­ Hát az kicsoda? — Az állatkertből az elefánt, a­ki már két embert meggyilkolt, s most engemet hozott bajba. — Talán csak nem az elefánt sikkasztotta el a háromszáznegyven koronát? — Lenyelte, kérem, lenyelte. Lenyelte nem­csak a pénzt, hanem a becsületemet is. — Mondhatom, jó gyomra van annak az ele­fántnak! És hogy történt az eset? — Úgy történt, kérem, hogy a­mikor a pénzt bekasszáltam, kimentem az állatkertbe, hogy egy kicsit kiszórakozzam magamat. A­mint a Sziámot néztem, a­kiről azt írták a lapok, hogy ki fogják végezni, eszembe jut a pénz. Ebben a nagy tolon­gásban, gondoltam, még el találják lopni. Bele­nyúlok a zsebembe s kiveszem a bugyellárist, hogy megnézzem, benne van-e a háromszáznegyven ko­rona. Ebben a pillanatban Sziám a hosszú ormá­nyával kikapja kezemből a bugyellárist s se szó, se beszéd, úgy lenyeli, mintha lett volna valami ki­tűnő falat. —• És ezt a mesét akarja maga velünk itt le­nyeletni?­­— Kérem, ez nem mese. i, ·— Tett maga erről valakinek jelentést?, 1 ! H \ ... — Kinek? A­hogy én Sziámot ismerem, a­mit egyszer lenyelt, semmi hatósági vagy orvosi be­avatkozásra többé vissza nem adja. A törvényszék négy hónapi fogságra ítélte Tafler Jakabot. — Én szenvedjek’ a Sziámért"? — kesergett a vádlott. — Ez nem igazsági —• Legyen nyugodt. Sziám is szenved. Gondo­lom, nagyon szenved. Hiszen lenyelte szegény a maga becsületét... Taflert ez a vigasztalás nem nyugtatta meg és fölebbezett. — A nemzetközi bírói kongresszus. Bécs­­ből jelenti tudósítónk. Az első nemzetközi bírói kon­gresszus tanácskozásainak harmadik napján Engel Frigyes dr. szaleburgi törvényszéki bíró tartott elő­adást a bíró helyzetéről a jogállamban. Fejtegetései nagyjában megfelelnek annak az álláspontnak, a­melyet a bíró közjogi helyzetét illetően a Magyar Országos Bírói és ügyészi Egyesület már ismételten kifejezésre juttatott. Ez volt egyúttal a záró előadás, a­melyet diszlakoma követett. A lakomán Leeb dr. német bírói szövetségi elnök indítványára nagy lel­kesedéssel egyhangúan elhatározták, hogy egy nem­zetközi bírói középpontot teremtenek, a­mely a kü­lönböző nemzetközi kari érdekek kölcsönös kapcso­latba hozását lesz hivatva közvetiteni. — A választási harcokból. A­ Kúria ma Vavrik Béla másodelnök elnöklésével két olyan üggyel is foglalkozott, a­melyek még az 1910. évi választásokra, nyúlnak vissza. A Pécsi Hírlap 1910. szeptember 18-án megjelent számában azt írta Pra­­katur Tamás dr. mohácsi ügyvédről, volt képviselő­­jelöltről, hogy 12.000 koronás kifizetetlen korcsma­­számlája van. Prakatur azt felelte erre a cikkre, hogy Telekes Jenő, a Pécsi Hírlap kiadóhivatali főnöke korcsmázik, a korcsmai számlákkal adós marad, és hogy másokon élősködik. A cikket be­küldte a Pécsi Úrlapnak, a­hol az meg is jelent. Telekes Jenő nyomtatvány útján elkövetett becsü­letsértésért tett vádat Prakatur Tamás dr. ellen és a pécsi törvényszék, miután a vádlott a valódiságot bizonyítani nem tudta. 1911. április 12-én Prakatur Tamást három napi fogházra átváltoztatható 60 ko­rona fő- és egy napi fogházra átváltoztatható 20 korona mellékbüntetésre ítélte, de az ítélet végre­hajtását a novella 1. szakasza alapján három évre fölfüggesztette. Az elítélt Prakatur fölebbezése foly­tán a pécsi Ítélőtábla június 14-én helybenhagyta a törvényszék ítéletét, a benyújtott semmiségi panas­­szokat pedig a Kúria ma elutasította.­­ Voits Ist­ván zombori magánhivatalnok és Briedmann Andor dr. ügyvédjelölt a választási harcok idején azt ír­ták a Bácsmegyei Függetlenség 1910. április 21-én megjelent számában, hogy Eremin György rendőr­­alkapitány azzal a fenyegetéssel presszionálta Ko­­vacsics Milos cservenkai korcsmárost, hogy italmé­rési jogát elveszi tőle, ha nem szavaz a munkapárti jelöltre. Eremin e cikkért sajtópert indított Voits és Briedmann dr. ellen, a szegedi törvényszék azon­ban a vádlottakat fölmentette. A benyújtott semmi­ségi panaszokat a Kúria ma elutasította. , — Súlyos vád. Párisból jelentiki nekünk’­­ A Guerre Sociale anarkista lapban egy Ferneril nevű ember, a­ki állítólag rendőrfelügyelő volt, elmondja, hogy fölebbvalói azt az utasítást adták neki, hogy a Camelots du Roy szervezetnek rendkívül olcsó áron szerezzen fegyvert. Ennek­ az volt a célja, hogy a camelotok ellen az állam ellen való összeesküvés és hazaárulás miatt pert indíthassanak­. | TESTEDZÉS. * A megvesztegetett futball-biró. A Magyar Labdarúgó­ Szövetség intéző­bizottsága ma éjjel hozta meg határozatát a megvesztegetéssel vádolt Simon Lajos futball-biró ügyében. ’A bizottság a­ mérkőzést megsemmisítette s ezért a III. kerületiek kiestek az első osztályból. ] * Labdarúgás. rA Korintián-díj előmérkőzése a F. T. K. és a B. T. K. között, a­mely csütörtökön délután fél öt órakor lesz a milenáris versenypályán, nagy érdeklődésre számíthat. Hosszú idő óta nem volt alkalom, hogy a B. T. K. saját otthonában mér­kőzzék régi ellenfelével, a F. T. A­.-bal. A Karintián­­vári Fordis elődöntőjében kerül össze a két csapat és a­mennyire az a szezon megnyitása óta megálla­­pítható formák alapján várható, a küzdelem előre­láthatóan egyike lesz a legszebbeknek és legnívósab­­­­baknak, a­melyet hazai pályán valaha lejátszottak.­­ A Hungária-sporttelepen vasárnap délután a M. T. K.—N- S. K. csapatainak bajnoki és szövetségi dí­imérkőzése kerülnek sorra. Hosszú idő óta ez lesz az első eset, hogy a második csapatok nyilvános­ság előtt játszanak. Az üllői­ úti pályán vasárnap kettős bajnoki mérkőzés lesz. A F. T. K. igazolni akarja azt a for­mát, a­mit a N. S. K. ellen mutatott és a Terézvárosi T. K. folyton javuló csapatával fog mérkőzni. A mér­­­­kőzés előtt a B. A. K. és a M.­­A. K.­állt ki, hogy új­­ 15

Next