Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1912-09-05 / 209. szám
1912. szeptember 5. BUDAPESTI HÍRLAP (200. sz.) Színű, hogy meg fogják újítani azt a tavalyi rendeletet is, mely a villamos kocsiknak időnként való gondos fertőtlenítését írja elő. Az iskolákban pedig abban az esetben, ha a gyermekbetegség elharapózna, az oktatás szüneteltetésével és az iskolahelyiségek fertőtlenítésével fogják a bajnak elejét venni. A mostani skarlátesetekre vonatkozóan különben a főorvosi hivatal azzal a megnyugtatással szolgál, hogy azok enyhébb leforrásúak. — Új tűzjelző állomások. A tűzoltó főparancsnok arra nézve tett előterjesztést a tanácsnak, hogy huszonkét nagyobb iskolában tűzjelző készüléket rendezzenek be. A tanács a tűzoltó, főparancsnoknak ehhez az előterjesztéséhez hozzájárult és a készülékek berendezését elrendelte. — A szabadkőművesek könyvtára. A Deák Ferenc-páholy, mint ismeretes, 20.000 koronát adományozott a fővárosnak oly célból, hogy ebből a pénzből a város fiókkönyvtárt létesítsen. A tanács legutóbb tartott ülésén erre a célra az Almássi-teret jelölte ki, és ebből a könyvtár céljára 150 négyszögöl területet szakított ki. Minthogy közterületről van szó, az ügyet a közmunkák tanácsához küldötték föl jóváhagyás céljából. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Csávossy-ügy utójátéka. Csávossy Gyula bárót tavaly július hónapban Fischer Ignác idr. elmeorvos és társai tudvalévően elmebajosnak nyilvánították és bizonyítványuk alapján a bárót tébolyházba vitték. Jendrassik Ernő dr. és Schaffer Károly dr. egyetemi professzorok megvizsgálták a szerencsétlen aggastyánt s épelméjűnek mondották, egyúttal kijelentették, hogy a tébolyházba való internálást Csávossy súlyos szívbajára való tekintettel is életveszedelmesnek tartják. Jendrassik és Schaffer véleménye alapján a báró pár nap alatt kiszabadult.A megindult gondnokság alá helyezési perben Csávossy Gyula báró emlékiratot terjesztett be ügyvédje útján a nagykikindai törvényszékhez, melyben részletesen elmondotta, mint . keresték föl. az orvosok, .ügynöknek mutatkozvafel.birtokán s szintén szószerint reprodukálta a pár percnyi beszélgetést. Leírta a tébolyházba Való szállitásártak egyéb előzményeit és körülményeit és az élő-halottak közt el- , töltött szomorú napjainak történetét. Az emlékirat sokat és igen kíméletlenül foglalkozik azzal a három orvossal, akiknek bizonyítványa alapján a mentők Csávossy bárót mint közveszedelmes hajlamú beteget a tébolyházba internálták. Az emlékiratba belefoglalta Csávossy Gyula báró Jendrassik Ernő dr. egyetemi tanár véleményét, mely kemény kritikátmond Fischer Ignác dr., Hudovernig Károly dr. és Németh Ödön dr. orvosi véleményéről. Pár héttel később Csávossy báró meghalt. Halála után Fischer Ignác dr., Hudovernig Károly dr., Németh Ödön dr., Konrád Jenő dr. és Kiss Ödön dr. orvosok sajtópert indítottak Jendrassik Ernő dr. egyetemi tanár ellen, orvosi véleményének személyes éle miatt, továbbá néhai Csávossy Gyula báró ügyvédje, Teller Miksa dr. ellen, aki az emlékiratot a báró megbízásából kinyomatta és a bíróság elé terjesztette, végül két fővárosi lap ellen, kik éles támadást intéztek ez ügyből folyóan a panaszos orvosok ellen. A sajtópörön kívül még külön följelentést adtak be Jendrassik Ernő dr. és Teller Miksa dr. ellen a nagykikindai törvényszéknél ugyancsak az emlékirat miatt. A sajtóperben a vizsgálóbíró a panaszt Jendrassik Ernő dr. egyetemi tanár ellen már jogerősen elutasította, minthogy neki az emlékirat kinyomatásáan semmi része sem volt. A nagykikindai törvényszék vádtanácsa megszüntette az eljárást úgy Jendrassiki Ernő dr., valamint Teller Miksa dr. ellen, a szegedi királyi ítélőtábla azonban megváltoztatta a vádtanács határozatát és vád alá helyezte mindkettőt. Ez ügyben, mint röviden már jelentettük, tegnap volt a tárgyalás a nagykikindai törvényszéknél. A tárgyaláson Benczúr Jenő törvényszéki bíró elnökölt. Jendrassik Ernő dr. védőjeként Nagy Uzor dr. budapesti ügyvéd jelent meg. A tárgyalás reggeltől rövid megszakítással esti nyolc óráig tartott, és Jendrassik Ernő dr. teljes felmentésével végződött. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy bírálata a jogos kritika határait nem lépte túl, Teller Miksa dr. ügyvédet a törvényszék kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban fölfüggesztette, Teller Miksa dr. ama védekezését, hogy az inkriminált emlékiratot Csávossy Gyula báró közjegyzőileg hitelesített fölhatalmazására nyújtotta be, e szerint őt az emlékiratban foglaltakért büntetőjogi felelősség nem terheli, a törvényszék nem fogadta el.Az ítélet ellen Teller Miksa dr. fölebbezést jelentett be. A királyi ügyész Jendrassik Ernő dr. fölmentése miatt fölebbezett. Teller Miksa dr.-ra vonatkozóan az ügyész csak a büntetés végrehajtásának fölfüggesztése miatt fölebbezett. Fischer Ignác dr. és társainak képviseletében Kenedy Géza dr. országgyűlési képviselő volt jelen a tárgyaláson. — Esküdtbirák kisorsolása. A budapesti büntetőtörvényszéken ma délben sorsolták ki az október hónap 2012-ig terjedő esküdtbírósági ülésszakra az esküdteket. Rendes esküdtek: Gombay Gyula kereskedő, Istvánetz Ferenc tőkés, Reisz Hermann tőzsdés, Balassa Árpád könyvelő, Bruckner József uradalmi tisztviselő, Altmann Imre hírlapíró, Rumbach Dezső háztulajdonos, Millmann Lajos dr. ügyvéd, Illés János háztulajdonos, Jung Mihály nyugalmazott gőzhajós-hivatalnok, Gál Simon nyugalmazott máv. hivatalnok, Fuchs Károly dr. ügyvéd, Vermes Károly dr. ügyvéd, Weisz Alfréd igazgató, Fábdán László háztulajdonos, Dán Fülöp háztulajdonos, Bánszky Mihály építész, Bugyik Vince vendéglős, Aich György háztulajdonos, Merte Mihály vaskereskedő, Lovrich Gyula dr. ügyvéd, Joó Gyula kereskedő, Gyenes Lajos vezérigazgató, Emmerling István háztulajdonos. Dobó László dr. nyugalmazott máv. titkár, Szeghy János nyugalmazott főbíró, Majtek József háztulajdonos, Jajczay Mihály vendéglős, Joannovits Sándor gyáros, Almássy Ferenc sertéshizlaló. Helyettes esküdtek: Gráf Elemér dr. ügyvéd, Ebner Ferenc háztulajdonos, Reitzer Ferenc háztulajdonos, Stampfel Károly fűszerkereskedő, Perndl Flóris épitővállalkozó, Ehrenfeld Emil táncmester, Glücksthal Gyula ruhakereskedő, Várkonyi István háztulajdonos, Rósa Ferenc dr. háztulajdonos és Fodor Oszkár dr. — Sziám, a rabló. Tisztán frenológiai alapon választotta meg Grünhut Zélig divatárukereskedő az üzleti alkalmazottait. Hogy múltjuk, a karakterük’ milyen, nem kutatta. A testi fogyatkozások előtt is szemet hunyt. Csak azt kívánta, hogy a pályázónak becsületes képe legyen. Tafler Jakab, akit pénzbeszedőnek’ fogadott föl, fényesen kiállotta a próbát Olyan becsületes ábrázata volt, hogy akárki, még a vad idegen ember is, nyugodtan rábízta volna nem csak a vagyonát, de a lelke üdvösségét is. És ebben az emberben keservesen csalódott Grünhut, ami ismét csak arra vall, hogy a frenológia fölöttébb megbízhatatlan tudomány s a pénzbeszedők kiválasztásában legkevésbbé ajánlható segédeszköznek. Háromszáznegyven koronát szedett be a jóképű Tafler Jakab a gazdája részére s azóta nem jelent meg a szine előtt. Egy levélkét küldött neki, melyben tacitusi rövidséggel jelenti, hogy baleset érte az állatkertben, de egy szóval sem emlékezett meg a pénzről. Másnap már a Markóutcai fogházban ült, ma pedig a büntető törvényszék elé kísérték, hogy feleljen a gazdája kárára elkövetett sikkasztásért. — Igazság szerint nem nekem kellene itt állni a tekintetes törvényszék előtt, — mondotta kesergő hangon a vádlott. — Hát kinek? — kérdezte az elnök. — Kinek? Annak a Sziámnak. — Hát az kicsoda? — Az állatkertből az elefánt, aki már két embert meggyilkolt, s most engemet hozott bajba. — Talán csak nem az elefánt sikkasztotta el a háromszáznegyven koronát? — Lenyelte, kérem, lenyelte. Lenyelte nemcsak a pénzt, hanem a becsületemet is. — Mondhatom, jó gyomra van annak az elefántnak! És hogy történt az eset? — Úgy történt, kérem, hogy amikor a pénzt bekasszáltam, kimentem az állatkertbe, hogy egy kicsit kiszórakozzam magamat. Amint a Sziámot néztem, akiről azt írták a lapok, hogy ki fogják végezni, eszembe jut a pénz. Ebben a nagy tolongásban, gondoltam, még el találják lopni. Belenyúlok a zsebembe s kiveszem a bugyellárist, hogy megnézzem, benne van-e a háromszáznegyven korona. Ebben a pillanatban Sziám a hosszú ormányával kikapja kezemből a bugyellárist s se szó, se beszéd, úgy lenyeli, mintha lett volna valami kitűnő falat. —• És ezt a mesét akarja maga velünk itt lenyeletni?— Kérem, ez nem mese. i, ·— Tett maga erről valakinek jelentést?, 1 ! H \ ... — Kinek? Ahogy én Sziámot ismerem, amit egyszer lenyelt, semmi hatósági vagy orvosi beavatkozásra többé vissza nem adja. A törvényszék négy hónapi fogságra ítélte Tafler Jakabot. — Én szenvedjek’ a Sziámért"? — kesergett a vádlott. — Ez nem igazsági —• Legyen nyugodt. Sziám is szenved. Gondolom, nagyon szenved. Hiszen lenyelte szegény a maga becsületét... Taflert ez a vigasztalás nem nyugtatta meg és fölebbezett. — A nemzetközi bírói kongresszus. Bécsből jelenti tudósítónk. Az első nemzetközi bírói kongresszus tanácskozásainak harmadik napján Engel Frigyes dr. szaleburgi törvényszéki bíró tartott előadást a bíró helyzetéről a jogállamban. Fejtegetései nagyjában megfelelnek annak az álláspontnak, amelyet a bíró közjogi helyzetét illetően a Magyar Országos Bírói és ügyészi Egyesület már ismételten kifejezésre juttatott. Ez volt egyúttal a záró előadás, amelyet diszlakoma követett. A lakomán Leeb dr. német bírói szövetségi elnök indítványára nagy lelkesedéssel egyhangúan elhatározták, hogy egy nemzetközi bírói középpontot teremtenek, amely a különböző nemzetközi kari érdekek kölcsönös kapcsolatba hozását lesz hivatva közvetiteni. — A választási harcokból. A Kúria ma Vavrik Béla másodelnök elnöklésével két olyan üggyel is foglalkozott, amelyek még az 1910. évi választásokra, nyúlnak vissza. A Pécsi Hírlap 1910. szeptember 18-án megjelent számában azt írta Prakatur Tamás dr. mohácsi ügyvédről, volt képviselőjelöltről, hogy 12.000 koronás kifizetetlen korcsmaszámlája van. Prakatur azt felelte erre a cikkre, hogy Telekes Jenő, a Pécsi Hírlap kiadóhivatali főnöke korcsmázik, a korcsmai számlákkal adós marad, és hogy másokon élősködik. A cikket beküldte a Pécsi Úrlapnak, ahol az meg is jelent. Telekes Jenő nyomtatvány útján elkövetett becsületsértésért tett vádat Prakatur Tamás dr. ellen és a pécsi törvényszék, miután a vádlott a valódiságot bizonyítani nem tudta. 1911. április 12-én Prakatur Tamást három napi fogházra átváltoztatható 60 korona fő- és egy napi fogházra átváltoztatható 20 korona mellékbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását a novella 1. szakasza alapján három évre fölfüggesztette. Az elítélt Prakatur fölebbezése folytán a pécsi Ítélőtábla június 14-én helybenhagyta a törvényszék ítéletét, a benyújtott semmiségi panasszokat pedig a Kúria ma elutasította. Voits István zombori magánhivatalnok és Briedmann Andor dr. ügyvédjelölt a választási harcok idején azt írták a Bácsmegyei Függetlenség 1910. április 21-én megjelent számában, hogy Eremin György rendőralkapitány azzal a fenyegetéssel presszionálta Kovacsics Milos cservenkai korcsmárost, hogy italmérési jogát elveszi tőle, ha nem szavaz a munkapárti jelöltre. Eremin e cikkért sajtópert indított Voits és Briedmann dr. ellen, a szegedi törvényszék azonban a vádlottakat fölmentette. A benyújtott semmiségi panaszokat a Kúria ma elutasította. , — Súlyos vád. Párisból jelentiki nekünk’ A Guerre Sociale anarkista lapban egy Ferneril nevű ember, aki állítólag rendőrfelügyelő volt, elmondja, hogy fölebbvalói azt az utasítást adták neki, hogy a Camelots du Roy szervezetnek rendkívül olcsó áron szerezzen fegyvert. Ennek az volt a célja, hogy a camelotok ellen az állam ellen való összeesküvés és hazaárulás miatt pert indíthassanak. | TESTEDZÉS. * A megvesztegetett futball-biró. A Magyar Labdarúgó Szövetség intézőbizottsága ma éjjel hozta meg határozatát a megvesztegetéssel vádolt Simon Lajos futball-biró ügyében. ’A bizottság a mérkőzést megsemmisítette s ezért a III. kerületiek kiestek az első osztályból. ] * Labdarúgás. rA Korintián-díj előmérkőzése a F. T. K. és a B. T. K. között, amely csütörtökön délután fél öt órakor lesz a milenáris versenypályán, nagy érdeklődésre számíthat. Hosszú idő óta nem volt alkalom, hogy a B. T. K. saját otthonában mérkőzzék régi ellenfelével, a F. T. A.-bal. A Karintiánvári Fordis elődöntőjében kerül össze a két csapat és amennyire az a szezon megnyitása óta megállapítható formák alapján várható, a küzdelem előreláthatóan egyike lesz a legszebbeknek és legnívósabbaknak, amelyet hazai pályán valaha lejátszottak. A Hungária-sporttelepen vasárnap délután a M. T. K.—N- S. K. csapatainak bajnoki és szövetségi díimérkőzése kerülnek sorra. Hosszú idő óta ez lesz az első eset, hogy a második csapatok nyilvánosság előtt játszanak. Az üllői úti pályán vasárnap kettős bajnoki mérkőzés lesz. A F. T. K. igazolni akarja azt a formát, amit a N. S. K. ellen mutatott és a Terézvárosi T. K. folyton javuló csapatával fog mérkőzni. A mérkőzés előtt a B. A. K. és a M.A. K.állt ki, hogy új 15