Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1912-09-05 / 209. szám
BUDAPESTI HÍRLAP (209. sz.) 1912. szeptember 5. / tásügyi és a földmivelésügyi kormány képviseletében. Mikó Bálint ny. főispánt, Benedek Nándor közigazgatási birót, a budapesti Székely Egyesület elnökét, Benedek Eleket, Hermann Antal főiskolaitanárt, Taussig B. Hugót, az Agrárbank marosvásárhelyi igazgatóját, Nagy Endrét, a marosvásárhelyi Széchenyi István felsőkereskedelmi iskolák igazgatóját, Székeli Ferenc máv. főfelügyelőt (Debrecen). A székelyföldi főispánok közül Haller János gróf, Udvarhely, Marostorda, Marosvásárhely főispánja jelentette be részvételét, de gyengélkedése miatt nem lehetett jelen székely vérei összejövetelén, s így táviratban küldött üdvözletet. Zugó éljenzés tört ki Serényi Béla gróf földművelési miniszter üdvözlő táviratának fölolvasásakor, ki is meleg hangú táviratban kérte Isten áldását a Székely Társaságok hazafias és hasznos működésére. Az üdvözletek sorából előkelő tartalmával és melegségével még a Széll Kálmáné magaslott ki. Üdvözlő táviratokat küldtek Sebess Dénes kúriai bíró, Gál Sándor dr. képviselő, Dózsa Ferenc törvényszéki elnök (Torda), Árkai Károly, az Országos Közművelődési Egyesület elnöke, a besztercei Székely Társaság, stb. Erdély magyarságának szíve összedobbant ezen a napon. Tudni kell, hogy a görög-katolikus magyar püspökség ellen éppen Csik megyében folytatja a leghevesebb küzdelmet a nemzetiségi izgatás, melynek lidércnyomása alól ez az intézmény negyvenezer lelket szabadít föl. Ez az izgatás magyarázza meg a kongresszus elején kitört parázs tüntetést. Amikor Deák Lajos elnöki megnyitója a románokat említette, a csikmegyeiek padsoraiban tomboló kiáltás zúdult föl: — Nem románok azok, oláhok. És végig a kongresszuson, ahányszor az előadók románokat említették, folyton megújuló közbekiáltás követelte az oláh elnevezést, úgy hogy végül ■is az összes előadásokból törölni kellett a román nevet. ■ Deák Lajos elnök megnyitója különben összefoglalása volt a Székely Társaságok eddig elvégzett és ezután elvégzendő munkájának. Ezekből a társaságokból indult ki a földmivelésügyi miniszteri kirendeltség, a székely körvasút, a görög katolikus magyar püspökség agitációja, az "utóbbi Ferences Géza országgyűlési képviselőinek a szamosújvári kongresszuson tartott előadásából. Ezek a ma már megvalósult intézmények, hogy egyéb sikerekről ne tegyünk most említést, bőven igazolják a Székely Társaságokban folyó társadalmi mozgalmak nemzeti jogosultságát a jövőre nézve is. Az elnöki megnyitó az erdélyi magyarság legközelebbi céljaiul a görögkeleti magyar püspökség, a kereskedelmi minisztérium székelyföldi kirendeltségének fölállítását, a Csíkszereda-—Mádéfalvi vasúti csatlakozás keresztülvitelét,, a fejlődésképtelen kis községek egyesítését tűzte ki s elsőrangúan fontosnak tartja legalább öt kétfragó-iskola létesítését. A mostani rablógazdálkodás folytán, mely már feltartózhatatlan, belátható időn belül a székelyföldi erdők fája, a nép jelenlegi keresetének főforrása kifogy. A fakorszak után csak a kőkorszak, a kő és márványbányák dús kincseinek értékesítése, de kivált földolgozása adhat kenyeret Csik megye népének. Zakariás János előadása A székelykérdésés a pénzintézetek egy erősen elterjedt téves hit hamis alapjait ingatta most statisztikai adatokkal bizonyítva azt, hogy az erdélyi oláh pénzintézetekkel szemben a magyar pénzintézetek inferioritása csak mese, amelyet a sok törpe bankon felül az Albina nagyon erős terjeszkedése igyekszik valóra váltani. Zakariás adatai szerint Erdélyben minden egyes lélekre esik a magyarság között 217, a szászok között 536, az oláhok között 4748 korona bankbetét. Ezzel szemben a magyar pénzintézetek a múlt esztendőben tiszta jövedelmükből 2, a szászok 20, az oláhok 5,23 százalékot áldoztak köz- és kultúrcélra. Dicséretes kivétel a kolozsvári és marosvásárhelyi Közhasznú Takarék. Ez a két intézet tisztajövedelmük 23 százalékát adta közcélra. A felekkel való bánásmódt, a pénzintézeti vezetők szakképzettségének fontosságát méltatta még Zakariás előadása, tanulságos, sokszor elszomorítóösszehasonlítás kíséretében. Végül pedig határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy az erdélyi pénzintézetek nagyobbjai közül néhány a kormány támogatásával jelzáloglevél kibocsátására jogosult intézetté fejlesztessék, mert a nemzetiségi pénzintézetek térhódításával szemben a verseny csak így vehető föl. Új forrást nyitna meg a székelységnek az idegenforgalom hathatós elősegítése idegenforgalmi iroda szervezésével. Egész Erdélyben csak Brassó városa tart fönn ilyet, és a közlekedés hiányainak pótlásával. Erről szólott Hankó Vilmos előadása és határozati javaslata, míg László Gyula iparkamarai titkár Csik megye iparának fejlődését ismertette. A székelyföld iparának jövője érdekében máris történt egy nagy jelentőségű kormányintézkedés, Böthy László kereskedelemügyi miniszter ugyanis elrendelte a négy székely vármegye iparfejlesztő bizottságainak újjászervezését. László Gyula előadása a kereskedelmi miniszteri székelyföldi kirendeltség érdekében indult mozgalom energikus folytatását kívánta, s az e téren eddig is nagy érdemeket szerzett papság és tanítóság, további közreműködését az ifjúságnak az ipari pályákra való terelésében. T. Nagy Imre, a csíki gazda néhány nyomorítságaáról szólva, érdekesen ismertette a munkás nép átalakulásának azt a folymatát, mely szerint a szakmunkás típusa itt is mindinkább fejlődőben van, a mindenhez értő, ezermester székely kézműves pedig kiveszőben. A kongresszus előadásai, javaslatai felölelték az egész székely kérdőt s igy érdemes, jó munkát végeztek abban az irányban, mely a társadalmi agitáció kötelességének ismeri azt, hogy a kormány által elvégzendő feladatokat megjelölje. Az előadók által sokszorosan méltatott földművelésügyi székely kirendeltség munkája és a székely kongresszusokkal egyidős, tízéves múltja példa rá, hogy ha a társadalom az Útmutatásban teljesíti kötelességét, a kormány nem tagadja meg támogatását Erdély történelmi hivatása magyarságától. Szász Béla: — A Magyar Jelzáloghitelbank félévi mérlege. A Magyar Jelzáloghitelbank ma tette közzé félévi mérlegét, mely 3.609.399 korona 91 fillér tiszta nyereséggel zárul, tehát 131.500 koronával nagyobbal, mint a tavalyi félévi mérleg. Ez a fényes eredmény annál szembeszökőbb, mert míg a pénzszűk idő, amilyen az idei esztendő is, rendesen kedvez a Crédit mobilier-k kamatjövedelmének, a jelzálogintézetnek nem kedvez, mert nehézzé, sőt a legtöbb esetben lehetetlenné is teszi a záloglevél elhelyezését. Ha a Magyar Jelzáloghitelbanknak mindazáltal sikerült leküzdeni ezt a nehézséget, sőt a tavalyinál is nagyobb nyereséget tudott elérni, az tisztára a vezetés, mégpedig elsősorban Széll Kálmán kormányzó érdeme, aki bölcs előrelátásával a kellő időben tudta elhelyezni Párisban az intézet zálogleveleit, mégpedig nettó 33 millió korona értékben. Ez a félévi mérleg biztosítéka annak, hogy az évi mérleg is oly eredménnyel fog zárulni, amely csak fokozni fogja a részvényesek elismerését és háláját a kitűnő vezetés iránt, mert bizonyos, hogy az osztalék meg fog felelni a várakozásnak. A mérlegek adatai ezek: Bevétel: Áthozott nyereség az 1911. évről 867.069 korona 23 fillér. Jutalék a jelzálog- és községi kölcsönüzletből, nyereség eladott zálogleveleken és községi kötelezőkön és egyéb nyereség 1.528.814 korona 26 fillér. Kamatjövedelem 2,479.354 korona 41 fillér, összesen 4,875.237 korona 90 fillér. Kiadás: Igazgatási és kezelési összes költség 759.880 korona 37 fillér. Adó és illeték 494.010 korona 38 fillér. A felügyelőbizottság illetménye 11.941 korona 24 fillér, összesen 1,265.837 korona 99 fillér, az 1911. évi nyereségáthozattal együtt a tiszta nyereség 3,609.399 korona 91 fillér, tehát 131.500 koronával több, mint tavaly az első félévben. Az 1911. évi nyereségből áthozott 867.069 korona 23 fillér nélkül a tiszta nyereség 2,742.330 korona 60 fillért tesz s igy a tavalyi első félévnek áldozat nélküli 2,659.635 korona 05 fillér tiszta nyereségét 82.695 korona 63 fillérrel haladja meg. Ez a többlet kizáróan a rendes üzleti bevétel emelkedésének eredménye. Az intézet birtokában levő értékpapirok és különösen a saját kibocsátmányok az 1912. jan. 30-án jegyzetteknél kisebb árfolyamon vetettek föl Az idei első félévben eladott intézeti címletek összege a visszavásárolt mennyiség levonásával, nettó 33 millió koronát ért el. Ebből az összegből 25 millió frank 4 százalékos záloglevelet egy francia csoport vett át, folytatásaként a tavaly ugyane csoport által eszközölt 35 milliós amaz elhelyezésnek, mellyel a Magyar Jelzáloghitelbank első ízben vezetett be magyar zálog-, levelet a francia piacra. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tagjainak Segítő Egyesülete tegnap tartotta igazgatósági ülését Herzfeld Frigyes elnöklésével. A folyó ügyek elintézése után segítségre szoruló tőzsdetagok részére 450 koronát szavaztak meg. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy Wiener Mór eddigi 400 koronás alapítványát 1000 koronára emelte föl. Újabban beérkezett adományok: Kohn Sándor (Páris) az Elek Imre özvegyi alapja javára 500 korona, több tőzsdetag Schwarz Dénes emlékére 200 korona, Sándor Ármin 50 korona, Kalisch Adolf 50 korona, koszorúmegváltásért befolyt 290 korona. •— Olcsóbb a gabona. A helybeli gabonatőzsdén, ma nemcsak a határidőpiacon, de a késziáruvásáron is határozottan lanyha volt az irány A határidőpiacon a búza és a rozs 20—20, a tengeri 12, a zab 30 fillérrel olcsóbbodott, a készáruvásáron pedig, ahol ma már csak 40.000 mm. búzát vásároltak a malmok, szintén 10—20 fillérrel csökkent egy-egy cikk jegyzése. Mivel az időjárás általánosságban keveset javult, sőt megint több helyről érkezett jelentés arról, hogy a tengeri a hűvös és csapadékos időjárás következtében nem fejlődik kellőképpen, a mai lanyhaságra éppenség-gel nem volt elkészülve a spekuláció. Reggel tudniillik, bár a külföldi jegyzés inkább lanyha, tar- tott árniván vásárolták a búzát és a többi cikket. Hogy tehát később mégis megélénkült a kínálat, annak oka inkább az üzlet technikai helyzetében feresendő, amennyiben a koszpozíció is nagyon fölhalmozódott. Különösen a kontremin és az osztrák spekuláció dobott sok árut piacra, mert egyre gyakrabban kolportálják a hírt, hogy utóbbi időben nemcsak a malmok, de magánspekulánsok is kontremin érdekeltséget vállaltak. A határidő búza eladása állítólag korábban vásárolt készáru ellenében történt, amiből arra következtetnek, hogy akik ilyen tzánszáruval rendelkeznek, a határidőpiacon eladott kötéseket készáruban akarják leszállítani a terminusban. A spekulációnak természetesen ma még nincs módjában meggyőződni es hit valóságáról, de hogy mégis nyugtalanságot keltett a fölmondó szándékról, már három-négy, héttel a terminus előtt terjesztett, s így kissé valószínűtlennek látszó híresztelés, azt leginkább a mai lanyhaság igazolja. Egyébként a meteorológiai intézet mai jelentése szerint megint hűvös idő és sok helyen csapadék várható, mindazáltal délben a kosz is bonyolított meglehetőseit , jelentékeny, érdekeltségéből. Nemcsak azért, mert a második kéz élénkebb árukínálata alapján állítólag az arbitrázs-üzlettel foglalkozó kereskedelem is adott el búzát, de abból az okból is, mert’a tengeri és a zab, az utóbbi a külső politikai helyzet várhatói alakulásáról való kedvezőbb vélekedés folytán, szintén lanyha irányú volt. A búzából akkor mutatkozott aránylag a legélénkebbnek a kínálat, amikor kifüggesztették a statisztikai hivatalnak napi kimutatását, amely szerint a legutóbbi 24 órában több, mint 100.000 mm. búzát hoztak Budapestre, í j . Új rend az állami faiskoláknál. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter legújabb rendeletével megváltoztatta az állami faiskolák terményeinek eddigi kiadási módját. Eddig a faiskolák kezelői föl voltak hatalmazva, hogy minden év deecember 1-éig teljes áron maguk adják ki a csemetéket a jelentkezőknek, s így alig maradt valami tavaszra, azok számára, akiknek az állam kedvezőáron óhajtott juttatni csemetét, így egyfelől elvesztették a faiskolák javarészben szociális feladatukat, másfelől káros versenyt okoztak a kereskedelmi faj iskolatulajdonosoknak. Az új rend szerint az állami faiskolakezelők eladási joga megszűnik. Aki akár teljes, akár kedvezményes áron csemetét akar kapni az állami faiskolákból, minden év julius STIUJSA a fővárosi közönség legkedveltebb, esti tápja, amelyet el kell olvasni mindenkinek, aki tudni akarja mi történt napközben a fővárosban és az egész világban• A rikkancs árulja 2 fillérért, de a trafikokban ez kapható ennyiért.