Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1912-09-05 / 209. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP (209. sz.); 1912. szeptember 6, szentbeszéde után P. Bálint Ágoston nagymisét ce­lebrál, kilenc órakor pedig a kegyhely plébánosának, Poós Rezsőnek lesz a nagymiséje. Tiz órakor Herbst József címzetes kanonok mond szentbeszédet s az ünnepies istenitiszteletet Heller Iván budapolci apát­plébános végzi. Délután fél háromkor P. Bálint Ágos­ton magyar szentbeszéde után vecsernye zárja be az ünnépséget. — (Erzsébet Franciska királyi hercegnő renunciációja.) Bécsből jelentik nekünk: A Burg- ban szeptember 11-én délben lesz Erzsébet Fran­ciska királyi hercegnőnek renunciációja. — (Bányakatasztrófa Franciaor­szágéban.) Megrendítő bányakatas'ztrófa hirét hozzák Párisból a táviratok. Az eniberpusztitó csapás a Leus község mellett levő La Clarence- bánya munkásaira sújtott le s mintegy hatvanat megölt közülük. A szerencsétlenséget a föld mélységeinek szörnyű réme, a bányalég okozta. A robbanás délután két óra tájban történt kilencszázharminc méter mélységben, akkor a mikor háromszázötven munkás felszállott s helyükbe nyolcvan délutáni munkás ereszkedett le. Eleinte azt hitték, hogy földrengés történt. Falak bedőltek s a környékbeli épületek mind megrongálódtak. Délután huszonnégy élő munkást szállítottak föl. de vala- mennni súlyos égett sebet szenvedett. Eddig hatvan halottat állapítottak meg. Ha a szerencsétlenség nem éppen fölváltás alkalmával történik, még többen estek volna áldozatul. A mentés munkája na­gyon nehéz. A mentőmunkások nagy önfeláldozás­sal dolgoznak, de nincsenek mentőkészülékek s nem tudják az aknákat a mérges gázoktól megszabadí­tani. Tiz munkás, a ki egy mellékfolyosóra futott, csoda módjára megmenekült a haláltól. A mikor a mentők a bányába behatoltak, már a bejáratnál há­rom halottra bukkantak s innen néhány lépésnyire huszonnégy munkást találtak, a ki még élt ugyan, de teste egészen össze volt égve. Ezek közül hárman az elszállítás közben meghaltak. Délután négy órakor egy mentőt egy újabb robbanás megölt. Két mentő ez alkalommal súlyosan megsebesült. A folyton ismétlődő robbanások miatt a mentési munkálatokat egyelőre megszüntették. Dupont mérnök, a ki a bányába leereszkedett, eddig nem jött vissza. Dupuy közmunkaügyi minisz­ter a katasztrófa színhelyére érkezett. Ugyanebben a bányában ez év elején nagy tűz volt, a melyben sók munkás elpusztult. — (Hó a Magas-Tátrán.) Iglóról táviratozza tudósítónk: A Magas-Tátrában három nap óta hideg időjárás uralkodik; a hőmérő nyolc fokot mutat s a Tátra csúcsait frissen esett hó boritja .Igló környé­kén meg egész nap szélvész dühöngött s a szobákat fűteni kellett. — (A fiumei tengerészhallgatók tanul­mányútja.) A fiumei magyar királyi állami Tenge­részeti Akadémia ujonan fölvett növendékei, kik az intézet egyik szaktanárának vezetésével julius tizen­egyedikén az Adria-társaság Szent István nevű hajó­ján az előirt előzetes próbahajózásra mentek, ez út­jukból negyvenöt napi hajózás után augusztus hu­szonhatodikén érkeztek vissza Fiúméba. A hajózás alatt Algír, Amszterdam, Kardiff és Málta kikötőket érintették s Amszterdámban nyolc, KardifFban pedig tiz napig tartózkodtak. A kikötőkben töltött idő alatt megtekintették az egyes városok szakszerű és általános kulturális látványosságait, Kardiffban pe­dig a Glammorgan Coal-Company egyik szénbányá­ját is meglátogatták s a bánya műszaki igazgatója, L. W. Llewclyn és a bánya mérnökei nagyon szives fogadásban részesítették a növendékeket. — (Besnyő Béla.) Megérdemelt kitüntetés­ben részesült Besnyő Béla festőművész, a magyar képszalon Állandó Müvásár tulajdonosa, a mennyi­ben Ferenc Ferdinánd trónörökös, mezőhegy esi tar­tózkodása idejére berendezett lakóosztályaiba a szebbnél-szebb festményeket szállította. Ez a tény di­csősége a magyar műkereskedelemnek, a melynek komoly és megbízható munkása Besnyő Béla festő­művész. * — (Áradás.) Nagyszebenből jelentik: A teg­napi nagy felhőszakadás folytán Nagyszeben és Kereszténysziget között a viz a vasúti hidat és a töl­tést teljesen elvitte kétszáz méter hosszúságban. A töltést a folyton tartó eső miatt helyre állítani sem lehetett; a munkások ugyan derékon felül mentek a vízbe, de a pályát helyreállítani nem tudták. Alvinc felé a közlekedés szünetel; Fogaras felé a pályát, melyet az eső szintén meglazitott, most javítják. Tartani lehet attól, hogy a viz elönti Nagyszeben alsó városát, minthogy a Cibin, mely tegnap óta huszonöt méter szélesre és hét méter magasra áradt, már csak fél méternyire van a töltés felső színétől. — (Rotációs-tragédia.) A legnépsze­rűbb párisi utcai újság, a Petit Journal, a mely­nek Két hatalmas palotája áll egymás mellett, igazán nagy és csakugyan eredeti szenzációval szolgált az olvasóinak. Ezúttal nem hajszolták ezt az izgalmas történetet, nem küldöttek széj­jel árgusszemü detektiveket, hogy Páris titok­zatos' mélységéből, vagy akárhonnan, de min­denképp idegrázó hírekkel térjenek vissza, mert az olvasó éhes, vért akar, milliós sikkasz­tást, halálos szerelmet és' még ezer hasonló neki olcsó, másnak azonban megfizethetetlenül drága holmit akar az öt vagy a tiz szantimjáért. A Petit Journal tegnap nem is kereste, merő vé- letlenségből találta a maga fájó, szomorú Szen­zációját. Ott a saját sokemeletes palotájában. Néhány napja került oda a fiatal, bizonyára te­hetséges, de az utcai sajtó számára még nem eléggé marótollu Miron nevű újságíró. Dolgo­zott, ám. Valin, a szerkesztő, nem lelkesedett az Írásáért. Fölületesnek, nem a Petit Journal­ba valónak ijélte Miron munkáját és ezt tegnap megmondotta a fiúnak. Talán élesebben,. sem­mint szükséges volt, mert a szegény Miron csak hallgatja a leckét, azután s'zó nélkül elvá­gódott a padlón; a szive megbénult a nagy izga­tottságtól és meghalt. És ez a váratlan tragédia, a milyen megrázóan kezdődött, épp oly borzal­masan ért véget. A szerkesztőt a gyászos jele­net annyira megrendítette, hogy berohant a Szobájába és főbelőtte magát. Kórházba vitték és nagyon súlyos az állapota. A szegény Miron mégis csak gondoskodott egy igazi — szenzá­cióról. 1 — (A rikkancs-rendelet.) Á rikkancs-rende­let dolgában Boda Dezső dr. főkapitány ma a követ­kező hirdetményt adta ki: Hirdetmény. A magyar királyi belügyminiszter ur 1912. évi augusztus hónap 26-án 136.000 B. M. sz. a. a sajtótermékeknek házaló vagy utcai terjesz­tése tárgyában körrendeletét bocsátott ki, a melynek 9. szakasza .szerint az ujságelárusitói igazolványt Bu­dapesten a székesfővárosi magyar királyi államrend­őrség főkapitánya adja ki Ez igazolványok kiadása ez évi szeptember hónap 15-én kezdődik. E naptól kezdve ilyen igazolványokért a főkapitányság köz- igazgatási osztályánál (I. em. 78. sz. szobában) lehet jelentkezni. Mindenki személyesen köteles jelentkezni és ez alkalommal személyi adatait és lakását az e célra kiadandó űrlapra följegyezni. A följegyzett vagy bemondott személyi adatok közhatóság által ki­állított okmánnyal (keresztlevél, munkakönyv, cse­lédkönyv, katonakönyv, útlevél stb.) igazolandók. A ki a körrendelet 11. és 12. szakaszaiban megállapí­tott föltételeknek megfelel, annak a főkapitányság ujságárusitó-igazolványt. ezenfölül egy nyilvántartó számmal ellátott karszalagot szolgáltat ki. Minthogy az igazolványt az elárusító arcképével is el kell látni, a jelentkezés alkalmával rendes vizit-alakú (mintegy tiz centiméter hosszú, hét centiméter szé­les) arcképet is be kell szolgáltatni. Az igazolvány és karszalag beszerzésének költségét az elárusítók tartoznak fizetni. Azok, a kik a körrendelet 11. sza­kaszában megjelölt életkort, azaz tizennyolcadik életévüket be nem töltötték, valamint azok is, a kik a 12. szakaszban fölsorolt okokból igazolványt nem nyerhetnek, kivétel nélkül vissza fognak utasittatni. Az ilyenek tehát ne is jelentkezzenek igazolványért. A körrendelet 20. szakasza az ujságárusitói igazol­vány beszerzésének végső határidejét ez évi október hónap 15-ben állapítja meg. Ehhez képest fölhívom mindazokat, a kik ujságárusitással foglalkozni kiyán- mak, hogy igazolványaikat a fönt előadott módon, e napig okvetetlenül szerezzék meg. mert ezen időn túl a rendőrség a jogosulatlan árusítók ellen a kör­rendelet 16. szakaszában megszabott büntetést teljes szigorral fogja alkalmazni. Félhivatalosan jelentik, hogy az uj szabályren­deletnek azt a rendelkezését, a mely szerint az el- árusitásra szánt hirlap-szám a hatóságnak előre be­mutatandó, szóröl-szóra átvették az 1907. évi bel­ügyminiszteri rendeletből. A bemutatás különben csak formalitás: az utcai elárasitás minden további intézkedés bevárása nélkül megkezdhető, úgy mint eddig, tehát az eddigi gyakorlat marad érvényben. Temesvárról táviratozzak a Magyar A'urir-nak’í Láng Béla dr. törvényhatósági bizottsági tag indít­ványt nyújtott he a város törvényhatóságához a mi­nap kiadott 'belügyminiszteri rendelet ügyében. Láng dr. azt indítványozza, hogy a sajtótermékek eláru- sitását szabályozó rendeletet, a mely ellenkezik a sajtószabadsággal és tulajdonképpen az 1848-ban el­törölt cenzúrát állítja vissza, ne hajtsa végre a vá­ros. hanem kérje annak visszavonását és ugyanilyen eljárás céljából írjon át valamennyi törvényhatóság­hoz. Az indítványról a legközelebbi közgyűlés ha­tároz. — (Szolgabiróból postamester.) Szombat­helyről táviratozza tudósilónk: A Sárvárotf meg­üresedett postamesteri állásra, melyre százharmin­cán pályáztak. Förster Miklóst, Förster Ottó volt néppárti képviselő fiát nevezték ki. Az uj postames­ter azelőtt a felsőőri járás szolgabirája volt. — (A megfenyegetett Rockefeller.) Lon­donból jelentik nekünk: Rockefeller John sokszoros milliomos a Fekete kéz tagjaitól levelet kapott, a melyben őt és unokáját halállal fenyegetik’, ha nem ad nekik jelentékeny összeget. Rockefellerre állan­dóan tizenhat sZerecsen és detektív vigyáz. — (Házasság;.) Zalai Béla dr. nőül vette Máté Olgát. Deák Mihály dr. eljegyezte Voith Katicát Ko­lozsváron .— (A cirkvenicai gyógyszert áros.) A mi­nap adtunk hirt róla, milyen bántó és megalázó mó­don fogadják a cirkvenicaiak a magyar fürdőzőket, holott egyesegyedül belőlük élnek. Közlésünk nem maradt visszhang nélkül, a fürdő intézőbizottsága nyomban tanácskozást tartott s az előkelő horváf urak nagy többsége elitélte és tűrhetetlennek mon­dotta azt a pökhendi és sértő viselkedést, a mely Cirkvernicában a magyarsággal szemközt megszokott és állandó gyakorlat. Különös fölháborodást keltett az egyetlen cirkvenicai gyógyszertárosnak a tulságifi vitt magyarfalása, a ki már annyira elvakult, hogy. a nőkkel szemben még Afrikában is kötelező udva­riasságot is mellőzi. A kitűnő úriember patikájában egyáltalán tilos a magyar szó. Ha valaki mégis élni merészkedik ezzel az idiómával a magyar tengeri fürdőn, annak nem válaszolnak és a mi még rósz- szabb orvosságot sem adnak neki. A ki nem tud hor­vátul. de legalább is németül, az ne merészkedjél!; megbetegedni Cirkvenicában, mert ha meg nem hal is. de orvossághoz semmiesetre sem juthat. De a magyar szó a kitűnő ur fülének akkor sem kedves, ha szépen köszöntötték ezen a neki gyűlöletes nyel­ven. Tanuk jelenlétében történt, hogy egy magyar úri leányka lépett be a gyógyszertárba, udvariasan üdvözölte a patikában levőket, de a tiszteletreméltó férfiak nem fogadták és még kevésbbé viszonozták’ a köszönést. Csaknem veszedelmessé vált az ügy. mert a megbántott leány apja kívülről nézte a dolgot és a dühtől szinte elfuTladva rohant be az ajtón. —■ Leányom, — mondotta — máskor ne köszönj ilyen vad parasztoknak! — s ki vonszolta magával a meg­szeppent leánykák A cirkvenicai gyógyszertárom vakmerősége nyilván abból a bizonyosságból szár­mazik, hogy a kit az ő boltjában halálra keserítettek, nem fog elsietni a — szomszéd patikába. Mert ez a szomszéd patika — nincsen. Elviselhetetlen helyzet, hogy egy annyira forgalmas helyen, mint Cirkve­* nica, a hol a fürdőzők nélkül is tízezer ember jut aí egyetlen gyógyszertárra, nem gondoskodnak máso­dik patikáról. Illetve, a hivatalos körök ezt a hiá­nyosságot már régen fölismerték, adtak is ki egy má­sodik gyógyszertár-engedelmet, de ennek • a második gyógyszertárnak az ajtaja mindmáig sem nyílt meg a közönség számára. Hogy miért nem: titok. A hir az, hogy a cirkvenicai patikus-zsarnok pártfogói tették lehetetlenné a már meglévő engedelem fölhasz­nálását. Hát ez lehetett ilyformán eddig, de ennek az állapotnak véget kell vetni. Végül is Cirkvenica Magyarországhoz tartozik és nem járja, hogy ott magyar emberek drága pénzért ne kaphassanak or­vosságot, ha — magyarul kérik, — (Orvosi hírek.) Hainiss Géza dr. udvari tanácsos, egyetemi magántanár, közkórházi főorvos szabadságáról hazaérkezett s rendelését megkezdte. — Grosz Gyula dr., a Bródy Adél-gyermekkórház igazgató-főorvosa szabadságáról visszaérkezett s or­vosi működését újból megkezdte. — (öngyilkos függetlenségi pártelnök.) Szarvasról jelentiki Bíró Benedek’, a gyomai válasz­tókerület függetlenségi pártjának elnöke a nagysza- lonta—békéscsabai vonalon a vonat elé vetette ma­gát, mely darabokra tépte a Szerencsétlen embert, Biró Benedek ismert alakja volt a vármegyének. Te­kintélyes vagyont örökölt a szüleitől, mellyel azonban nem tudott bánni és költséges életmódja hamar föl­emésztette vagyonát. A választókerületben vezető szerepet játszott és ambíciója volt, hogy bejusson a képviselőházba. A képviselőségből nem lett semmi, Ezajkörülmény Jé$. vagyonának romlása m<jdfölött(!

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék