Budapesti Hírlap, 1912. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1912-11-10 / 266. szám
BUDAPESTI HÍRLAP (266. sz.) 1912. november 1X. 7 uralom elismerésére. Sok albán törzset lefegyvereztek. Prizrent önként adták át az albánok. A bevonuló szerbeket nagy ovációval fogadták. Hadfi Rifaat polgármester sót és kenyeret nyújtott át Zsifkovics szer tábornoknak, akit biztosított, arról, hogy a törökök és az albánok Ilis alattvalói lesznek Szerbiának. A tábornok azt felelte, hogy a szerb hadsereg szabadságot, haladást, egyenlőséget hoz minden felekezetnek. Rieka, nov. 9. Gyakova elfoglalása a törökök lanyha ellentállása mellett történt, a szerb tüzérség támogatásával, mely Prizrenből jött segítségül. A montenegróiak csak csekély veszteséget szenvedtek. A törökök és az albánok oldalán nagyobb veszteség volt. Boram Kora és Riza bég török parancsnokok Krasznice felé menekültek. Vukotics tábornok táborkarával Velike Szecsanebanvan. Számos albán a montenegrói vezérkarnál önkéntesnek jelentkezett, mire a Bojana folyóhoz küldték őket. Szkutari bombázása. Rieka, nov. 9. Tegnap folytatták Szkutari bombázását ostromágyukkal. Ideérkezett hírek szerint a városban nagy a pánik. A katolikusok a székesegyházba menekültek, ahol Sereghi érsek is jelen volt. A montenegrói tüzérség a legjobb szándék mellettsem igen kímélheti az egyes speciális épületeket, mert külsőleg nehezen különböztethetők meg. Szkulariban az összes szükségleti cikkek ára rendkívül emelkedett. A francia konzul azt az utasítást kapta kormányától, hogy a francia állampolgárokkal és esetleges védenceivel hagyja el a várost. Kattara, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) Eddig meg nem erősített magántáviratok szerint a montenegróiak Szkutari mellett nagy vereséget szenvedtek Esszád basától. A mulisszorok Daniid herceg hadoszlopát fenyegetik. Uj fegyverszállítmány. Belgrád, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) Tegnap este három uszályhajón száznegyven vagyon fegyver és muníció érkezett ide. Az árut Bécsben rakták hajóra. A görögök. Szaloniki kapitulációja. Atén, nov. 9. Az aténi távirati iroda jelenti: A kormánynak Szaloniki elfoglalását illető kérdésére Pallisz tábornok, a király katonai táborkarának főnöke Gidából ma reggel 3 óra 30 perckor föladott távirattal a következőket jelenti. A királyhoz a trónörököstől érkezett közlés szerint a szaloniki térparancsnok csütörtökön este eléje ment a trónörökösnek és felajánlotta neki a város átadását. A trónörökös azt kívánta, hogy a kapuk előtt álló hadsereg tegye le a fegyvert és Karaburnu erőddel adja meg magát, amire tegnap reggeli határidőt adott. A trónörökös kijelentette, hogy ha e feltételeket nem fogadják el, megkezdi a bombázást. Patlisz tábornok hozzáteszi: Reggel 7 óra10 perckor ágyúlövéseket hallottunk. Kevéssel a határidő lejárta előtt történt ez. Arra következtettünk, hogy a város valószínűen megadta magát. A trónörököstől azonban nem kaptuk e hit megerősítését, de a király az én jelenlétemben a Vardar-hídon gyalog ment át, mert a vasút a híd megrongálódása következtében nem közlekedhetett. Atén, nov. 9. (Hivatalos.) Szaloniki kapitulációját tegnap este írták alá a Karaburnu erőd kapitulációjával együtt. Ezzel kapcsolatban 25.000 török megadta magát a görögöknek. Atén, nov. 9. A hadügyminisztérium Konstantin trónörökös főparancsnoktól Szaloniki kapitulációjának részleteiről a következő jelentést kapta: Az egész tegnapi nap folyamán a görög hadsereg átrcel az Axiosz (Vardár) folyón. Az angol, francia, német és osztrák és magyar fő- Konzul Szaloniki helyőrségi parancsnokával,és Takszim basával, a török hadsereg parancsnokának helyettesével a lepszini főhadiszálláson kerestek föl engem, hogy a város és a hadsereg kapitulációja felől indítványaikat elém terjeszszék. Azt kérték, hogy az egész hadsereg megtarthassa fegyverét azzal a kötelezettséggel, hogy a háború befejezéséig semleges marad. Én nem egyeztem bele, hanem conditio sine qua non-nak követeltem a fegyverek kiadását, és csak azt az engedményt tettem, hogy a fegyvereket a háború befejezése után visszakapják. A végleges válaszra reggeli hat óráig volt határidejük. Valóban ma reggel öt órakor Szaloniki főparancsnoka egy diplomáciai ügyvivő kíséretében újra megjelent nálam új indítványokkal, melyek szerint hozzájárult a fegyverek kiadatásához, de kérte, hogy ezekből ötezer fegyverrel, melyek a rekruták kiképzésére vannak szánva, kivételt tegyünk. Mivel ehhez hozzá nem járultam, a nevezettek újólagos két órai határidőt kérve, eltávoztak, hogy a főparancsnokkal értekezzenek. Minthogy e határidő lejártáig vedaszt nem kaptam, étrendezlem az előnyomulást, mely reggel kilenc órakor megkezdődött. Midőn csapataink az ellenség előőrseihez közeledtek, Takszim basa délután fél öt órakor egy tisztet küldött hozzám levéllel, melyben kijelentette, hogy a feltételeket elfogadja. Ennek folytán megszüntettem az előnyomulást és a fegyverek átadásáról és a város kapitulációjáról szóló jegyzőkönyv elkészítésére két tisztet küldtem hozzá. Atén, nov. 9. (Aténi távirati iroda.) Konstantin trónörökös főparancsnok a szaloniki török tiszteknek megengedte, hogy oldalfegyverüket megtartsák, ha becsületszóval kötelezik magukat, hogy a mostani háborúban többé részt nem vesznek. Angol hajóraj Szalonikibne. Málta, nov. 9. Allibernia, Britannia, Commonwealth és Dominion nevű sorhajók, valamint a Black, Prince és Chamberlain cirkálók utasítást kaptak, hogy azonnal induljanak Máltából és menjenek a keleti kikötőkbe. Máltában ez idő szerint néhány torpedózuzón kívül hadihajó nincs is. Málta, nov. 9. (Reuter.) A hadihajók váratlanul gyors elutazását Szaloniki kapitulációjával magyarázzák. Azt hiszik, hogy a hajók Szalonikiba mennek. A flotta útja. London, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) A Daily Chronicle jelentése szerint a görög flotta a Marica balpartján csapatokat szállított partra, egyrészt azért, hogy a Dardanellákban lévő erődítéseket megtámadja, másrészt pedig azért, hogy flottájának szabad utat biztosítson Konstantinápolyig. A görögök egyesülni akarnak a bolgárokkal, hogy azután együtt nyomuljanak előre Konstantinápoly ellen. Ausztria és Magyarország balkáni érdekei. Követünk Belgrádban. Belgrád, nov. 9. Ugrón osztrák és magyar követ ma délután Budapestről visszatért. Szerb fölfogás. Belfrrád, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) A politikai körök izgatottan tárgyalják az osztrák és magyar sajtónak állásfoglalását az alessziói és durazzói kikötők dolgában. Ezek a körök azt mondják, hogy Szerbiát óriási áldozatai följogosítják arra, hogy tengeri kikötőt követeljen. Az albánok, akik nem csatlakoztak a szövetséges államokhoz, épp úgy, mint a törökök, a balkáni népek fejlődésének ellenségei. Az albánokért való állásfoglalás éppen olyan, mint a törökökkel való szimpátia és nemcsak Szerbiának, hanem valamennyi szövetségesnek ellenkezésével találkoznék. Belgrád, nov. 9 A Mali Journal ma reggeli számában a balkáni helyzetről írva, a következőket mondja: Szerbiának megvan minden joga arra, hogy Albániát magához csatolja, minthogy az albán makszoros szerbek, akár tetszik Berchtold grófnak, akár nem. Szerbia semmi körülmények között nem fogja elejteni egy, az Adriai-tengerben levő kikötőre való igényét. S ha a hármas szövetség államai egymással szolidárisan Szerbiának jogos követelései ellen foglalnak állást, erre az a válaszunk, hogy Szerbia nem fog ez esetben egyedül állami, hanem a balkán-szövetségben erős és biztos támogatást fog nyerni- Óva intjük Ausztria és Magyarországot, hogy csak egy pillanatra is figyelmen kívül hagyja jogainkat- A hármas antant Szerbia mellett. Pétervár, nov. 9. (Saját tudósitónktól.) Az orosz kormány, amely nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy Szerbia adriai kikötőt kapjon, Angliával és Franciaországgal megegyezett abban, hogy Szerbia eme kívánságának megvalósítását nem szabad megakadályozni. Angol értesülés: London, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) A politikai érdeklődés homlokterében az osztrák és magyar, valamint szerb viszony kérdése áll. A Times jelentése szerint a hármas antant hatalmai ebben a kérdésben még nem foglaltak véglegesen állást. Ugyane lap párisi jelentése szerint odavaló diplomáciai körökben Ausztria és Magyarország viselkedését nem tartják engesztelhetetlennek s azt hiszik, hogy a monarkia mégis hozzá fog járulni ahhoz, hogy Szerbia valamelyik adriai tengeri kikötőt megkapja, talán Szan Giovanni di Mediát, de a várost montenegrói szuverenitás alá kell helyezni. A Daily Telegraph szerint nem annyira Ausztria és Magyarország, mint inkább Olaszország van az ellen, Zrong Szerbia az Adriai tengeren kikötőhöz jusson. Ausztria és Magyarország ebbe még beletörődnék, mert tudja, hogy Szerbia így is a monarkia érdekkörében maradna, de Olaszország semmi szín olajt sem akar beleegyezni abba, hogy az Adriai tengeren egy új hatalom jelenjen meg, különösen Ausztria és Magyarország érdekszférája alatt. San Giuliano olasz külügyminiszter éppen ezt az álláspontot hangoztatta nyomatékosan Berlinben. A valóságban tehát nem is annyira osztrák és magyarszerb, mint inkább olaszszerb bonyodalomról van szó. Franciaország közvetítése. Bulin, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) Diplomáciai körükből jelentik, hiogy Franciaország élénken óhajtja, hogy a szerb-osztrák és magyar viszály, tudás békésen intéződjék el. Franciaországi Bolgár nyilatkozat. Sztara-Zagora, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) Bobcsev képviselő, a kormánypártnak egyik vezére egy újságírónak ezt mondta: — Nagy győzelmeket arattunk. A háború katonailag be van fejezve és most az a kérdés támad, hogy mi történjék? Úgy tudom, hogy a szövetségesek megegyeztek a zsákmány fölosztásáról. Ebben az az alapelv vezeti őket, hogy a törököknek ki kell takarodniuk Európából. Nem bánjuk, ha Konstantinápolyt és Szalonikit szabad városokká változtatják át nemzetközi kormányzással, de minden egyéb a miénk, mert vérünkkel szereztük meg. Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy mi vagyunk a Balkán jövője és a macedóniai reformokat keresztül fogjuk vinni. Az új Bolgárország vasúti tervét már elkészítettük, a küszlendilz kumanovói vonalat legközelebb ki fogjuk építeni, de legelsősorban a Dunát az Égei-tengerrel összekötő vasutat akarjuk megvalósítani. Ebből Ausztria és Magyarország fogja a legnagyobb hasznot húzni. Mi bolgárok a legnagyobb szimpátiával viselkedünk Ausztria és Magyarország iránt, és ha ez a monarkia nem okoz nekünk nehézségeket, akkor mi tárt karokkal fogunk eléje járulni. Szögyény nagykövet véleménye. Berlin, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) A Tageblau jelentése szerint Szögyény-Marich László gróf osztrák és magyar nagykövet ma azt a reményét fejezte ki, hogy a balkáni bonyodalmat sikerülni fog újabb háború nélkül, békésen elintézni.