Budapesti Hírlap, 1912. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1912-11-09 / 265. szám
t volna Csataldzsa mögött is egy harmadik védővonalat fölállítani, mely Szent Stefánótól Csekmedsén át Kiatanéig vezetne. Konstantinápoly egész lakosságának a védőművek fölállításánál dolgoznia kellene és e műveket ágyukkal kell fölszerelni. Célszerű volna egy nemzeti védelmi hadtest szervezése. Azelőtt mindannyian kijelentették, hogy készek vérüket ontani. Miért sétálunk tehát Sztambul utcáin, anélkül, hogy valamit tennénk? Mindnyájunknak együtt kell küzdenünk! Mert ez valószínűen az utolsó háború, melyet Európában viselünk. Ibn Resid ismert arab főnök nyílt levelet intézett a nagyvezérhez, melyben kijelenti, hogy az arabok hajlandók Törökországnak 500.000 lovast rendelkezésére bocsátani. Konstantinápoly* nov. 8. A török lapok holnap a kormány által sugalmazott cikkeket fognak közzétenni, melyek felszólítják a lakosságot, hogy önkénteseket állítson és minden lehető módon résztvegyen a védelemben. A lakosság el van határozva a végső ellenállást kifejteni. Konstantinápoly, nov. 3. Majdnem az összes török lapok hazafias fölszólítást intéznek az összes ottománokhoz, hogy a főváros védelmében vegyenek részt. A Yéni Gazetta azon a helyen, ahol rendesen az előfizetési és hirdetési föltételeket szokta közölni, vastag betűvel ezt írja: A kalifátus ostroma! Az izlám világ veszedelemben forog! A szultán és az egész császári ház megesküdtek, hogy életüket föláldozzák! Európa szétszakíthat minden szerződést, de mi nem fogjuk becsmérelni sem a koránt, sem a török történelmet! A nagyvezér, a miniszterek, a hadsereg és a nemzet megesküdtek, hogy utolsó csepp vérükig küzdenek! A vezércikkben a lap fölszólítja az otto- Blánokat, hogy akadályozzák meg, hogy a bolgárok bevonuljanak Konstantinápolyba és a Hagia Szófiára ismét kitűzzék a keresztet. A lapok a nyugdíjas tiszteket felszólítják, hogy lépjenek aktív szolgálatba. A lapok szerint a török főhadiszállást ismét Csorlába helyezték át. Konstantinápoly, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Noradunghián külügyminiszter a nagykövetek tegnapi találkozóján kijelentette, hogy az államnak szüksége van a beviteli vámoknak tizenöt százalékra való fölemelésére. A miniszter kijelentette, hogy a mészárlástól való félelem alaptalan és sajnálja, hogy a nagyhatalmak a nagykövetek jelentése miatt hadihajókat küldtek Konstantinápoly elé. A miniszter közölte továbbá a haditanácsnak a háború folytatását illető elhatározását, aminek következtében a hatalmak közvetítése fölöslegessé vált. A nagykövetek ezután Pallavicini őrgrófnál találkoztak. Konstantinápoly, nov. 8. Számos muzulmán paraszt állandóan érkezik a bolgárok által megszállott vagy fenyegetett kerületekből. A sztambuli Szirkecsi-téren rengeteg számú kocsi áll podgyásszal és háztartási eszközökkel. A kocsik körül asszonyok, gyermekek és háziállatok tolonganak, együttesen a szívfacsaró nyomor képét nyújtva. A falusiak legnagyobb része Kisázsiába vonult. A dinasztia tagjainak esküje. Konstantinápoly, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Itteni lapok jelentik, hogy a nagy veszedelemre való tekintettel, amely a kalifátus középpontját fenyegeti, az ozmán dinasztia összes tagjai megesküdtek, hogy a kalifaság föntartásáért életüket föl fogják áldozni. A lapok azt írják, hogy Európa széttépheti a szerződéseket, de a Koránhoz nem nyúlhat. A szent háború. Konstantinápoly, nov. 8. A sejk-al-izlám felszólítja az ulemákat, hogy a hasereghez csatlakozzanak és proklamálják a szent háborút. Abdullah basa e mozdítása Konstantinápoly, nov. 8. Ilir szerint Abdullah basát, a keleti hadse■ égnek tegnap este ide érkezett parancsnokát, állásától föl fogják menteni. A török flotta. Konstantinápoly, nov. 8. 1A' Massudje páncéloshajó az Arany Szarvból kihajózott. Hírlik, hogy a török flotta a Márvány-tenger és a Fekete-tenger partja mentén fog állást foglalni, hogy a csataldzsai csatasor török csapatait támogassa. Bevonulnak-e a bolgárok Konstantinápolyba ? Bécs, nov. 2. (Félhivatalos.) A bolgár győzelmek következtében Törökország alig remélheti többé, hogy sikerülnie fog a bolgároknak Konstantinápolyba való bevonulását megakadályoznia. Arról ugyan ellentmondó hírek vannak forgalomban, várjon a bolgár vezető személyiségek valóban ambicionálják-e csapataiknak a török fővárosba való bevonulását, de mindenesetre számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy a bolgár hadsereg akarata lesz ezúttal is döntő. Ily körülmények között legföljebb a hatalmak közbelépése akadályozhatja meg, hogy a bolgárok ideiglenesen elfoglalják Konstantinápolyt és a Pol. Korr. londoni értesülése szerint ebben az irányban már fáradozás is történik. Bécs, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) A félhivatalos Pol. Korr.-nak táviratozzék Szófiából. Azzal a hírrel szemben, hogy bizonyos hatalmak diplomáciája arra törekszik, hogy Konstantinápolynak a bolgárok által való megszállását megakadályozza, itt rámutatnak a Bulgáriában uralkodó arra az igen erős áramlatra, mely a győzelmes hadseregnek a török fővárosba való bevonulását követeli. Nem fűzik ugyan hozzá azt a kívánságot, hogy ha a bolgárok a törökök utolsó ellenállását is megtörik (amire most már számítani lehet), Konstantinápoly tartósan bolgár uralom alá kerüljön, de azok után a rengeteg áldozatok után, melyeket a nép hozott, jogos kívánságnak tartják, hogy a bolgár haderőnek rendkívüli sikerét a Konstantinápolyba való bevonulással koronázzák meg s ez által a bolgárok hatszáz éves álma beteljesedjék. Az irányadó bolgár körök elhatározása még nem ismeretes, de a lakosság azt akarja, hogy Ferdinánd király és kormánya ne zárkózzék el népe és hadserege eme kívánsága elöl. Szerbek és görögök a bevonulásnál. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Hir szerint egy szerb, görög és montenegrói hadtest a bolgárokkal együtt be fog vonulni Konstantinápolyba. Bécs, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Jól értesült forrásból jelentik, hogy a xeroszi öbölben egy görög hadosztály partra szállott, amely a Csorlánál álló bolgár és szerb csapatokkal egyesülni fog, hogy a Konstantinápolyba való bevonulásnál a görög hadsereg is képviselve legyen. Angol intelem a bolgár királyhoz. eáris, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Anglia az itteni kormánynak és más kabineteknek tudomására hozta, hogy nem fogja ellenezni a Dardanellák megnyitását. Az angol kabinet figyelmeztette Ferdinánd királyt, hogy hallgasson a nagyhatalmak tanácsára és ne vonuljon be hadseregével Konstantinápolyba. A bolgár király személyesen hajlandó volna a legnagyobb mérséklést tanusítani és arról a dicsőségről lemondani, hogy az Ája Szófia kupolájára a keresztet kitűzze, de a szláv népeknek s különösen a bolgároknak mozgalma oly fokat ért el, hogy Ferdinánd király annak nem tudna ellentállni. A népe elkergetné, ha Konstantinápoly megszállásáról lemondana. Ami a Dardanellák megnyitását illeti, annál a körülménynél fogva, hogy a török állam teljesen letűnik a szemhatárról, Angliának semmi érdeke sincs abban, hogy a Dardanellák elzárásához ragaszkodjék. A szerbeknek Ausztriával és Magyarországgal szemben való viselkedését is elsősorban a szláv népeknek rendkívül izgatott kedve határozza meg. Egy kiváló államférfiú a helyzetről a következőket mondta: — Nagyon jól tudjuk, hogy Poincaré mindent megtesz, hogy bonyodalmaknak elejét vegye és hogy az illetékes tényezők a szerbeknél minden lehetőt megkísérelnek, hogy az ellentéteket áthidalják, de fáradozásuknak nem lehet eredménye a török hatalom leverése által öntudatra ébredt szerb népnél. Sem Poincaré, sem bármely más államférfiú nem volna képes harcolni az ellen a nemzeti mozgalom ellen, amely a balkáni szövetségeseket egymással öszszeköti. BUDAPESTI HÍRLAP (265. sz.) 1912. november 9. Drinápoly ostroma, Bukarest, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Drinápoly már a múlt kedden megadta magát a bolgároknak. Szófiában ezt a hírt egyelőre titkolják, nehogy a nagyhatalmak közbelépésüket siettessék. A török helyőrség már múlt hétfőn fölajánlotta a város átadását azzal a föltétellel, hogy a török hadsereg katonai tisztességgel szabadon kivonulhat a városból. A bolgárok ezt a föltételt visszautasították és folytatták a város bombázását, amire aztán a török helyőrség kedden minden föltétel nélkül kapitulált. Konstantinápoly, nov. 8. A drinápolyi vált e hónap 6-iki távirata a Drinápoly körüli harcok lefolyását a háború kezdete óta a következőképpen adja elő: Október 20-án és 23-án a drinápolyi helyőrség különítményei megtámadták a pozíciókat a Jusszuf—Tausan—Kurudzsu vonalon. A harc eredményes volt. Október 22-én az ellenség megtámadta a maraszi erődöket a drinápolyi erődtől északnyugatra. Az ottomán csapatok rendkívül vitéz ellenállása következtében a harc igen véres volt. Az ellenségek támadását visszavertük és erről az oldalról való közeledését lehetetlenné tettük. Október 29-én kirohanást tettünk, mely az ellenségnek nagy veszteséget okozott. A maraszi erődök körül ismét véres harc fejlődött ki. Az ellenséget 2—3 kilométernyire űztük vissza. Az ottomán csapatok által itt elért győzelem különös figyelmet érdemel, mert az ellenség éppen ezekre a pontokra nagy súlyt fektetett. November 5-én ismét nagy veszteséget okoztunk az ellenségnek. A szerbek. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) A hadügyminisztérium elrendelte az összes önkéntesek hazabocsátását. Az Okrida és Monasztir bevételéről szóló híreket nem erősítik meg. A katonai körök kijelentik, hogy e két város megszállása csak nagy küzdelmek árán lesz lehetséges. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Zsivkovics hadserege tüzérségével részt vett Gyakova bevételében s most a fehér Drin mentén Szkutari felé halad. Jankovics hadserege Dibra bevétele után a tengerpart felé fog indulni s meg fogja szállni Durazzót. Szerajevó, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Svácból jelentik: Tegnap egy szerb gyalogos csapat négy mozsárágyúval a boszniai határon lévő Pribojba bevonult. Minthogy a szerbek és a muzulmán lakosság között még Pripolje bevétele előtt megegyezés jött létre, hogy a muzulmánok a szerb csapatok ellen nem fognak harcolni, minden ellenállás nélkül vonultak be a városba. A szerbek innen a szandzsák másik határvárosa, Uvác ellen fognak indulni. Panasz egy osztrák és magyar konzul ellen. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) A szerb belügyminiszterhez panasz érkezett, hogy a prizreni osztrák és magyar konzul. Prohászka, aki cseh nemzetiségű ember, az arnólákkal tartott, és amidőn a szerb csapatok bevonultak a városba, állítólag rálőtta szerb katonákra. Lövése szerencsére senkit se talált