Budapesti Hírlap, 1912. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1912-11-09 / 265. szám

t volna Csataldzsa mögött is egy harmadik védő­vonalat fölállítani, mely Szent Stefánótól Csek­­medsén át Kiatanéig vezetne. Konstantinápoly egész lakosságának a védőművek fölállításánál dolgoznia kellene és e műveket ágyukkal kell fölszerelni. Célszerű volna egy nemzeti védelmi hadtest szervezése. Azelőtt mindannyian kijelen­tették, hogy készek vérüket ontani. Miért sétá­lunk tehát Sztambul utcáin, a­nélkül, hogy va­lamit tennénk? Mindnyájunknak együtt kell küzdenünk! Mert ez valószínűen az utolsó há­ború, melyet Európában viselünk. Ibn Resid is­mert arab főnök nyílt levelet intézett a nagyve­zérhez, melyben kijelenti, hogy az arabok haj­landók Törökországnak 500.000 lovast rendel­kezésére bocsátani. Konstantinápoly* nov. 8. A török lapok holnap a kormány által sugalmazott cikkeket fognak közzétenni, me­lyek felszólítják a lakosságot, hogy önkéntese­ket állítson és minden lehető módon résztve­­gyen a védelemben. A lakosság el van hatá­rozva a végső ellenállást kifejteni. Konstantinápoly, nov. 3. Majdnem az összes török lapok hazafias fölszólítást intéznek az összes ottománokhoz, hogy a főváros védelmében vegyenek részt. A Yéni Gazetta azon a helyen, a­hol rendesen az előfizetési és hirdetési föltételeket szokta kö­zölni, vastag betűvel ezt írja: A kalifátus ostroma! Az izlám világ vesze­delemben forog! A szultán és az egész császári ház megesküdtek, hogy életüket föláldozzák! Európa szétszakíthat minden szerződést, de mi nem fogjuk becsmérelni sem a koránt, sem a török történelmet! A nagyvezér, a mi­niszterek, a hadsereg és a nemzet megesküd­tek, hogy utolsó csepp vérükig küzdenek! A vezércikkben a lap fölszólítja az otto- Bl­ánokat, hogy akadályozzák meg, hogy a bol­gárok bevonuljanak Konstantinápolyba és a Hagia Szófiára ismét kitűzzék a keresztet. A la­pok a nyugdíjas tiszteket felszólítják, hogy lép­jenek aktív szolgálatba. A lapok szerint a török főhadiszállást ismét Csorlába helyezték át. Konstantinápoly, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Noradunghián kül­ügyminiszter a nagykövetek tegnapi találkozó­ján kijelentette, hogy az államnak szüksége van a beviteli vámoknak tizenöt százalékra való föl­emelésére. A miniszter kijelentette, hogy a mé­szárlástól való félelem alaptalan és sajnálja, hogy a nagyhatalmak a nagykövetek jelentése miatt hadihajókat küldtek Konstantinápoly elé. A miniszter közölte továbbá a haditanácsnak a háború folytatását illető elhatározását, a­minek következtében a hatalmak közvetítése fölösle­gessé vált. A nagykövetek ezután Pallavicini őr­grófnál találkoztak. Konstantinápoly, nov. 8. Számos muzulmán paraszt állandóan ér­kezik a bolgárok által megszállott vagy fenye­getett kerületekből. A sztambuli Szirkecsi-téren rengeteg számú kocsi áll podgyásszal és ház­tartási eszközökkel. A kocsik körül asszonyok, gyermekek és háziállatok tolonganak, együtte­sen a szívfacsaró nyomor képét nyújtva. A fa­lusiak legnagyobb része Kisázsiába vonult. A dinasztia tagjainak esküje. Konstantinápoly, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Itteni lapok jelentik, hogy a nagy veszedelemre való tekintettel, a­mely a kalifátus középpontját fenyegeti, az ozmán dinasztia összes tagjai megesküdtek, hogy a kali­­faság föntartásáért életüket föl fogják áldozni. A lapok azt írják, hogy Európa széttépheti a szer­ződéseket, de a Koránhoz nem nyúlhat. A szent háború. Konstantinápoly, nov. 8. A sejk-al-izlám felszólítja az ulemákat, hogy a hasereghez csatlakozzanak és prokla­­málják a szent háborút. Abdullah basa e mozdítása Konstantinápoly, nov. 8. Ilir szerint Abdullah basát, a keleti hadse­­■ égnek tegnap este ide érkezett parancsnokát, állásától föl fogják menteni. A török flotta. Konstantinápoly, nov. 8. 1A' Massudje páncélos­hajó az Arany Szarv­ból kihajózott. Hírlik, hogy a török flotta a Márvány-tenger és a Fekete-tenger partja men­tén fog állást foglalni, hogy a csataldzsai csata­sor török csapatait támogassa. Bevonulnak-e a bolgárok Konstanti­­nápolyba ? Bécs, nov. 2. (Félhivatalos.) A bolgár győzelmek kö­vetkeztében Törökország alig remélheti többé, hogy sikerülnie fog a bolgároknak Konstanti­nápolyba való bevonulását megakadályoznia. Arról ugyan ellentmondó hírek vannak forga­lomban, várjon a bolgár vezető személyiségek valóban ambicionálják-e csapataiknak a török fővárosba való bevonulását, de mindenesetre számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy a bol­gár hadsereg akarata lesz ezúttal is döntő. Ily körülmények között legföljebb a hatalmak köz­belépése akadályozhatja meg, hogy a bolgárok ideiglenesen elfoglalják Konstantinápolyt és a Pol. Korr. londoni értesülése szerint ebben az irányban már fáradozás is történik. Bécs, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) A félhivatalos Pol. Korr.-nak táviratozzék Szófiából. Azzal a hír­rel szemben, hogy bizonyos hatalmak diplomá­ciája arra törekszik, hogy Konstantinápolynak a bolgárok által való megszállását megakadá­lyozza, itt rámutatnak a Bulgáriában uralkodó arra az igen erős áramlatra, mely a győzelmes hadseregnek a török fővárosba való bevonulását követeli. Nem fűzik ugyan hozzá azt a kívánsá­got, hogy ha a bolgárok a törökök utolsó ellen­állását is megtörik (a­mire most már számítani lehet), Konstantinápoly tartósan bolgár uralom alá kerüljön, de azok után a rengeteg áldoza­tok után, melyeket a nép hozott, jogos kívánság­nak tartják, hogy a bolgár haderőnek rendkívüli sikerét a Konstantinápolyba való bevonulással koronázzák meg s ez által a bolgárok hatszáz éves álma beteljesedjék. Az irányadó bolgár körök el­határozása még nem ismeretes, de a lakosság azt akarja, hogy Ferdinánd király és kormánya ne zárkózzék el népe és hadserege eme kíván­sága elöl. Szerbek és görögök a bevonulásnál. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Hir szerint egy szerb, görög és montenegrói hadtest a bolgárok­kal együtt be fog vonulni Konstantinápolyba. Bécs, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Jól értesült forrás­ból jelentik, hogy a xeroszi öbölben egy görög hadosztály partra szállott, a­mely a Csorlánál álló bolgár és szerb csapatokkal egyesülni fog, hogy a Konstantinápolyba való bevonulásnál a görög hadsereg is képviselve legyen. Angol intelem a bolgár királyhoz.­ ­eáris, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Anglia az itteni kor­mánynak és más kabineteknek tudomására hozta, hogy nem fogja ellenezni a Dardanellák megnyitását. Az angol kabinet figyelmeztette Ferdinánd királyt, hogy hallgasson a nagyha­talmak tanácsára és ne vonuljon be hadseregé­vel Konstantinápolyba. A bolgár király szemé­lyesen hajlandó volna a legnagyobb mérséklést tanusítani és arról a dicsőségről lemondani, hogy az Ája Szófia kupolájára a keresztet ki­tűzze, de a szláv népeknek s különösen a bol­gároknak mozgalma oly fokat ért el, hogy Fer­dinánd király annak nem tudna ellentállni. A népe elkergetné, ha Konstantinápoly megszállá­sáról lemondana. A­mi a Dardanellák megnyi­tását illeti, annál a körülménynél fogva, hogy a török állam teljesen letűnik a szemhatárról, Angliának semmi érdeke sincs abban, hogy a Dardanellák elzárásához ragaszkodjék. A szer­beknek Ausztriával és Magyarországgal szem­ben való viselkedését is elsősorban a szláv né­peknek rendkívül izgatott kedve határozza meg. Egy kiváló államférfiú a helyzetről a követke­zőket mondta: — Nagyon jól tudjuk, hogy Poincaré mindent megtesz, hogy bonyodalmaknak elejét vegye és hogy az illetékes tényezők a szerbek­nél minden lehetőt megkísérelnek, hogy az el­lentéteket áthidalják, de fáradozásuknak nem lehet eredménye a török hatalom leverése által öntudatra ébredt szerb népnél. Sem Poincaré, sem bármely más államférfiú nem volna képes harcolni az ellen a nemzeti mozgalom ellen, a­mely a balkáni szövetségeseket egymással ösz­­szeköti. BUDAPESTI HÍRLAP (265. sz.) 1912. november 9. Drinápoly ostroma, Bukarest, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Drinápoly már a múlt kedden megadta magát a bolgároknak. Szófiában ezt a hírt egyelőre titkolják, nehogy a nagyhatalmak közbelépésüket siettessék. A török helyőrség már múlt hétfőn fölajánlotta a város átadását azzal a föltétellel, hogy a török hadsereg katonai tisztességgel szabadon kivo­nulhat a városból. A bolgárok ezt a föltételt visszautasították és folytatták a város bombá­zását, a­mire aztán a török helyőrség kedden minden föltétel nélkül kapitulált. Konstantinápoly, nov. 8. A drinápolyi vált e hónap 6-iki távirata a Drinápoly körüli harcok lefolyását a háború kezdete óta a következőképpen adja elő: Október 20-án és 23-án a drinápolyi hely­őrség különítményei megtámadták a pozíciókat a Jusszuf—Tausan—Kurudzsu vonalon. A harc eredményes volt. Október 22-én az ellenség megtámadta a maraszi erődöket a drinápolyi erődtől északnyugatra. Az ottomán csapatok rendkívül vitéz ellenállása következtében a harc igen véres volt. Az ellenségek támadását vissza­vertük és erről az oldalról való közeledését le­hetetlenné tettük. Október 29-én kirohanást tettünk, mely az ellenségnek nagy veszteséget okozott. A ma­raszi erődök körül ismét véres harc fejlődött ki. Az ellenséget 2—3 kilométernyire űztük vissza. Az ottomán csapatok által itt elért győzelem különös figyelmet érdemel, mert az ellenség ép­pen ezekre a pontokra nagy súlyt fektetett. November 5-én ismét nagy veszteséget okoztunk az ellenségnek. A szerbek. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) A hadügyminiszté­rium elrendelte az összes önkéntesek hazabo­csátását. Az Okrida és Monasztir bevételéről szóló híreket nem erősítik meg. A katonai kö­rök kijelentik, hogy e két város megszállása csak nagy küzdelmek árán lesz lehetséges. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Zsivkovics hadse­rege tüzérségével részt vett Gyakova bevételé­ben s most a fehér Drin mentén Szkutari felé halad. Jankovics hadserege Dibra bevétele után a tengerpart felé fog indulni s meg fogja szállni Durazzót. Szerajevó, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) Svácból jelentik: Tegnap egy szerb gyalogos csapat négy mozsár­­ágyúval a boszniai határon lévő Pribojba bevo­nult. Minthogy a szerbek és a muzulmán lakos­ság között még Pripolje bevétele előtt megegye­zés jött létre, hogy a muzulmánok a szerb csapa­tok ellen nem fognak harcolni, minden ellenállás nélkül vonultak be a városba. A szerbek innen a szandzsák másik határvárosa, Uvác ellen fognak indulni. Panasz egy osztrák és magyar konzul ellen. Belgrád, nov. 8. (Saját tudósítónktól.) A szerb belügyminiszter­hez panasz érkezett, hogy a prizreni osztrák és ma­gyar konzul. Prohászka, a­ki cseh nemzetiségű em­ber, az arnólákkal tartott, és a­midőn a szerb csa­patok bevonultak a városba, állítólag rálőtt­­a szerb katonákra. Lövése szerencsére senkit se talált

Next