Budapesti Hírlap, 1913. január (33. évfolyam, 1-27. szám)
1913-01-31 / 27. szám
Belgrád, jan. 30. Tegnap Pasicn miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt, amelyben tanácskoztak azokról az intézkedésekről, amelyeket a szövetséges államoknak a londoni béketárgyalás megszakítása alkalmából tenniük kell. Belgrád, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A szerb körök he lyeslik a balkáni szövetségeseknek azt az elhatározását, hogy a további tárgyalást megszakították. A háború kérdésének bizonytalansága oly súllyal nehezedik az egész népszerre, hogy a hetek óta tartó elviselhetetlen állapotnál sokkal jobban szeretné a háborút folytatását, de általános az a remény, hogy sikerülni fog a fegyveres döntést a legrövidebb idő alatt elérni. Azt senkisem hiszi, hogy a nagyhatalmak a legutolsó pillanatban meg tudnák akadályozni a háborúnak újból való kitörését. Zürich, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A szerb kormány a svájci Vörös Kereszt-egyesülettől táviratban több tapasztalt orvost és betegápolónőt kért. A nagyhatalmak. Berlini vélemény. Berlin, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) Az itteni politikai körök a béketárgyalás megszakításában a háború folytatását látják, de azért még mindig lehetségesnek tartják a tárgyalás folytatását és kompromisszum létrejövetelét. A nagyhatalmak most az utolsó órában azon fáradoznak, hogy az ellenfelek közt egyezséget hozzanak létre, amire azonban alig van remény, mert a drinápolyi kérdés megoldása még mindig lehetetlennek látszik. Az oroszok. Pétervár, jan. 30. (Saját tudósítónkról.) Witte grófnál tegnap ebéd volt, amelyen Kokovcev, az orosz külügyi hivatalnak több tagja és két diplomata vett részt. Kokovcev azt a szilárd reményét fejezte ki, hogy az európai békét senki sem fogja megzavarni. Ugyanily értelemben nyilatkozott Kokovcev a bankok delegátusainak is, akik a helyzetről fölvilágosítást kértek tőle. Konstantinápoly, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) Mahmud Sejket nagyvezér ma délután meglátogatta Giers orosz nagykövetet és fél óra hosszáig tanácskozott vele. A komité-lapok alaptalannak, mondják az oroszok fenyegetéséről szóló hírt, amelyet szerintük Kramil basa terjeszt. Pétervár, jan. 30. A tőzsdei szaklap beszélgetést közöl egy jól értesült orosz diplomatával, aki azt mondja, hogy Oroszország egyetért Szkutarinak és Janincinak a jövendő autonóm Albániába való bekebelezésével. E városoknak esetleges meghódítása ezen aligha fog változtatni. Az orosz diplomácia fő feladatai a szlávok érdekeinek össze,egyeztetése a nagyhatalmakéval, európai bonyodalmak kikerülése és az esetleg újból kitörő balkáni háborút lokalizálása. A nagyköveti reunió, London, jan. 30. Mint a Reuter-ügynökség értesül, a tegnapi értekezleten a nagykövetek kizárólag a jövendő albán állam határainak kérdésével és a béketárgyalás megszakítása folytán előállott helyzettel foglalkoztak. A Balkán-szövetségesek javára történő területátengedésből származó pénzügyi és gazdasági megállapodások tárgyalását a hétfőn tartandó legközelebbi értekezletre halasztották. Német vélemény, Köln, jan. 30. A Kölnische Zeitung jelenti Berlinből. A béketárgyalás megszakítása egyelőre taktikai demonstráció jelentőségével bír. A szövetségesek képviselői abban a meggyőződésben voltak, hogy a tárgyalás megszakítása a nagyhatalmakat arra fogja indítani, hogy újabb nyomást gyakoroljanak Konstantinápolyra. Kiszivárgott hírek szerint a nagyhatalmak nem hajlandók Konstantinápolyban újabb lépéseket tenni. Megvárják a porta válaszát a kollektív jegyzékre. A jelek arra vallanak, hogy ez a válasz annyiban előzékeny lesz, hogy új alap lesz konstruálható a nagyhatalmak és a porta között való további tárgyalásra. 1913. január 31. BUDAPESTI HÍRLAP (27. sz.) Sajnálatos, hogy a balkáni államok nem tanúsítanak ugyanolyan türelmet, mint a hatalmak. A háború megújítását még mindig elkerülhetőnek lehet tartani, ha a porta válaszjegyzéke a hatalmaknak valóban elegendő alapot fog nyújtani a közvetítő intervencióra. Harc Szkutari körül. Cetinje, jan. 30. .(Saját tudósítónktól.) A törökök tegnap gyalogsággal és tüzérséggel megtámadták a montenegrói hadállásokat, hogy a tegnapelőttelvesztett pozíciójukat visszaszerezzék. A montenegróiak a törököket öt órai harc után visszaverték. A montenegróiak vesztesége két halott és nyolc sebesült. A szövetségesek egymás közt. Szaloniki, jan. 30. : (Saját tudósítónktól.) Nagy feltűnést kellenek azok a differenciák, amelyek szerbek és bolgárok között Monasztir, Okrida és Periepe birtoka miatt ׳’támadtak. Hír szerint a görögök a szerbek követelését támogatják, mely Romániának háború esetére a Szilisztria-Ba־ esik határt garantálja. Ez az adalék, mint a Pet. Kptr. illetékes helyen értesül, teljesen koholt. Ilyen szerződés sohasem létezett. A német kormányt leszavazták. ׳. , Berlin, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A birodalmi gyűlés ma 213 szóval 97 ellen elfogadta a lengyelek bizalmatlansági indítványát és e feltűnő jelenséggel megkezdődött a döntő küzdelem a centrumpárt és Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár között. Szokatlanul telt ház előtt történt a szavazás, melynek ideje alatt a Szövetségi tanácsi helyek üresek maradtak. Mindössze 53 képviselő hiányzott. Ha valamennyien jelen lettek volna, a kormány kisebbségét még szembeötlőbbé tették volna, mert a többségi pártok majdnem teljes számmal megjelentek. A mai ellenzéki többséghez tartoztak természetesen az elzásziak és a velsek. A szabadelvűeken kívül még néhány más képviselő is tar־ tózkodott a szavazástól, köztük Pozadovszki gróf, a porosz állami minisztériumnak volt államtitkárja és alelnöke, aki ezzel nyíltan megvallotta, hogy a kisajátító politikát veszedelmesnek tartja. A helyzet komolyságát beszédesen jellemzi, hogy a, Germania, a német katolikusok lapja a kancellár lemondását követeli Ugyancsak ma történt, hogy a parlament pénzügyi bizottságában a centrum és a szocialisták leszavazták a tervezett petróleum-monopóliumot. A kancellár nem fog ugyan a mai szavazás miatt lemondani, de a kormányzására sötét árnyékként nehezedik egy nagy probléma, az tudniillik, mi fog történni a védőerő szaporítását célzó új követelésekkel, ha a centrum ellenzéken marad? Hiszen tudvalevő, hogy a centrum a szocialistákkal együtt a kormány minden javaslatát megbuktathatja. Nagy kérdés, vajjon a parlament feloszlatásával megtörhetnék-e a mai fekete-vörös többséget. Mindenesetre a kancellár további politikai pályafutása e probléma sírkeres megoldásától függ. A mai belső politikai helyzet fölöttébb zavart és bizonytalan. A birodalmi gyűlés ülése. Berlin, Jan. 30. A birodalmi gyűlés mai ülésének elején megtartották a szavazást a lengyelek ama javaslatáról, mely kimondani kívánja, hogy a lengyel földbirtoknak a telepítési bizottság céljaira való kisajátítása, illetve az erre vonatkozó törvénynek a birodalmi kancellár által való végrehajtása nem felel meg a birodalmi gyűlés akaratának. Névszerinti szavazással az indítványt 213 szavazattal 97 ellen (43 képviselő tartózkodott a szavaazástól) elfogadták.A szavazás eredményét a centrum és a lengyelek élénk tetszéssel fogadják. Következik a hasbehozatal megkönnyítésére vonatkozó és vámkönnyítéseket tartalmazó törvényjavaslat második olvasása. A bizottság javasolja a törvényjavaslat változatlan elfogadását, ezzel szemben a szociáldemokraták és a szabadelvűek többrendbeli módosítást ajánlanak. Ezenfelül a szociáldemokraták a takarmányvám megszüntetésére terjesztenek elő rezoluciót. A szociáldemokrata javaslatok között van az is, amely mindennemű friss és fagyasztott hús behozatalát kívánja. Ez utóbbi javaslatról holnap fognak szavazni. Simon (szociáldemokrata) a többi közt ezt mondta: A bizottságban megkíséreltük, hogy módosító indítványainkkal valami tartalmat öntsünk a javaslatba. Kísérleteink meghiúsultak a többség aggodalma miatt, hogy továbbmenő intézkedések a mezőgazdaság vesztét okoznák. Igaz, hogy a drágaság nemzetközi, de sehol az árak nem olyan nagyok, mint minálunk. Ez vámtörvényeink folyománya. Herold (centrumpark): Elvileg ragaszkodunk gazdasági rendszerünkhöz. Nem akarunk változtatást a vámrendszeren a kereskedelmi szerződések tartama alatt és megújítás után általában ragasz ר kodni fogunk ugyanazokhoz az elvekhez. Ez azon׳ban nem gátol minket abban, hogy megakadályoz׳ suk a szőnyegen levő javaslatot. Berger (nemzeti liberális) kijelenti, hogy az előterjesztett módosító javaslatok a német állattenyésztést nagyon károsítanák. Gondoskodni kell arról. 4A4 1 A román-bolgár konfliktus. Bulgária válasza: Bukarest! jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A bolgár kormány még nem juttatta el a román kormányhoz jegyzékét, amelyet a mai napra vártak. Bukarestben mindazáltal tudják, hogy Bulgária csak a Szilisztria körüli erődöket, továbbá az ezektől a Fekete-tengerig egyenes vonalban fekvő részt hajlandó Romániánakátengedni. Ez az ajánlat azonban nem fogja kielégíteni Romániát, és ezért egy másik jegyzékben, amelyet Bulgáriához intéz, meg fogja szabni feltételeit, amelyek kívánságának teljesítésére vonatkoznak. A londoni tárgyalás. Bukarest, jan. 30. A jegyzőkönyvet, melyetVisu követ és Danev dr. Románia követelései és Bulgária koncessziói dolgában megszerkesztettek, mind a két delegátus aláirta és Bukarestbe küldte. A szilisztriai bolgárok memoranduma. Szófia, jan. 30. (Saját tudósítónktól) Szisztriában, valamint azokban a községekben, amelyeknek a román követelések értelmében Románia birtokába kellene átenniök, a lakosság nagy tiltakozó-gyűléseket tartott és memorandumot küldött 3 kormánynak, amelyben kijelenti, hogy szíve minden érzésével tiltakozik az ellen, hogy román uralom alá kerüljön. Elmondják a bolgárok a memorandumban, hogy a háború során ők is bátran küzdöttek többi honfitársukkal f hazajuk érdekéért és becsületéért ,és gonosztett volna, ha a kormány őket most más államnak adná el. Ennek annál kevésbbé szabad megtörténnie, — fejti ki tovább a memorandum, —־ mert a területátengedés következtében nagyszámú bolgár állampolgár hasonlíthatatlanul rosszabb sorba jutna, mint amilyenben most a bolgár királyságban van. Bulgáriában teljes szabadsága van minden polgárnak és parasztnak, míg Romániában az ottani törvény értelmében csak idegenek volnának. Romániában éppen úgy üldöznék őket és éppen olyan igazságtalanul bánnának velük, mint eddig a dobrudsai bolgárokkal, akiknek minden téren érezniük kell a közigazgatási és iskolai hatóságok visszaélését és erőszakosságát. Míg ma Bulgáriában a választójog értelmében mindennküknek megvan a közvetetten szavazójoga, Romániában az elavult banális rendszerű választójog miatt nem lesz beleszólásuk sorsuk intézésébe. A Romániához való csatolásuk tehát a legsúlyosabb csapást jelentené számukra, amely jobban sújtaná őket, mint a legvéresebb háború s ezért már most minden erejükkel tiltakoznak az ellen, hogy a kormány Románia követelésének bármilyen csekély mértékben is engedjen. Cáfolat a titkos osztrák-magyar-román szerződésről. Bécs, jan. 30. A Pol. Kor. jelenti. Egy bécsi lap tegnap beszélgetést közölt Miljukovval, az orosz duma tagjával. Miljukov állítólag kijelentette, hogy 1000 évről román-osztrák-magyar titkos szerződés állana fönn.