Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-02 / 29. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP (29.*) 1913. február 2. nézve a mai londoni nagykövetségi reunió fog határozatot hozni. Különböző híresztelésekkel szemben nem kell attól tartani, mintha a nagykövetségi reunió mostanában önként magát kikapcsolná vagy kikapcsoltatni engedné az események folyamából. A hatalmak az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy a háború újból való kitörésének elejét vegyék. Németország a balkáni államokhoz intézett tanácsadások tekintetében már jó példával elől is járt. Berlin, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A szófiai német ügyvivő lépéseket tett, hogy Bulgáriát engedékenységre bírja és rávegye, hogy a békét a Törökország által ajánlott alapon megkösse. A berlini diplomatakörök felfogása. Berlin, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) Az itteni diplomáciai körök véleménye szerint semmi kilátás sincs arra, hogy a nagyhatalmak kollektív lépést tennének az újabb háború megakadályozása végett. Itt biztosan várják a háborúnak újból való kitörését. Bécsi vélemény. Bécs, febr. 1. (Alkalmi tudósítónktól.) Az új háború kitörése elkerülhetetlennek látszik. A londoni nagyköveti értekezlet, bár megfeszített erővel és a legtisztább békés intencióval dolgozik, aligha talál új módozatot, amellyel a háború folytatását megakadályozhatná, vagy akár csak elhalaszthatná. Csekély reményt nyújt még az a lehetőség, hogy Drinápoly talán még ellen fog tudni állani és le fogja tudni kötni a szövetségesek seregét addig, amíg a hatalmak vagy még inkább a törökök módot találnak a béketárgyalás folytatására. Ez esetben Csataldzsánál nem is kerülne összeütközésre a sor, mert valószínű, hogy a bolgárok csak Drinápoly eleste után akarnak döntő csatát mérni a török hadseregre. Bécs, febr. 1. (Alkalmi tudósítónktól.) A balkán forrásokból ideérkezett jelentések szerint a szövetséges kormányok határozottan számolnak azzal, hogy az új háború kedden kitör. Konstantinápolyban viszont ma is optimisztikusak és még mindig remélik, hogy keddig közbejön valami, ami a háborúskodás folytatást megakadályozza, vagy legalább is kitolja. Az új török kormányról most már köztudomású, hogy nem akar háborút. Ausztria és Magyarország semlegességi nyilatkozata. Bécs, febr. 1. (Alkalmi tudósítónktól.) Arra a belgrádi hírre, hogy Ausztria és Magyarország legközelebb ünnepi és semlegességi nyilatkozatot fog tenni, a következő illetékes véleményt közölhetem: — A nemzetközi jog szerint a semlegességi nyilatkozat egy államra sem kötelező. A monarkia például az utóbbi háborúk alatt egyszer sem tett ilyen nyilatkozatot. Ha valamelyik állam mégis kijelenti, hogy semleges marad, ez nem a hadviselő feleknek szól, hanem csupán saját lakosságának megnyugtatására szolgál. Minden állam addig semleges, amíg az éppen folyó háborúban részt nem vesz. Az oroszok. Pétervár, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A porta válaszjegyzékét az itteni diplomáciai körök úgy magyarázzák, hogy Törökország még Drinápolyt illetőleg is hajlandó volna további engedményeket tenni. Újabb lépés a háború után. Konstantinápoly, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) Az egyik antánthatalomnak diplomatája kijelentette, hogy teljesen lehetetlen, hogy a nagyhatalmak egy hónap lefolyása előtt újabb lépést tegyenek. A nagyhatalmak nem fogják megakadályozni a háborúnak újra való megkezdését'és, esetleges ’ ' ' ttvivői , további intézkedéseiket csak a háború újabb kitörése után fogják megtenni. A konstantinápolyi nagykövetek, Konstantinápoly, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) Pallavicini őrgróf ma délután két óra hosszáig tanácskozott Wangcheim báró német nagykövettel. Azt hiszik, hogy a hatalmak újabb lépést terveznek, amelyről azonban még nem tudtak megegyezni. Konstantinápoly, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) Szaid Halil herceg külügyminiszter félóra hosszáig tanácskozott Pallavicini őrgróffal, akinek azt mondta, hogy a helyzet változatlan, és hogy Törökország el van készülve az új háború kitörésére. Konstantinápoly, febr. 1. Diplomáciai körökben most kijelentik, hogy a hatalmaknak az ellenségeskedések megakadályozását célzó lépését immár nem tartják valószínűnek. A balkáni delegátusok. London, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A balkáni delegátusok mind azt mondják, hogy a fegyverszünet fölmondása semmiképpen sem függ össze a porta válaszával. Az a körülmény, hogy a nagyköveti reuniót csak hétfőre, tehát a fegyverszünet lejáratának napjára hívták össze, arra enged következtetni, hogy a nagyhatalmak minden további közvetítő kísérletet hasztalan fáradságnak tekintenek. London, febr. 1-A szerb misszió tagjai Vesznics kivételével ma reggel közvetetlenül Belgrádba utaztak. A pályaudvaron a szerb követség személyzete és Norman külügyminisztériumi tisztviselő jelent meg, aki a békekonferencián mint angol titkár szerepelt. London, febr. 1. Venizelosz miniszterelnök Streit dr. görög delegátus kíséretében elutazott. London, febr. 1. Venizelosz miniszterelnök elutazása előtt a Reutter-ügynökség tudósítójának a következőket jelentette ki: — Nem veszek véglegesen búcsút, hanem azt mondom: Viszontlátásra. Meg vagyok győződve, hogy néhány hét múlva ismét Londonban leszünk együtt a béke megkötése végett. Előbb azonban a törököknek félreérthetetlenül el kell majd ismerniük vereségüket és a csatatéren kell aláírniuk a békepreliminárékat. A török delegátusok, Konstantinápoly, febr. T. Ilre jár, hogy a porta utasította megbízottait, hogy utazzanak el Londonból, amenynyiben a szövetséges Balkán-államok megbízottai is elutaznak onnan. Hakki basa küldetése. Konstantinápoly, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A kormány Hakki basa volt nagyvezért speciális misszióban a nagyhatalmak fővárosaiba fogja küldeni. bukaresti piacon, amely súlyosan sínyli a Bulgáriával való viszony bizonytalanságát. Bukarest, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A király elnöklésével tartott koronatanácsnak egyik érdekes epizódja került ma nyilvánosságra. A koronatanácson megjelent minisztereknek a fölött kellett szavazniuk, várjon Románia azonnal fegyveres akciót kezdjen-e Bulgária ellen, vagy pedig diplomáciai uton igyekezzék az ellentéteket elsimítani. A miniszterek közül öten a háború deklarálása mellett, öten pedig a diplomáciai akció érdekében szavaztak. A király döntötte el a kérdés sorsát, amennyiben a diplomáciai formák mellé állott szavazatával. Bécs, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A hadügyminiszter fölszólította az újságszerkesztőket, hogy ezentúl semmit sem közöljenek a román katonai mozdulatokról. A román-bolgár konfliktus. Bécs, febr. 1. (Alkalmi tudósítónktól.) A párisi Temps pesszimisztikusan ír a román-bolgár kérdésről. Itteni beavatott helyen erre megjegyzik, hogy igazán temperamentum dolga, ki hogyan ítéli meg, és hogy látja a helyzetet. A bolgár-román konfliktus az utóbbi napokban nem élesedett jobban ki, sőt talán inkább enyhült is, amenynyiben a román kormány Bulgária írásba foglalt ajánlatát, ha nem is kielégítőnek, de arra mégis jónak tartja, hogy a további tárgyalás alapjául szolgáljon. Bukarest, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) Holnap, vasárnap érkezik meg Bukarestbe az a jegyzék, amely a határkiigazítás kérdésében Bulgária legnagyobb engedményeit tartalmazza. Politikai körökben hire jár, hogy a végleges megoldás újból néhány napi késést szenved, mert a jegyzék nem lesz alkalmas arra, hogy a bolgárok által fölajánlott tárgyalás alapján a kérdés befejezését siettesse. Ez a hír meglehetős nyugtalanságot keltett a Az idegenforgalom. Irta Yolland Artur dr. Budapest, febr. 1. A modern világ utazója ( mondjuk, a globe-trotter) újat kíván — az élvezeteknek valami kiaknázatlan bányáját. A nagyvárosok közismert képtárait, a svájci vidékek szalonképes szépségeit, a fjordoknak minden kényelemmel ellensúlyozott veszedelmeit, az éjféli nap idejét múlt csodáját, a tiroli glecserekkel egybekötött mindennapi kötélkalandokat, a múzeumok özönvíz előtti szörnyetegeit már unja. Olyasmit kíván, amit Baedeker még sem pótolhat. Olyasmit, amit éppen Magyarországon találhat, a romantikát. A Hortobágyon, a Tátra vadregényes hegységeiben, az al-Duna festői szakadékaiban még találhatunk romantikát. A délibáb máshol csak az útmutató könyvekben van meg; a csikós idillikus élete olyan maradvány, amely másutt csakis a hozzáférhetetlen pusztaságokban található, — vagy a mozgókép-színházban. Máshol, ahol a természeti szépségeknek csak a legcsekélyebb nyoma is észlelhető, bevonul a modern kényelem és — elrontja. Magyarországon — hála Istennek! — vannak még vidékek, ahol a természet csodái még nem kerültek üvegházi védelem alá, ahová az úgynevezett civilizáció még nem tört be. A fenséges levegő gyógyító, idegerősítő hatása mellett a globe-trotter itt még valódi élvezetet, igazi kalandokat is találhat. Magyarországnak rengeteg műkincse is van, amelyeknek történelmi és művészeti értéke rendkívül nagy: a parasztművészet olyan magas színvonalon álló különlegesség, amely körül valóságos kultusz fejlődhetnék ki az idegenek között, ha jobban ismernék. Azután a vadászatról se feledkezzünk meg! Az államnak nagy vadászterületei vannak, nagy vad pedig ma már hol található Európában? Hány ezer angol meg amerikai szívesebben vállalkoznék egy olyan kirándulásra, amelyet medvevadászattal köthetne össze, mint arra, hogy egy svájci fürdőhelyen szobája ablakán át, vagy akár nyitott erkélyéről is, gyönyörködjék a természet parancsszera megjelenő csodáin. Előbb azonban azt a kínai falat, amelyet Bécsben emeltek, le kell rombolni. El kell oszlatni azt a téves hitet, hogy a művelődés Bécsnél végződik és ms csak Orsovánál kezdődik újra. Erre kitűnő alkalmat nyújt az 1914-ben Londonban rendezendő idegenforgalmi (Travel and Sport) kiállítás, amelynek előkészítő bizottsága az Idegenforgalmi Vállalatot bízta meg a magyar kiállítás rendezésével. Ezt az alkalmat minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy Magyarország oly impozáns módon mutatkozzék be a többi nagy ország sorában, hogy végre az egész külföld (amely föltétlenül ott lesz) tisztán lássa, hogy Magyarország teljesen modern — és teljesen szuverén — állam! Ausztria mellett mint minden tekintetben egyenlő versenytársnak kell megjelennie (és, hogy minél szembetűnőbb legyen országunk szuverenitása, térben lehetőleg távol tőle!). Be kell bizonyítanunk, hogy a magyar kultúra nem exotikum, hanem annyira teljesen modern, hogy bárhol, bármilyen környezetben kiállja a versenyt. Elsősorban az államvasutak feladata, hogy képekben a természeti szépségeket, ere-