Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-22 / 46. szám

18 BUDAPESTI HÍRLAP (46. sz.) 1913. február 22. schaft-nál a részvénytulajdonosok rendelkezésére állanak. — Bankok kimutatása. Az angol bank ál­lása a következő volt február 20-án: összes tarta­lék 28,373.000 (4­ 613.000). bankjegyforgalom 27,788.000 (4 107.000). bankkészlet 37,712.000 (4 721.000), váltótárca 37,957.000 (4 62.000), magá­nosok követelése 36,676.000 (4 3,006.000), kincs­tár követelése 23,640.000 (4 2,637.000), bankjegy­­tartalék 27,313.000 (4 550.000). A francia bank kimutatása február 20-án a következő volt: Készpénzkészlet (arany) 3226.108.000 (— 1.069.000), készpénzkészlet (ezüst) 628.694.000 144.000), váltótárca 1710.992.000 (—70.800.000), bankjegyforgalom 5677.293.000 (4 77.518.000), ma­gánszámlák 677.195.000 ( — 35.829.000), kincstár követelése 189.961.000 (— 3.428.000), összes előle­gek 715.938.000 (— 2.626.000), kamat és leszámí­tolási jövedelem 15,209.000 (4 865.000). A bank­jegyforgalom aránya a készpénzkészlethez 67:89. — Lünitsch lovag Budapesten. A balkáni szerződés módosítása tárgyában Bécsben tartott mi­niszteri tanácskozások eredménye élénk mozgalmat és aggodalmat keltett az agrárius vezetők körében a Lajtán innen és Lajtán túl. Finnek tudható be, hogy Simitsch lovag az osztrák agráriusok fáradhatatlan vezetője Budapestre utazott, hogy a magyar mozga­lom vezetőivel érintkezvén, informálódjék a történ­tekre és történendőkre nézve. Itt tartózkodása alatt tanácskozásokat folytatott az irányadó egyéniségek­kel is. Tiszteletére a vezető férfiak bevonásával Da­rányi Ignác, a Magyar Gazdaszövetség elnöke a Nem­zeti Kaszinóban tegnap lakomát rendezett. Simitsch lovag ma reggel utazott vissza Bécsbe. — Előadás. Látogatott ülést tartott minap az O. M. G. E. földmivelési és növénytermelési szakosz­tálya Dessewffy Aurél gróf elnöklésével, midőn Uj­­váry Imre kaposvári uradalmi felügyelő értekezett a talaj baktériummal való beoltásáról, majd elő­adása után Jancsis Béla a magyaróvári növényterme­lési kísérl­eti állomás adjunktusa a takarmánynö­vény újdonságokat ismertette. Uraáry Imre kísérletei alapján utalván arra, hogy a somogyi talajok ter­mőképességét és az őserőben lévő talaj termőképes­sége közötti különbözetet semmiféle trágyával és talajmű­­veléssel kiegyenlíteni nem lehet nyilvánva­lónak tartja, hogy az őserőben levő, hámosban gaz­dag, morzsás struktúrájú, lé­gjáratú organikus anya­gokban bővelkedő talajokban olyan nitrogén talaj­baktériumok vannak, a­melyek évszázadok óta mil­lió és millió generáción keresztül a tenyészetüknek kedvező körülmények közt éltek, azokhoz alkalmaz­kodtak és ezen hosszantartó alkalmazkodás követ­keztében olyan megszilárdult fajtajelleget vettek föl, a­melyből kifolyólag szertelenül képesek elszapo­rodni. De mivel nem elég az, hogy a talajbeoltással a föld igen termékennyé válljék, hanem szükséges az is, hogy ezen magas fokra emelt termőképesség állandóan fenmaradjon, azért a különféle viszonyok­nak megfelelő több vetésforgót mutat be, melyekben a kultúrnövények úgy vannak csoportosítva, hogy a termelést nem akadályozó közbeszűrt zöldtrágyák alkalmazásával tényleg ki is mutatható, hogy a talaj fokozott mérvű termőképességét állandóan fenn is lehet tartani. Az előadáshoz Koppeli Géza Kovácsa János és Barna Balázs dr. szólottak hozzá, miután Jancsó Béla tartotta meg előadását. Megemlékezett az újabb időben fölmerült takarmánynövényekről, mint a takam­ánykaktuszról, az ausztráliai atriples­­ről, a facéliáról, a comfreyről, helianthusról és két k­erek­everékről, a trifolium angulatumról és parvi­­florumról Hazai tapasztalatok alapján kimutatta, hogy a növények éppen nem érdemlik meg azt a nagy figyelmet, melyet a gazdák a nagyhangú reklám következtében rájuk fordítottak. Egyiknek-másiknak van ugyan némi jelentősége bizonyos körülmények között, de nagyobb mérvű felkarolásokat a megejtett kísérletek nem ajánlják. Mindkét előadásért a szak­osztály köszönetet szavazott. *•» A makói hagym­ak­ereskedés vesze­delme. A makói hagymakereskedelem évek hosszú során a makói hagymának és zöldségnek piacot biz­tosított külföldön és ez által a makói hagyma és zöldség-kertészkedést olyan szintre emelte, hogy Makón ez idő szerint nyolc-tízezer ember él ebből a foglalkozásból. Utóbbi időben nemcsak komoly veszedelem fenyegeti a makói hagymakertészek exisztenciáját, de magának a jó árú hagymakeres­­kedelemnek is a tönkretételét jelenti az a körül­­mé­ény, hogy Makón gombamódra szaporodnak a hagymaértékesítő és hagymakereskedő társaságok és szövetkezetek, melyek, hogy a helybeli, különben is elég silány hagymaárakat minden áron le akar­ják törni és ezért a külföldet olcsó, de az áraknak meg nem felelő ajánlatokkal árasztják el. Ezek a kereskedő­szövetségek gyakran kapnak megbízást ajánlataikra, de szállítani csak akkor képesek, ha a termelőktől, kiknek küldföldről érkezett megrende­léseiket fölmutatják, ilyen furfangos módon letört árakon vásárolni tudnak. Ezek az apró kereskedő­­szövetkezetek nemcsak a külföld előtt diszkreditál­­ják a makói hagymapiacot, de óriási elégületlenséget teremtettek a makói nyolc-tízezer hagymatermelő körében is, kiket exisztenciájukban tesz tönkre a tisztességtelen üzérkedés. Ez a körülmény arra in­dította a sok termelőt, hogy most terjedelmes me­morandumot nyújtsanak be a hatósághoz, melyben a hagymakereskedelem szabályozását és olyan vé­delmét kérik, mint a­milyennel Szeged városa meg­védi a híres szegedi paprika jó hírnevét a külföld előtt. A memorandumot, mely hűen jellemzi az erő­szakosan hasznot keresni akaró szövetkezetek üzér­kedését, eddig több mint háromezer termelő írta alá.­­ A Magyar általános takarékpénztár részvénytársasága a mai napon tartott igazgatósági ülésén megállapította az 1912-iki üzletév mérlegét. A takarékpénztár az 1912-iki év elején alaptőkéjét 25 millióról 32 millióra emelte, az idei mérleg tehát már a föleme­lt alaptőke eredményeiről számol be. Az elmúlt üzletév 7,090.756 korona 80 fillér bruttó hasznot hozott (a tavalyi 5,651.464 korona 11 fil­lérrel szemben), a­mely eredményből az összes ka­matok, költségeik és adók 3.858.241 korona 31 fillér­­nyi összegének (tavaly 2,999.912 korona 65 fillér) levonása után a mérleg 3.232.515 korona 49 fillér tiszta nyereséggel zárul, a tavalyi 2.651.551 korona 46 fillérrel szemben. Az elért eredmény annál kielé­gítőbb, mert a nyomasztó pénzviszonyok, és a gaz­dasági élet­­kedvezőtlensége általában a terjeszkedő munkásságnak korlátokat szabtak és nagyobb köte­lezettségek vállalásától való tartózkodásra késztet­­tek. Hogy ilyen körülmények között a lefolyt év­ben kifejtett tevékenység a fölemelt alaptőkének is meghozta a kielégítő, a tavalyihoz arányos hasznot, ez nemcsak a rendes üzletágak gondos ápolásának eredménye, hanem a rendelkezésre álló saját és idegen tőkéknek a pénzdrágaság következtében le­hetővé vált jobb kamatoztatásának is tudandó be. Az 1912-ik év eredményének taglalásánál figyelembe veendő, hogy a kétes követelések címén leírt 120.901 korona 88 filléren kívül a középpont Pénz­tárhelyisége átépítésének és berendezésének az idei évben fölmerült tetemes költségei is teljesen elszá­moltattak. Ezenfelül úgy a záloglevélkészlet, mint a záloglevél-biztosítéki alap értékpapírállománya is jóval a december 31-iki árfolyamon alul vannak a mérlegbe beállítva és az ezáltal fölmerült lényeges árfolyamkülönbözet szintén a jelen mérleg terhére van elszámolva. A mérlegtételekből kitűnik az inté­zet vezetőségének az az igyekezete is, hogy a társa­ság rendelkezésére álló tőkét könnyen lebonyolítható vagyonrészekbe helyeztessenek el. A jelzálogüzlet fejlődésének az idei év nem ked­vezett. A pénzviszonyok mostohasága következtében ugyanis a záloglevél-piac fölvevőképessége úgy a bel-, mint a külföldön csaknem az egész éven át szünetel. Ez a körülmény új törlesztéses jelzálog-kölcsönök engedelmezése körül természetszerűen bizonyos tar­tózkodásra késztetett és ez üzletág jövedelmezőségét csökkentette. Az 1912. évben 13.391.000 korona új törlesztéses kölcsön folyósíttatott (tavaly 26.620.000 korona), a­mi által a kölcsönállomány 101.476.000 koronára emelkedett. A folyósított összegeknek meg­felelően kibocsátott záloglevelek, aránylag lényeg­telen tétel kivételével, a takarékpénztár üzletfeleinél el­voltait helyezhetők. A tavalyról fönmaradt állo­mány és az év folyamán visszavásárolt tételek figye­lembevételével az eladott záloglevelek összege 15.677.000 koronát tesz ki. A jelzálogüzlet 569.435 korona hasznot eredményezett (tavaly 823.542 ko­rona). Igen tetemes a kamatszámlák eredményének emelkedése. A lefolyt év tiszta kamathozama 3.313.000 korona, a 7.000.000 koronával fölemelt alaptőke után, a tavalyi 2,292.000 koronával szem­ben, a­mi 1,021.000 korona tiszta kamattöbbletet je­lent. A betétállomány, a tőkegyűjtésre mindenkép­pen kedvezőtlen viszonyok ellenére, emelkedést mu­tat, a­mennyiben 57.200.000 koronáról 58200.000 koronára szaporodott. A takarékpénztár saját érték­papírjai, a­melyek túlnyomó részben az affiliált in­tézetek részvényeiből állanak, a mérlegben 4.330.000 koronával szerepelnek. Ez a tétel igen lényeges to­vábbi latens tartalékot foglal magában. A fontosabb üzletágaknak a tavalyi számokkal szembeállított adatai a következők: Váltóleszámítolás 1912-ben 267.042.879 korona (1911-ben 259.670.810). Előleg értékpapírokra 1912-ben 26,990.594 korona (1911- ben 30,094.754). Óvadékok és adóhitelek 1912-ben 17,879.813 korona (1911-ben 16,294.232). Betétállo­mány 1912-ben 58,210.670 korona (1911-ben 57,258.548). Váltótárca 1912-ben 49,045.978 korona (1911-ben 49.660.302). Törlesztéses jelzálogkölcsön 1912-ben 101.476.913 korona (1911-ben 90.742.827), Záloglevelek forgalomban 1912-ben 101.476.800 ko­rona (1911-ben 90.729.400). Pénztárforgalom 1912- ben 1991.632.093 korona (1911-ben 1802.189.070), összforgalom 1912-ben 6652.952.912 korona (1911- ben 5676.327.083).­­ * A mérleg a következő számadatokat tartal­mazza : Vagyon: Pénztárszámla: 1.168.695­ korona 58 fillér, váltószámla 48.777.967 korona 48 fillér, hitel­­egyesületi váltószámla 268.010 korona 67 fillér, zá­­loglevélbiztosítéki alap értékpapírjai 5.083.232 ko­rona 50 fillér, a nyugdíjpénztár értékpapírjai 824.267 korona, a „Kronberger Lipót segítőalap ér­tékpapírjai“ 49.920 korona, saját értékpapírkészlet 4.330.677 korona 31 fillér, saját záloglevélkészlet 3.210.376 korona, előlegek értékpapírokra 26.990.594 korona 46 fillér, adósok óvadékokért és adóhitelek­ért 17.879.613 korona 28 fillér, jelzálogilag fedezett folyószámlás adósok 3.458.339 korona 75 fillér, jel­zálogkölcsönök záloglevelekben 101.476.913 korona 71 fillér, intézeti házak (József­ tér 13. és 14. sz.) 2.212.403 korona 20 fillér, betétek giro-számlán és pénzintézeteknél 2.655.139 korona 64 fillér, külön­féle adósok 8.284.663 korona 28 fillér, átmeneti tételek 2.004.282 korona 90 fillér, a középpont és fiókok berendezése tökéletesen leírva. Összesen 228.675.296 korona 76 fillér. Teher: Részvénytőke 32.000.000 korona, tarta­lékalaptőke 6.150.000 korona, hivatalnokok nyugdíj­pénztára 824.393 korona 17 fillér* „Kronberger Li­pót segítőalap“ 51.937 korona, betétek 58.210.670­­korona 09 fillér, különféle hitelezők és átmeneti té­telek 11.162.998 korona 20 fillér, hitelegyesületi biz­tosítéki számla 33.665 korona, alapítók számlája 466 korona 35 fillér, fel nem vett részvény- és ala­pítói elismervény-osztalékok 1650 korona, bevál­tandó záloglevél-szelvények 27.993 korona, adóhi­telek 8,311.000 korona, forgalomban lévő zálogle­velek 101,476.800 korona, forgalomban levő kisor­solt záloglevelek 1,340.000 korona, leszámolt köl­csönökből még nem folyósított összegek 2,020.587 korona 35 filér, jelzálog-adósok előre fizetett tör­lesztési részletei 3.830.621 korona 11 fillér, tiszta nyereség 3.232.515 korona 49 fillér, összesen 228.675.296 korona 76 fillér. Az igazgatóság a március­­5-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tartalékalap az alapszabályszerű 154.100 korona 96 fillér helyett 350.000 koronával javadalmaztassék, a mi által a tartalékalap 6.500.000 koronára emelkedik; hogy a részvényszelvények 37 koronával ~ 7,40% (úgy mint tavaly) és a még forgalomban levő 1000 darab alapitól elismervény szelvénye pedig 31 koronánál váltassák be, míg a fönmaradó 157.133 korona­­i fülét, új számlára vitessék át . Első igrásló-kiállítás és a vásár a Tat­terszállban. Folkusházy Lajos tanácsos indítvá­nyára a székesfőváros tanácsa elhatározta, hogy a Tatterszáll telepén igásló-kiállításokat és vásárokat rendez. Az első ilyen vásár szombaton, február 22-én délelőtt 10 órakor kezdődik és négy napig tart. Ki­záróan hazai tulajdonosok eddig 220 darab elsőrendű igáslovat jelentettek be a kiállításon való részvételre. A lóvásárló közönség nagy érdeklődéséből ítélve elő­relátható, hogy a vásár­forgalom tekintetében is ki­tűnő sikerű lesz. A kiállításra a következő ismertebb istállótulajdonosok jelentették­ be igáslovaikat: Wenkheim Dénes gróf, Stubenberg József gróf, Pau­­kovics Ernő, Steiner Károly, Weisz Arnold, Dózsa János, Menzeles Fróres, Domokos Géza, Paizs Gyula, Hoffmann Simon, Weisz Dávid, Tausz Zsigmond és társa. Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság, Haggenmacher Henrik, Deutsch Fülöp, Újlaki Tégla- és Mészégető Részvénytársaság, Hoffmann Henrik, Bencze Gábor, Automobil-fuvarozó Részvénytársa­ság, Schön Ignác, Goldmann József, Fischer Dávid, Stahl Rezső, Beer Vilmos lovag, Strausz Hugó és még igen sokan. A kiállítás anyagának bírálatát az O. M. G. E. kebelében kiküldött nagybizottság vál­lalta magára. A bíráló­ bizottság tagjai: Somssich László gróf elnök, Kész Albert­egyző, Bárczy István, Dreher Jenő, Elek Ernő, Folkusházy Lajos, Gál Béla, Haggenmacher Árpád, Hoyos Miksa gróf, Jel­en Pál báró, Jeszenszky Pál, Kovács Sebestyén Endre, Losonczy Elemér, Podmaniczky Gyula báró, Rá­­thonyi Reusz Henrik, Salgó József, Schön Ignác, Somssich Miklós, Vaszilievits János és Winter Lajos. Szombaton délelőtt fél tíz órakor a polgármester ne­vében Folkusházy Lajos tanácsos nyitja meg ünne­­piesen a kiállítást és nyomban ezután a bíráló­ bi­zottság is megkezdi munkáját Az anyagot két szem­pontból lrálják meg, még pedig tenyésztési és hasz­nálati szempontokból. Mindegyik csoport dinyertesei­­nek jutalmazására a főváros öt-öt nagyértékű díjat adományozott és ezenkívül a tenyészcsoport győzte­sének díjazására a földmivelésügyi miniszter ado­mányozott egy külön sampion-díjat A kiállított igás­­lovak sok változás és érdekes produkciót fog­nak végezni. Egész és formális versenyek lesznek, mert a bíráló­ bizottság csak így állapíthatja meg a díjazásra érdemes lovakat. Totalizator ugyan nem lesz, de a Tatterszall igazgatósága gondoskodott az-

Next