Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-09 / 35. szám

1913. február 9. BUDAPESTI HÍRLAP (35. sz.) sereg utolsó részei tehát a legkedvezőbb esetben csak pénteken érkezhettek a Kávák folyó vona­lához, a­honnan Bulairig még egy erős napi me­netük van. A rossz utak miatt azonban valószínű az, hogy a hátsó részek még előnyomulófélben vannak. A másik ok pedig az lehet, hogy a negye­dik hadsereg a Csataldzsa felől érkező erő­sítéseket várja. Ez a távolság százhúsz kilo­méter, a­miből következik, hogy azok az erők, a­melyek a fegyverszünet felmondása után (ked­den, február 4-én) indultak el Csataldzsáról, a legjobb esetben csak február 9-ikén érkezhet­nek a gallipoli harctérre. Ebből következtetve a döntő eseményekre Gallipoli környékén csak ezután kerülhet a sor. Csataldzsánál a törökök részleges táma­dásai, mint az újabb táviratokból kiderül, nem jártak sikerrel. Nézetünk szerint a hadszíntérnek ezen a pontján döntő események addig nem is fognak lejátszódni, a­míg Gallipolinál a döntés elkövetkezik. A 10-ik török hadtest elszállítása is azt bizonyítja, hogy a török hadvezetőség Csataldzsánál egyelőre nem számít komolyabb bolgár támadásra és hogy a legközelebbi döntő események szintere Gallipoli környéke lesz. A bolgárok pedig kénytelenek Csataldzsánál egy­előre arra szorítkozni, hogy a török támadás­nak útját állják, mert egy esetleges sikertelen támadás és az utána következő visszavonulás a Gallipolinál folyó hadműveletekre végzetessé válhatna. Miután a Drinápolyt ostromló bolgár 2-ik hadsereg felszabadulására, valamint további szerb segítő csapatok megérkezésére­­ egyelőre még biztosan számítani nem lehet, a bolgárok­nak igyekezniük kell a dolgot Gallipolinál mi­nél előbb döntésre juttatni, hogy azután az ott működő erőket Csataldzsa ellen fölhasználhas­sák. Nincs azonban kizárva, hogy a Gallipolinál kivívott siker esetén ez fölöslegessé válik. A félsziget, északi részén levő török erők visszavetése után ugyanis a bolgárok legköze­lebbi célja: Gallipoli várának elfoglalása és a Dardanellák partján, épített erődök, úgymint Bojali Kalé, Maldos, Kilid Bala és Sedil Bahr birtokbavétele. Ez történhet fokozatosan, ha Gallipoli ostromlása az egész bolgár haderőt igénybe venné; vagy egyszerre, ha a bolgár sereg elég erős arra, hogy Gallipoli alól megfelelő szám­i hadakat a többi erősség leküzdésére ki­­különitsen. Ezek az erődök a szárazföldi olda­lon gyöngék s igy leküzdésük nagyobb nehézsé­gekkel nem járna. A Gallipoli-félsziget elfoglalá­sával, mint említettük, a Dardanellák is bolgár kézbe kerülnének. Ez a siker pedig magában véve is eldöntheti a hadjárat sorsát. Drinápoly ostromát a bolgárok a legna­gyobb energiával folytatják. Hírek­­szerint a vár eleséggel el van látva, úgy látszik azon­ban, hogy a lövészer fogytán van, mert ál­lítólag (Sükri basa rádiótávirata szerint) ágyún­ként már csak kétszáz golyóval rendelkezik. . Miután a törököknek nincs kilátásuk arra, hogy a lövőszerüket pótolni fogják, ez a körülmény megpecsételné a vár sorsát. Heves harcban a kisebb fajta ágyúk egy nap alatt eltüzelhetik a kétszáz golyójukat. A nagyobb öblű várágyúk pedig főképpen a távoli tüzérharc megvívására valók. Ha tehát a bolgároknak sikerül egy energikusan végrehajtott megrohanással az öv­­vonal közelébe jutni, akkor — ha a lövőszer valóban kifogy — a vár alig tudja tartani ma­gát, mert a tüzérség erős támogatása nélkül az erődök ellen intézett roham visszaverése alig remélhető. Szkulari ellen is megindult ma a támadás. Danilo trónörökös általános rohama azonban, úgy látszik, nem hozta meg a remélt sikert, mert az övvonal erődei még tartják magukat. Egy öv­vár komoly veszedelméről pedig csak akkor lehet szó, ha az övvonal néhány szomszédos támasztékpontja az ellenség birtokába jut. A mai nap hírei. A nap újabb hírei közt kiemelünk itt egyet, a­mely Szófiából jön és azt jelenti, hogy a bolgárok két-három nap múlva csaknem egész haderejük felhasználásával általános ostromot fognak intézni Drinápoly ellen. Ettől a táma­dástól várják Szófiában Drinápoly kapituláció­ját. A török helyőrség eddig hősiesen állja a harcot, elszántan várja a nagy támadást és­­el van készülve a legvégsőig való küzdelemre. Konstantinápolyból ma teszik közzé azt a táv­iratot, a­melyet a vitéz Sükri basa még a Kramil-kormánynak küldött üzenetképpen, a­mikor arról értesült, hogy a kormány kész volna lemondani Drinápolyról.Sükri basa kije­lenti, hogy semmi szín alatt sem adja át a vá­rat, mert az utókor sújtó ítélete gyávának bé­lyegezné. Kijelenti, hogy ha a legvégső küzde­lemre kerül a sor, leszámol a városban lévő bolgárokkal, (megkímélve az asszonyokat és gyermekeket), azután rommá löveti a várost, maga pedig keresztül tör az ellenséges vonala­kon , vagy elesik becsületes halállal, vagy győ­zelmesen hagyja el a romokat. Ha Sakri sza­vát állja továbbra is, borzalmasan véres harc lesz Drinápoly falai alatt. Meg kell említenünk még külön, hogy a montenegróiak és a segítségükre odarendelt szerb csapatok is általános ostrommal készü­l­­nek Szkutarit megadásra, kényszeríteni.. Ma délelőtt tíz órakor kezdődött az­ általános táma­dás, a­melynek egy cetinjei távirat szerint estig az­ lett az eredménye, hogy a montenegróiak elfoglalták a Tarabosz közelében lévő Bardan­­jol-hegyet. A félelmetes Tarabosz azonban még áll s a Szkutari körül levő többi erőd is hősiesen tartja magát. Az ostromról hivatalos jelentés ninc­s. A hatalmak magatartásáról és békeközve­­títéséről ma nincs semmiféle hír. Hohenlohe herceg, a­ki Ferenc József király levelét elvitte Pétervárra, ma visszautazott Bécsbe a cár vála­szával. Egy pétervári távirat szerint Szaszonov ma hosszabb ideig tanácskozott Cernin gróf osz­trák és magyar nagykövetségi tanácsossal kü­lönböző speciális kérdésekről, köztük azokról is, a­melyeket Ferenc József király a cárhoz intézett levelében érintett. A bolgár-román konfliktus­ dolgában, mint Bukarestből jelentik, kedvező fordulat állott be s alapos a remény, hogy a két ország közt való tárgyalás, a­mely eg­észen uj alapon indult meg, békés megegyezéssel fog végződni. A távirat nem ad felvilágosítást erről az uj alapról, de valószínűen nagy szerepet játszik benne a Bul­gáriának felajánlott anyagi kárpótlás, a­mely­ről bukaresti levelezőnk mai tudósítása már említést tett. Mai távirataink a következők: Drinápoly ostroma. Konstantinápoly, febr. 8. (Saját tudó­sítónktól.) A hadügyminiszté­rium jelenti, hogy Drinápoly bombázása a leg­nagyobb hevességgel folyik és hogy a törökök ugyanoly erővel felelnek a tüzelésre. Mind a két fél vesztesége óriás. A Drinápolyból érkező hí­rek nem biztatók. Attól félnek, hogy a vár a bolgárok rendkívül heves­ ostromának nem tud sokáig ellenállni. Szófia, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) Két-három nap múlva általános ostromot intéznek Drinápoly ellen. A bolgár főparancsnok az egész haderő­vel fogja ezt az ostromot intézni, hogy Driná­polyt megadásra kényszerítse. Szófiában azt be­ ,­ e­ szélik, hogy Drinápolyt, ha ezek után sem ve­hetnék be, semlegesíteni fogják. Szófia, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) A bolgár hadvezető­­ség a csataldzsai vonalon várakozó magatartást tanúsít. Nyilván lehetőleg kerülni akarja a ha­szontalan áldozatot abban a föltevésben, hogy Drinápoly eleste engedékenységre fogja bírni a portát. Szófia, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) Drinápoly bombá­zása éjjel-nappal folyik. Beavatott körök jelen­tik, hogy a hadvezetőség az ostromtámadás elő­készítésével meg van elégedve. Konstantinápoly febr. 8. Drinápoly bombázása éjjel-nappal folyik. A bolgárok tüzelése eddig nem okozott jelenté­kenyebb kárt. A császári csapatok vitézsége és energiája valósággal csodálatraméltó. Sükri basa távirata. Konstantinápoly, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) Az a távirat, a­mely­­lyel Sükri basa a Kramil-kabinettel azt az elha­tározását közölte, hogy Drinápolyt semmiesetre sem fogja föladni, így szól: A török történelemben nem ismerünk tábornokot, a­ki oly gyáva lett volna, hogy a világ legerősebb várát oly vérszíjas és kegyet­len ellenségnek önként átadja. Ne mondja az­­ utókor, hogy én voltam ez a gyáva. Inkább föláldozom csapatainkat az utolsó emberig, és revolverem utolsó golyóját a magam számára fogom föntartani. Ha azt fogom látni, hogy a további élenállás lehetetlen, akkor gondom lesz rá, hogy az itt lévő negyvenezer bolgárral végezzünk. Az asszonyokat, a gyermekeket és a betegeket az idegen konzulok oltalmára fog­juk bízni és a konzulok dolga lesz, hogy ezek­kel a védenceikkel ne bánjanak úgy, a­hogyan a bolgárok a mi asszonyainkkal és gyerme­keinkkel tették. Akkor azután ágyúinkkal rá fogjuk magunkat vetni az összes bolgárokra és ezeket a szép épületeket, a­melyek ennek a drága városnak díszéül szolgálnak, tűzzel és karddal óriási romhalommá fogjuk átváltoz­tatni. , Derék katonáimmal keresztültörök az elspiséges vonalakon, még ha milliók kimé­nek is és vagy becsületes halállal fogna­k meg­halni vagy győzedelmesen fogjuk ezeket a romokat elhagyni. A konzulok: Konstantinápoly, febr. S. Hir szerint a drinápolyi konzulok energi­kusan tiltakoztak a nagyköveteknél Drinápoly bombázásának módja ellen, mely a humaniz­musba ütközik. Konstantinápoly, febr. 8. A drinápolyi konzulok megújították az itteni nagyköveteknél azt a kérelmüket, hogy a külföldiek számára semleges zónát jelöljenek ki vagy pedig engedjék meg nekik a város elhagyá­sát a bolgár állásokon keresztül. A bolgár király a főhadiszálláson. Szófia, febr. 8. Ferdinánd király a főhadiszállásra utazott. Szófia, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) Ferdinánd király múlt éjjel két miniszterrel Musztafapasába uta­zott, a­honnan holnap reggel visszautazik. Harc a Gallipoli-félszigeten, Bolgár jelentés. Szófia, febr. 8. (Saját tudósítónktól.) A törökök ellen Bu­­lak­tól délnyugatra való előrenyomulásban egyelőre szünet állott be. A bolgároknak az a tervük, hogy­ a törököket Gallipoliban körül­zárják. Török jelentések. Konstantinápoly, febr. 8. (Saját tudósí­tónktól.) A katonai körök tel­jesen alaptalannak mondják azokat a bolgár jelentéseket, a­melyek szerint Gallipoli mellett döntő sikereket értek el s azt mondják, hogy csak előretolt csapatok jelentéktelen harcairól van szó.

Next