Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-16 / 41. szám

10. álláspontjára helyezkedik. Ebben állapodtak meg tegnapi összejövetelükön újból a nagykövetek. Ha valamely ellenindítvány talán mégis fölme­rült, el kellett némulnia azért, hogy a hatalmaik szolidaritása meg ne bontassék. A román-bolgár konfliktus olyan stá­diumba jutott, a­melyben a döntésnek rövidesen el kell következnie. A bolgár kormány a román követelésekre vonatkozó végleges válaszát még nem adta meg, de Bukarestben, a­hol a bolgá­rok halogató politikája igen nagy ingerültséget keltett, tudják már, hogy a válasz Szilisztriára nézve elutasító lesz, holott a román kormány föltétlenül ragaszkodik nemcsak Szilisztriához, hanem az egész, általa követelt terület átenge­déséhez. Számolni lehet azzal az eshetőséggel, hogy a Szófiában folyó tárgyalás a hatalmak minden intelme mellett is megszakad s Románia fegyverrel kísérli meg követeléseinek a kivívá­sát. Bukaresti lapok szerint nincs kizárva, hogy a román hadsereget már hétfőn mozgósítani fogják. Pétervári diplomáciai körökből azt je­lentik, hogy a helyzet válságos volta mellett is lehetőség van a békés megegyezésre. Mai távirataink a következők: A tráciai harctér. A bulairi csata. London, febr. 15. (Saját tudósítónktól.) A Daily Chronicle távirta szerint a balkáni szövetségesek Bulairt elfoglalták. A török hajók tévedésből a török csapatokra tüzeltek, a­melyeket a bolgárok hálóba csaltak. A bolgárokat a görög hajók tá­mogatták. A bolgárok támadása rendkívül heves volt és Bulak­ elfoglalásával végződött. Enver bég szombaton öt szállítóh­ajóval, a­me­lyek mindegyikén ezer ember volt, megjelent Sárkős előtt; kétezer ember már partras­zállott, a­mikor a bolgárok megtámadták és megfuta­mították őket. Enver bég csak nehezen tudott hajójára menekülni. Az Égei-tengerparton, Arvéli mellett tizenháromezer görög katona­­szállt partra.­­ Párisi febr. 15. (Saját tudósítónktól.) Az Excelsior értesü­lése szerint a bolgárok, Gallipóli-félszigeten nagy sikert értek el és rendkívül véres csata után, a­mely kedden kezdődött , elfoglalták Bulairt. A bolgárok viss­zavonulást színleltek s a törököket meg nem erősített területre csalták, a­hol aztán hirtelen támadásba mentek át s több órai harc után a törököket megfutamították. A harcban úgy a török, mint a görög flotta résztvett. Konstantinápoly, febr. 15. (Saját­ tudósítónktól.) Egy nagyállású tö­rök, tiszt kijelentette, hogy pesszimizmus egyál­talában nincs megokolva. A bolgároknak nem sikerült Gallipoli mellett előrenyomulni és nem tudták a bulairi sáncokat bevenni. Csataldzsa mellől a bolgárok visszavonulása még egyre­ tart. Drinápoly, Janijia és Szkulari helyzete oly kedvező, hogy megadásukról egyelőre szó sem lehet. A Márvány-tenger környékén a törökök győznek s a bolgárok nem tudják a török ha­jók által oltalmazott erődöket elfoglalni. A ka­tonák szelleme kitűnő. Konstantinápoly, febr. 15. A hadügyminisztérium jelentést tesz közzé,­­mely szerint Bulakr mellett a helyzet nem vál­tozott. A csatardzsai vonalról. Konstantinápoly, febr. 15. A hadügyminisztérium a következő jelen­tést teszi közzé: A török csapatok Orman­likös parti várost megszállták és megerősít­ették. Tö­rök felderítő csapatok Akalan és Karacsev irá­nyában előnyomultak. Egyébként a helyzet vál­tozatlan.­ Drinápoly, Bécs, febr. 15. . A bolgár kormány kérelmére ma a dri­­nápolyi bolgár ostromló sereghez osztrák ma­­gánorvosi expedíció indul, a­melyet Schleinzin­­ger dry és Gzernicz sebészorvosok, a közkórházi sebészeti klinika asszisztensei vezetnek. Konstantinápoly, febr. 15. Hivatalos haditudósítás szerint a tegnapi nap Drinápolyban nyugodtan telt el. Szófia, febr. 15. A kormány elvben hozzájárult a driná­­polyi konzulok ama kéréséhez, hogy a város­ban lévő idegeneket biztos helyre lehessen cso­portosítani. A kormány a vezérkarral egyetér­tésben alkalmas módokat keres a külföldiek életének biztosságba helyezésére az ostromló hadsereg műveleteinek hátráltatása nélkül. Köln, febr. 15. A Kölnische Zeitung berlini távirata szerint a bolgár kormány most hajlandóbbnak látszik telje­síteni a hatalmak óhajtását az iránt, hogy a Driná­­polyban levő külföldiek védelmére intézkedéseket tényén. A hatalmak által alattvalóik biztossága ér­dekében tett lépésekhez a német kormány is csat­lakozott, bár a Drinápolyban tartózkodó birodalmi németek sem menedékhely, sem szabad elvonulás biztosítása iránt nem terjesztettek elő kérelmet. Török részen a hatalmak óhajtását kedvezően fo­gadták. Bulgária azonban eleinte ellenállást tanú­sított, most azonban úgy látszik, hogy Szófiában a kérdést újabb megfontolás tárgyává tették. Bolgár bombák elöl biztos menedékhelyen kívül valószínű­leg a szabad elvonulás kérdését is fontolóra veszi]­. Paris, febr. 15. A Drinápolyba beszorult külföldiek védel­mét, illetőleg Szófiából jelentik, hogy valószínűleg mindazoknak a külföldieknek, a­kik konzuljuk bizonylatát mutatják elő, meg fogják engedni Drinápoly elhagyását, a­honnan tetszésük sze­rint való helyre mehetnek. Azt a tervet, hogy a külföldieket a karagacsi semleges zónában he­lyezzék el, el kellett ejteni, mert ez a zóna a csa­patok működő vonalába esik és a szerb vezér­kar nem vállalhatna felelősséget az idegenek fel­ügyeletéért és élelmezéséért. Szerb segítség a bolgároknak. Belgrád, febr. 15. (Saját tudósítónktól.) Félhivatalosan meg­cáfolják azt a hírt, hogy három szer­b hadosztály Pirolon és Szalonikin át a tráciai harctérre ment. Mindössze arról van szó, hogy ostromágyukat küldtek Drinápolyba. Csapatáthelyezések na­gyobb mértékben csak Szerbiában és a meghó­dított területeken történtek. Csak ha a bolgár kormány pozitív kéréssel és természetesen meg­felelő ellenengedményekkel állna elő, lenne a szerb kormány abban a helyzetben, hogy a bol­gár hadvezetőségnek szerb csapatokat rendelke­zésére bocsásson. 4 A béke ügye- Hakki basa missziója. Paris, febr. 15. Az Echo de Paris tudni véli, hogy Hakki basa megbízást kapott arra, hogy Londonban a következő megoldást javasol­jal .1 porta áten­gedi a balkáni szövetségeseknek a Midia-Enosz vonalig terjedő területeket, Drinápoly azonban független muzulmán község marad. Ez a javas­lat nem látszik ugyan praktikusnak, több hata­lom azonban a javaslat elfogadását jobbnak tartja, mint az ellenségeskedés folytatását. Bécs, febr. 15. (Saját tudósítónktól.) A béketárgyalás meghiúsult. Grey Edvárd a nagyköveti értekez­let megállapodása értelmében elutasító választ adott Resid basának. Hakki basa küldetését ez a válasz azonban nem érinti, mert a bas­a angol BUDAPESTI HÍRLAP (41. as.) 1913. február 16. Szkutari ostroma. Hat tar­ó, febr. 15. (Sajót tudósitónktól.) Külföldi lapokban most olvasott hírek Hasszán Riza szkutari tö­rök főparancsnok eles­térül, Esszád basa albán születésű helyettes parancsnok békealkudozá­sairól valótlanok. Személyes tapasztalatok és közvetetten információk alapján jelenthetem, hogy Szkutari kapitulációjáról szóló minden hir mese. A város jól tartja magát, árulója nincs, elesége elegendő van, és albán helyőrsége ké­szebb az utolsó emberig elpusztulni, semmint idegen kézre juttatni a várost. Tendenciózus montenegrói kacsa minden alkudozást vagy gyöngülést jelentő hir,­útjának fő célja az, hogy Anglia támogatását a Kovet-kérdés lojális megoldásával megszerezze. A német bagdadi vasút utolsó szakaszát a**vauis, Németország Koveii-kikötőig szeretné kiépíteni, a­mit Anglia hevesen ellenez, mert félti ott be­folyását. A török kormány most Angliának ajánlja föl a vonalszakaszra vonatkozó koncesz­­sziót A Nizzában megindítandó közvetetten béketárgyalásról szóló konstantinápolyi hírt itt kételkedéssel fogadják. Konstantinápoly, febr. 15. Kapcsolatban azzal a hírrel, mely arról a lehetőségről szól, hogy Nizzában félhivatalos tárgyalás indulna meg, előzetes béke megkötése végett itt rámutatunk arra a tényre, hogy Volpi, az ismert olasz bankár, a­ki, mint ismeretes, részt vett a lausanniei török-olasz tárgyalásban és érdemei elismeréséül meghatalmazott minisz­terré nevezték ki, ez idő szerint Nizzában tar­tózkodik. Törökország pénzügye. Konstantinápoly, febr. 15. (Saját tudósítónktól.) A török kormány nagy erdőségeink eladására egy angol-egyiptomi­­konzor­ciummal folytat napok óta tárgyalást. A szóban levő erdőségek megvételéről már évekkel ezelőtt szó volt, az üzletet azonban akkor nem kötötték le. Az emlí­tett pénzcsoport a kormánynak az erdőért nagyobb előleget is adott. A nagyköveti értekezlet. Az albán kérdés. London, febr. 15. A­­Reuter-ügynökség értesülése­i szerint a nagykövetek tegnapi konferenciáján a jövendő Albánia határainak kérdését tárgyalták. A nagy­követek megkapták már a tervezett autonóm állam határaira nézve Ausztria és­­ Magyaror­szág és Oroszország javaslatait. (Bécsből jelen­­tik, hogy ez az állítás téves, mert­­Ausztria és­ Magyarországnak ezt a javaslatát már két hó­nappal ezelőtt megküldötték a londoni nagy­követeknek. ( szerk.) London, febr. 15. A Reuter-ügynökség diplomáciai körökből arról értesül, hogy a tegnapi nagyköveti konfe­rencia főleg Törökországnak a hatalmak inter­vencióját célzó legutóbbi javaslatával foglalko­zott. A bolgár-román helyzet szintén szóba ke­rült. Hír szerint javasolni fogják, hogy a kor­mányok Szófiában és Bukarestben mérséklő ta­nácsadással fognak szolgálni. Bécs, febr. 15. Azzal az eszmével kapcsolatban, hogy Al­bániába külön bizottság küldessék ki a határ­kérdésre vonatkozó adatok szakszerű összegyűj­tése végett, — a lapoknak informált helyről je­lentik, hogy erre vonatkozóan hivatalosan eddig a nagykövetek reunióján semmiféle javaslat nem létezett és ily terv ellen fontos okokat le­hetne fölhozni, mert az albán kérdésnek további halogatása és az ezzel kapcsolatos nyugtalanság egész Európára, de különösen az e kérdésben elsősorban érdekelt Ausztria és Magyarországra közönyös semmiképp nem lehet. A törökök kérése. Bécs, febr. 15. (Alkalmi tudósítónktól.) A nagyköveti ér­tekezlet tegnap minden várakozás ellenére nem az albán határok megállapításával, hanem ért­hetetlen módon másodszor is a törökök kérésé­vel foglalkozott. Újból megállapították, hogy a kérés csak akkor teljesíthető, ha Törökország az együttes jegyzék álláspontjára helyezkedik, de ebben az esetben is puhatolózni kellene előbb a balkáni államoknál, várjon beérnék-e most a közös jegyzék követeléseivel és nem volnának-e Törökországgal szemben nagyobb követelései. Ha még jobban húzódik mind a béke, mind Al­bánia ügye, elhatározták, hogy mielőtt a török­­ kormánynak hivatalos választ küldenének, be­kérik és megvárják a hatalmak vételiiényét. A hatalmak diplomáciai akciója. Róm­a, febr. 15. (Saját tudósítónktól.) Diplomáciai körök­ből jelentik, hogy ha a szövetségeseknek nem sikerül a harctéren a legrövidebb idő alatt döntő

Next