Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-20 / 44. szám

1913. február 20. BUDAPESTI HÍRLAP (44. szi­ kön ne tartson ü­lést, hanem tárgyalását holnapután, pénteken folytassa. A bizottság ehhez hozájárult, és ezzel az ülés véget ért. A német jezsuita-törvény megszüntetése, Budapest, febr. 19. A jezsuita-kérdés, mely a német biroda­lomban az utóbbi két esztendő során annyi vi­hart támasztott, ma érdekes fordulóponthoz jutott. A birodalmi gyűlés mai ülésén ugyanis a centrum-párt törvényjavaslatot terjesztett be, mely kimondja, hogy az 1872-iki jezsuita tör­vény érvényét veszti, de érvényüket vesztik mindama rendeletek is, a­melyeket e törvény miként való végrehajtására vonatkozóan azóta hoztak. Ez a törvény tudvalévően nagyon szűk körre korlátozta a jezsuiták papi tevékenységét, a rendeletek pedig, kivált az újabbak, e szűk körben mozgó jogokat még jobban megnyirbál­ták. A centrum mai javaslata azt a célt szol­gálja, hogy a jezsuita­ rend megmenekedjék a ki­vételes állapot béklyóitól. Hevesen síkra szállot­tak ellene a kancellár pártjai: konzervatívok, a birodalmi párt, a nemzeti liberálisok, a haladó néppárt, a gazdasági egyesülés, a szociálde­mokraták segítségével azonban a centrum­párt határozattá emelte javaslatát. Ez ugyan legke­­vésbbé se jelenti azt, hogy a javaslatból csak­ugyan törvény is lesz, hiszen a szövetségtanács csak nemrég hozta meg jezsuita-ellenes hatá­rozatát s nem valószínű, hogy azóta megváltoz­tatta volna véleményét, a mai szavazás azonban élénken rávilágít a kancellár nehéz helyzetére, melybe a centrummal való nyílt ellentétbe he­lyezkedése óta került. A nevezetes ülésről ez a tudósításunk szá­mol be: Berlin, febr. 19. A birodalmi gyülés mai ülésén tárgyalás alá vették Schidler dr.-nak a centrumpárt nevében be­nyújtott törvényjavaslatát, mely a jezsuitákra vo­natkozó 1872-ik évi július 4-iki törvény megszűnte­v­­ésére vonatkozik. A törvényjavaslat mindössze há­rom szakaszból áll és szószerinti szövegében ez: 1. §. A Jézus-társaság rendjére vonatkozó törvény megszűnik. 2. §. Az említett törvény 1. szakaszának végrehajtására és életbeléptetésére kiadott rendel­kezések érvényüket vesztik. 3. §. A jelenlegi törvény kihirdetése napján lép életbe. A törvényhez ezenfelül a szabadelvű néppárt ezzel szemben oly javaslatot nyújtott be, melyben kimondatni kívánja, hogy a Jézus-társaságra vonat­kozóan az egyes szövetségi államokban fennálló ren­delkezések érintetlenek maradnak. Spalm dr. okolta meg a centrumpárt nevében a javaslatot. Ismertette a jezsuita­ törvény keletke­zésének történetét és rámutatott arra,­­hogy a tör­vénnyel nem akarták a jezsuita rendtagok működé­sét megakadályozni, a­hogy idők folyamán az erő-és kormányok mind nagyobb mértékben teszik. Majd vázolta a jezsuitáknak a kereszténység fennállása körül szerzett érdemeire, valamint tudományos té­ren kifejtett áldásos működésére. Hoff­nimm (szociáldemokrata)­ bírálta a bajor miniszterelnöknek eljárását, a­ki ismert rendeletével az egész kérdést megindította és fölkavarta. Az 1872-iki jezsuita­ törvény a katolikus egyház ellen való kivételes törvény s a polgári pártok épp úgy küzdenek a szociáldemokrácia ellen, mint a­mily fegyverekkel a jezsuiták ellen harcolnak. Kijelen­tette pártja nevében, hogy a centrum javaslatát a szociáldemokraták mint egy ember meg fogják sza­vazni. Nem félnek a jezsuitáktól, de küzdenek min­den kivételes törvény ellen. (Tetszés a szociáldemo­kratáknál) Juha (nemzeti liberális!: Im­e, a centrum és a szociáldemokraták ebben a kérdésben is egy uton ha­ladnak. Ebből nyilvánvaló hogy a legellentétesebb program és irányú pártok is képesek többséggé tö­mörülni, ha a­rról van szó, hogy negatív politikát űzzenek. A nemzeti liberálisok a centrum javaslatát elfogadhatatlannak tartják. Kanitz (német konzervatív) kijelentette, hogy Pártja, bár távol áll tőle minden barátságtalan érzés a katolikus egyház ellen, a javaslathoz még­sem já­rul hozzá, mert megbontaná az evangélikusokkal való felekezeti­­békét. Mütter-Meiningen­­haladó néppárti kijelenti, hogy pártjának többsége ellenzi az 1872. évi jezsuita­törvény megszüntetését, mert félti a felekezeti békét.­­ Félti az ifjúságot is a jezsuita rend amaz elvétől, s mely a felsőbbség iránt teljes engedelmességet köve­­t­­el. A szabadelvűek indítványának elfogadását­­ ajánlja. Moravszky-Dzierzub­rai (lengyel) pártja neve-­­ ben kifejti, hogy mint más alkalmakkor, most is a­­centrumpárt javaslata mellett foglalnak állást. Maertin (birodalmi párti) sajnálja, hogy a javas­latot oly időben hozták be, a­mikor az uralkodó politikai nehézségek felette szükségessé teszik a nem­zet összetartását. Pártja a centrum javaslata ellen foglal állást, mivel a jezsuita rend internacionális, a javaslat pedig a felekezeti békét veszélyezteti. Mumm (gazdasági egyesülés) reméli, hogy elér­kezik az az idő, a­mikor katolikusok és evangéliku­sok a kereszt jegyében találkoznak (Helyeslés a jobb­oldalon.) Ezzel a törvényjavaslat első olvasása véget ért. A második olvasásnál az első szakaszt a centrum, a szociáldemokraták, a lengyelek és az elzásziak szava­zatával elfogadták. A második szakasznál az egyes pártok újra körvonalazták álláspontjukat, azután mindezt a szakaszt, mind pedig vita nélkül a har­madik szakaszt is elfogadták. Ezután következett a harmadik olvasás, melyben ugyancsak a centrum, a szociáldemokraták, a lengyelek és az elzásziak sza­vazatával az egész törvényjavaslatot elfogadták és így határozattá emelték. A centrum az eredményt lel­kes éljenzéssel vette tudomásul, a jobboldal ellenben hevesen tiltakozott. A szavazás után az elnök bere­kesztette az ülést. Az új balkáni háború. Budapest, febr. 19. A stratégiai helyzet. (Katonai vélemény.) Bulak­tól délre a hely­zet még mindig nem állapítható meg elfogad­ható módon, mert a török tengerészeti minisz­térium köreiből kiszivárgott tegnapi hírt ma egy Gallipoliból állítólag hivatalosan Konstanti­nápolyiba érkezett jelentés egészen más formá­ban tünteti föl. E jelentés szerint ugyanis vasár­nap körülbelül egy gyalog­hadosztályra becsült bolgár seregtest Examiliből (tizenöt kilométer­nyire Bulairtól észak-keletre, mintegy fele után Bulair és Kadikiej között) két görög cirkáló és négy torpedónaszád támogatása mellett a szá­­roszi öböl partja mentén vivő útán a Napóleon­­erőd ellen előnyvonult; ez a hadosztály azonban heves harc után kénytelen volt Kadikiej felé visszavonulni. Ha ez a hír igaz, akkor a bolgá­rok támadása nem lehetett más, mint egy erő­szakosan végrehajtott felderítés, a­melynek­ na­gyobb jelentősége nincs. Éppen így nem tulajdonítunk egyelőre na­gyobb fontosságot a Csataldzsától északra, az Ormanlinál álló török jobbszárny ellen végre­hajtott bolgár támadásnak. Nincs ugyan kizárva, hogy ez az offenzív lökés a csataldzsai megerő­sített hadállásból a Katarcsi patakon át Or­­manli—Szofosz—Ka­bakcsakoj—Sürgünkőj—Bo­­gadosz vonaláig előrenyomult török sereg ellen intézendő általános támadásnak a bevezetése, a­melynek mélyebbre ható sikere a török pozíció jobb szárnyának megkerülésével könnyen kelle­metlenné válhatnék. Addig azonban, a­míg az elfoglalt állások többi pontján csend van, az Ormanli ellen intézett bolgár támadás inkább valamely kínálkozó kedvező alkalom kihaszná­lásának, vagyis az északi szárnyon álló csapa­tok által végrehajtott elszigetelt vállalkozásnak tekinthető. A török műszaki csapatok a keleti vasút­nak Csataldzsa és Kademkiel között a bolgárok által elpusztított vonalát helyreállították. Ennek a munkának a befejezése hadműveleti szem­pontból az ozmán hadseregnek nagy hasznára válik, mert a csapatok szükségleteinek az után­­szállítását rendkívül módon megkönnyíti. A­míg a vasútnak ez a része hasznavehetetlen volt, addig Kademkicjtől kezdve az anyagot hasonlít­hatatlanul kisebb súlybkzású és jóval lassabban haladó kocsikon kellett a csapatokhoz elszállí­­­­tani. A bolgárok hadászati arcvonalának a vasút mentén lévő része Csataldzsától mintegy tíz­­t­izen­két kilométerre van. A tráciai harctér. Hírek a Gallipoli-f­élszigetről. Konstantinápoly, febr. 18. Este 9 óra 30 perc. A törökök ma ismét jelentékeny csapaterőt szállítottak partra Sark­ösnél. Ezek a csapatok eddig szállítóhajók fedélzetén váltak a partra- 5 Újabb hírek. — A nemzetközi helyzet. A harctérről újabban érkezett híreink közt van egy konstantinápolyi távirat, a­mely rész­leteket mond el a február nyolcadiki sarkösi csatáról, a­melyben, mint tudjuk, a bolgárok a partraszállott török csapatokat nagy veszteség­gel visszaverték hajóikra. A mai távirat meg­magyarázza, miért volt oly nagy a törökök vesz­tesége. A bolgárok ugyanis a partot repülő­aknákkal rakták meg, a­melyek felrobbanva, mintegy hatezer török katonát pusztítottak el. A Sarkes és Bulak­ között vívott eddigi harcok­ban ugyancsak e hír szerint a törökök összesen mintegy tizenötezer embert vesztettek. Egy tegnap este kilenc óra harminc perc­kor feladott konstantinápolyi távirat azt jelenti, hogy a törökök tegnap Sarkős mellett ismét je­lentékeny csapaterőt szállítottak partra, de hogy mily körülmények közt ment végbe a partraszállás, a távirat szerint nem tudják még. Egy éjjel érkezett konstantinápolyi jelen­tés megcáfolja azt a hírt, hogy a bulairi had­állásban a bolgárok a minap két erődöt elfog­laltak. Kijelenti, hogy a legutóbbi napokban Bulairnál nem történt semmi s változatlan a helyzet a többi harctéren is. * A bécsi körök békés reményeket fűznek a harctéri események szüneteléséhez s főleg ah­hoz a körülményhez, hogy az ellenfelek közül egyik sem tud döntő lépést tenni. Hakki basa Londonban ma kezdette meg békemis­szióját. Legelőször Grey külügyminisztert kereste föl s vele való tanácskozása eredményeként azt jelentette Konstantinápolyba, hogy a béke­tárgyalás­ újból való megkezdése a porta vála­sza alapján lehetetlen. A hatalmak tehát ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a porta az ő kollektív jegyzékük tanácsai szerint keresse a békés ki­bontakozást. Hakki basa alkalmasint meghatal­mazást kapott arra, hogy a porta válaszától el­térő alapon próbálja meg kieszközölni a béketár­gyalás újból való megindítását. Erre mutat egy táviratunk, a­mely azt jelenti, hogy a basa hol­nap a nagykövetekkel fog tárgyalni azokról a módozatokról, a­melyek mellett a porta haj­landó volna Drinápolyról lemondani. * A nagyköveti reunió holnap újból összeül s egy hírünk szerint elős­zör az albán­ kérdéssel, azután a román-bolgár konfliktussal fog fog­lalkozni. Ez a konfliktus különben tegnap óta sokat vesztett élességéből a hatalmak közbelé­pése folytán, a­melyek tudvalévően azt a javas­latot tették mindkét kormánynak, hogy a vitás kérdés megoldását bízzák a nagyhatalmakra. Bulgária már késznek nyilatkozott a megoldás­­ módjának elfogadására, a román kormány azonban még nem határozott, mert attól tart, hogy az európai közvetítés leszállítja az ő köve­teléseit. Biztosra veszik azonban mindenütt, hogy Románia is hozzájárul a hatalmak javas­latához. A román minisztertanács pénteken fog ebben a dologban véglegesen dönteni. A nemzetközi helyzetre nézve ma neveze­tes nyilatkozatot tett Kokovcev orosz miniszter­­elnök a bankigazgatók és nagykereskedők előtt, a­kik fölkeresték, hogy a helyzetről tájé­kozódást szerezzenek tőle. Kokovcev kijelen­tette, hogy aggodalomra semmi ok sincs, s hogy­ az orosz kormány nem is gondol a háborúra. Mai távirataink a következők:

Next