Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-25 / 48. szám
1913. február 25. BUDAPESTI HÍRLAP (48. sz.) ságot szavaz és a város munkapárti képviselőjét, Konyovits Dávidot mandátumának letételére szólítja föl. A népgyülés táviratban üdvözölte Désy Zoltánt. A soproni ellenzék és a szociáldemokrata párt tegnap népgyülést tartott, amelyen Vázsonyi Vilmos Bokányi Dezső és Buchinger Manó mondott beszédet. Vázsonyi Vilmos éles szavakkal támadta a miniszterelnököt és a munkapártot a Désy-perrel kapcsolatban s gúnyolta a kormány választójogi javaslatát. Aztán fölpanaszolta, hogy a radikális és demokrata néposztályok küzdelméből hiányzik a polgárságnak egy rétege. Ez a meggazdagodott polgárság, amely a római libertinusok módjára a maga vagyonát, képességét, hatalmát, melyet 1848-nak köszönhet, nem arra használja föl, hogy a demokráciának és az egyenlő jognak szellemét szolgálja, amely nélkül ma is deresen feküdnék, vagy sárga foltot hordana, nem arra használja föl, hogy testvéreit, akik most a mélységből föltörekszenek, fölszabadítsa, hanem áruló szívtelenséggel segíti őket visszataszítani a jogtalanságba. Ez a gazdag és parvenü polgári osztály is, mint egykor a római libertinusok, a maga rabszolgáinak sokaságával akar tüntetni s befurakodik a patríciusok társaságába, mint megtűrt, utolsó áruló. Bokányi Dezső és Buchinger Manó fölszólalása után a népgyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely követeli az ellenzék választójogi tervezetének megvalósítását. Solymossy Ödön bárót, a kerület képviselőjét fölszólítja, hogy mondjon le mandátumáról, miután programbeszédében az általános, egyenlő, titkos választójog hívének vallotta magát. Gödöllőn is volt vasárnap népgyűlés a kormány választójogi javaslata ellen. A gyűlést a választójog országos szövetsége rendezte a szociáldemokratapárttal és a függetlenségi párttal. A gyűlés elhatározta, hogy követeli az általános, egyenlő, titkos választójogot és csatlakozik a kormány választójogi javaslata ellen megindult harchoz. A munkapárt országos köre. A Nemzeti Munkapárt Országos Köre vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését id. Erdély Sándor elnöklésével. A titkári jelentésből kitűnt, hogy a körnek egy hijján ezerháromszáz tagja van. A közgyűlés elnökéül Lukács László miniszter-elnök ajánlatára id. Erdély Sándort választották meg. Rainer Béla dr. főtitkár örömmel terjesztette elő az 1912. évről szóló évi jelentést, amely szerint 1912. december 31-én 1299 volt a kör tagjainak a száma: 778 rendes és 521 kültag. A rendes tagok közt 254 országgyűlési képviselő, 62 főrendiházi tag, 67 főispán és 395 budapesti tag szerepel. A főtitkár jelentése után, amely az elhunyt tagok közt különös melegséggel emlékszik meg Csáky Albin grófról, a kör gazdasági jelentését vették tudomásul és a fölmentést megadták. Azután az ez évi költségvetést fogadták el egyhangúan és a megüresedett helyekre uj választmányi tagokat választottak. Az uj választmányi tagok ezek: Berzeviczy Albert, Bezerédj Pál, Bohus Zsigmond báró, Csáky Lajos gróf, Darvas Fülöp, Harkányi Frigyes báró, Horánszky Lajos, Jakabffy Imre, Kabos Ferenc, Márffy Emil, Melzer Vilmos, Prósz Sándor, Széll Ignác, Kenedi Géza, Angyal József és Kubinyi Géza. A munkások és a választói névjegyzék. Csanádi József újpesti nyomdásziparos levéllel fordult Tisza István grófhoz és azt a kérdést intézte hozzá, hogy azok a munkások, akik Budapesten dolgoznak, de Újpesten laknak, birnak-e szavazati joggal és ha igen, hol gyakorolhatják. Tisza István gróf a következő levéllel válaszolt: „Igen tisztelt uram! A levélben említett körülmény nem okoz hátramaradást, mert az ilyen munkások lakóhelyükön fognak a választók névjegyzékébe fölvétetni s az ott eszközölt összeírás alkalmával igazolják alkalmaztatásukat. Megjegyzem különben, hogy az ipari munkások kétévi szolgálatára vonatkozó rendelkezés előreláthatóan sokkal liberálisabb, más intézkedéssel lesz pótolva. Igaz tisztelettel Tisza István.“ A tömegsztrájk. A szociáldemokrata párt ma újabb brosúrát bocsátott ki, amelyben a tömegsztrájkra való készülődésre szólítja föl a munkásságot A röpirat gyalázkodó tartalmából közöljük a következő sorokat: A harc kitörése már csak rövid napok kérdése. Munkások, halljátok meg a jelszót: Készen! Minden műhely, minden gyár munkásai, bányák sötét mélységében robotoló rabszolgák, mindenki, aki ebben az országban jogokért és jogok révén jobb sorsért eped . . . vegye tudomásul, hogy tisztességes választójogot nem kaphatunk mindaddig, amíg ebben az országban a Világ legnagyobb csirkefogója uralkodik másfél tucat aljas svihákkal és Pavlik segítségével. Ezt az uralmat tehát meg kell buktatnunk. Nem szabad megengednünk, hogy a Tisza-Lukács-féle választójogi tervezésből az ország legpiszkosabb alakjaitörvényt csináljanak. Kerüljön bármibe, ezt A balkáni háború. — A nemzetközi helyzet. ~ Budapest, febr. 24. Hivatalos török jelentés szerint a tráciai harctéren szombat óta nevezetesebb esemény nem történt. Drinápolyt tegnap újból bombázták a bolgárok, de csak nagyon gyöngén. Csataldzsánál és Bulairnál a helyzet változatlan. Egy angol lap arról értesül, hogy a Gallipoli-félszigeten a törökök a minap nagy vereséget szenvedtek. Ezt a hírt nem erősítik meg sehonnan sem, valószínűtlennek is látszik, mert a bolgárok bizonyára hírt adnának róla, ha Balakr közelében döntő csatát nyertek volna. Konstantinápolyi táviratok a hadműveletekben beállott szünetet a nagy havazással magyarázzák meg. Egész Tráciában és a Gallipolis félszigeten is napok óta szakad a hó, amely méter magas már és lehetetlenné tesz minden komolyabb hadi operációt. Valószínű azonban, hogy nemcsak a hó akasztotta meg a háború erőteljes folytatását, hanem a Hakki basa által Londonban kezdett tárgyalás is, amely kedvező eredménnyel biztat. Londonból érkező hírek szerint remény van rá, hogy az új béketárgyalás nemsokára megindulhat, mégpedig a hatalmak kollektív jegyzéke alapján, amelyhez a porta sok rábeszélés után végre hozzájárult. A hatalmak a balkáni szövetségeseket is megkérdezték, hogy elfogadják-e az új tárgyalás kiindulópontjául a kollektív jegyzéket, vagy vannak-e újabb föltételeik, s ha igen, melyek azok. A bolgárok már elő is állottak a súlyosabb föltételekkel, amelyeket azonban a nagyhatalmak bizonyára le fognak szállítani annyira, hogy a porta is elfogadhassa őket. A nemzetközi helyzet szempontjából is megnyugtatók a mai hírek. Berlinből is, Bécsből is azt jelentik még, hogy Ausztria és Magyarországnak Oroszországgal való megegyezése az albán kérdésben bízvást várható. Ez idő szerint azonban még egyik hatalmasság sem gondol arra, hogy katonai óvóintézkedéseit leszállítsa, vagy éppen megszüntesse, mert a balkáni válságnak még sok más megoldatlan kérdése van, amelyek mindegyike miatt újabb és újabb csatát kell vívnia az osztrák és magyar és az orosz diplomáciának. Bécsi beavatott körök véleménye szerint a válság elhúzódhatik egészen a nyárig s Európa csak azután fogja megtudni, hogy számíthat-e tartós békére. A román-bolgár konfliktus dolgában megtörtént már a hatalmak lépése Bulgáriában is. Szófiai képviselőik vasárnap jelentek meg Gesov miniszterelnöknél és külügyminiszternél, akinek azt a tanácsot adták, hogy a vitás ügy rendezését bízza a hat nagyhatalom döntésére. Gesov azt felelte, hogy a javaslatot minisztertanács elé terjeszti. Ma délután már össze is ült a minisztertanács, amely azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a hatalmak közvetítését, s aláveti magát Európa döntésének, ha Románia is ugyanezt teszi. A román kormány, mint tudjuk, már pénteken kimondotta, hogy hozzájárul a hatalmak javaslatához. A helyzetet ezek után Szabádán kedvezőbben ítélik meg, s valószínűnek tartják, hogy a konfliktust békés utón hamarosan elintézik. Mai távirataink a következők: A harctér eseményei. A traeiai harctér. Konstantinápoly, febr. 24. A hivatalos harctéri jelentés igy hangzik: ] f A tegnapi nap folyamán az ellenség Drinápolyt gyöngén bombázta. A védővonal és az ellenséges ütegek között kisebb tüzérharc fejlődött ki. Kulakr helyzete változatlan. Csataldzsánál a patakok kiléptek medrükből, ami nagyon megnehezíti a felderítő-osztályok munkáját. A Csataldzsa-vonalon Elbasszántól nyugatra harc fejlődött ki, amelyben öt halottunk és huszonkét sebesültünk volt. Az ellenség vesztesége lényegesen nagyobb volt. Pakis, febr. 24. (Saját tudósítónktól.) A harctérről érkezett utolsó jelentések azt mondják, hogy a bolgár hadsereg dereka végérvényesen visszahúzódik Csoda felé. A bolgárok Sziliviit föladták és megszüntették élelmiszerraktáraikat. Csak az úgynevezett belgrádi erődben hagytak fedezetet, hogy a török előőrsökkel az összeköttetést föntartsák. Mindazokon a helyeken, amelyeket a bolgárok elhagytak, visszaállították a török polgári igazgatást, még Csataldzsában is, ahol pedig a bolgárok már berendezték az ő igazgatásukat. A Fekete-tengeren tegnap egész nap két török cirkálóhajó és több torpedónaszád cirkált Lívia előtt, a hajók több lövést tettek az ott összegyűlt bolgár haderőre. Konstantinápoly, febr. 24. Gallipoliból 10.000 katonát a Dardanellákba, 8000-et Maditoszba szállítottak. Konstantinápoly, febr. 24. A csataldzsai harctéren minden hadművelet szünetel a nagy havazás miatt. A hó sok helyütt, különösen Donotika környékén, méter magas. Gallipoli-félszigeten is két nap óta havazik és a dermesztő hidegben az anatóliai katonák tömegesen fagynak meg. Szófia, febr. 24. A harctérről érkezett jelentések szerint minden harctéren nagy hótömegek estek, ami néhány napra gátolja a hadműveleteket. London, febr. 24. (Saját tudósítónktól.) A Daily Chroniclenek jelentik Konstantinápolyból, hogy a törökök Gallipoli mellett nagy vereséget szenvedtek. Hajóutasok, akik szombaton a félsziget előtt elhaladtak, látták, hogy Bulak mellett rettenetes összecsapás volt a török és a bolgár csapatok között és hogy a csata a törökök szörnyű vereségével végződött. A hajóról látták, amint a bolgárok a rendetlenül menekülő törököket üldözték. Konstantinápoly, febr. 24. Török adatok szerint a harc újrakezdése óta az eddigi összeütközésekben elesettek száma alig haladja meg az 1500-at. A Konstantinápolyban ápolt sebesültek száma kevesebb ötszáznál. A többi sebesült Gallipoliban és a Dardanellákban van ápolás alatt, ahol az iskolákat kórházakká változtatták át. Konstantinápoly, febr. 24. (Saját tudósítónktól.) Egy külföldi ember, akinek két héttel ezelőtt sikerült Drinápolyból megmenekülni, a következőket mondta el: A február 3-iki és 4-iki bombázás alkalmával százötven bomba csapott be a városba. Körülbelül hatvan ház elégett s ugyanannyi megrongálódott, köztük a német keleti vasutak igazgatósági épülete és az Alliance Israelite iskolája. A lakosok közül húszan meghaltak és megsebesültek. A lakosok jól vannak és majdnem rendesen élnek. A török csapatok kedve jó. Sükri baja nem mutatja fáradság jelét s hidegvérrel és nagy elszántsággal osztja parancsait. A drinápolyi semleges zóna. Szófia, febr. 24. (Bolgár távirati iroda ) A kormány közölte a nagyhatalmak képviselőivel, hogy nem járulhat hozzá a török kormány amaz elhatározásához, mely szerint Karagacs drinápolyi városrészben semleges zónát jelöljenek ki a városbeli idegenek részére. A bolgár kormány ebben a kérdésben ragaszkodik ahhoz, ami a török kormánynak is eredetileg álláspontja volt, hogy az idegeneknek mód nyújtassék a török vonalak elhagyására. Ez a megoldás különben humánusabb is, mert kizárja a veszedelmeket, melyek epidémiákból, éhínségből és az évszak viszontagságaiból előállhatnának. Konstantinápoly, febr. 24. A nagyvezér a drinápolyi idegen kolóniákhoz táviratot intézett, melyben köszönetet mond nekik azért, hogy inkább lemondtak a város elhagyásáról és megelégszenek a semleges zónába való átköltözésaz országos szerencsétlenséget, ezt a világraszóló szé- gyent meg kell akadályoznunk. Ennek pedig most már csak egy módja van: a tömegsztrájk. Minden ember legyen készen, minden őrszem álljon a poszton . . . Már mai .