Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-11 / 36. szám

8 Bécs, febr. 10. (Alkalmi tudósítónktól.) Abból az alka­lomból, hogy Hohenlohe herceg visszatérése napján a pétervári félhivatalos­ Béécs, ellentét­ben az orosz sajtó eddigi hűvös magatartásá­val, szimpatikus hangon méltatja királyunk kezdését, jól informált forrásból arról értesülök, hogy királyunk levele konkrét politikai kérdé­seket egyáltalában nem érintett és hogy uralko­dónkat a levél megírásánál az a s­zándék vezette, hogy a két állam között kétségtelenül fönnálló ellentétek elsimításához az első lökést megadja. Vájjon sikerrel járt-e ez a nemes kezdés, arra csak a tárgyalás eredménye fogja megadni a választ. A Rjecs állásfoglalása mindenesetre kedvező jelnek vehető. Orosz nagyherceg Bécsben. Pétervár, febr. 10. (Saját tudósítónktól.) Udvari körökből je­­lentik, hogy márciusban egy orosz nagyherceg, valószínűleg Nikolajevics Miklós, Bécsben láto­gatást fog tenni. Román értesülés, Bukarest, febr. 10. (Saját tudósítónktól) Hohenlohe herceg­nek az orosz cárnál tett látogatása folytán Bu­karestbe érkezett pétervári jelentések szerint ő felsége kézirata a balkáni kérdésre, elsősor­ban a román-bolgár viszonyra vonatkozott. A herceg azzal a meggyőződéssel hagyta el Péter­­várt, hogy Oroszország mindaddig nem szerel le, a­míg a bolgár-román kérdés végleg befeje­zést nem nyer, a­mi másképp azt jelenti, hogy az esetleges bolgár-román konfliktusban Orosz­ország nem lesz semleges szereplő. Az orosz csapatoknak hadilétszámon való tartásával Oroszország meg akarja akadályozni azt, hogy Románia aggressziv formában föllépjen. Az új balkáni háború. Budapest, febr. 10. A stratégiai helyzet. (Katonai vélemény.) Vasárnap Csataldzsa környékén csak jelentéktelenebb csatározás folyt. A mai nap folyamán érkezett hírek szerint azonban a törökök offenzívája Csataldzsánál mindinkább határozott alakot ölt, a­minek való­színűleg az az oka, hogy Szávov tábornok a bol­gár erők zömét fokozatosan egy hátrább — ta­lán Csorla—Rodostó között — fekvő középpon­­tias pozícióba vonja vissza, a­honnan a hadi színtér bármely pontját gyorsan elérheti. A tö­rökök a bolgárok által elhagyott pozíciókat sorra megszállják. Nincs azonban kizárva, hogy Szávov visszavonuló műveletével a törököket a rendkívül erős csataldzsai hadállás elhagyására s igy nyilt csatára akarja rábírni. A törökök Midiánál irreguláris kurd­ csa­­patokat akarnak partraszállítani, a­melyeknek­ a feladta lesz a bolgár seregek összeköttetései­nek a fenyegetése. (Utánpótlás zavarása, vasút elrombolása stb.) Hogy a partra szállítás sikerült-e, arról még nincs hír. A Galli­­poli-félszigeten egy szófiai forrásból szár­mazó hír szerint a Bulakrnál álló török csapatok megtámadták a bolgárokat, de ez a támadás nem sikerült. A harcban állítólag hat török hadosztály vett részt, vagyis körülbelül a Gallipoli-félszigeten lévő egész török haderő. A török hivatalos jelentés erről a komoly harcról nem tesz említés­t, hanem a hadiszintérnek ezen a részén is csak kisebb csatározásokról szól. Végeredményben — akár igaz a bolgár jelentés, akár nem — a hadviselő felek helyzete szom­bat este óta lényegében nem változott. A törökök támadása Bulak­nál és a bolgá­rok szokatlanul pass­zív magatartása összefügg a törököknek Konstantinápolyból a Márvány­­tengeren át megindult csapatszállításaival. A tö­rök támadás célja az lehetett, hogy a Balakrral szemben álló bolgár erőket lekösse és figyelmét a tervezett partraszállítás­ról elterelje. A bolgá­rokra nézve pedig addig, míg a törökök partra­szállásának a helyét nem ismerik, nagyon koc­káztatott vállalat volna a támadásnak Gallipoli irányában való folytatása. Ez a hadművelet csak akkor járhat sikerrel, ha egész erővel hajt­ják végre; ez esetben azonban a Márvány-tenger nyugati partjain a törökök minden nagyobb ne­hézség nélkül kihajózhatnák a csapataikat, a­mi a bolgár Kovacsev-hadsereg hátsó összeköt­tetéseit fenyegetné. Ez okán Kovacsev tábornok kénytelen haderejét minden eshetőségre olyképpen csopor­tosítani, hogy egyrészt a bulairi török erőket fékentartsa, másrészt a partraszállítást is meg­akadályozhassa. A Sarkiöjnél és Rodostónál tett eddigi partraszállítási kísérlet valószínűleg csupán tün­tetés volt, a­melynek célja az, hogy a bolgárok figyelmét a komoly kihajózás helyéről elterelje és őket a tengerpart minél hosszabb vonalának a megfigyelésére, tehát az erők szétforgácsolá­­sára kényszerítse. Rodostótól Bulak­ig a távolság 75 kilomé­ter. A partraszállásra alkalmas helyek: Sarkidi, Erekle, Mer­fete (Mir­ofitó), Hóra, Gánosz, Kum­­baga, Panadosz és Rodostó. A partraszállás megakadályozására rendelt bolgár erőknek a két szélső ponttól a közép felé, vagy fordítva, a középtől a két szélső pont felé, mintegy harminc kilométernyi utat kell megtenniök. Ez nyolc-tíz órai menet. A törökök, a­kik minden rendelke­zésre álló hajót a szállítás céljára lefoglaltak, sokkal gyorsabban juthatnak el a part bármely pontjához, mint a bolgárok, a­kiknek az utat gyalog kell megtenniök, úgy, hogy mire a part­raszállás helyét megfelelő nagyobb erőkkel el­érik, a törökök már tekintélyes erőt tudnak partra tenni. Annyit mindenesetre, a­mennyi a kihajózás folytatásának a fedezésére szükséges. A partraszállítás taktikai előkészítése és végrehajtása hasonlóan történik, mint a folyó­kon való átkelés, illetve a folyóvonalak forszí­­rozása. Ügyes demonstráció a megtévesztés he­lyén, gyors és határozott fellépés ott, a­hol a ki­hajózást tervezik, biztos sikert ígér. A hadi tör­ténetben a folyón való átkelés, vagy partraszál­lítás kudarcára nem találunk példát. Napóleon Aszpernnél 1809-ben csak az első napon nem tudott átkelni a Dunán, a második nap meg­hozta számára a sikert. A japánok is nagyobb nehézségek nélkül szállították partra hadaikat Mandzsúriában. A törökökre nézve nagy ha­szon, hogy a Márványtengernek feltétlen urai s ilyképpen mozdulataikat titokban tarthatják. Drinápolynál, úgy látszik, a bolgárok ne­hezebben érnek célt, mint a­hogy eleinte gondol­ták. A vár bombázása immár közel egy hete tart, a rohamra azonban még nem került rá a sor, sőt az ostromló hadak csekély térnyerése után ítélve a döntés alig fog hamarosan elkövetkezni. Szkutarinál a Bardanjol-magaslat elfogla­lása határozott siker, de még nem eredmény. Ennek a sikernek a haszna az, hogy a Bardan­­jol-hegyen telepített nehéz ágyúk igen jól támo­gathatják az ostromló szerb-montenegrói erők­nek a várhoz való közelebbjutását, sőt a város bombázására is alkalmas pozícióban volnának. Addig azonban, a­míg a törökök a Tarabosz­­hegy birtokában vannak, a vár megvívása alig járhat eredménnyel. Münk, a­melyekből kitűnik, hogy a montene­­gróiaknak és a szerbeknek minden lépésnyi elő­nyomulásért óriás véráldozatot kell hozniok. Harmadfél ezer emberük életébe került a Bai­­­danjol-hegy elfoglalása s még messze járnak at­tól, hogy Szkutarit birtokukba keríthessék. A török sereg is ezrekre menő veszteséget szenvedett a legutóbbi három nap alatt, de vité­zül tartja magát s kész küzdeni a legvégsőig. Sükri basa is biztató üzenetet küld ma Konstantinápolyba, azt jelentvén, hogy Driná­­poly még sokáig tarthatja magát. Az általános harctéri helyzetről szólva ide iktatjuk bécsi alkalmi tudósítónknak egy jelen­tését, a­mely az ottani illetékes körök informá­cióját tartalmazza. A jelentés így szól: Bécsben illetékes helyen úgy tudják­, h­ogy a harctéren eddig egyik hadviselő fél sem ért el jelentékeny eredményt. A bolgár sereg egy tapodtat sem jutott előre, sőt föladta a csatald­zsai hadállást is, valószínűleg azért, hogy a dri­­nápolyi és gallipoli seregeknek segítőcsapatokat küldhes­senek. Itt azt hiszik, hogy a bolgár se­reg körülbelül lemondott már arról a tervről, hogy Konstantinápolyt megszállja. Lehet, hogy a nem várt erős ellenállás miatt, de sokkal való­színűbb, hogy orosz intésre. Egyiptomból jön az éjszaka folyamán az a hír, hogy a Hamidie török cirkálót, a­mely a Dardanellák előtt lefolyt ütközet után délnek vette útját s a Szuezi csatornába menekült, ma a görögök elfogták. A Hamidie tegnap éjjel indult el Port-Szaid­ból s nekivágott a nyilt tenger­nek, hogy hazatérjen. Három görög hadi­hajó azonban, a­mely, úgy látszik, leselkedett rá, körülfogta és megadásra kényszerítette.­­ A békéről is van ma hír. "Konstantinápoly­ból jelentik, hogy a török kormány Haki basa volt nagyvezért meg fogja bízni, hogy félhivata­los béketárgyalást indítson a bolgár delegátu­sokkal, a­kikkel állítólag Bukarestben fog ta­lálkozni. Egy londoni hír szerint Haki basa Londonba megy, hogy az esetleges újabb béke­tárgyaláson Resid basa helyét elfoglalja. Lon­donból jelentik meg, hogy az ottani török nagy­követ ma arra kérte Grey külügyminisztert, hogy a béke érdekében tegyen kerdést a hatal­mak közbelépésére. Grey azt válaszolta, hogy hajlandó erre, de csak akkor, ha Törökország erre nézve hivatalosan megkeresi. A török nagy­követ azt felelte, hogy utasítást formális meg­keresésre nem kapott, Grey pedig ragaszkodik ahhoz, hogy formális megkeresést intézzenek hozzá, mert e nélkül nem tehet semmit. Mai távirataink a következők: Az újabb hírek. A stratégiai helyzet ismertetése után ma is csak egy-két hírt emelünk ki külön az éj­szaka folyamán érkezett táviratokból. Egy kon­stantinápolyi jelentés állítja, hogy a Midia mellett lefolyt harcban orosz tisztek is harcoltak a bolgárok soraiban, a­kiknek egyike el is esett. A harc után, a­mely a bolgárok visszavonulá­sával végződött, a törökök sok orosz fegyvert ejtettek zsákmányul. Szkutari ostromáról sok újabb hírt kap­ 1913. február 11. Drinápoly ostroma. Szófia, febr. 1t1. Drinápoly bombázását nagy sikerrel foly­tatják. Katonaszökevények állítás­a szerint a tö­rök helyőrség csapatai, valamint a városi lakos­ság egyik városrészből a másikba menekül a bolgár ágyúgolyók elől. Szófia, febr. 10. Ideérkezett jelentések szerint, melyek azonban még nem hivatalosak, egy török ezred Drinápoly keleti oldalán kitörést kísérlett meg, de visszaverték őket. Konstantinápoly, febr. 16. Egy bolgár repülőgép átrepült Drinápoly fölött, ágyúlövésekkel azonban elüldözték­. Konstantinápoly, febr. 10. Ma reggel a nagykövetségek a hadügymi­nisztérium közvetítésével Drinápolyból érke­zett dróttalan konzuli táviratok szerint a bom­bázás már négy napja folyton tart. Sükri basa jelentése: Konstantinápoly, febr. 10. (Saját tudósítónktól.) Sükri bas­a azt je­lenti Drinápolyból, hogy Szelim mecsetje az éj­jel - nappal folytatott gyilkos bombázás követ­keztében erősen megrongálódott. A bolgárok a

Next