Budapesti Hírlap, 1913. március (33. évfolyam, 52-76. szám)

1913-03-01 / 52. szám

1913. március . BUDAPESTI HÍRLAP (52. sz.) HTewyork, febr. 28 4 Kávé Elő 7. ez. helyben 12%, febr.-ra —.—. ápr.-ra 12.08. Newyom, íebr. 28. Petroleum Stand white New­­yorkban 8.60. FUadelfiában 8.60, rafined in cases 10.80, eredit balances ol oil City 2.50. Newyork, íebr. 23. Gyapot Newyorkban 12.70 íebr.-ra —.—, ápr.-ra 12.03. Neworleansban 12Va. fJewyork íebr. 23. Eóz 1425—1475 On 47.35—47.75. i MAPIHIREK. Budapest, febr, 28. Portik Ottó meghalt. A budapesti egyetem s vele az egész magyar orvostudomány nagy halottat gyászol, a kinek el­vesztésére már évek óta el volt készülve és halála hirére mégis megdöbbenve tűzi ki fekete lobogóját. Portik Ottó dr. nyilvános rendes tanár ma éjjeli fél egy órakor hosszú szenvedés után áldozatául esett régi, gyötrelmes szívbajának. Az orvosi szak­lapok el fogják sorolni rengeteg számú tudományos dolgozatait, méltatni fogják pozitív és gyakorlati al­kotásait, a bakteriológiai intézetet, a fertőtlenítőt, a katedrájával egybefüggő, mintaszerű intézményeket, a­melyek nehéz tárgyának, a patológiai anatómiának tanulását könnyűvé, érdekessé és gyümölcsözővé tették az ifjúság számára. Ez az ifjúság meg fogja őrizni emlékezetében a mesteri előadót is­, a­ki vi­lágos, áttekinthető, tökéletes formájú tanításával mindig fe­l tudta bilincselni hallgatóit. De Portik Ottó valódi nagyságát mindez érdemek korántsem merítik ki. Portik a nagystílű orvosok igen gyér számú típusához tartozott, a­kik lángoló lelkesedés­sel hisznek az emberi élet meghosszabbításának, a fájdalmak és szenvedések megenyh­ítésének királyi művészetében. Áttekintette ennek a művészetnek egész fejlődéstörténetét, dicső és mindenütt elismert és magasztalt részese volt küzdelmeinek és leg­modernebb sikereinek, és tudós babérral ékesen, nagy munkája öntudatában, szerényen és mégis ön­érzetesen nyilatkozott arról, a­mit az orvos eleddig elért, és a­minek kivívását remélheti. Egy tudo­mányt népszerűsítő egyesület közgyűlésén mint dísz­­szónok fejtegette most néhány év előtt a medika vezérelveit. A­ki­­meghallgatta kritikai előadását, összefoglaló szempontjait, merészen bízó, gyönyörű perspektívába tekintő jövendölését, az soha többé­­ nem feledte el sem Portik Ottót, sem oktatását. A Virchow-k, Dubois-Raymondok, Pasteur-ök, Noth­­nagel-ek magaslatán állott ez az izig-vérig magyar­ tudós, méltó, társuk a tudomány hőseinek, a­kik szívesen és büszkén fogadták és ismerték el őt ma­gukkal egyenlő rangúnak. És oda is emelkedett, a­hol az orvos már a metafizika nagy kérdéseit ostro­molja, a nélkül, hogy az empirikus természettudo­mány biztos talaját elhagyná, mint az említettük nagyok és mint azok a kollégái, — fölötte kevesen — a­kikre jogos büszkeséggel tekintünk: a magyar orvostudomány világhírű oszlopaira. A sokfajta, de mindig egy célra törő munkásság rég megtörte Perlik hatalmas, hosszú életre szánt fizikumát. So­káig volt beteg, gyakran végképp elveszettnek hitték barátai, de legkínosabb vergődései közt sem szűnt meg dolgozni, és a­mint jártányi erőre kapott, újra megjelent a katedrán. A legnagyobb és legtermé­kenyebb magyar elmék egyike lobbant ki mai ha­lálával. Hőgyes Endre elköltözése óta ily nagy gyásza a magyar orvostudománynak alig volt. Portik Ottó 1852-ben Budapesten született. Már huszonnégy éves korában megszerezte a doktori diplomát, de az egyetem kötelékében maradt Milhal­­kovics Gézának, a nagy anatómusnak és az öreg Scheuth­auer Gusztávnak, a híres patológusnak olda­lán. Asszisztensi évei után külföldre ment és a bon­colás-tudomány mellett ekkor kezdett intenzívebben foglalkozni bakteriológiával. Fölismerte az új disz­ciplína végtelen fontosságát, az orvostudomány egé­szére ható átalakító erejét. Maga a mesterek mestere, Pasteur szerette volna laboratóriumában maga mel­lett tartani, de Portik haza vágyódott. Vissza is tért 1885-ben és főorvos, magántanár, majd 1895-ben a patológiai anatómia és szövettan nyilvános ren­des tanára lett. Ekkor már nemcsak a szakkörök ismerték a nevét, hanem a laikusok is. A két kolera­­járvány 1802 őszén és 1893 nyarán, a­mely oly ré­mülettel töltötte el a főváros lakosságát, sokkal ve­szedelmesebbé fajult volna, ha Gerlóczy Károly erős adminisztratív keze és Portik Ottó belátása, bölcse­­sége, avatottsága meg nem fékezi a szörnyű járványt. Rendes tanárrá való kinevezése után Pertik megosz­totta idejét katedrája, a Rókus-kórház és irodalmi munkássága közt. Önálló művei úttörők, *Bókay Ár­páddal közösen szerkesztett folyóirata, a Magyar Or­vosi Arhívum német és francia nyelven is hirdeti haladottságunkat és a nagy nemzetekkel való egyen­lőségünket szellemi téren. A rég betegeskedő professzor ma egy hete fe­küdt ágyba válságossá fajult szívbajával. Kezelő­orvosa és kedvelt tanítványa, Hasenfeld Artur dr. egyetemi tanár állandóan mellette volt. A halál az éjszaka fél egykor következett el. A tetemet nyomban bebalzsamozták és a Ferenc József-rakodópart 25. szám alatt lévő lakásán ravatalra tették. A temetést az egyetemi tanács fogja rendezni egykori dékánjá­nak, vasárnap délelőtt 10 órakor az egyetemi tem­plomból. A halottat a kerepesi­ úti temetőben levő családi sírboltban helyezik nyugalomra. Portik Ottót a Gráf, Tarr, B­gyüd és Skaviczky család gyászolja legszorosabb hozzátartozóin kívül. A családot részvételével fölkereste Preusz Hugó dr. orvoskari dékán az egyetem szenátusa nevében. A részvétüket jelentő előkelőségek közül a gyászházban megjelentek Kovács Gyula, Herczel Manó báró, Né­­kám Lajos, Ángyán Béla, Winternitz Arnold egye­temi tanárok, Kléh László takarékpénztári igazgató és még mások.­­ (A trónörökös Montecuccoli grófnak.) Bécsből jelentik: Ferenc­­Ferdinand trónörökös Mon­tecuccoli grófhoz távozása alkalmából táviratot in­tézett, melyben legfelsőbb kitüntetése alkalmából üdvözli és a maga nevében is legmelegebb köszöne­tét fejezi ki a tengernagy fáradhatatlan eredményes működéséért. Montecuccoli a királyi hercegnek táv­iratban hódolatteljes köszönetét fejezte ki.­­ (A király a német császárnénak.) Bécs­ből jelentik nekünk. Ma este egy nyugati vasúton orkideabokréta érkezett Gmundenbe, a­melyet a ma­gyar király küldött a német császárné számára, a­ki holnap oda érkezik. A király kívánságára a bokrétát kizárólagosan schönbruinni orkideákból állították össze. A bokréta egy méter magas és másfél méter széles és hatszáz virágból van összeállítva. _ (A német császár köszönete.) Berlinből jelentik: A Reichsanzeiger Vilmos császárnak a bi­rodalmi kancellárhoz intézett rendeletét közli, a­melyben a császár a Viktória Lujza hercegnőnek Ernő Ágost herceggel való eljegyzése alkalmából a birodalom minden részéből érkezett szerencsekivá­­natokért a maga, a császárné és a jegyespár nevé­ben köszönetet mond. — (A kumberlandi hercegi pár Berlin­ben.) Gmund énből jelen­tik nekünk: A kumberlandi hercegi pár március 8-án a császári udvar látogatá­­sára Berlinbe utazik. __(A képviselőház karzati jegyei.) "A kép­viselőház hétfői ülése iránt oly nagy érdeklődés nyil­vánul meg a nagyközönség körében, hogy a ház­nagyi hivatal nem tud eleget tenni a kéréseknek. Ezért a képviselőház háznagyi hivatala értesíti a nagyközönséget, hogy a hétfői ülésre előjegyzéseket nem fogadhat el.­­ (And­rássy Dénes gróf halála.) Kraszna­­horkáról jelentik: Mély gyászt öltött Krasznahor­ka, Rozsnyó és az elhunyt Andrássy Dénes gróf óriás uradalmának minden faluja. A kr­asznahorkai vár bástyatornyain hatalmas gyászlobogók hirdetik, hogy megtért őseihez az utolsó Andrássy, a monoki grófi ágból. A temetés ugyanolyan gyászpompával fog megtörténni, a­milyennel tíz év előtt Franciska gróf­nőt temették. Balás Lajos rozsnyói püspök fogja a gyászszertartást végezni az összes kegyúri lelkészek segédletével. Rozsnyó polgársága már a haláleset első hírére mozgalmat indított, hogy országos gyűjtés útján szobrot állítsanak Andrássy Dénes grófnak, nejének szobra mellett; a­ár a Franciska-szobor el­helyezésekor olyan szélesre építették a szobor talap­zatát, hogy arra majdan elhelyezhessék Andrássy Dénes gróf szobrát is. A nemeslelkű gróf elhunyta fölött impozáns részvét nyilatkozik meg az ország minden részén. Sulyovszky István uradalmi kor­mányzóhoz rengeteg számban érkeznek a részvét­­táviratok és a bejelentések a temetésen részt venni kívánó küldöttségektől. Képviselteti magát a teme­tésen Bécs városa is, a­melynek tanácsa az elsők közt küldötte el részvéttáviratát. Andrássy Dénes gróf és neje ugyanis a Bécs mellett levő Döblingben másfél millió koronán százhúsz növendék befogadá­sára alkalmas leánynevelő-intézetet alapított. Gömör vármegyét száz tagból álló küldöttség fogja képvi­selni a temetésen Bornemissza László főispán veze­tésével. A vármegye nevében Lukács Géza alispán fog búcsúztatót mondani a koporsónál. Nagy kül­döttséggel vesz részt a temetésen Zemplén vármegye is, melynek az elhalt gróf első virilistája volt. Ezt a küldöttséget Dakus Gyula alispán vezeti. Kassa vá­rosa Kossuth Lajos városi tanácsos vezetésével szin­tén népes küldöttséggel képviselteti magát a gyász­ünnepségeken. A temetésen az Andrássy grófi család valamennyi tagja megjelenik. A hitbizomány örö­köse Széchenyi György gróf lesz, Széchenyi Aladár gróf fia. Az ifjú gróf Münchenben kereskedelmi aka­démiai hallgató. A majoreszkó unokája néhai An­drásig Manónak, a vasgróf­nak, kinek leánya: Na­tália, anyja György grófnak. A Balerinából érkezett értesítés szerint ma szentelték be a halottat Paler­­móban és ma útnak indították a koporsót. Hogy mi­kor érkezik meg, attól függ, hogy különvonaton vagy rendes vonaton szállítják-e. Ha nem különvonaton hozzák, akkor a holttest szerda este előtt nem érhet Krasznahorkára.­­ (Az új honvédezredik.) Nevezetes nap lesz a honvédség történetében az 1913-ik év március elseje. Az 1912-ik évi védőerő törv­ény alapján átszervezett honvédség ezen a napon veszi föl azt a köntösét, a­melyet az új törvény kiszabott a számára. Tíz ezred, mely eddig négy zászlóaljból állott, a negyedik zászlóaljait át­adja annak a négy új ezrednek, a­melyek közül a 29-ik és 30-ik Budapesten, a 31-ik Veszprém­ben, a 32-ik pedig Déván alakul meg. Ugyan­ekkor a Fiuméban kikülönített honvéd század zászlóaljjá fejlődik. Március 1-én érkeznek meg a csapatok az állomáshelyekre. Budapestre szom­baton délután érkezik meg a kassai 9-ik honvéd gyalogezred eperjesi zászlóalja és a szegedi 5-ik honvéd gyalogezred negyedik zászlóalja a kő­bányai alsó pályaudvaron. Az egyik három­negyed négykor, a másik háromnegyed hatkor. Az eper­jesi zászlóalj a 29-ik, a szegedi zászló­alj a 30-ik ezredhez kerül. Az első honvéd gya­logezred félegyházi zászlóaljának egy százada délután négy órakor a józsefvárosi pályaudvaron érkezik meg és a 30-ik ezred első zászlóaljának fogja egyik századát alkotni. Az új ezredek egy­előre csak három századból álló zászlóaljakkal alakulnak. A negyedik századokat fokozatosan fogják fölállítani. Az új budapesti házi ezredek magját tehát az eddig Eperjesen és Szegeden volt zászlóaljak alkotják. Ezekből és még néhány más zászlóaljtól áthelyezett egyes századokból alakul meg Budapesten a két új ezred két-két zászlóalja. A 29-ik ezred harmadik zászlóaljá­nak állomáshelye Jászberény, a 30-ik ezred har­madik zászlóaljáé pedig Félegyháza. Az előbbit a gyulai második ezredtől, az utóbbit a buda­pesti első ezredtől helyezték át az új ezredekhez. A Budapestre bevonuló csapatokat a pályaudva­rokon az új ezredek szervezésével megbízo­tt tisztek, élükön Hadffij tábornokkal, az új dan­dár parancsnokával ünnepiesen fogják fogadni Mind a két ezredet addig, a­míg számukra az új kaszárnyák elkészülnek, a Népligettel szem­ben lévő Ferenc József honvéd gyalogsági lak­tanyában helyezik el.­­ (Prohászka püspök Szegeden.) Szeged­ről jelentik: Prohászka Ottokár dr -székesfehérvári püspök négy napon át Szegeden tartózkodott, a­hol Jászai Géza címzetes püspöknek volt a vendége. A püspök itt külön a férfiaknak, külön a nőknek kon­ferenciákat tartott. A püspök tegnap este utazott el Szegedről Budapestre. _ (Lennh­ossék Mihály dr. előadása.) Az Országos Ismeretterjesztő Társulat előadássorozatá­nak folyamán vasárnap délelőtt 11 órakor az Urá­nia Színházban Lenhossék Mihály dr. udvari taná­csos, egyetemi tanár számos vetített képpel kiséri előadást tart ..Az ember helye a természetben“ cím­mel. Belépődíj nincs. Vendégeket szívesen lát­­ak. — (Az Úri Klub közgyűlése). Az Úri Klub március 8-án délután öt órakor tartja meg idei köz­gyűlését. A klub 1912 december 31-én töltötte be fönállásának második esztendejét. Tagjainak lét­száma a tavalyi háromszázötvennel szemben három­­száznyolcvankilencre emelkedett. Idei működésének örvendetes eseménye, hogy sikerült mindennemű tartozását törlesztenie, úgy hogy jelenleg teljesen adósságmentes. Május elsejétől fogva új helyiségeket csatolnak az eddigiekhez és pedig egy fogadó, egy 9

Next