Budapesti Hírlap, 1913. április (33. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-01 / 77. szám
es olyan kis dolog, aminek esetleg nagy fontossága ne volna. Titusz Kvintusz Kriszpinusznak vendége volt egykoron a kampániai Badiusz, akivel igen bizalmas jó viszonyban volt. Barátságukat még szorosabbra fűzte az a körülmény, hogy Badiusz, még mielőtt a kampániaiak Rómától elszakadtak volna, Rómában megbetegedett és Kriszpinusz házában nagyon jó bánásmódban részesült. És ugyanez a Badiusz, az előőrsöket túllépve, a város kapuja elé állott és Kriszpinuszt hivatta. Mikor erről Kriszpinusznak jelentést tettek, ez abban a hiszemben, hogy amaz barátságos és bizalmas megbeszélést óhajt, mert a két állam elszakadása után is szeretettel gondolt a régi barátságra, pár lépéssel a többiek előtt közeledett. Mikor egymást megpillantották, Badiusz így szólott: „Kriszpinusz én téged mérkőzésre szólítalak. Szálljunk lóra, a többiek lépjenek vissza és majd mi ketten fogjuk eldönteni, hogy kettőnk közül melyik a vitézebb?“ — Kriszpinusz erre azt felelte, hogy egyiknek sincs hiánya ellenség dolgában, akiken bebizonyíthatják vitézségüket. Ő bizony kikerülné Rádiuszt, még ha a harc mezején is találkoznék vele, nehogy kezét vendégének vérével megszentségtelenítse. Ezzel megfordult és eltávozott. Hanem a kampániai ezután még pökhendibb módon kezelte gyávaságát és pulyaságát emlegetni és elhalmozta mindenféle gyalázkodással, mely inkább ő rá illett volna, a vendéglátó ellenségnek nevezte őt el, aki úgy tesz, mintha kímélni akarná azt, akivel nem mer kiállani. Ha ő abban a véleményben van, hogy a két állam egymástól való elszakadása folytán az 8.. $ így írja le ezt a történeti eseményt a jó Öreg Titusz Liviusz, aki egy klasszikus történetíróhoz illő diszkrécióval hallgatja el, hogy Badiosz gyűlölete nem szülővárosa ellenségének szólott, hanem abban a pillanatban fakadt volt ki, mikor a Szép darázskarcsú Hosztilia a mirtusz-lombok alatt az ő vőlegényének, Kriszpinusznak szerelmesen a keblére borult.. 1913. április 1. BUDAPESTI HÍRLAP (77. sz.)3 merte, hogy a választás a legnagyobb rendben folyt le. A legjobban igazolja ezt az a tény, hogy az első szavazatszedő küldöttségnél egy választót sem utasítottak el, a másodiknál mindössze kettőt. A hír ebben a formában nem egyéb rosszakaratú rágalomnál. Annyi igaz csak, hogy a záróóra kitűzése után, amikor Jankovich Béla miniszter 266 szavazattal vezetett, a választási elnöknek ellenzéki részről tudomásul adták, hogy a Tabán városrészből néhány ellenzéki választó a munkapárti tábort elválasztó kordonon nem tud átjutni, pedig a munkapárti táboron kell keresztülmenniök, hogy a szavazóhelyiségbe jussanak. A választási elnök erre azonnal intézkedett is, hogy ezeket az ellenzéki választókat a kordonon áteresszék, akik egytől-egyig le is szavaztak. Ami végül azt az állítást illeti, hogy a kultuszminiszter a helybeli állami kórház betegszállító automobilját használta volna, erre vonatkozóan elegendő rámutatni arra, hogy Ipolyságon állami kórház nincsen, hanem csupán nyilvános jellegű megyei kórház, ennek pedig soha sem volt semmiféle automobilja. De különben sem szorult volna rá Jankovich miniszter erre az automobilra, mert a munkapártnak hat autó állott rendelkezésére, a miniszter pedig maga szintén autón jött Budapestről s úgy is ment vissza a választás után. Ügyvédi kamara a kormány ellen. Kassaról jelentik. A kassai ügyvédi kamara vasárnap tartotta Stekker Károly dr. elnöklésével évi közgyűlését, amelyen a kassai ügyvédség egyhangú határozattal állást foglalt a kormány és a kormányzati rendszer ellen. Klein Fülöp dr. kamarai titkár terjesztette elő az évi jelentést, amely erős kritikát gyakorol a parlament működéséről. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy fölírnak az igazságügyi miniszterhez és rámutatnak arra, hogy noha az igazsáügyi miniszter elődje jogosulatlannak minősítette előbbi ilyen lépésüket, nem hallgathatják el, hogy az a mód, amellyel a parlamentben törvényeket hoztak, nem alkalmas arra, hogy az annyira szükséges törvénytiszteletet a népben ébren tartsa. A határozatot egyhangúan fogadta el a kamara; a munkapártiak kevesen voltak s ezért nem is provokálták a szavazást. Egy főispán lemondása. Nyíregyházai jelentés szerint Vay Tibor gróf, Szabolcs vármegye főispánja az ellenzéki Vay Gábor gróf fivére lemondani készül állásáról. A lemondás összefüggésben van a Szabolcs vármegye legutóbbi közgyűlésén hozott határozattal. Szombaton ugyanis a vármegyei közgyűlésen Mezőssy Béla képviselő indítványát fogadták el, mellyel a kormánynak bizalmatlanságot szavaztak. Egy ellenzéki kőnyomatos híradása szerint a közgyűlést megelőző állandó választmányi ülésen nem volt paktum a munkapárti és ellenzéki bizottsági tagok között és hogy a közgyűlés egyhangúan hozta meg kormányellenes határozatát. A dunavecsei mandátum: Benedek Sándor dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkár holnap reggel 7 óra 45 perckor Dunavecsére utazik, ahol mint a kerület képviselőjelöltje programbeszédet mond. Az államtitkárt sokan fogják elkísérni a munkapárt képviselőtagjai közül. Benedek Sándor a hét többi napján a dunavecsei kerület többi községét látogatja meg. Platthy György, a szövetkezett ellenzék jelöltje vasárnap kezdte meg körútját a dunavecsei kerületben, öt községben mondott programbeszédet. Útjában Förster Aurél, Kállay Ubul, Zlinszky István, Lovászy Márton és Urmánczy Nándor képviselők kísérték. Függetlenségi párti közgyűlés. A hetedik kerületi függetlenségi és 48-as párt Lányi Mór volt képviselő elnöklésével vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését. A titkári jelentést elfogadták, mire megválasztották a tisztikart. Elnökök lettek ismét Batthyány Tivadar gróf és Lányi Mór, ügyvezető elnök, Somogyi Ilajos dr. A közgyűlés meleghangú üdvözlő táviratot küldött lábbadozó elnökéhez, Batthyány Tivadar grófhoz. A közgyűlés után társasvacsora volt, a melyen számos felköszöntöt mondottak. ♦ Nagy Dezső dr. Budapest, márc. 31. A budapesti ügyvédi kamarának és egyben a magyar ügyvédségnek komoly gyásza van. Mert Nagy Dezső dr. nemcsak a budapesti ügyvédi kamarának tagja és hosszabb időn át elnöke, hanem az egész magyar ügyvédségnek is büszkesége volt. A férfikora idején, testi ereje és szellemi képességeinek teljes birtokában elhunyt férfiú egész múltja szakadatlan láncolata a munkának és közhasznú tevékenységnek. Mint fiatal ügyvéd Franciaországban gyarapította jogi és gyakorlati ismereteit, melynek eredményeként megírta és 1881-ben kiadta „A francia ügyvédségről“ szóló művét. Már ekkor megfogant benne a szabad ügyvédség iránt való lelkesedés, melyet az időközben fölmerült különböző áramlatokkal szemben élete fogytáig megőrzött. Alapos ismerője lévén az ügyvédség föladatainak s a művelt államokban elfoglalt állásának és tapasztalván az 1874. évi ügyvédi rendtartás folytán kezdetben föllendült, de később hanyatlásnak indult magyar ügyvédség szervezetének hiányait, már korán megérlelődött benne ügyvédségünk reformjának eszméje. Szakcikkeiben s a Magyar Jogászegyesületben tartott előadásaiban gyakrabban kifejtette a kívánatos reform irányelveit és hathatósan küzdött azok megvalósítása érdekében. Csak természetes, hogy ennélfogva az igazságügyi kormány akkor, mikor a reform idejét elérkezettnek látta. Nagy Dezső ezt bízta meg az egymáshoz való viszonyuk nem változott volna, hát akkor ő, kapuai Badiusz fölmondja ezennel a római Titusz Kvintusz Kriszpinusznak a vendégbarátságot. Nincs neki többé semmi köze sem hozzá és ő nem állhat szövetségben olyan ellenséggel, aki az ő szülővárosa, az ő népe és házi istenei ellen mint támadó ellenfél lépett föl. Ha tehát igazi férfi, akkor lépjen elő. Kriszpinuszt, aki egy ideig tűrte ezeket a szidalmakat, végre aztán a saját emberei beszéltek rá, ne tűrje büntetés nélkül a kampániainak gúnyolódását. Mikor aztán a vezérektől engedelmet kért, hogy a sorból kiállva mérkőzhessek a kihívó ellenféllel, a kapott engedelem után fegyvert öltött, lóra ült és harcra hívta Badiuszt. A kampániai haladék nélkül jelentkezett. És ők lóval lónak ugratva, egymásra támadtak. Kriszpinusz a lándzsájával átdöfte Badiusz balvállát és lováról leugorva a földre zuhanthoz sietett, hogy gyalogszerrel végezzen vele. Badiusz azonban, mielőtt Kriszpinusz még rátámadhatott volna, otthagyta lovát és vértjét és visszaszökött az emberei közé. Kriszpinusz pedig diadallal tért vissza az övéihez, erre vonatkozó munkálat elkészítésével. Szilágyi Dezső megbízása folytán 1894-ben elkészítette az új ügyvédi rendtartás első tervezetét. E munkálat azonban a változott politikai viszonyok folytán később lekerült a napirendről. Időközben újabb és újabb eszmék, a numerus clausus felé hajló reformtervek merültek föl és mások is kaptak megbízást az ügyvédi rendtartás javaslatának elkészítésére, mindazáltal legújabban mégis Nagy Dezső átdolgozott tervezete jutott fölszínre. Az igazságügyi kormány ezt a tervezetet küldte meg tanácskozás és véleményadás végett az ügyvédi kamaráknak, amelyek nagy része már hozzá is járult a tervezet alapelveihez. E munka Nagy Dezső dr. egyik értékes hagyatéka. Mint az ügyvédi kamara elnöke körültekintő tapintatosságával s az ügyvédi kar tekintélye, szellemi értéke és anyagi érdekeinek fokozása céljából kifejtett működésével tűnt ki. A budapesti ügyvédi kamara szebb napjai voltak azok, mikor Nagy Dezső állott az ügyek élén. Az ő buzgóságának és hathatós felszólalásainak köszönhető az is, hogy ma az ügyvédek fegyelmi ügyeiben ítélő kir. Kúriának tagjai részben az ügyvédek sorából kerülnek ki. Ha még fölemlítjük, hogy az egész magyar ügyvédi kar létérdekeire kiható nyugdíjalap létrehozásának Nagy Dezső volt egyik főtényezője , hogy legújabban az ügyvédi szövetkezet létrehozásában is jelentékeny része volt, úgy nagyjában körvonalaztuk közérdekű és közhasznú működését. Ügyvédi működése mindig kifogástalan és magas jogászi színvonalon állott. Hogy közben országgyűlési képviselő is volt, ez sohasem csábította arra, hogy ezt a helyzetét ügyvédi jövedelmeinek gyarapítására kizsákmányolja. Szinte csodálatos, hogy Nagy Dezsőnek kiterjedt ügyvédi működése és nagymértékű köztevékenysége mellett még irodalmi működésre is jutott ideje. A francia ügyvédségről irt munkáján kívül önálló műveket irt 1884-ben a polgári perös eljárás reformjáról, 1894-ben a jogi noviziátusról, 1902-ben pedig a jogi oktatás reformjáról. E mellett a jogi szaklapok is állandóan közöltek tőle értékes cikkeket. Halála tehát veszteség a magyar ügyvédi karra, a budapesti ügyvédi kamarára, az ügyvédszövetségre s a magyar jogi irodalomra nézve. Méltán megérdemli a babérkoszorút, amelyet kartársai tiszteletük és szeretetük jeléül ravatalára helyeznek. * ■ ' 'A budapesti ügyvédi kamara választmánya Nagy Dezső dr. ügyvéd váratlan elhunyta alkalmából ma délután egy órakor rendkívüli választmányi ülést tartott Brüll Ignác dr. kamarai elnök elnöklésével. A választmányi ülésen Brüll Ignác dr. kamarai elnök megható szavakkal adózott Nagy Dezső dr. emlékének s indítványára a választmány elhatározta, hogy a megboldogultat a kamara székházának dísztermében helyezik ravatalra és innen temetik kedden délután három órakor. A kamara választmánya Nagy Dezső dr. haláláról gyászjelentést ad ki, az elhunyt özvegyéhez részvétiratot intéz, ezenkívül az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg is megörökíli. A ravatalnál az ügyvédi kamara nevében Brüll Ignác dr. kamarai elnök mond búcsúbeszédet és koszorút helyez az elhunyt ravatalára. Bejelentette az elnök, hogy az ügyvédi autonóm párt, amelynek a megboldogult elnöke volt, a mai napon 500 koronát küldött be az ügyvédi segítőalap javára azzal a kérelemmel, hogy azt az öszszeget, amely a párt tagjainak önkéntes adakozásából még növekedni fog, mint Nagy Dezső dr. alapítványt a megboldogult emlékére kezelje. Az Országos Ügyvédszövetség tisztikara ma délelőtt ülést tartott, amelyen Pollák Illés elnök megemlékezett Nagy Dezső társelnök haláláról és kegyeletes szavakkal méltatta azokat a nagy érdemeket, amelyeket az elhunyt az ügyvédi karral szemben szerzett. A tisztikari ülés elhatározta, hogy az özvegyhez részvéttáviratot intéz, a ravatalra koszorút tesz, a temetésen testületileg részt vesz és a beszéd elmondására Pollák Illés elnököt kéri föl. A Budapesti Ügyvédi Kör választmánya Nagy Dezső dr. elhunyta alkalmából ma rendkívüli választmányi ülést tartott. A választmány elhatározta, hogy Nagy Dezső dr. emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg, elhunyta alkalmából gyászjelentést ad ki, özvegyéhez részvéttáviratot intéz, ravatalára koszorút tesz és a temetésen testületileg vesz részt. A sírnál Gyöngyössy József, az Ügyvédi Kör alelnöke mond gyászbeszédet. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igazgatósága és felügyelő bizottsága teljes számmal vesz részt a temetésen, gyászjelentést ad ki, koszorút helyez az elhunyt elnök ravatalára. A gyászbeszédet Somogyi Miksa dr., az intézet elnökhelyettese fogja tartani.