Budapesti Hírlap, 1913. május (33. évfolyam, 103-128. szám)
1913-05-27 / 124. szám
i)13. május 27. BUDA**£STI KIJKLAP (124. sz.)9 járó, akik künn az utcán sejtik, hogy Dryander lelkész e pillanatban a gondviselés ki nem fürkészhető útjairól beszél, az egek Ura felé fordítják tekintetüket- Csönd, áhitatos csönd támad és közös fohász száll a magasba Viktória Lujza boldogságáért. Együtt imádkoznak császárok, királyok, fejedelmek, diplomaták, főurak és a nép ... Auvi... A stetini pályaudvaron búcsúzik a császár leányától. Vele vannak fiai, a német nép öröme, büszkesége, hat szál daliás herceg. Az udvari vonat készen áll az indulásra, a fiatal férj szerényen a házi térben marad és nem zavarja a kísérőit. II. Vilmos és leánya kétszer is átölelik egymást, a búcsúzás oly nehéz, de végre is várni kell. Most a fivérekre kerül a sor. Ott állanak mind a hatan, egy sorban, várva az utolsó csókot. Várjon melyiktől búcsúzzék előbb, kit tüntessen ki az első öleléssel? És mind mosolyogva nézi őt, de egyikük sem mozdul, a válaszás . . . a hölgyek joga. A fiatal asszony pedig kényes szemmel hirtelen végigfutva sorukon, Auvi kiáltással Ágost Vilmos herceghez siet és alig tud megválni tőle. Auvi . » a herceg kettős nevének kezdőbetűiből csinálták a becéző szót és ma is úgy hívják, pedig a kis Auvi már rég megnőtt, meg is nősült és boldog apává lett. De Auvi közben mindig megmaradt a kedves fiúnak, aki majd sohasem távozott szülői köréből és a hercegnővel együtt édesanyjának állandó kísérője volt. Auvi herceggel együtt nőtt naggyá a fiatal asszony is és mig a tróni örököst Danzigba vitte a kötelesség, Oszkár ésAlbert hercegek a tengereket járták. Eitel Frigyes hol itt, hol ott helyettesítette a császárt, Ágost Vilmos volt az egyetlen, a ki egy rövid esztendőt leszámítva mindig csak otthon maradt. Érthető és természetes tehát, hogy e két fejedelmi sarj a legjobban szereti és érti egymást. Előbb Auvi és csak azután következett a többi herceg, akik még csak nem is duzzogtak ez apró mellőzésért. És amikor a vonat kirobogott a sötét éjszakába. Auii herceg egy könyet törött ki szeméből, a császár pedig némán, mozdulatlanul állott és megvárta, amíg utolsó vörös lámpája is eltűnt a pályaudvar szindus világából. Az angol királyi pár. Az angol királyi pár vasárnap reggel istentiszteletet hallgatott az anglikán templomban. György király és Vilmos császár délben ,Potszdamba hajtattak, ahol a császárné és a többi fejedelmi személyiség volt. Este hét órakor ismét Berlinbe mentek. A kumberlandi herceg és hercegné, továbbá Olga hercegné este kilenc óra húsz perckor elutaztak. A hercegi párt a német császár és császárné a vasúthoz kisérték. Fél kilenc órakor a királyi kastélyban ünnepi ebéd volt. Az angol királyi pár hétfőn Uj-Strelicbe utazott, ahol meglátogatta a meklenburg-strelici nagyhercegnét és ahonnan este tért vissza a berlini királyi kastélyba. Az angol király és felesége holnap, kedden délután fél hat órakor Vlissingen irányában Londonba utazik vissza. A hétfői nap folyamán több fejedelmi személyiség, aki részt vett az esküvőn, elhagyta Berlint. A cár otthon, Miklós cár vasárnap délután 2 óra 20 perckor átlépte az orosz határt és ma reggel 9 órakor Carszkoje-Szelóba érkezett. Asszonyháboruság. A berlini Prinz Albrecht-strasszéban a műipari múzeum előtt vasárnap és ma, hétfőn példátlan jelenetek folytak le. A múzeum egyik udvarában két napra kiállították Viktória Lujza hercegnő nászajándékait. Óriás néptömeg s különösen sok asszony tolongott, hogy ezeket az ajándékokat megnézhesse s ma már reggel öt órakor ezer meg ezer asszony, köztük sok a legelőkelőbb társaságból való, jelent meg a múzeum előtt, hogy az udvarba bejuthasson. Tíz óráig, amikor az udvart kinyitották, hihetetlen mértékben megnövekedett a tömeg. Harminc gyalogos, hat lovasrendőr, két tiszt vezetésével mindent elkövetett, hogy a tolongó asszonyokat visszatartsa. A tolongás leírhatatlan volt. Valamennyien harcoltak valamennyi ellen. Kalapok, hajfonatok, köpönyegek cafatokban röpültek szerteszéjjel. Ennek az lett a következése, hogy a rendőrök, akik erősítést kaptak, kordont vontak, hogy az asszonyokat, akik kipirult arccal és az izgalomtól forgó szemmel előre tolakodtak, visszatartsák. Számos baleset történt. Az asszonyok sorra ájuldoztak s ötöt közülük, akik sirógörccsel estek össze, kórházba vitték. Az óriás hőség miatt is sokan rosszul lettek s a mentők tíz órától délig szakadatlanul szállították a megbetegedett asszonyokat. A rettenetes harc folytatódott abban az udvarban is, amelyben az ajándékok ki volak állítva. Mindenfelé a legundokítóbb jelenetek folytak le. Délután négy órakor berekesztették a kiállítást, úgy hogy a szánalmas jelenetek megismétlődésétől nem kell félni. ____________________ Konstantinápolyi levél. —május 20. (Rendes levelezőnktől.) Ada-Kaleh annektálása nem keltett nagyobb föltünést, noha néhány helybeli lap műkönyeket ontott a török nemzetet ért sérelmen és veszteségein .Különösért a Jeune Ture nevű újság háborgott legjobban és tett szemrehányásokat a magyaroknak. Pózoló hazafiaskodása azonban épp az ellenkező hatást váltotta ki az intelligens török körökben, mint amelyre a lap cionista szellemű szerkesztői számítottak. A kormány egyik tagja valósággal megbotránkozva fakadt ki: ,,Mégis csak bosszantó, hogy Németországból, meg istentudja, honnan ideszakadt zsidók akarnak bennünket hazafiságra oktatni és muzulmánabbak lenni a muzulmánnál.“ A józan török politikusok fölfogását az Aszm című lap fejtette ki, megtámadván azokat az újságokat, melyek az adakalehi kérdésből nemzetközi ügyet szeretnének csinálni. „Ami nekünk azon a szigeten maradt,“ mondja az említett lap, „csupán egy névre szorítkozott. Hát nincs más dolgunk, mint pusztán nevekkel és címekkel törődnünk? Talán még most is emlegessük, hogy Kréta az életet jelenti számunkra, amint némelyek nagy botorán hirdették pár év előtt?“ Végül megróvja a lap, hogy azt a nagyhatalmat támadják, nemcsak a politikai udvariasságnak, hanem a jó nevelésnek is meg nem felelő hangon, mely Törökországot a londoni békekonferencián hathatósan támogatja, s amelynek jóindulata százezer Ada-Kalehnál is többet ér. Törökországnak valóban szüksége van monarkiánk támogatására. A szírai, örményországi és délarábiai kérdésekben, melyek Angliát, Oroszországot és Franciaországot érdeklik legközelebbről, mi valóban a becsületes alkusz szerepét játszhatjuk. Törökország rá van utalva, hogy a kapitulációknak legalább ama részét lerázza magáról, mely gazdasági életét korlátozza. Mi már öt év előtt beleegyezésünket adtuk a beviteli vámok fölemeléséhez és monopóliumaink megteremtéséhez; most segítségére vagyunk a török kormánynak, hogy a hozzájárulást a több nagyhatalomtól is megkapja. A Portán bizakodnak, hogy a hozzájárulást ezúttal sikerül megszerezni. A 4 százalékos vámemelés - ámbár a remélhető bevételi többlet egy része már le van kötve a három év előtt fölvett államkölcsön biztosítására — rendkívül fontos Törökországra nézve. Még a mostani hadi budget leszállítása mellett is a jövedelmek szaporítása nélkül lehetetlenség megvalósítani azokat a közigazgatási és gazdasági reformokat, melyekre a kis-ázsiai tartományoknak feltétlen és égető szükségük van. Törökország jelenleg azon fáradozik Londonban és Parisban, a pénzügyi dolgokban igen ügyes Dzsavid bég volt pénzügyminiszter közvetítésével, hogy legalább 7-800 millió frank kölcsönhöz jusson. Vasutakat és kikötőket akarnak építeni, folyókat szabályozni és mocsarakat lecsapolni. Pénzt kapni azonban nem könnyű, mert a balkáni államok is az után futkosnak, s a franciák kasszája azok előtt nyílik meg, kik a legtöbb kamatot hajlandók fizetni és a legtöbb üzleti vállalkozást juttatják a francia tőke számára. Miután se Magyarország, se Ausztria nincsenek abban a helyzetben, hogy kölcsönnel szolgáljatnak a törököknek, el kell készülve lennünk, hogy a kis-ázsiai vállalkozásoknál a magyar és osztrák ipar nem fog részesedni a szállításokban. Kereskedőinknek és iparosainknak azonban ennek ellenére nagyobb tevékenységet kellene kifejteniük Anatóliában, mert az állami vállalkozásokon kívül számos magánvállalkozás is készül. A európai tartományokból kiszorult török földesurak egyre-másravásárolnak birtokokat Kis-Ázsiában és azokat modernül készülnek kezelni. Szükség lesz főleg mezőgazdasági gépekre. A mostani háború alatt Törökország nem folyamodott, miként az összes balkáni államok, moratóriumhoz. Ez bizonyítja legjobban, hogy a török piac szilárd és a török közönség méltó a hitelre. Legújabb. A béketárgyalás. London, máj. 26.; A steuer-ügynökség értesülése szerint a görög, szerb és montenegrói békedelegátusok mai tanácskozása másfél óráig tartott. A delegátusok abban állapodtak meg, hogy tekintettel arra, hogy a szövetségesek és Törökország delegátusai az előzetes békeszerződés módosításaira nézve megállapodtak, a hadviselő felek küldötteinek tanácskozásának egybehívására elérkezett az idő s így Grev államtitkárnak erre vonatkozó előterjesztést lehet tenni. A bolgár delegátusok a tanácskozáson nem vettek részt, de eredményéről őket is értesítették. A bolgár pénzügyminiszter a helyzetről. Pakis, máj. 20. Teodorov bolgár pénzügyminiszter a Temps egyik munkatársa előtt kijelentette, hogy Bulgária csak egyet akar: A békekötést és a leszerelést. Ő maga híve a döntőbírósági elintézésnek, és ezen módon szeretné az ügyeket Szerbiával és Görögországgal is elintézni. A Bulgáriának tulajdonított háborús szándékra vonatkozó föltevések teljesen alaptalanok. A bolgár csapatok még Csataldzsa előtt állanak. Bulgária nem tett szövetségesei ellen semminő intézkedést és a szövetség által megjelölt után akar tovább is megmaradni. Remélhetően a területi kérdéseket meg lehet oldani a szövetség gyöngítése nélkül és e Szövetség a Balkán és Európa előtt nagyobb tekintélyre jut és még bensőbbé válik. TÁVIRATOK. A cár és a német kancellár. Berlin, máj. 26. Jól értesült körökből jelentik, hogy a cár a birodalmi kancellárral háromnegyed óra hosszáig általános politikai dolgokról beszélt. A cár a beszélgetés folyamán békés érzületének adott kifejezést. Nagyállású diplomaták a cárt olyan embernek mondják, akinek minden kérdésről saját fölfogása van és aki mindenről feltűnően jól van tájékozódva. Új angol flottaállomás, London, máj. 26. (Saját tudósítónktól.) Kairóból jelentik: Egy itt megjelenő lap értesülése szerint az angol kormány két új nagy flottaállomást akar létesíteni és pedig egyet Aghamiban nagy hadihajók részére, a másikat pedig Alexandriától nyugatra, Ramla Beidában torpedónaszádok részére. Jelenti továbbá a lap, hogy Anglia és Törökország között tárgyalás van folyamatban az iránt, hogy az egyiptomi vasutat a szíriai vasúttal összekapcsolják. Törökország hír szerint helyesli ezt a tervét. A német flotta készenléte: Bréma, máj. 26. A német flottaegyesület mai nagygyűlésén határozati javaslatot fogadtak el, amely kimondja annak a szükségességét, hogy állandóan tartsanak úgynevezett repülő-hajórajt készenlétben, amely bármikor készen áll arra, hogy haladéktalanul háborús akciót kezdjen a megsértett német tekintély, avagy kereskedelmi érdekek védelmére. A francia belügyminiszter beszéde: Mont Didier, máj. 25. Egy új takarékpénztár megnyitó ünnepén Klotz belügyminiszter beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a köztársaságiak egyetértő szolidaritása nagyfokban szükséges oly időben, amikor kényes természetű feladatokat kell megoldani, amelyektől a jövő, a haza erőssége és biztossága függ. Emlékeztetett az agadiri incidensre .