Budapesti Hírlap, 1913. június (33. évfolyam, 129-153. szám)

1913-06-01 / 129. szám

szélnek, mintha­ akkor semmi és senki más nem lett volna, mintha Lukács László lett volna mindenek tudója, mindenek kigondolója, mindenek végrehaj-­ tója; mintha minden felelős és felelőtlen állást egy-* maga töltött volna be, mintha ő lett volna —f fel összkormánus. Ehhez a­­közléshez a Justh-párti újság meg­jegyzéseket fűz és a többi között azt mondja, hogy a félhivatalos újság cikkelye valóságos hadüzenet Hereváry Károly gróf és Tisza István gróf elleni és hogy Lukács László, ha buknia kell, magával akarja rántani a bukásba Héderváryt és Tiszát is. A mai helyzetből nincs más kibontakozás, írja a Justh­­párti lap, mint a Ház föloszlatásával új képviselő­­választás és a demokratikus választói jog megal­kotása. Az ellenzéken élénk visszhangot keltett ez a­ Justh-párti kommentár és még messzebbmenő követ-­ keztetéseket vonnak le abból a körülményből. Hogy Lukács László miniszterelnök ma Bécsbe utazott és hogy holnap­ királyi kihallgatásra megy. Szerintük Lukács most felhatalmazást akar kérni arra, hogy felelősségre vonhassa azokat, a­kik állítólag ellene támadnak, valamint arra is, hogy új választás útján új pártalakulásra adjon alkalmat. A munkapártból. A munkapárt körében ma a szokottnál is ele­venebb volt az élet. Fönn jártak a klubban Lukács László miniszterelnökkel a minisztereik és Tisza Ist­ván gróf is. A miniszterelnök hosszasan tanácskozott Tisza István gróffal, beszélgetett a párt több tagjá­val és negyedkilenckor távozott el a körből.­­ : A munkapártiak körében derültséggel tárgyalták a Justh-párti újság híradását arról, mintha Lukács László miniszterelnök hadat üzent volna a párt el­nöke és Tisza István gróf ellen. Az avatottak hangoz­tatták, hogy a párt korifeusai között őszinte az egyet­értés és a szolidaritás. Egyébként nyugodtan vár­ják a Désy-perben a törvényszék ítéletét. Az ellenzék köréből. Az ellenzéken élénken foglalkoztak ma is a Désy-pörrel és tüntető elismeréssel nyilatkoztak Vá­­zsonyi védőbeszédéről. Hangoztatták, hogy ezek­­után bizonyosan fölmentik Désyt. Itt említjük meg, hogy Batthyány Tivadar gróf ma a fővárosba érke­rülött az az elcsüggedt, kicsinyelő hang, mellyel mi otthon a magunk dolgait kritizálni szoktuk. Az első szakasz végén fölszólítottak, hogy men­jünk ki, mert a termet szellőztetik. Ekkor vet­tem csak észre, hogy kabát, kalocsai, mind raj­tam volt, s kimentem, hogy e tárgyakat a gar­­derobba helyezzem. Először is a kalocsait rúg­tam le, s úgy rémlik, hogy kimentem a ház elé, kis friss levegőt s­zívni... A szél hidegen fújt, az eső szemerkélt, de hónap semmi nyoma. Körülnéztem, s úgy vettem észre, hogy föld­szintes házak között gyalogolok a Déli vasút felé, bizony nem Drallemben voltam én, hanem Budán. Hát mos­t már mi ez? Részegség, álom, hallucináció, az idegek egy csodálatos játéka? — Milyen feleletet akarsz, a romantikus, vagy a pozitív iskola szerint? — Pokolba az iskolákkal, mondd meg becsületesen a véleményedet. — A pozitivisták szerint ez nem egyéb," mint heveny alkoholmérgezés", magyarul: bor­­közi állapot. — Ennek is része lehet benne, de ez nem a teljes igazság. —■ Úgy van. Tehát a romantikusok véle­ményét sem mellőzhetjük, ők azt mondják: a nagy kocsmai vitatkozás után fölébredt benned a lelkiismeret és azt mondta, hogy talán nem egészen olyan ros­szak az állapotok, mint a­hogy ti festettétek. Lelkiismereted szava han­gosan követelte a cáfolatot, s a lelked is szom­­júhozott rá, s ez idegeid túlfeszültsége követ­keztében oly erővel következett be, hogy képek­ben jelent meg előtted. Kétségtelen, hogy te a finnekre gondoltál, s azoknak a mienkénél sok­kal mostohább sorsára. És e gondolataidból képek támadtak. Ez a magyarázata. Talán nem egészen világos, de el lehet hinni Ha pedig ezt hosszúnak találod, nyugodjál bele abba, hogy 'Andersen Hamis’ tündérei kicserélték a kalocs­­niaidat. tert, de betegsége miatt egyelőre nem vesz részt a politikai életben. Zichy János grő£ Zichy János gróf volt kultuszminiszter ellen­zéki barátainak rábeszélésére kilép a nemzeti mun­kapártból. Kilépési nyilatkozatát hír szerint már el is küldötte Héderváry Károly grófnak, a munkapárt elnökének. Szülld Géza és Hencz Károly képviselők, a­kik Zichy személyes hívei közé tartoznak, állítólag szintén kilépnek a munkapártból. Zichy János grófot erre az elhatározásra az a kellemetlen visszhang és az az éles kritika bírta rá, melyet a Désy—Lukács-perben tanúsított magatar­tása a munkapártban ellene támasztott. Itt ugyanis nem győznek eléggé csodálkozni azon — s ennek a fölfogásnak Tisza István gróf is kifejezést adott, — hogy Zichy János gróf olyan fölháborodással be­szélt vallomásában a pártkasszáról, mintha jó maga soha hirét se hallotta volna eddig ennek az intéz­ménynek. Az a félhivatalos kommüniké, melyet en­nek cáfolatára a kormány tegnap közézétett, már rá­mutatott arra, hogy Zichy János gróf mandátuma ugyancsak tetemes költségébe került a munkapárt­nak, mert Zichy a magáéból édes-keveset áldozott a választásokra. A munkapártban hivatkoznak arra, hogy Zichy tudvalévően négy kerületben vállalt je­löltséget az általános választások idején: Egerben, Pécsett, Székesfehérváron és a szabadbárándi kerü­letben. Ennek a négy választásnak költsége­ a beava­tottak tudomása szerint megközelítette a 700.000 ko­ronát. Zichy tehát — mondják a munkapártban — csakugyan egyike volt a párt legdrágább és legérté­kesebb tagjainak. Zichy János gróf ma nyilatkozik a maga man­dátumának költségeiről s ez a nyilatkozat lényegében megerősíti a kormány tegnap közétett kommüniké­jének tartalmát. Zichy ugyanis ezeket mondja: —■ A­mi az én választásaimat illeti, — és itt Héderváry gróf akkori miniszterelnökre, mint tanúra hivatkozom —• kijelentem, hogy én annak idején megmondtam Héderváry gróf miniszterelnök úrnak, mint a munkapárt vezetőjének, hogy ragaszkodom régi kerületemhez: a szabadbárándihoz. Abban is fogok föllépni, annak mandátumát akarom leirni és az e választással járó összes költségeket a maga­méból fogom fizetni. Ha azonban a munkapárt ér­deke úgy hozza magával, hogy több kerületben is lépjek föl, s ha­ a pártnak van pénze a választásokkal járó alkotmányos költségek fedezésére, úgy én szí­vesen kiveszem részemet az ezzel járó munkából és fáradtságból, de a magaméból csak egy mandátum költségeit fedezem.­­ A régi kerületemben fölmerült összes válasz­tási költségeket tehát én fizettem, nem a pártkassza. Ezt a pártban ma is tudják azok, a­kik érdeklődnek a dolog iránt és nemcsak a levegőbe beszélnek. Zichy tehát maga is beismeri, hogy csak a sza­badbárándi választás költségeit fizette a magáéból, a többi három kerületben a pártkassza terhére jelölték s a pártkasszából fizették minden kiadását.­­ A miniszterelnök a király előtt. Fél­hivatalosan jelentik: Lukács László miniszter­­elnök ma éjjel Bécsbe utazott. A miniszterelnök holnap külön kihallgatáson jelenik meg a király­nál, hogy folyó kormányzati ügyekről tegyen jelentést. A miniszterelnök e bécsi útját már régebben tervezte és be is jelentette. A kormány köréből arról értesülünk, hogy Lukács László miniszterelnök már régebben szándékozott Bécsbe utazni és csupán azért várt a mai napig, mert azt hitte, hogy még ma meghozzák az ítéletet a Désy-perben. Útját és a királyi audienciát pedig azért nem halas­zt­­hatta el, mert a jövő héten állandóan parla­menti ülés lesz. Ugyancsak avatott forrásból arról is értesülünk, hogy a miniszterelnök ki­rályi kihallgatása semmi kapcsolatban sincs a Désy-perrel. Magyar görög-katolikus püspökség Ame­rikában. Hosszas tanácskozás után sikerült a ma­gyar kormánynak a római szentszékkel megállapo­dásra jutni az iránt, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok területére kivándorolt és ott letelepedett ma­gyarországi görög-katolikus hívők lelki ügyeinek el­látása külön magyar püspökségre bizassék. Mint a K. É. jelenti, a püspökség létesítésére vonatkozó pápai bullát a legközelebbi időben közzé fogják tenni. Egyidejűen­ megtörténtek az intézkedések az amerikai magyar püspök kinevezésére is. És méltó­ságra Suba György dr. ungvári teológiai tanár van kiszemelve, a­kinek kinevezése érdekében a megfe­lelő előterjesztés már megtörtént. A fúzió. Megírtuk ma, hogy Justh Gyula fúziós programtervezetét tegnap megvitatta elv­barátaival és a program részleteiben is megálla­podott velük­. "A hitbizományok eltörlését és a­ szekularizációt nem vették bele a programba, kimondják­ ellenben, hogy újabb hitbizomá­nyok nem alakíthatók. Egyébként a fősúlyt a radikális választójogi reformra vetik­. Határozottan követelik a választójogi ja­vaslat revízióját és egyéb szociális javas­latokat is követelnek. Justh Gyula ma adta át­ programtervezetét Károlyi Mihály grófnak, a­ki azt hétfőn közli Kossuth Ferenccel és Apponyi Albert gróffal. A Kossuth-párt alkalmasint ked­den tanácskozik a programról és megállapodá­sát hamarosan közli Károlyi Mihály gróffal, valamint a Justh-párttal. Azt hiszik­, hogy a Justh-párti program radikális­ részét Apponyi­­Albert gróf nem fogja elfogadni s ezért a pro­gramról még hosszú tárgyalás­ és alkudozás vár­ható. Rauch báró a miniszterelnöknél­ Rauch Pál báró volt horvát bán tegnap leste a miniszterelnök meghívására' Budapestre 'érkezett és ma délelőtt hosszasan­ tanácskozott Lukács László miniszterel­nökkel a Horvátországi politikai helyzetről.­­Rauch­ bárói javaslatot tett a kibontakozásról és az alkot­mányosság helyreállításáról. Apponyi Nyírbátorban. Apponyi Alb­ert gróf ma délben érkezett meg külföldről és este a­ nyírbátori kerületbe utazott. A hétfői választáson ott lesz még több függetlenségi párti képviselő is, A máramarosszigeti mandátum. Megírtuk egy kőnyomatos újság nyomán, Hogy Lator Sándor­ képviselő lemond a mandátumáról, mert királyi köz­jegyzővé nevezték ki. Arról értesülünk, hogy ez a híradás korai dolog. Lator Sándor egyelőre nem, mond le a mandátumáról. Lator Sándor táviratban választóit is értesítette, hogy nem mond le. Fölirat a miniszterelnökhöz. Trencsén vár­megye közönsége a következő föliratot intézte Lu­kács László miniszterelnökhöz: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. törvénycikk megalkotását és szente­sítését követőleg mai napon tartott első közgyűlé­sünkben hazafias örömmel ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy nagyméltóságodat, mint a­kinek nevéhez fűződik e mérhetetlen jelentőségű törvény megalko­tása, lelkesedéssel üdvözöljük és ragaszkodásunkról biztosítsuk. A választójogi reform tárgyalása során nehéz és válságos időben, midőn nemzeti és szociális érdekeink azt kívánták, hogy az egyes politikai pár­tok a magyar értelmiséggel karöltve, egyesült erővel munkálkodjanak e törvény megalkotásán, mély bá­nattal és aggodalommal tapasztaltuk, hogy a párt­szenvedély oly üszköt dobott a magyar haza polgárai közé, mely lángot fogva képes lett volna megingatni azokat az alapokat, a­melyeken a magyar állam és társadalom századok róta szilárdul nyugszik. Nagy­méltóságodé az érdem, hogy e veszedelem a már oly sok bajt és szenvedést átélt hazánk felett nagyobb­ megrázkódás nélkül elmúlt, valamint nagyméltósá­godé a fő érdem abban is, hogy a választójogi törvény, megalkotásával a nemzetnek hosszú idő óta mélyen­ sajgó sebe nyert gyökeres és szerencsés orvoslást. Fogadja nagyméltóságod ezért, valamint a várme­gyénkkel szemben mindenkor tanúsított jóakaratá­ért, a melyről Szalavszky Gyula szeretett főispánunk" őnagyméltósága arcképének mai közgyűlésünkön " történt ünnepies leleplezése során megemlékeztünk, hazafius hálánkat, valamint annak biztosítékát, hogy ha a haza szolgálatában kifejtett önzetlen működései­­ BUDAPESTI HÍRLAP (129. sz.) 1913. június 1­4 A képviselőház zárószámadási bizottsága ma délután Lukács György elnöklésével és Nagy Sán­dor előadása mellett tárgyalta Horvát és Szlavón- Dalmátországok­ 1904., 1905., 1906. és 1907. évről szóló leszámolásait, melyeket a bizottság Guető Gyula és Rosenberg Ignác fölszólalása és Teleszky János pénzügyminiszter felvilágosítása után tudomá­sul vett és elhatározta, hogy javasolni fogja a ház­nak­ a leszámolások elfogadását, majd a főrendiház­hoz való áttételét s azután a horvát országgyűléssel való közlését. A bizottság, melyen a számvevőszék részéről Rostnár Zsigmond másodelnök, Klimes Gyula és Straus István tanácsosok voltak jelen, örömmel állapította meg, hogy az újabb pénzügyi egyezség folytán Horvátország mindinkább jelenté­kenyebb összeget fordíthat belügyi kiadásai fedezé­sére. if­j

Next