Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1913-07-01 / 154. szám
1913. július 1. BUDAPESTI HÍRLAP (151. sz.) 11 lakást. Minap egy társaságban arról panaszkodott, hogy a lakása nem megfelelő. Ez a kijelentése a fülébe jutott az egyik iskolaszék tagnak, aki nyomban összehívta az iskolaszéket, amely aztán elhatározta, hogy az elégedetlen tanítónőt kilakoltatja. Június közepén fölszólították, hogy július elsejére keressen magának másik lakást, mert tovább nem engedik benn lakni az iskolában. A tanítónő most a hatóságok segedelméért folyamodott, mert az egész községben egyetlen szobácskát sem kap, ahol meglakhatna. (Özvegy Tisza Kálmánná meghalt.) Tisza Kálmán özvegye, született Degenfeld-Schomburg Ilona grófnő, ma délben Mezőkaposon meghalt. A legkitűnőbb magyar asszonyok egyike szállt sírba vele, kinek személyében a hitves, az anya és a magyar hölgy minden erénye ragyogott. Közismert volt széles az országban a Tisza Kálmán családi életének nemes, szinte puritán egyszerűsége, idealizmusa és bensősége, e szellemet pedig a most elhunyt nagyasszony képviselte, aki ezt tovább plántálta gyermekei tűzhelyein is. Ha beszélni lehet a Tiszák takarékos, okos és minden hiábavaló csillogástól mentes tipikus vonásairól, ezeket Tisza Kálmánná véste gyermekei jellemébe. Egyébként buzgó munkálója volt a jótékonyságnak, különösen a protestáns jótékony mozgalmaknak, mert a vallásos érzésnek az a teljessége is, mely a Tiszákat kitünteti, szintén nemcsak apai, hanem anyai örökség is. Ama hosszú idő alatt, melyben Tisza Kálmánná Dégenfeld Ilona grófnő a budavári miniszterelnöki palotában regnált, pártkülönbség nélkül megszerezte mindenek tiszteletét. Mint az ország első asszonya, némi szerény visszavonulással és tartózkodással állt miniszterelnök-férje oldala mellett, sohasem igyekezett kiaknázni pozíciójának fényét, legfölebb csak a jótékony intézetei számára. Termei ritkán nyíltak meg ragyogó esték számára, kerülte a zajt, a szereplést és a budai miniszterelnöki palotába is a geszti egyszerűséget és idillt igyekezett becsalni. Ha azonban ritkán ragyogtak a palota ünnepi fénnyel kivilágított ablakai le a Dunára és Pestre, azt elérte, hogy mindenki irigylésre méltónak találta Tisza Kálmán családi boldogságát és nemes békéjét. Férjének bajban, örömben, felhős és napos időben fia és segítőtársa volt, kiről egy ízben Tisza Kálmán megírta, (egy jótékonycélu alkalmi lapban, hogy soha semmit nem tett a nélkül, hogy tanácsát, véleményét ne kérte volna. A boldogult 1860-ban ment nőülTisza Kálmánhoz és elsőszülött fia István volt, aki testvéreivel örökölte Tisza Lajos grófságát és már másodszor ült be, mint miniszterelnök, abba a székbe, melyet atyja másfél évtizedig tartott elfoglalva, másik két fia Kálmán és Lajos és leánya, Paula, Radvánszky Béla báró özvegye. Özvegy Tisza Kálmánná Nyirbaktán halt meg, ahová előbb betegsége után üdülésre Bővéróhuhított, szívszélhüdésben. Temetése csütörtökön lesz Geszten. Tisza István gróf miniszterelnök ma éjszaka Mezőkapusról, ahol fia az esküvőjét tartotta, Nyirbaktára utazott. A munkapárt tagjai őszinte részvéttel értesültek Tisza Kálmánné elhalálozásáról. A temetésen a párt nagyobb küldöttséggel képviselteti magát. A körben ivet köröztek, a melyen a párt részvétét f fejezi ki Tisza István gróf miniszterelnöknek. Az ivet elsőnek Héderváry Károly gróf, a párt elnöke irta alá.A párt elnöksége részvéttáviratot küldött és mind a beszentelésnél, mind a temetési szertartásnál küldöttséggel fogja magát képviseltetni Vojnich Sándor táró vezetésével. (A budapesti evangélikus egyházmegye közgyűlése.) A budapesti ágostai hitvallású evangélikus egyházmegye vasárnap tartotta Wanner Géza dr. felügyelő és Kaczián János esperes elnöklésével évi közgyűlését. Az ülés megnyitása után Kaczián János előterjesztette évi jelentését. Az egyházközségek múlt évi számadásairól és az idei költségvetéséről Morhács Márton lelkész számvevőszéki elnök referált. Az egyházmegye múlt évi zárószámadásaités 1914. évi költségelőirányzatát Sommer Gyula váci lelkész ismertette. Ezután fölbontották a zsinati képviselőkre beadott szavazatokat, amelyek szerint szótöbbséggel Wagner Géza dr. felügyelőt és Kaczián János esperest választották meg zsinati képviselőül. Több ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. A közgyűlés után az egyházmegyei gyámintézetnek volt ülése. (A Virágos Budapest bizottság) július 2-án, szerdán délután öt órakor Bartóky József dr. államtitkár elnöklésével az Országos Magyar Iparművészeti Társulat (Üllői út 33—37.) irodájában, ülést tart, amelyen a dijak miként való kiosztásáról határoznak. (Singer Zsigmond temetése.) Vasárnap délelőtt tizenegy órakor temették el Singer Zsigmondot, a Pester Lloyd főszerkesztőjét a Lloyd Társaság díszterméből. A temetésen ott voltak a magyar hirlapirói kar, a politikai és a közélet kiválóságai s a ravatalhoz a közönség köréből is igen sokan elzarándokoltak. A Lloyd társaság nagyterme és az odavivő följáró fekete gyászlepellel volt bevonva. A lépcsőkön délszaki növények állottak. A ravatal a nagyteremben, szemben a bejáróval volt fölállítva s a koporsó Jókai halotti leplével volt beborítva. A diszterem két oldalán a koszorúknak valóságos erdeje pompázott. A gyászszertartás gyászdal eléneklésével kezdődött. Lazarus főkántor dirigálta a templomi kart, amelyet az Operaház kórusával egészítettek ki. Azután fellépett a szószékre Fischer Gyula dr. rabbi, hogy elbúcsúztassa az elhunytat. Kiemelte, hogy a családdal együtt gyászol a hazai zsidóság is. Megjelent az ország legelső hitközsége, hogy kivegye részét a gyászból, mert Singer Zsigmond az egész hazai zsidóságra hozott dicsőséget. De a család és a felekezet nem áll egyedül fájdalmával. Az ország nagyjai, a nemzet vezérférfiai, a székesfőváros fejei csatlakoztak fájdalmukban. Büszke rá az egész társadalom, de különösen a vallás és az egyház, melynek mindvégig hű fia maradt. A rabbi beszéde után a kar újra gyászosoltárt énekelt, majd Kohner Adolf báró mondott búcsúbeszédet a Pesti Lloyd Társaság nevében. Magasztalta Singer kiváló erényeit, melyekért most a ravatalra tették a dicsőség és felismerés fájdalmas szimbólumát, a pálmaágat. Singert kiváló tulajdonságaiért nemcsak tisztelték, hanem szerették is bátor őszinteségéért, nemeslelkűségéért és fanatikus munkakedvéért. A Pester Lloyd szerkesztősége részéről Schiller Zsigmond dr. szerkesztő mondott megható beszédet, melynek végén fogadalmat tett, hogy örökét megőrzik és ápolják és eszméinek mindig hű követői maradnak. Végül Márkus Miksa, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke mondott búcsúztatót az újságíró-testületek nevében. .A beszédek után levitték a koszorúkat és a koporsót az utcára. Az utcán megalakult a menet. Az élen haladtak a díszbe öltözött lovasrendőrök, ezeket követte a Közeli Villamos vasúttársaság ellenőreinek mintegy ötven tagú csoportja, utánuk jött két teljesen megrakott koszorús kocsi. A koszorús kocsik mögött haladt a hatlovas díszes gyászhintó, amelyet beláthatatlan sokaságú gyászoló kísért. A menetet egész kocsitábor zárta le. Jóval fél egy után érkezett ki a menet a kerepesi-uli zsidótemetőbe. A szertartásteremben megállították a koporsót és a templomi kar gyászdalt énekelt. Azután folytatta a menet az útját a nyitott sírig, ahol a bécsi Konkordia egyesület nevében Ehrlich Zsigmond dr. mondott német nyelven búcsúbeszédet. Azután Fuchs Henrik dr. lépett a ravatal elé, hogy a külügyminisztérium sajtóosztálya részéről búcsúzzék el a magyar hírlapírás kiváló alakjától. Végül az újságkiadók Egyesülete részéről Vadnai Henrik mondott meleghangú beszédet. A temetésen megjelentek: Beöthy László kereskedelmi és Balogh Jenő igazságügyminiszter, Jeszenszky Sándor, Vadász Lipót és Némethy Károly államtitkárok. Ott voltak: Zichy János gróf, Lánczy Leó, Tolnay Lajos, Szterényi József, Vörös László, Vojnich István báró, Lányi Bertalan, Héderváry Károly gróf, Széchenyi Béla gróf titkos tanácsosok, Hollán Sándor miniszteri tanácsos, Heltai Ferenc dr. főpolgármester, Bárczy István dr. polgármester, Boda Dezső dr. főkapitány, Ohrenstein Henrik báró és Ormódi Vilmos főrendek, Brahm Miksa lovag, a déli vasút vezérigazgatója, Hűvös József udvari tanácsos és sokan mások. Megjelentek továbbá az összes budapesti ipari és kereskedelmi vállalatok és pénzintézetek vezetői és küldöttségei, a Budapesti Újságírók Egyesületének és mindamaz egyesületeknek és intézményeknek tagjai, amelyeknek az elhunyt tagja volt. küldöttségben vettek részt a temetésen a szegedi kenderszövőgyár részvénytársaság és a váci kötő és szövőgyár tisztviselői. __(Érdekes diszkvalifikálás.) Szerdán éjjel történt, hogy a nagyváradi Emke-kávéházban — mint nagyváradi tudósítónk írja — egy Gorovc nevű hivatalnok ezzel a megszólítással inzultálta a belépő Medgyaszayné Szirmai Hajnal színésznőt: __ Szervusz mucuskám, hogy vagy? A megsértett színésznő energikus választ alatti p __ Hallgasson, mert pofont kaphat, iái^ ^ t j— Nana, ne igen ígérgesse a pofont — mon-: Sotta a hivatalnok. — mert maga is kaphat egyet. A színésznő nem szaporította tovább a szót, hanem jobbról-balról arculütötte Gorovet. Csakhamar megjelent a kávéházban a színésznő férje is, akitől aztán a tisztviselő bocsánatot kért. Ezzel még nem lett végre a dolognak, mert Gorove bátyja lovagiam elégtételt kéretett a színésztől azzal a magyarázattal, hogy öccse gyönge testalkatú, beteg ember. Medgyaszay megtagadta az elégtételadást, mire katonai becsületbíróság döntésére bízták a dolgot. A becsületbíróság tagjai voltak: Reisinger gyalogsági százados, Schibill tüzérszázados, Adda huszárfőhadnagy és Raditzky huszárhadnagy. Három órai tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy Medgyaszay nem tartozik elégtételt adni. Ugyanis Gorove az ifjabb, pofont ígért Medgyaszaynénak. A lovagias eljárások szelleme szerint az ígért pofon egyenlő az adott pofonnal, aki pedig védtelen nőt arcul üt, az lovagias elégtételre nem tarthat számot. (Halálra ítélt francia katonák.) Nancyból táviratoztak. A haditörvényszék harmincegy lázadó katona közül hetet halálra ítélt, a többiek pedig két, illetőleg öt évi várfogságot, a fölbujtottak csupán fegyelmi büntetést kaptak. (Hatvany-Deutsch József báró meghalt.) Nauheimból jelentik: Hlatvany-Deutsch József báró főrendiházi tag ma délután öt órakor Neu,heim-fürdőben, ahol üdülés végett tartózkodott, hirtelen meghalt. A Hatvany báró családot ez év- ben immár a második súlyos veszteség érte. Ez év, februárjában hunyt el ugyancsak hirtelen halállal Hatvany-Deutsch Sándor báró, a cég legidősebb fő-nöke, akinek a helyét József báró foglalta el és most, alig néhány hónappal utána a kérlelhetetlen végzet, őt ragadta ki az élők sorából. Hatvany-Deutsch József báró 1858-ban születtett Budapesten és kora ifjúsága óta a Hatvany-Di Deutsch-cég kiterjedt üzleti vállalataiban tevékeny, részt vett. Unokatestvérével, illetve sógorával, Sándor báróval együtt vezette a cégnek az utóbbi évtizedek alatt rohamosan fejlődő vállalatait és különösen a cukoripar körében tűnt ki páratlan szaktudássával. Már egy évtized óta ő képviselte a hazai cukoripart a brüsszeli nemzetközi konferencián. Leg-,felsőbb helyről többször részesült kitüntetésben. 1911-ben a király a harmadosztályú vaskoronarenddel, néhány évvel előbb a Ferenc József-rend ifióközépkeresztjével tüntette ki és három évvel ezelőtt új főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Az elhunytak számos közgazdasági és jótékonysági intézet vezetője volt és több évig a munkásbiztosító pénztár elnöke volt. Hatvany-Deutsch Sándor báró elhunytával rá várt a magyar cukorgyárosok országos szövetsé- gének elnöki állása, amelyet a legnagyobb lelkesedéssel készült elvállalni. Sőt, az volt az eltökélt szándéka, hogy minden állásáról lemond, hogy kizáróan a cukorgyárosok országos egyesületének és a gyáriparosok országos egyesületének elnöki teen-dőit láthassa el. A jelzálogbank igazgatóságában évekkel ezelőtt Széll Kálmán oldala mellett tévé- ként részt vett és sógora halálával beválasztották a Hazai Bank és a Pesti Hazai Takarékpénztár veze-h tőségébe. Elhunytat felesége, özvegy Hatvany-Deutsch József báróné, született Laczkó Fanny, fiai: Endre és Bertalan, leányai: Hatvany Lilly és Antónia bá-írónak, továbbá a cég főnökei: Béla és Károly test- vérei, azonkívül özvegy Hatvany Tilly báróné, Hat-vany Lajos és Hatvany Ferenc bárók. Hirsch Albert dr. és felesége, született Hatvany Irén, továbbá húga, özvegy Schossberger Adél bárónő, a Coppély, Herzog báró és Moskovits-családok, gyászolják. Hat-vány József báró Nauheimba ment, hogy gyógykezeltesse magát. Ott kitűnően érezte magát és állandóan intézte nagyarányú vállalatainak ügyeit. Halála ma délután hirtelen következett el és családját azonnal értesítették, köztük feleségét, aki a Herczel-szanatóriumban betegen fekszik, ahol né-hány nappal ezelőtt nagy operáción esett át. A báró holttestét Budapestre fogják szállítani és acsaládi sírboltban helyezik nyugalomra. 4 fő (Az alpesi túraút utolsó napja.) Bécsből jelentik: Az osztrák automobilklub 2667 kilométer rés alpesi túrájának vasárnap futották meg utolsó k etapját, a 410 kilométeres klagenfurti bécsi utat . Reggel 5 órakor startoltak Klagenfurtban és az első kocsik déli fél egy órakor értek a célhoz, az autó- klub bécsi palotájához, ahova este 7 óráig 30 kocsi érkezett meg. Köztük volt József Ferdinánd királyi herceg is, aki háromnegyed öt órakor érkezett a célhoz. Ma is történt kisebb baleset. Bécs mellett, a trieszti országúton összeütközött egy belga Nerva - kocsi egy angol Rolls-Royce kocsival Az angol kocsij utasai kirepültek, de egyikük sem sebesült meg. Hír szerint tizenegy versenyzőnek van kilátása a győzelemre. (Sikkasztó számvizsgáló.) Kecskemétiről jelentik: Szalay Zsigmond városi számvizsgáló 2-án, szerdán délután a hátralékos hiaszonbérlőktől kicsalt kilencezer koronát; az összeget a főkönyvekben javukra írta, de nem fizette be a város pénz-tárába, hanem elsikkasztotta. Tizenegy haszonbérlő , károsult ily módon kilencezer korona erejéig. Sza-1