Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1913-07-27 / 177. szám

38 BUDAPESTI HÍRLAP (177. sas.) 1913. július 27. KÖZGAZDASÁG. A termés. A földmivelésügyi miniszternek a termés­­kilátásról tegnap kiadott jelentése szerint az ár­víz több helyen nagy területen igen , lényeges kárt okozott ugyan, de a kár legnagyobb része az utak és töltések megrongálása, lakóházak rongálása, a rétek és kaszálók beiszapolása, to­vábbá a renden és boglyákban volt takarmány széthordása és kilúgozása által okozott károso­dás s csak kisebb része jut a szoros értelemben­ vett mezőgazdasági terményekre, melyek közül még legtöbbet szenvedett a tengeri és burgonya­vetés. A folyók és patakok mentén vetett ten­geri és burgonya­földeket több helyen annyira beiszapolta az árvíz, hogy­­kiürülésükhöz már kevés a remény. De talán még az árvíznél is nagyobb kárt okoztak a burgonyavetésben a bel­vizek, mivel a gumókat hosszabb ideig annyira átáztatták, hogy azok sok helyen a földben rot­hadni kezdettek. Ezideig több az ár által lehengerelt ten­geri, sőt gabonavetés is lényegesen megjavult, mely közvetetlenül az árvíz elvonulta után még teljesen elpusztultnak látszott. Beigazolódott te­hát az a tapasztalati tény, hogy a veszély pilla­natában sokkal nagyobbnak látják az emberek a kárt, mint a­milyennek később a veszély szülte izgalom elmúlta után tényleg bebizonyul. A talaj fölszikkadtával a gazdák teljes erővel hozzáláthattak a már teljesen érett kalászosok aratásához, s az alföldi vármegyék egy részében annyira előre is haladt már e munka, hogy pár nap alatt befejezik, sőt több helyen a cséplést is megkezdették. Az aratás alkalmával a kéve és keresztszámban tapasztalt kellemes csalódás következményeként a búza, rozs és zab termés­kilátása a legutóbbi rendkívüli vetésjelentésben közzétett adatokkal szemben némi emelkedés, az árpánál pedig a gyakori esőzések által a mi­­nőségben okozott károk következtében némi csökkenés mutatkozik. A kapásnövények közül a tengeri és burgonya terméskilátása az árvíz, illetve a sok esőtől keletkezett belvíz okozta ká­rok következtében csökkent, a cukorrépáé pe­­dig nagy átlagban változatlan maradt. A ker­tiek, kereskedelmi növények, takarmányok és gyümölcsök fejlődésére, az árvízjárta területek kivételével, az idő általában kedvező volt, bár további jó fejlődésük szempontjából már ál­landó száraz és meleg időjárásra volna szükség. Az utóbbi hét nap alatt legtöbb jutott az eső-­ből a Duna jobb partjának, különösen Sopron és Vas vármegyének, a­hol a 100 millimétert is megha­ladta a csapadék mennyisége. A Királyhágón túli vármegyékben 40—60 miliméter, a Duna-Tisza kö­zén 20 25 miliméter, a Tisza jobb partján pedig alig 10 miliméter eső esett. Az esőzés helyenként fel­hőszakadássá erősödött, máshol pedig viharral és jég­esővel járt. Felhőszakadást jelentettek Pest várme­gye délnyugati részéből, Borsod, Gömör, Bereg, Sze­­pes, Sáros, Ung, Zemplén, Ugocsa, Szilágy, Szatmár, Szabolcs, Máramaros, Hajdú, Bihar, Békés várme­gyékből. Jégeső volt Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Zala, Esztergom, Nóg­­rád, Pozsony, Borsod, Bereg, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Csanád, Krassó-Szörény, Temes, Torontál, Alsó-Fehér, Háromszék, Fogaras, Kolozs, Maros-Torda, Nagyküküllő és Udvarhely vármegye egyes járásában. Minthogy azonban a jégeső több­nyire csak apró szemű volt s rövid ideig tartott, számbaveh­ető kárt csak kevés hely­en okozott. A gyakori esőzések következtében különösen az ország északkeleti és keleti vármegyéiben lévő patakok és folyók ismét annyira megteltek, hogy azok vízmennyiségét a Tisza befogadni, iletve elég gyorsan levezetni nem tudta, a­minek következté­ben részint új áradások keletkeztek, részint pedig a már előbb támadt árvíz újabb vízmennyiséggel szaporodott. Ily árvizet jelentettek legutóbb Jász- Nagykun-Szolnok (Tisza), Nyitra (Vág), Borsod (Sajó, Boldva), Ung (Tisza, Latorca), Bereg (Tisza), Szepes (Poprád), Sáros (Tapoly), Zemplén (Bodrog és Laborcz), Bihar (Fekete Körös, Berettyó, Sebes Körös), Szatmár (Túr, Kraszna, Tana), Szilágy (Kraszna), Máramors (Tisza háromszor), Csanád (Maros), Arad (Maros és Körös), Torontál (Maros), Krassó-Szörény (Temes), Temes (Maros és Duna), Alsófehér (Maros és Kisküküllő), Csik (Maros és Olt), Fogaras (hegyi patakok), Háromszék (Olt), Hunyad (Maros és Fehér Kőrös), Kolozs (Szamos), Maros-Torda (Maros, Kisküküllő, Szabad és Sebes), Nagyküküllő (Nagyküküllő), Szeben (Hortobáb), Szolnok-Doboka (Szamos, Ilosva), Torda-Aranyos (Maros) és Udvarhely (Nagyküküllő és hegyi pata­kok) megyéből A búza. A búza aratását a gyakori esőzések többször megakasztották, a­minek folytán a túlérett kalászból a szem peregni kezdett. Az utóbbi héten járt, néhány szárazabb napon az Alföld nagy részében, kisebb megszakítással ugyan, de mégis csaknem befejezték, úgy hogy egyes helyen a cséplést is megkezdhették. Több panasz érkezett azonban arról, hogy az eső­zés közben learatott búza kereszt alsó és felső ké­veiben a szem csírázni kezdett, továbbá, hogy az esőzés alatt elhatalmasodott fekete rozsda a még lá­bon álló búza szárát annyira megtámadta, hogy a szemek több helyen szorultak lettek. Ezen panaszok­kal szemben nagyobb számban arról érkezett jelen­tés, hogy a hűvös időjárás alatt a szemek szépen megteltek, s acélosak lettek, úgy hogy a próbacsép­­lési eredmények lényegesen jobbak az aratás előtt becsült átlagoknál. A m. kir. középponti statisztikai hivatal által kimutatott 5.596.875 katasztrális hold búzával be­vetett területből a gazdasági tudósítók és a magyar királyi gazdasági felügyelőségnek adatai szerint a folyó év tavaszán kiszántottak 181.500 katasztrális holdat, a megmaradt búzavetés területe tehát 5.415.375 katasztrális holdra tehető. Ezen a területen az árvíz és egyéb elemi csa­pások által okozott károk figyelembe vételével re­mélhető ez idő szerint katasztrális holdankint 7.24 métermázsa, vagyis összesen mintegy 39.180.000 métermázsa búza. A legutóbbi július 16-iki rend­kívüli termésbecslés alkalmával volt katasztrális holdankint 7.22 métermázsa, vagyis összesen mintegy 39.081.000 métermázsa.A múlt évben 6,152.195 ka­tasztrális hold területen termett átlag 7.67 méter­­mázsa, vagyis összesen 47,172.162 métermázsa. A remélhető termésátlagot és összes termés­mennyiséget összehasonlítva, a múlt évi végleges terméseredménnyel, a következő képet nyerjük: A rozs és kétszeres aratását az alföldi része­ken már mindenütt bevégezték, a hegyvidékeken pedig részint most végzik, részint a gyakori esőzé­sek, illetve a talaj túlnedvessége miatt még meg sem kezdhették. Több helyről még a búzánál is na­gyobb mértékben arról panaszkodnak a gazdák, hogy a­hol az esőzés kereszten érte a rozsot, az esőnek jobban kitett felső és a nedves földön fekvő alsó keresztben a mag csírázni kezd. A hol ideje­korán asztagba rakhatták s cséplését már megkez­dették, az eredmény úgy mennyiség, mint minőség tekintetében kedvezőbb, mint remélték. Szalmája mindenütt szép hosszú. A magyar királyi középponti statisztikai hivatal által kimutatott 1.921.892 katasztrális hold rozs és kétszeres vetésterületből a gazdasági tudósítók és magyar királyi gazdasági felügyelőségek adatai sze­rint a folyó év tavaszán kiszántottak 41.400 katasz­trális holdat, a megmaradt rozs és kétszeres vetés­­területe tehát 1.880.492 katasztrális holdra tehető. Ezen a területen ugyancsak a gazdasági tudósítók és magyar királyi gazdasági felügyelőségek adatai szerint remélhető az árvíz és egyéb elemi csapások okozta károk figyelembevételével katasztrális hol­dankint 6.78 métermázsa, vagyis összesen mintegy 12,745.000 métermázsa rozs és kétszeres termés. A legutóbbi július 18-iki rendkívüli termésbecslés alkalmával volt katasztrális holdankint 6.75 méter­­mázsa, vagyis összesen mintegy 12,691.000 méter­mázsa. A múlt évben 1,965.424 katasztrális hold területen termett átlag 7­ 00 métermázsa, vagyis ösz­­szesen 13,752.821 métermázsa. A remélhető termésátlagot és termésmennyi­­séget összehasonlítva a múlt évi terméseredménnyel a következő kimutatást nyerjük. Az árpa aratását az északi és keleti magasabb hegyvidékek kivételével csaknem mindenütt meg­kezdették, de a gyakori esőzés miatt többször meg kellett szakítani, úgy hogy csak az alföldi várme­gyék egy részében fejezhették be. Itt a cséplést is megkezdték. A magtermés mennyiségileg megfelel ugyan a várakozásnak, minősége ellen igen sok a panasz. A gyakori esőzés következtében ugyanis a szemek csaknem mindenütt megsárgultak. Szép fe­hér szinű­ sörárpa tehát az idén aránylag igeis kevés lesz. Szalmája többnyire rövid. A magyar királyi középponti statisztikai hiva­tal által kimutatott 2.072.452 kataszteri hold árpa vetés terület a gazdasági tudósítók és a magy. kir. gazdasági felügyelőségek adatai szerint az ősziek alól kimaradt vetések, pótlása folytán növekedett 40.300 kataszteri holddal, az összes árpa vetés folyó évi területe tehát 2.112.752 kataszteri holdra tehető. Ezen a területen ugyancsak a gazdasági tudó­sítók és magy. kir. gazdasági felügyelőségek adatai szerint az árvíz és egyéb elemi csapások által oko­zott károk figyelembevételével remélhető ez idő­­szerint kataszteri holdankint 7.63 métermázsa, vagyis összesen mintegy 16.116.000 g árpa termés. A leg­utóbbi (július 18-iki rendkívüli) termésbecslés al­kalmával volt kataszteri holdankint 7.66 g, vagyis összesen mintegy 16.182.000 métermázsa. A múlt évben 1,830.470 kataszteri hold területen termett átlag 8.34 g, vagyis összesen 15.271.204 métermázsa. A remélhető termésátlagot és termésmennyiséget összehasonlítva a múlt évi terméseredménnyel, a következő kimutatást nyerjük: A zab az alföldi vármegyékben szép lassan be­érett s aratását több helyen megkezdették. Az északi és keleti hegyvidékeken a korán vetett zab szépen fejlődik s már sárgulni kezd, a későn vetett azon­ban a hűvös esős időben nem tudott kellőleg meg­erősödni s több helyen ritka, alacsony és gyenge. A magy. kir. középponti statisztikai hivatal által kimutatott 2.079.594 kataszteri hold zabbal be­vetett terület a gazdasági tudósítók és a magy. kir. gazdasági felügyelőségek adatai szerint az ősziek alól kimaradt vetések pótlása folytán növekedett 45.100 kataszteri holddal. A folyó évi zab vetések összes területe tehát 2.124.694 kataszteri holdra te­hető. Ezen a területen az árvíz és egyéb elemi csa­pás által okozott kár figyelembevételével ez idő szerint remélhető kataszteri holdankint 6,68 métermázsa, vagyis összesen mintegy 11,186.000 métermázsa rab. A legutóbbi (július hó 18-iki rendkívüli) termés­­becslés alakalmával volt 6.54 q, vagyis összesen mint­egy 13,900.000 métermázsa. A múlt évben 1,738.983 kataszteri hold terü­leten termett átlag 6.41 q, vagyis összesen 11,142.977 métermázsa. A remélhető termésátlagot és termés­, Buza. A követett terület k. hold Átlagos termés hol­danként Az egész termés A múlt évi egész termés mé­t­e­r m­áz­s­á­n­k­én­t Duna-Tisza köze 1,210.641 8.01 9,943 645 10,477.373 Duna jobbpartja 995.758 7.82 7,782.813 8,332.008 Duna balpartja 357.624 7.73 9,782.511 3,095.786 Tisza jobbpartja 402.833 6.67­2,635673 3,513.613 Tisza balpartja 717.718 6.05­4 646.001 7,411.688 Tisza-Maros szöge 1,161.44­5 7.29 8,464.491 10,531.693 Királyka gántuli várm. 489.152 5.38 2,877.342 3,755.986 Összesen Fiume nélkül 5,415.375 7.24 39,182.381 47,172.162 Julius 18-án volt. 7.22 39,081.109 —.— Julius 7-én volt 7.40 40,030.454 Junius 23-án volt 7.43 40,237.423 A­z 1912 évben volt (végl­eges eredmény) 6,­52.105 7.67 47,172.162 A rozs. Rozs. Bevetett Átlagos Az A múlt terület termés k.hol- egész évi k. hold dánként termés termes méter mázsá n k­é­n­t Duna-Tisza köze 446 324 7.33 3,284.435 0,111.253 Duna jobbpartja 570.963 6.83 3,901.119 3,914.256 Duna balpartja 246.670 7.06 1,740.624 1.910.761 Tisza jobbpartja 184.250 6.54 1,205.049 1.372.103 Tisza balpartja 323.406 5.97 11­29.423 2,474.324 Tisza-Maros szöge 3-* .193 7.16 273.285 335.667 Királyhágóntúli várm. 70.681 5.82 411571 634.426 Összesen 1.680.492 6.78 12.745.311 13.752.821 Julius hó 18-án volt 6.75 12.691.794 —.­­Julius hó 7-én volt— 6.87 12.911.476 Junius hó 23-án volt e/6 12557.735 Az 1912 évben volt (végleges eredmény) 1.935.424 7.00 13.752/21­­ .­Az árpa. Arpc A bevetett Átlagos Az .A. matt terület termés hói- egész évi egész k. hold dánként termés termes Duna-Tisza köze 345.160 Duna jobbpartja 462.462 Duna balpartja 541.822 Tisza jobbpartja 258.72­2 Tisza balpartja 229.329 Tisza-Maros szöge 110.621 Királyhágóntuli várm. 164.635 Összesen Fiume nőik. 2,112.752 Julius 18-án volt év— Julius 7-én volt 1912. évben volt (Végleges eredmény) 1,830,470 m­é­t­er m­á­z­s­án­k­é­n­t 8.20 2,823.818 2­­93.804 7.78 3,597.111 3,797.164 7.80 4,223.586 4,257.512 6.68 1,729.155 1,608.489 7.29 1,671.610 1,280.547 8.18 905.270 787.700 7.04 1,159.527 645.988 7.63 16,116.077 15,271.204 7.66 16,182.470 7.79 16,461.736 834 15,271.204— A zab. li/Most jelent meg! Most jelent meg! IRTA: PROMETHEUS. Ezek a cikkek a legviharosabb pártküzdelmek idején, a minden oldalról felcsigázott politikai szenvedelmek csatája közben, egy tiszta, lelkes, szenvedélytelen és elfogulatlan hangot szólal­tattak meg. E cikkek írójában talán éppen a parlamenti és politikai válság legzürzavarosabb eseményeinek ellenhatásaként s ezek szomorú lénye mellett merültek fel oly világosan,­ oly édes körvonalakkal a közelmúlt és a jelen tanulságai s a jövő kötelességei. — A Nemzet­­nevelést végigolvasni lelki felfrissülés és ma­radandó tanulság mindenkinek, a­kit a magyar sors problémái, a lét vagy nemlét kérdése érdekekt «TTB»Á­ra koxt. Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkiedóhivatalában.

Next