Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1913-07-31 / 180. szám

1913. július 31. BUDAPESTI HÍRLAP (ISO. sz.)5 meg. Az egyes delegációk vezetőinek négy-négy példányt adtak át, hogy táviratilag közölhessék a főhadiszállásokkal. Az összes delegátusok élénk megelégedéssel konstatálták, hogy a fegyver­szünetre vonatkozó megállapodás egyhangúan jött létre. A konferencia ezután holnap délután négy órára halasztotta legközelebbi ülését. Fegyverszünet öt napra. Bukarest, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) Take Joneszku bel­ügyminiszter a mai értekezlet végén a követke­zőket jelentette ki: « — Ma csak a román békeköveteknek öt napi fegyverszünetre vonatkozó határozatáról döntöttek. A fegyverszünet holnap délben kez­dődik cpHu'Jlta • .«■«i.iuwnitw Venizelosz nyilatkozata. Bécs, júl. 30. (Saját tudósítónktól) Venizelosz görög mi­niszterelnök a N. W. Tagblatt bukaresti levelezőjé­nek nyilatkozott a bukaresti értekezletről és ta­gadta, hogy ő azt követelte volna, hogy a hadviselő felek mindegyike maradjon annak a területnek bir­tokában, a­melyet megszállott. Kijelentette, hogy a görögök­ a háttorú folyamán sztratégiai okokból megszállottak olyan területeket is, a­melyeknek vég­leges birtokára nem tartanak számot. A­mi a dri­­nápolyi és a tráciai kérdést illeti, a szövetségesek ezeket a területeket Bulgáriához tartozóknak tekin­tik és abban a meggyőződésben vannak, hogy meg is kell őket hagyni Bulgária birtokában. A szövet­ségesek azonban ehhez nem nyújtanak segít­séget, vagy nem kezeskednek érte, annál ke­­vésbbé, mert Bulgária hibás abban, hogy eze­ket a területeket Törökország elfoglalta. Ily körülmények között az új határok­ megálla­pításánál sem lehetnek a szövetségesek arra te­kintettel, ha Bulgária esetleg elveszít valamit az ál­­■negszállott területből. A harctér mai eseményei. A görögök és a bolgárok. Belgrád, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) "Aténi jelentések szerint a görög hadsereg hadműveleteit mind­addig folytatni fogja, míg a görög csapatok a­ bolgár területen nem állanak. A Dzsumaja mellett lefolyt harc az utóbbi három napban a görögökre nézve gyászos eredménnyel végző­dött. A görögök vesztesége nagy és a bolgárok több ponton visszaverték őket. Szaloniki, júl. 30. A mindenfelől érkező jelentések megerő­sítik, hogy a Dzsumajabala birtokáért folytatott harcok nagy veszteséggel jártak. A bolgárok­ kedvezően megválasztott állásaikban kétségbe­esetten védekeztek. A veszteségek nagysága még nem ismeretes, de nagy sebesü­lt-szállítmányo­­kat várnak. A bolgárok Dubnica irányában visszavonultak. Bécs, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) A Wiener Alig. Ztg. je­lenti Aténből, hogy a bolgárok Dzsumaja mellett nagy vereséget szenvedtek. A Szimitli mellett lefolyt rendkívül komoly és véres harcok­ után a bolgárok dzsumajai jól megerősített hadállásaikba vonultak vissza. A görög csapatok megtámadták’ a bolgárokat, a­kik közben jelentős erősítéseket kaptak. Nagyon véres csata után a görögök’ megszalasztották a bol­gárokat, a­kik nagyon sok embert vesztettek. Egyes zászlóaljakból mindössze harminc ember maradt. A bolgárok­ visszavonulásuk közben leszakították a Bisztrica hídját. Dzsumajából magukkal vitték meg­kötözve az összes előkelőket és azután a várost föl­­gyújtották. A görög hadsereg bolgár területre fog lépni. Viddin ostroma: Belgrád, júl. 30. (Hivatalos.) A Viddin elé érkezett szerb csapatok a körülzároló vonalat szűkebbre von­ták és a várostól három kilométernyire lévő Taparcsik helységet bevették. Állásukból észre­vették, hogy Viddinben fehér zászlót tűztek ki. Az ellenség később elhatározta, hogy a zászlót bevonja és a várost a végsőkig megvédi. A bol­gárok a régi határ mentén ma és a három utolsó napon Vlasszina és Sztrehal melletti állásaink ellen támadásokat intéztek, melyeket mindenütt visszavertünk’. 1 ; -v,*;a»' Bukarest, jul. 30. Az Universal szerint a szerb követségre hivatalos jelentés érkezett arról, hogy a szerbek­­Viddint bombázzák. Bukarest, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) Viddinnek hétfőn megkezdett bombázása itt a legnagyobb feltű­nést keltette. A bolgárok azzal a kéréssel fordul­tak Romániához, szállja meg Viddint a szerbek előtt, hogy a lakosság ne legyen mészárlásnak kitéve. Fürstenberg herceg osztrák és magyar követ erre vonatkozóan lépést is tett Pasicsnál. Pasics azt felelte, hogy az ügy a szerb hadveze­tőség illetékessége körébe tartozik, ő azonban bonyodalmak elkerülése céljából az értekezlet első ülésén a fegyverszünet mellett fog állást foglalni. ...:::: * Bukarest, júl. 30. Pasics miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Viddin sorsáról a bukaresti konferenciá­nak kell döntenie. A hadviselők képviselői, úgy látszik, nem idegenkednek már attól, hogy a békepreliminárék tárgyalásának megkezdése előtt megköttessék a fegyverszünet. A törökök. Berendezkedés Drinápolyban. Konstantinápoly, júl. 30. Jusszuf Izzédin trónörökös és Zia Eddin herceg tegnap reggel Drinápolyba érkeztek. Az érkezőket a drinápolyi vál­, a polgári és kato­nai hatóságok képviselői, valamint a vallásfele­kezetek elüljárói és nagyszámú török előkelő­ség fogadta. A trónörökös és Zia herceg ezután dísz­szemlét tartottak a csapatokon. A lakosság a hercegeket lelkesedéssel fogadta. A trónörökös beszédet mondott, a­melyben kifejtette, hogy Törökországra nézve igen fájdalmas volt Dri­­nápolynak, a birodalom második fővárosának elvesztése. Hálát ad, hogy a várost a hadsereg vitézsége ismét visszaszerezte. Délután a mufti elnöklésével népgyűlés volt, a­melyen az az óhaj nyert kifejezést, hogy Drinápoly a törököké maradjon. A trónörökös Drinápolyból a szultánhoz táviratot küldött, a­melyben kijelenti, hogy nem talál szavakat a drinápolyi törökök örö­mének leírására. A portához az indiai muzul­mánoktól és más muzulmán középpontokból táviratok érkeztek, a­melyek Drinápoly vissza­foglalása alkalmából szerencsekívánataikat tol­mácsolják.­­ Konstantinápoly, jul. 30. A bolgárok által Drinápolyban hátraha­gyott nehéz ágyuk száma, hir szerint, 230. A szultán a román királyhoz. Bukarest, jul. 30. Szofa török követ tegnapi kihallgatásán át­adta a szultán válaszát Károly király legutolsó táviratára. A szultán megkísérli e válaszában ki­mutatni azt, hogy Drinápolyra szüksége van Törökországnak Konstantinápoly és a Darda­nellák védelme szempontjából. Bolgár ajánlat, London, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) Az Evening Stan­dard jelenti Szófiából: Bulgária azt fogja aján­lani Törökországnak, hogy Drinápoly erődjeit lerombolja. A szultánt egy pap fogja a város­­ban képviselni és a nagy mecset körzetébe tar­tozó törökök exterritoriálisak lesznek. Konstantinápoly, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) A Südslavische Korres­pondenz külön forrásból úgy értesül, hogy a Radosz­­lavov-kabinet továbbra is kedvező kiegyezést igyek­szik létrehozni Törökországgal és hajlandó enged­ményeket tenni a portának, ha visszavonja csapatait Tráciából. Nacsevics bolgár követ nem távozott el Konstantinápolyból és igyekszik újra megkezdeni a tárgyalást. Nehézzé teszi a helyzetet, hogy a porta most ragaszkodik ama privilégiumok megadásához, a­melyeket az első londoni értekezlet kezdetén kért. Úgy látszik, hogy a tárgyalás ezen a ponton fog meghiúsulni. Azt mondják, hogy Bulgária Bukarest­ben gyors békét fog kötni, ultimátumot intéz Török­országhoz és azután egyedül, vagy idegen segítség­gel fog föllépni Törökország ellen. A bécsi szerb követ a török kérdésről. Bécs, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) Jovanovics bécsi szerb követ a Wiener Tagblatt munkatársának a követ­kezőképpen nyilatkozott a bukaresti béketárgya­lásról: ] — Törökország mostani akciója nincsen össze­függésben a szövetségesek akciójával. Bulgária meg nem védelmezett részeinek a törökök által történt megszállása elsősorban Európát és Bulgáriát ér­dekli és csak azután a szövetségeseket. Ha Bulgária megkönnyíti a békekötést, nem lesz akadálya annak, hogy a szövetségesek megvitassák, milyen módon lehetne megoldani az új török-bolgár kérdést. Talán sokkal radikálisabb és gyorsabb eszközöket fognak erre találni, mint a­melyeket az európai kabinetek keresnek. Ez volna talán az első alkalom arra, hogy az öt keresztény állam egyszerre bíróul és végre­hajtóul lépjen föl egy balkáni kérdésben,, Európa ezért talán hálás volna nekik. Anglia magatartása. London, júl. 30. Az alsóház mai ülésén­­Ackland parlamenti államtitkár kijelentette, hogy Tráciának a törö­kök által történt visszahódítását az összes hatal­mak mérlegelés tárgyává teszik. Az angol kor­mány nem ajánl külön akciót, azonban a török kormány, tekintettel a török csapatok bulgáriai behatolására, megkapta a szükséges intelmet, minthogy Anglia nem védheti meg ama követ­kezmények elől, a­melyek erőszakos eljárásából származhatnának. ‘ ~ Török-görög szövetség. Konstantinápoly, jul. 30. (Saját tudósítónktól.) Törökország és Gö­rögország között a szövetséget megkötötték és már alá is írták. Resid béget aténi török kö­vetté nevezték ki és a bég ma el is utazott Aténbe. / Konstantinápoly, júl. 30. : Minthogy Törökország és Görögország kö­zött a függő kérdések szabályozása dolgában Aténben folytatott tanácskozás már annyira előrehaladt, hogy a diplomáciai viszony helyreállításának kérdése már­ elintézettnek" tekinthető, Resid bég külügyminiszté-­ riumi jogi tanácsos Aténbe utazik, a­hol Galib Ke­­­mállal együtt a diplomáciai viszony­ újból való meg­kezdéséről szóló iratokat aláírja. *­­ *",fc Bulgária végzete, ); !* ~ Bécs, juL 30, (Saját tudósítónktól) Wagner Hermene A­guildó, a Reichspost haditudósítója ma cikket irt a Reichspostba Bulgária végzetéről. Többi között a bolgár rendszerváltozás kulisszatitkai­ról is szól és ezt mondja: Egész Bulgáriában a nép és a hadsereg Da­j nevet tartja most a nemzeti szerencsétlenség okozó­,­jának. Danev ma fogoly, a­ki nem mer népe előtti megjelenni. Midőn a bukása után való napon fele-­­sége megjelent a szófiai kórházban, a megsebesült­ emberek letépték kötelékeiket és igy kényszerítették­ Danevnét, hogy az áruló felesége minden bizonnyal önfeláldozó munkáját azonnal abbahagyja. A had­, sereg örömrivalgással tört ki, mikor a Danev-kabi­­net lemondásáról értesült. Danev dr. politikai ellenfelei, a mostani kabinet tagjai, terjedelmes vádiratot készítenek Danev elleni Midőn Radoszlavov a kabinetalakítást elvállalta, jel­lemzően igy nyilatkozott: — Adja Isten, hogy az a szerencsétlen varázs, a mely alatt elődeink állottak, örökre megtört le­­­gyen és eltűnjék a bolgár népről. Az én programom, ezzel szemben ez lesz: Belső barátság és egyetértés; Ausztriával és Magyarországgal. Danev doktort a külügyi helyzetről mondott expozéja közben saját híveinek kínos megdöbbené­sére kétszer hívta telefonhoz az orosz követ. Danev, tehát egyrészről mindent megtett a szövetségesek el­len való háborúra, másrészről .Wagnernek a követ­kezőket mondotta: — Holnap Pétervárra utazom és remélem, hogy minden jóra fordul. f — Midőn Danev. fölismerte, hogy­ személyes

Next