Budapesti Hírlap, 1913. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1913-11-01 / 259. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP (259. sz.) 1913. november 1. Ez minden irányban örvendetes tudomásul szolgálhat. Az ellenzékiek minden hangnemben nyilvánítják megelégedésüket a tegnapi nappal, a mely azonban — a múltak súlyos küzdelmeit tekintve s minden akadálynak sikeres leküzdését, beleértve az ellenzéknek a Házban való megjelenését is — nagy elégtételére szolgálhat a munkapártnak is. Az ellenzék tegnap mindenképp kedvező helyzetben volt, — már csak azért is, mert a kormánynak és pártjának örülnie kellett azon, hogy ellenfelei megjelentek újra a képviselőház színpadán. Tisza és a munkapárt úgy bánt az ellenzékkel, mint a megtért fiúval szokás. Minden szertelenséget elnézett és megbocsátott neki. Ezért nem kell nagyon komolyan venni azokat a hangokat sem, amelyek arról szólnak, hogy Tisza István gróf tegnap milyen színtelen s milyen deprimált és hogy a munkapárt milyen levert és hallgatag volt. Mert Tisza korántsem volt sem színtelen, sem erőtelen, sőt csodálatos készséggel és nyugalommal hárította el az ellene intézett támadásokat; de a formában — az egy heves kiszólását nem említve — rendkívül sima volt, mert kétségkívül ilyen akart lenni. Nyílt volt, egyenes és őszinte, mint mindig, de az ellenzék megjelenését honorálta a tónusnak abszolút simaságával, objektivitásával és előzékenységével. Ez igy volt és nem másképp, s a munkapárt is oly magatartást tanúsított, amely politikailag helyes vololt, tapintatos volt, nem tervszerűtlen és nem szándéktalan, felsőbb meggondolás szerint igazodott és megfelelt vezére intencióinak. A keddi ülésen is meg fog jelenni az ellenzék s részt fog venni az esküdtszéki eljárás reformjának tárgyalásán. Csanádvármegye mahatvanhárom szótöbbséggel bizalmat szavazott a kormánynak. Idők jelére mutat szombathelyi tudósítónk alábbi jelentése a vasvármegyei ellenzék bomlásáról. A vármegye számos tekintélyes ellenzéki polgára ma a munkapártba lépett. * Teleszky János és Harkányi János báró miniszterek ma Bécsben osztrák kollégáikkal és a szakelőadókkal a déli vasút bajainak orvoslásáról tárgyaltak. A tanácskozáson a minisztereken kívül magyar részről Pap Elek pénzügyminiszteri államtitkár és Grün János miniszteri tanácsos, továbbá Neumann Károly kereskedelemügyi miniszteri tanácsos vettek részt. A magyar miniszterek és szakelőadók még az est folyamán visszautaztak Budapestre. Andrássy a képviselőház összehívásáról. Andrássy Gyula gróf a M. N.-ban cikkelyt irt ma arról, hogy az ellenzéknek, ha maga hívja össze a képviselőházat, joga van az egész ülés alatt minden korlátozás nélkül beszélnie. Hivatkozik az 1903. június huszonötödikén, 1903. szeptember huszonnegyedikén és ugyanebben az évben szeptember huszonkilencedikén és október harmadikén az ellenzék kérésére összehívott ülésekre, melyeken mindannyiszor az ülés végéig beszélt az ellenzék és Apponyi Albert gróf, a Ház akkori elnöke csupán azt nem engedte meg, hogy az ilyképp összehívott ülést másnapra halasszák. Apponyi a házszabály szerint járt el. Andrássy szerint tehát az ellenzéknek most is joga van a részéről összehívott ülésen mindenkor korlátozás és szónokok kijelölése nélkül beszélni. Egyébként pedig Andrássy így is meg van elégedve a tegnapi ülés eredményével. Kristóffy összeférhetetlensége. Mándy Samu képviselő ma, mint az Esti Újság írja, a Kristóffy-ügyről következőképp nyilatkozott: — Sajnálom, de ebben az ügyben nem nyilatkozhatom, mert nem vághatok elébe az eseményeknek. Én a bejelentést megtettem, természetesen azzal a szándékkal, hogy állításomat föntartsam és bizonyítsam. A bizonyításnak pedig ebben a fontos ügyben illetékes helye van és ezért a hírlapi nyilatkozásnak ma még nincs értelme. — Olvastam Kristóffy nyilatkozatát, ő azt hiszi, hogy engem félrevezettek. Én azonban már tegnap kijelentettem, hogy ha állításom valóságát nem tudom bebizonyítani, akkor Kristóffynak minden általa választandó elégtételt megadok. Meglátjuk, kerülhet-e erre sor. Kristóffy József volt darabont-ügyvivő ma reggel váratlanul elutazott. A lakásán nem tudták megmondani, hogy hova utazott. Justh és a Csanádi főispán. Megírtuk, hogy Markovics Manó dr. csanádi főispán a minap bejelentette látogatását Justh Gyulánál, aki azonban kijelentette, hogy nem fogadja a főispánt, mert a most folyó megyebizottsági tagválasztásoknál a főispán állítólag nyomást gyakorolt a tisztviselőkre. A főispán és Justh Gyula között támadt összekoccanás most — mint makói tudósítónk jelenti — komolyabb fordulatot vett. Markovics Manó dr. ugyanis Justh kijelentését magára nézve sértőnek találja s ezért magyarázatot kért. A főispán megbízottai, Návay Tamás volt főispán és Urbán Péter ma Tornyára utaztak, hogy Justh Gyulától magyarázatot kérjenek. Justh Gyula a megbízottaknak azt felelte, hogy a főispán magánszemélye ellen kifogása nincs, és eljárásának kizárólagos oka a főispán politikai működése volt. A Forgalmi Részvénytársaság és Tisza beszéde. Az Általános Forgalmi Részvénytársaság Tisza István gróf tegnapi képviselőházi beszédével kapcsolatosan a következő nyilatkozatot teszi közzé: Ügyünkkel kapcsolatosan Tisza István gróf miniszterelnök úr tegnapi képviselőházi beszédében is több ténybeli tévedés található. Mi ez alkalommal sem kívánunk ezekre a nyilvánosság előtt részletesen rámutatni, mert ügyünket a bíróság előtt kívánjuk megvitatni. Két dolgot azonban kénytelenek vagyunk kiemelni. Elsőbben is mi soha nem fenyegetődztünk és lehetetlen követelésekkel soha elő nem állottunk, aki a miniszterelnök urat így informálta, tudva valótlant állított. Egy valaki útján, aki a miniszterelnök úr bizalmát is épp úgy bírta, mint a miénket, tudomására hozattuk a miniszterelnök úrnak, hogy mi semmi egyebet sem kérünk, mint pusztán olyan kiadásaink megtérítését, amelyeket elismervényekkel tudunk igazolni. Más kérelmünk sohasem volt. Másodszor konstatálni kívánjuk, hogy mi soha pártcélokra egyetlen fillért nem adtunk. A pártkassza vagy pártcélok kitétel tárgyalásaink során soha elő sem fordult. Mi Lukács László miniszterelnök úr egyenes fölhívása és utasítása folytán 1.400.000 koronát kifejezetten a rendelkezési alapra fizettünk és pedig Jeszenszky Sándor államtitkár úr szabályszerűen kiállított írásbeli beutaló meghagyása alapján. Általános Forgalmi Részvénytársaság. A vasmegyei ellenzék bomlása A vasmegyei szövetkezett ellenzék soraiban, mint szombathelyi tudósítónk táviratozza, a bomlás jelei mutatkoznak. A megyei ellenzék vezére, Beserédj István volt főispán a fővárosba költözött és lemondott a vármegyei bizottsági állásáról. A vármegyei közélet nevesebb tagjai, akiket az ellenzék joggal, vagy jog nélkül a maga táborához sorolt, ma azzal a meglepetéssel szolgáltak a szövetkezett ellenzéknek, hogy csoportosan jelentették be Ernuszt József munkapárti elnöknek, hogy belépnek a munkapártba. E csoport tagjai: Herbst Géza alispán, Radó Gyula vármegyei főjegyző, Maróthy László volt képviselő, Esső Imre dr., Rhorcz Ödön ügyvédek és Sághy István földbirtokos. A kormány mellett, Szentesről jelentik: Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága ma Cicatricis Lajos főispán elnöklésével tartott közgyűlésén a kormány bemutatkozó leiratát tárgyalta és kilencvenkilenc szavazattal harminchat szó ellenében a következő határozati javaslatot fogadta el: Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága a leiratot tudomásul veszi és a kormány iránt való legteljesebb bizalmának nyilvánítása mellett kimondja, hogy igaz benső megnyugvással látja magyar hazánk sorsának intézését a Tisza István elnöklésével megalakult kormány kezében, mert benső meggyőződése szerint csak a miniszterelnök ar eddigi önzetlen, kizáróan a haza érdekeit szem előtt tartó következetes és egyenes közéleti működése, valamint kiváló államférfim képességei lesznek képesek megtalálni az ország nyomasztó helyzetében azokat az utakat és módokat, melyek a parlament normális munkásságát visszaállítják és az állam üdvét előmozdító hasznos munkálkodás minden biztosítékát előteremtik. Ugyanezért élénk emlékezetében azoknak a nagy szolgálatoknak, amelyeket a miniszterelnök úr az alkotmányos parlamenti életünket megbénító s az országnak kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi károkat okozó obstrukció leküzdésével a hazának tett, továbbá amaz eléggé nem méltányolható törvényhozási alkotásoknak, melyek segítségével a fenyegető külső politikai veszedelmeket anemzettől elhárította: törvényhatósági közgyűlésünk a miniszterelnök urat, valamint a minisztérium tagjait az ő felsége bizalma folytán rájuk hárult súlyos feladataik alkotmányos megoldásában: törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal és teljes készséggel támogatja és az összkormányt, valamint a kabinet újonan kinevezett tagjait hivatalba lépésük alkalmából föliratban üdvözli. A bizalmi indítvány ellen Reöck Iván képviselő szólalt föl. Az állandó választmány javaslata mellett Fekete Márton képviselő beszélt. Az eredmény kihirdetését a bizottsági tagok nagy lelkesedéssel fogadták és ovációt rendeztek Tisza István gróf miniszterelnöknek. A sajtóreform és esküdtszék. A budapesti újságírók egyesülete a sajtóról szóló törvényjavaslat megvitatása végett holnap délben tizenkét órakor rendkívüli közgyűlést tart egyesületi helyiségében (VI., Nagymező utca 36. szám. alatt). * A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége ma délelőtt tizenegy órakor Illés József elnöklésével tartott választmányi ülésén foglalkozott a képviselőházban benyújtott sajtótörvényjavaslattal. Légrády Ottó dr., Márkus Miksa, Surányi József, Szalay Mihály dr., Sümegi Vilmos, Marton Sándor dr. és mások hozzászólása után elhatározták, hogy sürgősen elkészítendő memorandumban követelik a törvényjavaslatnak a napirendről való levételét, bizottságot küldenek ki a javaslat sérelmes és a kiadók ekszisztenciáját tönkretevéssel fenyegető intézkedéseinek ismertetésére és bírálatára. Ennek a bizottságnak feladatává tették azt, hogy a jövő hét vasárnapjára országos kiadói gyűlést hívjon össze, valamint azt is, hogy lépjen érintkezésbe az újságírói testületekkel is egy esetleges együttes országos gyűlés tartása céljából. Ugyancsak a mai ülésben határozati javaslatba foglalták a törvényjavaslat elleni tiltakozást. A katolikus írók és hírlapírók országos Pázmány-Egyesülete ma délután Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár elnöklésével rendkívüli közgyűlésen foglalkozott a kormány sajtóreformtervezetével. Mihályfi Ákos elnök bejelentette, hogy Balogh Jenő igazságügyminiszter átiratban fordult az egyesülethez és kérte, hogy véleményét november 3-ikáig közölje vele. A miniszter átirata csak a mai napon érkezett meg, miután már az egyesület húsz tagja rendkívüli közgyűlést hívott egybe. Túri Béla szerkesztő hosszabb megokolás kíséretében foglalkozott a javaslatnak ama részeivel, amelyeket általános erkölcsi szempontokból az egyesület, mint a katolikus írók testülete magáévá tehet, de részletesen rátért mindazokra a kifogásokra is, amelyeket a sajtóreform ellen tenni lehet, mert intézkedései lerontják az egyéni és a közszabadság biztosítékait. Hasonló szellemben szólt a tárgyhoz Huszár Károly képviselő, Persian Ádám, Baranski Gyula dr., Landauer Béla dr., Paizs Ödön, Blaskovich Ferenc kanonok és Jójárt Illés dr. Az elnök végül összefoglalta a véleményeket, amelyek alapján határozatban kimondották, hogy bizottságot küldenek ki, amely a többi újságírói testület eljárásához hasonlóan memorandumban fogja a javaslat ellen tett kifogásokat a miniszter elé juttatni. E bizottság tagjaivá megválasztották Túri Béla és Hivatal József szerkesztőket, Török Mihály és Persian Ádám hírlapírókat, továbbá Landauer Béla dr.-t. A bizottság elnöke Mihályfi Ákos, jegyzője pedig Sziklay János egyesületi főtitkár. * / A Magyar Szakírók Országos Egyesülete a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyában ma választmányi ülést tartott Gelléri Mór elnöklésével. Rubinek Gyula alelnök kifejtette, hogy az egyesületet még soha fontosabb ügy nem foglalkoztatta, miért is indítványozza, hogy rendkívüli közgyűlés hivassák össze. Bokor Gusztáv dr. élesen bírálta a javaslat egyes intézkedéseit, s különösen a kártérítésre vonatkozó szakaszokat jelezte felette sérelmeseknek. Rosszalta a kormánynak nagy sietségét s azt, hogy az érdekképviseleteknek nem hagy kellő időt véleményük előterjesztésére. Többek fölszólalása után a választmány abban állapodott meg, hogy a javaslat alapos tanulmányozására s a fölterjesztendő emlékirat megszerkesztésére a következő tagokból álló bizottságot küldi ki: Buday Barna (elnök), Radványi László dr. (előadó), Bokor Gusztáv dr., Fekete Ignác dr., Jancsó Dezső, Sugár Ottó, Jutassy Ödön, Soltész Adolf dr. és Sós Izor. A bizottság hétfőn délután négy órakor fogja szövegező ülését megtartani, s a szerdán délután hat órára az Országos Iparegyesület helyiségébe összehívott rendkívüli közgyűlés lesz hivatva az egyesületnek az igazságügyminiszterrel közlendő álláspontját végleg megállapítani. * Az igazságügyminiszter felhívta a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségét, hogy a sajtótörvényre