Budapesti Hírlap, 1913. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1913-11-01 / 259. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP (259. sz.) 1913. november 1. Ez minden irányban örvendetes tudomá­sul szolgálhat. Az ellenzékiek minden hang­nemben nyilvánítják megelégedésüket a tegnapi nappal, a mely azonban — a múltak súlyos küzdelmeit tekintve s minden akadálynak sike­res leküzdését, beleértve az ellenzéknek a Ház­ban való megjelenését is — nagy elégtételére szolgálhat a munkapártnak is. Az ellenzék teg­nap mindenképp kedvező helyzetben volt, — már csak azért is, mert a kormánynak és párt­jának örülnie kellett azon, hogy ellenfelei meg­jelentek újra a képviselőház színpadán. Tisza és a munkapárt úgy bánt az ellenzékkel, mint a megtért fiúval szokás. Minden szertelenséget el­nézett és megbocsátott neki. Ezért nem kell nagyon komolyan venni azokat a hangokat sem, a­melyek arról szólnak, hogy Tisza István gróf tegnap milyen színtelen s milyen deprimált és hogy a munkapárt milyen levert és hallgatag volt. Mert Tisza korántsem volt sem színtelen, sem erőtelen, sőt csodálatos készséggel és nyu­galommal hárította el az ellene intézett táma­dásokat; de a formában — az egy heves kiszó­lását nem említve — rendkívül sima volt, mert kétségkívül ilyen akart lenni. Nyílt volt, egye­nes és őszinte, mint mindig, de az ellenzék megjelenését honorálta a tónusnak abszolút si­maságával, objektivitásával és előzékenységével. Ez­ igy volt és nem másképp, s a munkapárt is oly magatartást tanúsított, a­mely politikailag helyes vololt, tapintatos volt, nem tervszerűtlen és nem szándéktalan, felsőbb meggondolás szerint igazodott és megfelelt vezére intencióinak. A keddi ülésen is meg fog jelenni az el­lenzék s részt fog venni az esküdtszéki eljárás reformjának tárgyalásán. Csan­ádvármegye ma­­hatvanhárom szó­többséggel bizalmat szavazott a kormánynak. Idők jelére mutat szombathelyi tudósítónk alábbi jelentése a vasvármegyei ellenzék bom­lásáról. A vármegye számos tekintélyes ellen­zéki polgára ma a munkapártba lépett. * Teleszky János és Harkányi János báró miniszterek ma Bécsben osztrák kollégáikkal és a szakelőadókkal a déli vasút bajainak orvoslá­sáról tárgyaltak. A tanácskozáson a minisztere­ken kívül magyar részről Pap Elek pénzügy­­miniszteri államtitkár és Grün János miniszteri tanácsos, továbbá Neumann Károly kereskede­lemügyi miniszteri tanácsos vettek részt. A ma­gyar miniszterek és szakelőadók még az est folyamán visszautaztak Budapestre. Andrássy a képviselőház összehívásáról. Andrássy Gyula gróf a M. N­.-ban cikkelyt irt ma arról, hogy az ellenzéknek­, ha maga hívja össze a képviselőházat, joga van az egész ülés alatt minden korlátozás nélkül beszélnie. Hivatkozik az 1903. június huszonötödikén, 1903. szeptember huszonnegyedikén és ugyanebben az évben szeptember huszonkilencedikén és október harmadikén az ellenzék kérésére összehívott ülé­sekre, melyeken mindannyiszor az ülés végéig beszélt az ellenzék és Apponyi Albert gróf, a Ház akkori el­nöke csupán azt nem engedte meg, hogy az ilyképp összehívott ülést másnapra halasszák. Apponyi a házszabály szerint járt el. Andrássy szerint tehát az ellenzéknek most is joga van a részéről összehívott ülésen mindenkor korlátozás és szónokok kijelölése nélkül beszélni. Egyébként pedig Andrássy így is meg van elégedve a tegnapi ülés eredményével. Kristóffy összeférhetetlensége. Mándy Samu képviselő ma, mint az Esti Újság írja, a Kristóffy-ügyről következőképp nyilatkozott: — Sajnálom, de ebben az ügyben nem nyilat­­kozhatom, mert nem vághatok elébe az események­nek. Én a bejelentést megtettem, természetesen azzal a szándékkal, hogy állításomat föntartsam és bizo­nyítsam. A bizonyításnak pedig ebben a fontos ügy­ben illetékes helye van és ezért a hírlapi nyilatkozás­nak ma még nincs értelme. — Olvastam Kristóffy nyilatkozatát, ő azt hiszi, hogy engem félrevezettek. Én azonban már tegnap kijelentettem, hogy ha állításom valóságát nem tudom bebizonyítani, akkor Kristóffynak min­den általa választandó elégtételt megadok. Meglátjuk, kerülhet-e erre sor. Kristóffy József volt darabont-ügyvivő ma reggel váratlanul elutazott. A lakásán nem tudták megmondani, hogy hova utazott. Justh és a Csanádi főispán. Megírtuk, hogy Markovics Manó dr. csanádi főispán a minap bejelentette látogatását Justh Gyu­lánál, a­ki azonban kijelentette, hogy nem fogadja a főispánt, mert a most folyó megyebizottsági tag­választásoknál a főispán állítólag nyomást gyakorolt a tisztviselőkre. A főispán és Justh Gyula között támadt össze­koccanás most — mint makói tudósítónk jelenti — komolyabb fordulatot vett. Markovics Manó dr. ugyanis Justh kijelentését magára nézve sértőnek ta­lálja s ezért magyarázatot kért. A főispán megbí­zottai, Návay Tamás volt főispán és Urbán Péter ma Tornyára utaztak, hogy Justh Gyulától magyará­zatot kérjenek. Justh Gyula a megbízottaknak azt felelte, hogy a főispán magánszemélye ellen kifogása nincs, és eljárásának kizárólagos oka a főispán politikai mű­ködése volt. A Forgalmi Részvénytársaság és Tisza beszéde. Az Általános Forgalmi Részvénytársaság Tisza István gróf tegnapi képviselőházi beszédével kapcso­latosan a következő nyilatkozatot teszi közzé: Ügyünkkel kapcsolatosan Tisza István gróf mi­niszterelnök úr tegnapi képviselőházi beszédében is több ténybeli tévedés található. Mi ez alkalommal sem kívánunk ezekre a nyilvánosság előtt részletesen rámutatni, mert ügyünket a bíróság előtt kívánjuk megvitatni. Két dolgot azonban kénytelenek vagyunk kiemelni. Elsőbben is mi soha nem fenyegetődztünk és lehetetlen követelésekkel soha elő nem állottunk, a­ki a miniszterelnök urat így informálta, tudva valótlant állított. Egy valaki útján, a­ki a miniszter­­elnök úr bizalmát is épp úgy bírta, mint a miénket, tudomására hozattuk a miniszterelnök úrnak, hogy mi semmi egyebet sem kérünk, mint pusztán olyan kiadásaink megtérítését, a­melyeket elismervények­­kel tudunk igazolni. Más kérelmünk sohasem volt. Másodszor konstatálni kívánjuk, hogy mi soha pártcélokra egyetlen fillért nem adtunk. A pártkassza vagy pártcélok kitétel tárgyalásaink során soha elő sem fordult. Mi Lukács László miniszterelnök úr egyenes fölhívása és utasítása folytán 1.400.000 ko­ronát kifejezetten a rendelkezési alapra fizettünk és pedig Jeszenszky Sándor államtitkár úr szabálysze­rűen kiállított írásbeli beutaló meghagyása alapján. Általános Forgalmi Részvénytársaság. A vasmegyei ellenzék bomlása A vasmegyei szövetkezett ellenzék soraiban, mint szombathelyi tudósítónk táviratozza, a bomlás jelei mutatkoznak. A megyei ellenzék vezére, Bese­­rédj István volt főispán a fővárosba költözött és lemondott a vármegyei bizottsági állásáról. A vár­megyei közélet nevesebb tagjai, a­kiket az ellenzék joggal, vagy jog nélkül a maga táborához sorolt, ma azzal a meglepetéssel szolgáltak a szövetkezett ellenzéknek, hogy csoportosan jelentették be Ernuszt József munkapárti elnöknek, hogy belépnek a mun­kapártba. E csoport tagjai: Herbst Géza alispán, Radó Gyula vármegyei főjegyző, Maróthy László volt képviselő, Esső Imre dr., Rhorcz Ödön ügyvé­dek és Sághy István földbirtokos. A kormány mellett, Szentesről jelentik: Csongrád vármegye tör­vényhatósági bizottsága ma Cicatricis Lajos főispán elnöklésével tartott közgyűlésén a kormány bemu­tatkozó leiratát tárgyalta és kilencvenkilenc szava­zattal harminchat szó ellenében a következő határo­zati javaslatot fogadta el: Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága a leiratot tudomásul veszi és a kormány iránt való legteljesebb bizalmának nyilvánítása mellett ki­mondja, hogy igaz benső megnyugvással látja ma­gyar hazánk sorsának intézését a Tisza István elnök­lésével megalakult kormány kezében, mert benső meggyőződése szerint csak a miniszterelnök ar eddigi önzetlen, kizáróan a haza érdekeit szem előtt tartó következetes és egyenes közéleti működése, valamint kiváló államférfim képességei lesznek ké­pesek megtalálni az ország nyomasztó helyzetében azokat az utakat és módokat, melyek a parlament normális munkásságát visszaállítják és az állam üdvét előmozdító hasznos munkálkodás minden biz­tosítékát előteremtik. Ugyanezért élénk emlékezeté­ben azoknak a nagy szolgálatoknak, a­melyeket a miniszterelnök úr az alkotmányos parlamenti éle­tünket megbénító s az országnak kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi károkat okozó obstrukció leküz­désével a hazának tett, továbbá amaz eléggé nem méltányolható törvényhozási alkotásoknak, melyek segítségével a fenyegető külső politikai veszedelme­­ket a­­nemzettől elhárította: törvényhatósági köz­­gyűlésünk a miniszterelnök urat, valamint a mi­­nisztérium tagjait az ő felsége bizalma folytán rájuk hárult súlyos feladataik alkotmányos megoldásában: törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal és teljes készséggel támogatja és az összkormányt, valamint a kabinet újonan kinevezett tagjait hiva­­talba lépésük alkalmából föliratban üdvözli. A bizalmi indítvány ellen Reöck Iván képviselő szólalt föl. Az állandó választmány javaslata mellett Fekete Márton képviselő beszélt. Az eredmény kihir­­detését a bizottsági tagok nagy lelkesedéssel fogadták és ovációt rendeztek Tisza István gróf miniszter­­elnöknek. A sajtóreform és esküdtszék. A budapesti újságírók egyesülete a sajtóról szóló törvényjavaslat megvitatása végett holnap dél­­ben tizenkét órakor rendkívüli közgyűlést tart egye­­sületi helyiségében (VI., Nagymező­ utca 36. szám. alatt). * A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége ma délelőtt tizenegy órakor Illés József elnöklésével tartott választmányi ülésén foglalkozott a képvise­lőházban benyújtott sajtótörvényjavaslattal. Légrády Ottó dr., Márkus Miksa, Surányi Jó­­zsef, Szalay Mihály dr., Sümegi Vilmos, Marton Sándor dr. és mások hozzászólása után elhatároz­ták, hogy sürgősen elkészítendő memorandumban követelik a törvényjavaslatnak a napirendről való levételét, bizottságot küldenek ki a javaslat sérel­­mes és a kiadók ekszisztenciáját tönkretevéssel fe­­­nyegető intézkedéseinek ismertetésére és bírálatára. Ennek a bizottságnak feladatává tették azt, hogy a jövő hét vasárnapjára országos kiadói gyűlést hív­jon össze, valamint azt is, hogy lépjen érintkezésbe az újságírói testületekkel is egy esetleges együttes országos gyűlés tartása céljából. Ugyancsak a mai ülésben határozati javaslatba foglalták a tör­vény­ja­­­vaslat elleni tiltakozást. A katolikus írók és hírlapírók országos Páz­­mány-Egyesülete ma délután Mihály­fi Ákos dr. egye­­tem­i tanár elnöklésével rendkívüli közgyűlésen fog­­lalkozott a kormány sajtóreformtervezetével. Mihályfi Ákos elnök bejelentette, hogy Balogh Jenő igazságügym­iniszter átiratban fordult az egye­sülethez és kérte, hogy véleményét november 3-ikáig közölje vele. A miniszter átirata csak a mai napon érkezett meg, miután már az egyesület húsz tagja rendkívüli közgyűlést hívott egybe. Túri Béla szerkesztő hosszabb megokolás kí­­séretében foglalkozott a javaslatnak ama részeivel, a­melyeket általános erkölcsi szempontokból az egyesület, mint a katolikus írók testülete magáévá tehet, de részletesen rátért mindazokra a kifogá­­sokra is, a­melyeket a sajtóreform ellen tenni le­­het, mert intézkedései lerontják az egyéni és a köz­­szabadság biztosítékait. Hasonló szellemben szólt a tárgyhoz Huszár Károly képviselő, Persian Ádám, Baranski Gyula dr., Landauer Béla dr., Paizs Ödön, Blaskovich Ferenc kanonok és Jójárt Illés dr. Az elnök végül összefoglalta a véleményeket, a­melyek alapján határozatban kimondották, hogy bi­zottságot küldenek ki, a­mely a többi újságírói tes­tület eljárásához hasonlóan memorandumban fogja a javaslat ellen tett kifogásokat a miniszter elé jut­tatni. E bizottság tagjaivá megválasztották Túri Béla és Hivatal József szerkesztőket, Török Mihály és Persian Ádám hírlapírókat, továbbá Landauer Béla dr.-t. A bizottság elnöke Mihályfi Ákos, jegyzője pe­dig Sziklay János egyesületi főtitkár. * /­ A Magyar Szakírók Országos Egyesülete a saj­tóról szóló törvényjavaslat tárgyában ma választ­mányi ülést tartott Gelléri Mór elnöklésével. Rubinek Gyula alelnök kifejtette, hogy az egyesületet még soha fontosabb ügy nem foglalkoztatta, miért is indítványozza, hogy rendkívüli közgyűlés hivassák össze. Bokor Gusztáv dr. élesen bírálta a javaslat egyes intézkedéseit, s különösen a kártérítésre vonat­kozó szakaszokat jelezte felette sérelmeseknek. Rosszalta a kormánynak nagy sietségét s azt, hogy az érdekképviseleteknek nem hagy kellő időt véle­ményük előterjesztésére. Többek fölszólalása után a választmány abban állapodott meg, hogy a javas­lat alapos tanulmányozására s a fölterjesztendő em­lékirat megszerkesztésére a következő tagokból álló bizottságot küldi ki: Buday Barna (elnök), Radványi László dr. (előadó), Bokor Gusztáv dr., Fekete Ignác dr., Jancsó Dezső, Sugár Ottó, Jutassy Ödön, Soltész Adolf dr. és Sós Izor. A bizottság hétfőn délután négy órakor fogja szövegező ülését megtartani, s a szerdán délután hat órára az Országos Iparegyesü­let helyiségébe összehívott rendkívüli közgyűlés lesz hivatva az egyesületnek az igazságügyminiszterrel közlendő álláspontját végleg megállapítani. * Az igazságügyminiszter felhívta a Vidéki Hír­lapírók Országos Szövetségét, hogy a sajtótörvényre

Next