Budapesti Hírlap, 1913. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1913-11-25 / 278. szám

1913. november 25. BUDAPESTI HÍRLAP (278 sz.) gálóbiró előtt eskü alatt azt vallották, hogy Kockar dr.-t és Hoffmannét a kulcslyukon át bizalmas együttlétben látták. A terv föltétlenül sikerül, ha a szobaleányban föl­ nem ébred a lelkiismeret és másnap a rendőrségen önmagát föl nem jelenti, így az egész manőver kútba esett, mert a két hamis tanú ellen eljárás indult meg. A törvényszék aztán a bizo­nyító eljárás befejeztével, valamint a beismerő vallo­mások alapján Fleischer Lajost hat heti elzárásra és kétszáz korona pénzbüntetésre, Csokai Erzsébetet pedig három heti elzárásra és száz korona pénzbün­tetésre ítélte hamis tanúzás büntette miatt. Az ügyész súlyosbításért felebbezett.­ ­ TESTEDZÉS. Labdarúgás. Az időjárás a labdarúgó-sport legfőbb patró­­nusa. Történhetik akármi a hét folyamán, lehet vi­har, eshet jégeső, de a­mire eljön a vasárnap, derűs napfény köszönti a főváros közönségét, így volt teg­nap is. Délelőtt még csípős hideg volt, őszi szél mu­zsikált az utcákon s az emberek borzongva gondol­tak a szegény játékosokra, a­kiket ebben a kutya­időben is a porondra kényszerít a­­ két pont, a bajnoki mérkőzés dija. Dél felé már elárulta az idő, hogy futball-nap van. Napsugár-özön borította a fővárost, meleg déli szél gombolta szét az utcán járó­kelők télikabátját s mire elérkezett a mérkőzések ideje, senki sem mondta volna, hogy zimankós, borús ősz van. Ellen­kezően, a legszebb tavaszi időben sem lehetett volna derűsebb a budapesti utca képe. Nem csoda tehát, hogy a főváros minden szög­letéből megindult a népvándorlás a pályák felé. Ez­úttal három folyamba szakadt az emberáradat. A legnagyobb rész, 5000—6000 ember, a Hungária­­sporttelepet kereste föl, mert ott remélte a legszebb, a legnívósabb s talán a legérdekesebb küzdelmet is. A Magyar Testgyakorlók Köre mérkőzött a 33-as Futball Club­bal és sok ezer ember lelkében szuny­­nyadt a reménység, a kétség, hogy hátha...? Hátha a 33-as csapat állítja meg diadalútjában a testgyakorlókat. Sok valószínűség ugyan nincsen a dologban, mert formája tetőpontján áll a MTK s a szerencse segítette a 33-asokat a harmadik helyre, de ki tudja, hátha nemcsak a szerencsén múlt a budai csapat fényes szereplése . . . Mással alig lehet a nagy érdeklődést magyarázni, mert egyenlőtlen erejűnek ígérkező küzdelemre nem kiváncsiak az emberek. Nagy közönség gyűlt össze a határ­ utcai pá­lyán is, a­hol a Ferencvárosi Torna Club volt a­ vonzóerő. De jutott érdeklődő az üllői­ úti pályára is, a­hol kettős bajnoki mérkőzés pótolta a hiányzó attrakciót. Az ösztön nem csalta meg a közönség túlnyomó részét. A Hungária-sporttelep tribünjeit szállta meg s csakugyan ott kapta a legizgalmasabb sportot. A „33“ FC nem úgy állt ki a küzdőtérre, mint a­ki már lemondott a győzelemről. Ellenke­zően, már öt percnyi játék után kitűnt, hogy ezút­tal nagyon kemény ellenfélre talált benne a MTK. Pedig hiányoztak a legjobb emberei. Horváth cen­ter és Vanicsek II. jobbösszekötő, a­kiket Baráth Zoltán és Molnár Aladár helyettesített meglepően Sakkozók figyelmébe. MODERN SAKK. Szerkesztette és írta: Balta Zoltán. pa korona. A 240 oldalas munka magában fog­lalja a modern sakkozd« alapelveit • • teljes aj elméletet. Kezdőknek, kik a sakkozás rejtelmeibe óhajtanak be­tekinteni, a legjobban ajánlható. Isko­lát-, gazda- és népkönyvtárakból sehol ne hiányozzék. A sakk oktat és szó­rakoztat a a jó sakkönyv még a laikusoknak (a nagyon tanulságos Kaptató a BUDAPESTI HÍRLAP könyvidai­hivataláb­a ét minder Yamibsk­ban. jól. A budai csapat alkalmazkodott a MTK stílusá­hoz. A kissé lassú, de pontos összejátszás ellenére a nagyobb gyorsaságot, a határozottságot és a lele­ményességet állította teljes sikerrel. Jól játszott a testgyakrló csapat, jól mozogtak a játékosai, de a harminchármasok résen voltak, minden labdára startoltak s egyetlen akciót sem hagytak befejezni. De nemcsak a védelemben volt kiváló a „33“ FC. Ha alkalom nyílt a támadásra, pedig különösen az első félidőben egyáltalában nem volt egyoldalú a játék, azonnal a frontban volt a csatázósora , mert gyorsak voltak a szélsői. Székány és Franc arány­lag több gólhelyzetet is teremtett, mint a különben igen sűrűn támadó MTK. A vezető gólt is lerohanásból szerezte meg a „33“ FC s ettől a pillanattól kezdve óriás iram, de kapkodás is jellemezte a MTK játékát. Könnyű volt tehát a nagy körültekintéssel dolgozó 33-as vé­delemnek az ellentállás, annál is inkább, mert Zsák a kapuban bravúrosan védte a jobbára a haltsorból jövő éles lövéseket. A MTK csatárói ugyanis nem jutottak lövéshez, annyira zavarta őket az ellenfél védelme. Csak az utolsó percekben tudott kiegyen­líteni a MTK egy tizenegyes büntetőrúgással, a­melyet akaratlan foul miatt ítélt meg a bíró. Meg­történt tehát a sokaktól remélt meglepetés, a har­­minchármas csapat egy pontot elragadott a MTK- tól s ezzel nyíltabbá tette valamivel a bajnokságért folyó küzdelmet. Most már csak három pont vá­lasztja el a FTC-t a MTK-tól, három pont pedig nem behozhatatlan előny. A FTC maga is javított vasárnap a pozíció­ján azzal, hogy kitűnően játszva 5:0 arányban győzte le a III. ker. TVE csapatát s igy­ sokkal jobb lett a gólaránya. A bajnokság harmadik helyét — egyelőre — a Törekvés Snort Fa­rsald­ csapata küzdötte ki ma­gának a Magyar Atlétikai Club legyőzésével. Megér­demelt két pontot szerzett az eddig nagy balsze­rencsével játszó Nemzeti Sport Club is. A Budapesti­­csepeli Atlétikai Club csapatát győzte le jobb játék­kal, de mégis a szerencsétől segítve, a­mely vasár­nap kifejezetten melléje állt. A győzelmet jelentő gólt ugyanis Clatter, a BAK jobb balf­ia rúgta­­ a BAK kapujába. A meglepett kapuvédő rávetéssel sem tudta elhárítani az éles lövést. Magyar-osztrák klubközi mérkőzés előzte meg a „33“FC—MTK meccset. A Budapesti Torna Club mérkőzött a Wiener Amateur Sportverein csapatá­val s kissé unalmas játékban 2:0 arányban győzött. A bécsi csapatnak Hussak, a volt osztrák reprezenta­tív jobbszélső volt a legjobb embere s az ő játéka volt tegnap is a legtetszetősebb. A vasárnap békés sportháboruságát diszonáns módon zavarta meg egy vasbot, a­mely egy tisztét teljesítő futball­bíró fejére csapott le a Frangepán­­utcai pályán. A kültelki pályákon, úgy látszik, még virágját éli a betyár-romantika, de különösen a Frangepán­ utcai pálya hírhedt róla. Nem is mér­kőzés az, a­mit nem ököllel és kővel fejeznek be a jeles pályán. A vasbot csak afféle szükségszerű fo­kozása volt az idillikus állapotnak. Másodosztályú bajnoki mérkőzést játszott a Terézvárosi Torna Club az Erzsébetvárosi Sport Clubbal, a­mely egy ponttal a másodosztályú baj­nokság legalsó lépcsőjén árválkodik. Mikor a TTC a harmadik gólját lőtte, az ESC-nak egy Szeifert nevű vezetőembere, (állítólag titkára) a pályára rontott s úgy vágta fejbe vasbotjával a mérkőzést vezető Brack Miklós bírót, hogy súlyos sérülést szen­vedett. A mentők mosták föl s kötözték be a sebeit. A brutális ember ellen bűnvádi följelentést tettek. A vasárnapi mérkőzésről az alábbi részleteket adjuk: Magyar-osztrál, klubközi mérkőzés. Budapesti Torna Club—Wiener Amateur Sport­verein 2:0 (1:0). Hungária-sporttelep. A bécsi csapat meglehetősen bevált. Jó volt az összejátszása, gyor­sak voltak a csatárói, különösen jussak a jobbszé­­­­len, de a kapu elé érve addig kombináltak, a­míg az­­ energikus BTC védelem — a­melyben Kőszeghy I-et,­­ Kőszeghy II. helyettesítette ■— sikeresen közbe nem lépett. A BTC szépen játszott s csak a szélsőinek , (Mészáros—Dobó) önző játékán múlt, hogy nem tu­dott több gólt csinálni. A halfsor volt a csapat ereje, az szerelte le többnyire az osztrák támadásokat s az teremtette a piros-fehér csatárok részére a gólhely­zeteket is. A vezető gólt Késmárki­ csinálta a Dobó centeréből, a második gólt pedig Pác csavart lövés­sel. Pác gólja volt a meccs legszebb mozzanata. Biró Schubert M. Ferenc: Elsőosztályú bajnokság. „33“ Football Club—Magyar Testgyakorlók Köre 1:1 (1:0). — Hungária sporttelep. Biró: Su­gár István. A 33-asok két elismerten jó csatázójuk: Horváth és Vanicsek II. nélkül jelentek meg a pá­lyán. Baráth és Molnár helyettesítették őket s ezál­tal még kisebb lett a ,,33“FC csatársorának a test­súlya. A pehelykönnyű támadósorból álló csapatot alig is vehette valaki komolyan a MTK ellenében. Annál nagyobb volt a meglepődés, s a kék-fehérek nagy tábora valósággal kétségbe esett a látottakon. A 33-as védelem ugyanis elképzelhetetlen lelkese­déssel vetette magát a MTK csatázósorára s oly gyor­san futottak a ,,33“FC halijai és hátvédei a labdákra, hogy a legszebb kombinációkat is megzavarták a gólra való lövés előtt. A MTK természetesen rutin dolgában fölötte állott ellenfelének, hetvenöt-nyolcvan százalékkal töb­bet támadott és mégis úgy alakult a helyzet, hogy a Testgyakorlók csak a mérkőzés befejezése előtt hat perccel tudtak 11-esből kiegyenlíteni. Az első félidő 22-ik percében a Székánytól kapott labdával Baráth szerezte meg a 33-asok gólját. A MTK ettől kezdve óriás erővel dolgozott, de majdnem szünet­nélküli ostroma megtörött a „33“ FC védelmének elszántságán és Zsák nagyszerű védésén. Mennél­­jobban közeledett a meccs vége, a MTK támadása annál hevesebb és az ellentállás annál tüzesebb volt. Előre ment csatázónak Biró és Hlavay, de az ő éles labdáikat Zsák rendre elfogta. Már úgy látszott, hogy hiábavaló minden erőfeszítés, a­mikor egy ma­gasan jövő labda védése közben Zsák megütötte Hlavayt. A bíró szándékosságot látott benne s 11-est ítélt, a­melyből Révész kiegyenlített. A 33-asok ügyes támadásával végződött a nagy izgalom kö­zepette lefolyt küzdelem. Ferencvárosi Torna Club—II. kerületi Torna és Vívó Egyesület 5:0 (3:0). Bíró: Fehérig Ákos. — A Határ­ utcai pályán­ lezajlott mérkőzésnek több mint 3000 főnyi volt a közönsége. Dicsérettel kell megállapítanunk, hogy ezúttal a közönség is, a já­tékosok is a III. ker. TVE régi nevéhez méltó visel­kedést tanúsítottak. A FTC ilyen körülmények kö­zött hamarosan megbarátkozott a szokatlan milliő­­vel és a pálya terjedelmével, javuló formáját tehát zavartalanul kijátszhatta. Lényegesen jobb volt a FTC, mint legutoljára. Brődi mintha ismét egészséges volna, Blum is éris­sen megközelíti már régi formáját. A­ két hátvéde kitűnő, Fritz óvatosabb s így biztosabb. A csatázó­sorban W­eisz nem kielégítő, Schlosser gyengébb ,tel­jesítményét csak indiszpozíciónak tudjuk be. A III. kerületiek csapatában kimagaslóan a legjobb játékos Szabó hátvéde, a­ki igen sok esetben szerelte le az ellenfél veszedelmes támadását. Az első gólt az első félidő 12-ik percében éri el a FTC Pataki révén. Ugyancsak ő lövi a második gólt is. Tóth a 39-ik percében háromra, s a második félidő 6-ik percében ugyanő négyre szaporítja a gólok számát. A sort Payer zárja be, a­ki a 31-ik percben egy hands miatt megítélt tizenegyesből megszerzi a FTC ötödik gólját. Törekvés Sport Egyesület—Magyar Atlétikai Club 3:1 (0:1). Üllői-úti versenypálya. A tervszerűen és egyöntetűen játszó Törekvés meglehetősen köny­­nyen győzte le az atléták csapatát, a­mely össze­játszás helyett egyéni játékkal próbált érvényesülni. Bármilyen kiváló játékot produkált a csatázósor jobb oldala, egyetlen gólon kívül, a­melyet Bodnár Sán­dor lőtt az első félidő 36-ik percében, más eredményt elérni nem tudott, annál kevésbbé, mert nemcsak a csatázósor bal oldalától, de a halfsortől sem nyert kellő támogatást, így azután könnyű volt a Törekvés védelmének a MAC támadásait leszerelni, míg a MAC védelme a Törekvés szép kombinációkkal dolgozó csatárláncát nem tudta föltartani. Csak Medgyessy és Dömötör kapuvédő állotta meg a helyét a véde­lemben, de az ő erejük kevésnek bizonyult a mun­káscsapat heves támadásainak — a­melyek szinte szünet nélkül követték egymást a második félidőben — leszerelésére. A Törekvés a második félidő negye­dik percében Salamon góljával egyenlített ki, Borisz rúgta a második és harmadik gólt. Biró: Biró Sán­dor volt Nemzeti Sport Klub—Budapesti-csepeli Atléti­kai Klub 2:1 (1:1). A mérkőzés az üllői­ úti pályán folyt le 2000 főnyi közönség előtt. A játék csak az első félidőben volt változatos, mert Károly a lábán Reggelizés előtt fél pohár Schmidtlisn­er-féle keserű vizet igyék, ha rossz a gyomra. BTv 9 C*&k­ft felet kell bevenni, mint * | m*» KUtft ke b érti vlastkbell 1?

Next