Budapesti Hírlap, 1913. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1913-11-26 / 279. szám

1913. november 26.­ BUDAPESTI HÍRLAP (279. sz.) osztásban kerül bemutatóra: Nagy János: Virányi Sándor, Beauregard Klára: Varsányi Irén, Herceg: Fenyvesi Emil, Ábel István báró: Tanay Frigyes, Maitre d’Hotel: Szerémy Zoltán, Bobby: Kemenes Lajos. Gogo: Hevesi Giza, Lolette: Kárpáthy Lizi, Lizzi: Deryán Blanche, Pincér: Bárdi Ödön. * (A drezdai Madonna-kép.­) Drezdából je­lentik nekünk: Beck kultuszminiszter az országgyű­lésen kijelentette, hogy a drezdai képtárban lévő híres szixtini Madonna valódisága iránt kétség me­rült föl. A tudósok a képet száz évvel későbbi idő­ből származó másolatnak tartják. Ez a hír nem új, ugyanezt mondták a képről néhány évvel ezelőtt is, de akkor ez az aggodalom nem bizonyult alaposnak. * (Volkmann-emlékünnep.) Az Országos Ma­gyar Zeneegyesület elnöksége elhatározta, hogy de­cember 10-én a Művészházban Volkmann Róbert emlékezetére hangversenyt rendez. A hangverseny műsorán Volkmann b-moll trióját a Major—Silving­­—Székely trió-társaság adja elő. Előadásra kerül még Volkmann Sappho-ja, Várkonyi Béla dr.. Ka­­rassay Tibor saját szerzeményüket fogják előadni. * (A futurista színpad.) Az egyetlen intellek­tuális ember, a­ki a futurizmus szent őrületét épeszű profán lélek által is elfogadható módon tudja ma­gyarázni, kétségkívül szinyor Marinetti, az Elektro­­mosság című egyetlen futurista színdarab neves szerzője. Ő sem sorozható ugyan a normális agyú emberek közé, a­mit most említett darabjának első fél egyszersmind utolsó előadása fényesen igazolt, de legalább vannak lucidum intervallumai, a­mikor az egészséges tömeggel meg tudja sejtetni azt a zűr­zavart, a­mit egy eltévelyedett kis csapat merészen, de igaztalanul futurizmusnak nevezett el. Ilyen Suddum intervallumban született az az újságcikk is, a­melyet Marinetti a Daily Mail egyik minapi számá­ban The meaning of the music-hall címmel írt s a­melyet abban a reményben ismertetünk, hogy olva­sóink érdekesnek fogják találni, akár megértik annak tartalmát, akár nem. — Mi futuristák, — kezdi büsz­kén a cikkíró — torkig vagyunk a mai színpaddal, mert nem produkál egyebet, mint hogy előadja a történelem és a napi aktualitás közt imbolygó szer­zők munkáit. Az egyetlen hely, a­mit élvezni tudunk, a variété vagy a kabaré, a­hol nincsenek tradíciók, nincsenek mesterek és nincsenek dogmák. A variété az egyetlen praktikus színház, mert igazán mulat­tat. S a futurizmus ezt tekinti a színház első és utolsó föladatának. A variété karrikatúrákat teremt, a­melyek mély értelmű ostobaságokat beszélnek a színpadon; a variété levegője az irónia, a cinizmus, mely mindent új világításban és kacagó bölcseség­­gel tár elénk. A variétében a közönség nem játszik passzív szerepet, hanem hangos részt vesz az elő­adásban. Együtt játszik a színészekkel, velük énekel, Irigan veri a taktust az orkeszter szavára. Ideális iskolája a varieté az őszinteségnek, a­hol lehull az alszemérem fátyola s elhervadnak a romantikus frá­zisok. Éppen ezért semmit sem lehet jobban aján­lani az ifjúságnak, mint a varietét, a­hol nem lát és nem tanul koturnuson járó nagyképűséget, hanem tiszta művészetet. A könnyű múzsa hajléka tem­ploma a futurizmusnak, a­hol diadalt ül a paródia a stílus cafrangja, a rendezés színfoltjai nélkül, a­hol a Parzifál­lal negyven perc alatt végez a jókedv készsége. A futurizmus egyik legfőbb feladata a va­­riétét a jövő kizárólagos színpadává tenni. Hogy ez lehetővé váljék, a logika utolsó nyomát is el kell tűntetni a variété előadásaiból, még nagyobb túl­zásba kell vinni a ragyogó színpadi kiállítást, növelni kell az ellentétet s egyáltalában arra kell törekedni, hogy minden abszurdnak lássék a mai színházjáró közönség előtt. Az énekesnő fesse be a nyakát, a kar­ját s kivált a haját mindenféle eddig nem használt színre; legyen zöld haja, ibolyaszínü karja, kék nyaka, narancsszínű szemöldöke. A futurizmus hal­lani sem akar a görög tragédiákból nyagunkon ma­radt kórusról, mely a legmodernebb rendezésben is unalmas. Nevetségessé kell tennünk a régi klasszi­cizmust ha azt akarjuk, hogy valamikor bennünket tekintsenek klasszikusoknak. Potpurrit kell csinál­nunk a görög tragédiákból, a­mit egy este lehessen előadni. Beethoven, Wagner és Bach műveibe bele kell gyúrnunk a nápolyi népdalokat, majd meglát­ják, milyen gyönyörű lesz! Nem szabad kímélni sem­mit, be kell szappanozni a színpadot, hogy a tra­gikus színész a legmeghatóbb pillanatban hanyatt essék. — Azt hisszük, ennyi éppen elég Marinetti ar cikéből, annak is, a­ki nem érti Annak pedig, a ki érti, talán sok is. * (Kiss József -ünnep.) A Petőfi Társaság november 30-iki Kiss József-ünnepnek programját már véglegesen megállapította. Az ünnep tárgyso­rozata a következő lesz: Elnöki megnyitó, mondja Herczeg Ferenc. Kiss József és a Petőfi Társaság, előadja Pakots József. Kiss Józsefről, előadja Mol­nár Ferenc. A hetvenéves költő, előadja Rákosi Jenő. Ezután Kiss József üdvözlése következik, vé­gül két Kiss József-költeményt szaval Jászai Mari. Az ülés az Akadémiában délelőtt tizenegy órakor kezdődik és azon mindenki részt vehet, lesznek azonban meghívott vendégek is, a­kiket fölkérnek, hogy helyüket minél korábban foglalják el. * (Nizsinszkiék Itthon.) Dél- Am­erik­ából, a­hol házasságot kötöttek és Párison át, a­hová szín­házi ügyben kellett menniök — tegnap este Buda­pestre érkeztek Nizsinszki, a világhíres orosz táncos és­ felesége, Pulszky Romola. Márkus Emíliának hű­vösvölgyi villájában szállott meg a fiatal pár s ter­mészetesen el kellett szenvednie a jóakaró érdeklő­dés ezer kedves, de fárasztó jelét. Nizsinszkiék nyolc napot töltenek itthon, azután Párisba mennek, majd pedig — tervük szerint — karácsonyra ismét vissza­térnek Budapestre. * (A főváros jubileuma.) A főváros egyesí­tésének negyvenéves jubileuma alkalmából nagysza­bású kiállítás lesz, a­mely azokat a festői alkotáso­kat fogja bemutatni, melyek Budapest székesfőváros szépségeit illusztrálják. A kiállítás hű tükre lesz an­nak, hogy a főváros külseje mennyire inspirálta művészi alkotásokra a magyar festőket. A kiállítás a Könyves Kálmán szalonjában lesz. * (Följelentés Térey Gábor ellen.) "A Szép­művészeti Múzuum egyik segédőre, Wollanka József dr. följelentést tett Térey Gábor dr., a múzeum osz­tályigazgatója ellen. A följelentésben, a­melyet több hónappal ezelőtt adott be, azzal vádolja Téreyt, hogy Nemes Marcel gyűjteményét megvételre aján­lotta az államnak, holott tudnia kellett, hogy a kol­lekcióban több restaurált munka van, melynek ál­lami gyűjteményben nincs helye. A feljelentés be­érkezte után Majovszky Pál osztálytanácsos, a mű­vészi osztály vezetője magához kérette Téreyt, ki a vádakról értesülvén, azonnal vizsgálatot kért maga ellen. A vizsgálat vezetésével a miniszter Neményi Imre dr. miniszteri tanácsost bízta meg. A vizsgálat befejezése és a miniszter döntése a közeli napokban várható. A feljelentésről ma nyilatkozik a megvádolt igazgató is s a következőket mondja: Én magam kértem a vizsgálatot magam ellen és a­míg a vizsgálat be nem fejeződött, érdemben nem is igen nyilatkozhatom. Neményi miniszteri ta­nácsos már ki is hallgatott. Azért kértem a vizsgá­latot magam ellen, mert ne­m engedhetem, hogy az intézet egy hivatalnoka megvádoljon engem, az inté­zet vezetőjét. Nemestől egyetlen­egy képet sem vet­tünk. A­mi a többi vádat illeti, az sem lehet ko­moly, legföljebb annyi történt, hogy én egy képet Rubensnek tartok, Wollanka pedig másnak. A vizs­gálat majd kideríti az igazságot. * (Kancellár-tragédia.) Ilyen is van már. Jövő pénteken lesz a premierje a koburgi udvari színházban Flex Walter Hans von Bismarck című drámájának, melyet a színlap ötfelvonásos kancel­lár-tragédiának nevez. Növeli az eset érdekességét, hogy a szerző­­ Fridrichsruhéban lakik. Ha a dráma hősét nem Hans-nak keresztelték volna s ha a darab nem udvari színházban került volna színre, azt hihetnék, hogy a vaskancellár árnyéka játszik velünk. Bár így is elég gyanús a dolog, mert tud® tunkkal a Tiiásznak, a birodalmi kutyának gazdáján kívül más Bismarck kancellárjuk nem volt a néme­teknek. Ha a szerző a kancellár-tragédia elnevezést csak reklámul használja, lehet, hogy fokozza vele a hatást, ízlésesnek azonban ez a jelző éppen nem mondható. * (A Földrajzi Társaság ülése.) A Magyar Földrajzi Társaság gazdasági szakosztálya csütörtökön délután hat órakor a régi képviselőházban ülést tart, a­melyen Gonda Béla választmányi tag, a Magyar- Adria­ Egyesület elnöke előadást tart a budapesti ke­reskedelmi és ipari kikötőről. Vendégeket szívesen látnak. * (Dal-est.) A Budai Dalosegyesület -d­e­cember 6-án a budai Vigadó nagytermében rendezi ötvene­dik dal­ estéjét. Az estén közreműködnek: Cholnoky Margit énekművésznő és Tiefenbrunn Istvánka he­­gedűművésznő. Az est kezdete félkilenc órakor. * (Arab kultúra.) A Vízcsöpp Társaság ne­gyedik előadásán, november 29-én este hat órakor a Keleti Akadémia nagytermében (Esterházy­ utca 3.) Hermanus Gyula dr. az arabok kultúráját fogja be-­ mutatni vetített képein. A nyolcvan kép közül a mekkai képek, — a­mennyiben oda keresztény em­­ber nem mehet — még eddig seh­ol sem voltak lát­hatók. Az előadás előtt a Keleti Akadémia múzeuma is megtekinthető. Jegy a helyszínen kapható. * (Méry Béla hangversenyei.) Holnap, szer­­dán tartja Amundsen Roald vetített képekkel a Zeneakadémia termében német nyelvű felolvasását Meine Reise zum Südpol címmel. — A párisi Capet vonósnégyes kamaraestéje november 27-én, csü­törtökön lesz a Royal termében. A társulat Beetho­ven a-dúr, f-moll és cisz-moll vonósnégyesét adja elő.­­ Culp Julia, a budapesti közönség kedvelt énekesnője szombaton, november 29-én rendezi egyetlen dalestéjét a Royal termében harmadik ame­rikai körútja előtt. Műsorán ezúttal Schubert és Brahms válogatott dalai és angol és francia népda­lok szerepelnek. — December 14-én Wallner Lajos rendez dalestét a Royal termében. — December 20-án ugyanott Homunkulusz (Weil Róbert dr.)­ rendez humoros estét. — E hangversenyekre jegy Méry Bélánál kapható. * (Hangverseny Székesfehérvárott.) A­ Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesülete Erzsébet Amália királyi hercegnő védőségével vasárnap este hangversenyt rendezett a Szent István-teremben, mely zsúfolásig megtelt díszes közönséggel. A fényes sikerű hangversenyen közreműködött Szendy Árpád zongoraművész is, a­kit a közönség lelkes ovációban részesített. A hangverseny Mozart Szerenádjával vette kezdetét, melyet Hermann László igazgató vezetésé­vel az egyesületi vonóskar adott elő. Utána Kmenic Ilona énekművésznő Puccini, Chopin, Grieg művei­ből énekelt tisztán csengő hanggal a közönség lelkes tapsai mellett. Majd Szendy Árpád Liszt és Chopin műveinek mesteri interpretálásával gyönyörködtette a közönséget. Saját szerzeményű Magyar rapszódiája után pedig olyan tapsvihar támadt, hogy a kitűnő művésznek még egy számmal meg kellett toldania a programot . (Századok Legendái.) X Biszes kiállítása legújabb számban olyan témát ölel föl Vitter Fe­­renc szerkesztő, a­mely érdekessége és változatos­sága miatt a legszélesebb körül érdeklődésre tarthat számot. Ez a téma a divat története. Ott találjuk az egyiptomi Fáraót és hitvesét, a­mint képeiket a pi­­r­amisok falfestményei megőrizték; a görög nő klasz­­szikus toalettjét, a bűnös Bizánc, a keresztény kö­zépkor, a lovagkor színes, az olasz reneszánsz pom­pázó, a Lajosok rokokó és a későbbi korok válta­kozó viseletét, korhű jelmezek, egykorú metszetek­ és művészi festmények reprodukcióiban. X tanul­mányt Pekár Gyula színes tollal írta. X krónikában; Ambrus Zoltán a tangóról elmélkedik. X színházi és zenei krónikát Sebestyén Károly és Kern Aurél, a hangulatos, régi római tárgyú elbeszélést pedig — a­melyhez Gergely Imre finom illusztrációkat rajzolt­a— Hevesi József írta. A pármai színházi kiállításról Vészi Margit közöl levelet, az angol udvari élet tör­,­ténetéből pedig Zsoldos Benő érdekes jeleneteket ismertet. * (Képzőművészet.) X Képzőművészeti Tár­sulat az ifjúság művészi nevelésének előmozdításai­ céljából megengedte, hogy a fővárosi és a fővá­rosba ránduló vidéki iskolák tanulói díjmentesen tekinthessék meg a műcsarnoki tárlatokat. Ezzel az elhatározásával a társulat vezetősége azt óhajtja el­érni, hogy a diákok a tanáraik vezetésével mindert tárlatot megnézhessenek, s így fokozatosan megis­merjék a különböző művészeti irányokat, stílusokat és a legkiválóbb művészi alkotásokat. A társulat vezetősége ez után is felhívja az iskolák igazgató­ságának a figyelmét, hogy a Műcsarnok téli tárlatát a gimnáziumok, reáliskolák és más középfokú isko­lák felsőbb osztályainak növendékei tanáraik ve­zetésével, csoportosan, bármely hétköznap délelőtt­jén ingyen megtekinthetik. Az iskolák igazgatósá­gának a látogatást egy-két nappal korábban írásban kell a Műcsarnok titkárságánál bejelenteni. — Az Ernst Múzeum legközelebbi kiállításán Kupeczky és Mányoky gyűjteményén kívül Szinyei-Merse Pál újabb műveiből is rendez külön kiállítást. Azonkívül itt állítják ki újabb alkotásaikat Ferenczy, Fényes, Csók, Iványi-Grünwald, Hermann festők, Ligeti Miklós és Sámuel Kornél szobrászok, a textil­művé­szeti műhely tagjai: Románné, Lakatos és Kozma­, továbbá Gara Arnold. A kiállítás ünnepies bemuta­tása szombaton, november 29-én déli tizenkét óra­kor lesz. A Jókai Mórnak nemzeti közadakozásból szobrot állítanak a fővárosban. Az emlékmű készí­­­tésével a szoborbizottság Strobl Alajos szobrász­tanárt bízta meg, a­ki a szobor mintáját már elké­­­szítette epreskerti műtermében. A szoborbizottság­­ legközelebb megtekinti a mintát A szobrot alkat-­ masint a Józsefváros egyik legforgalmasabb pont­­­ján, a Baross­ utca és a Revicky­ utca között levői téren állítják föl.­­ A Képzőművészeti Társulat téli tárlatán, csütörtökön, november 27-én tartja meg az Egyiptomba távozó Bachó karmester első búcsú­­hangversenyét. A műsoron Wágner zenedrámái sze­­­­repelnek. A kiállítás délután öt órakor nyílik meg. A hangverseny fél nyolctól tizenegyig tart. Ez alka­lommal az egy koronás pénztári jegyen kívül az idei­­ és a jövő évi tag­ écs .családtagjegy, is érvényes, s' ■ 15

Next