Budapesti Hírlap, 1913. december (33. évfolyam, 284-306. szám)

1913-12-23 / 302. szám

1913. december 23. BUDAPESTI HÍRLAP (302. sz.) megkezdték; két teherautomobil egy-egy pótkocsival szállítja a salakot a 20 kilométer távolságból. A tégla­gyár valószínűen kora tavasszal megkezdi üzemét; a salak-tégla félannyiba kerül, mint a földből égetett tégla. —’' Drágaság! pótlék a bankoknál. A Le­számítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága drágasági pótlékot engedelmezett az intézet tisztviselőkarának. A pótlék nagyságára nézve táblázatot állítottak ösz­­■sze, mely szerint 1500 korona kezdő törzsfizetés után 200 korona, 4900 korona törzsfizetésen felül pedig 400 korona a drágasági pótlék.­­ A Buda­pesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön nagyobb fizetésű tisztviselői tavaly törzsfizetésük hét és fél százalékát, a kisebb fizetésnek pedig tíz száza­lékát kapták drágasági pótlék címén. Most a tiszt­viselők akciójára az intézet a tavalyi összeget 12 percenttel meghaladó összeget engedelmezett drága­sági pótlék céljára. — A vidéki városok segítése. Jelentettük, hogy a belügyminiszter körrendeletben felszólította a vidéki városokat, hogy három napon belül jelent­sék be, mennyi kölcsönpénzre volna szükségük és milyen célra használnák fel a rendelkezésükre bo­csátott hitelösszeget. Nagyvárad, Szeged és Pozsony sietve teljesítették a kormányhatóság utasítását és a szükséges adatot már föl is terjesztették. Nagyvá­rad 3.600.000 korona improduktív és 1.300.000 ko­rona produktív beruházást tervez a jövő esztendőre, tehát közel 5.000.000 korona beruházást tervez a jövő esztendőre. A város tiszta vagyona 25 millió korona, összes tartozása 22.763.396 korona. Szeged 9.042.640 korona sürgős beruházást preliminált, a város tiszta vagyona 85 millió korona, tartozása pe­dig 23 millió korona. Pozsonynak 12,869.510 koro­nát emésztene fel a jövő esztendőre előirányzott be­ruházó program megvalósítása. A város tiszta va­gyona 7,204.329 korona. A városok beruházópro­gramjának részleteiből kitűnik, hogy majd minden­hol szándékoznak kaszárnyát építeni, vagy pedig a katonaság részére szükséges egyéb beruházás létesí­tését tervezik. A három város összesen 2.050.640 koronát fordít tüzérkaszárnya és honvédkórház épí­tésére. A beruházások jó része tehát improduktív. A kormány közbelépése sokat lendít a munkanélküli­ség ügyén, de a városok jövő fejlődését csak részben segíti elő. A segítés módjára nézve két verzió van: az első szerint a felszólított városok kötvénykibo­csátó jogot kapnak, hogy ily módon könnyebben tudjanak maguk pénzt szerezni, a másik állítás pe­dig az, hogy a kormány a saját garanciájával vesz fel kölcsönt, állítólag 90 milliót s szétosztja a vá­rosok között.­­ A tiszai ármentesítő társulatok közös nyugdíjintézete Mailáth József gróf elnöklésével tartotta meg rendes évi közgyűlését, melynek leg­fontosabb tárgya volt a dunai társulatoknak a tiszai nyugdíjintézetébe való belépése. A tiszai közös nyug­díjintézet méltányolva a fölhozott okokat, a dunai társulatoknak a közös nyugdíjintézet alapszabályai­val összeegyeztethető kívánalmait elfogadta s a be-, lépést lehetővé tette. — Olaszország­ gazdasági helyzete. Tedesco olasz pénzügyminiszter, miként már jelentettük, szombaton expozé kíséretében terjesztette be a költ­ségvetési előirányzatot. Olaszország általános köz­­gazdasági helyzetéről szólva, a következő fontos és­ följegyzésre méltó momentumokat emelte ki, a­me­lyek mind az olasz királyság hatalmas gyarapodá­sáról tesznek tanúságot. Olaszország nemzetközi kereskedelme az 1913. év első tizenegy hónapjában 5513 millióra emelke­dett, a múlt évvel szemben az emelkedés 44 millió, mely kizáróan a kivitel emelkedésének következ­ménye. A fölszaporodott kikötői forgalom a teher­szállításnál 2.500.000 tonna emelkedést, az utasok száma pedig százezernyi emelkedést tüntet föl. Az erőműtelepeket hajtó vízierők­­ kihasználása állan­dóan fokozódik.­­ A vasércek, öntöttvas és acél 1912. évi 320 milliós termelése az 1911. évit 61 mil­lióval múlja fölül. — Az államvasut bevétele 1912/13-ban az 1911/12. évieket 26 millióval haladta túl és hét év alatt 146 millióval emelkedett. — A takarékbetét folyószámlán és kamatozó kötvényen elhelyezett pénz 1913. június 30-án 7.221.000.000 lírát ért el, a­mi hat hónap alatt­ 124 mil­liós szaporodást jelent. A 3­00 százalékos kon­szolidált járadék, úgy a stabilitást, mint az ár­folyam nagyságát illetően a nemzetközi hullámzás közepette is ellenálló-képességet mutatott, a­mi an­nál figyelemreméltóbb, mert a legutóbbi két esz­tendőben az olasz megtakarított tőke nagyobb mér­tékben vétetett igénybe az államkincstár szükségle­teinek kielégítésére. A váltóárfolyam, mely 1911. év végén az olasz-török konfliktus kezdetekor 1 szá­zalékot ért el és azután különböző ingadozás után 2,97 százalékra emelkedett.­­ Az Usztredna Banka újabb kísérlete. Jelentettük, hogy az Usztredna Banka pánszláv pénzintézet Nagymihályban fiókintézetet akart nyitni. A Felvidéken megindított hazafias akció si­kerrel járt, a­mennyiben az Usztredna Banka föl­adta tervét és most Sátoraljaújhelyet választotta ki működése helyéül. Ebben az ügyben a sátoralja­újhelyi polgárok ma újabban értekezletre gyűltek egybe és elhatározták, hogy a pánszláv terjeszkedés ellen a legmesszebbmenő­ agitációt fejtik ki. — A szecska vágói gép Üzeme a Kúria elvi határozata szerint különös veszedelemmel járó üzemnek tekintendő. — Mag­yar-osztrák személyforgalom. Az államvasutak igazgatóságának értesítése szerint a magyar-osztrák személyforgalomban 1912. évi julius 1-étől érvényes I. díjszabási füzetben Wien Staats­­bal­nhof és Nordbah­nhoftól Budapest, Alvincen át Nagyszebenbe érvényes közvetetlen menetjegyek árát 1914 évi március 1-től,­­ az Erdély-délvidéki Helyi­érdekű Vasút személydíjszabásának megváltoztatása folytán, csekély mértékben fölemelik. — Veszprém vármegye a dalmát bor ellen. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága leg­utóbbi közgyűlésén a dalmát borhamisítás kérdésé­vel foglalkozván, felterjesztést intézett a földmive­­lésügyi miniszterhez.’ Ebben a dalmát törkölybor behozatalával űzött visszaélés meggátlása érdekében sürgősen kéri annak elrendelését, hogy a dalmát bor csakis oly módon legyen behozható Magyarországba, ha azt előbb vegyileg megvizsgálták. — Az állami altisztek és szolgák fogyasz­tási szövetkezete. Az állami, törvényhatósági, pénz- és rokonintézet­ alfisztek és szolgák egy fo­gyasztási szövetkezet megalakítását határozták el. Az alapítók a részjegyeket huszonöt koronában állapítot­ták meg és egy tag csak tíz részjegyet jegyezhet. Az alakuló közgyűlést december 28-án, vasárnap dél­után fél három órakor tartják meg a Markó­ utcai törvénykezési palota II. emeleti esküdtszéki tárgya­lótermében.­­ A Dunavölgyi Vízi Társulatok Szövet­sége Kovács S. Aladár elnöklésével tartotta rendes évi közgyűlését, mely tudomásul vette, illetőleg a részletes tárgyalás alapjául elfogadta a középponti bizottság jelentését, előterjesztéseit és az évkönyvet, elfogadta a zárószámadást és a fölmentvénnyt meg­adta. A jövő évi munkaprogram gyanánt kijelölte a közös nyugdíjintézmény megoldására irányuló tevékenység folytatását, az ártéri nyilvántartások és évjárulé­k egységes kezelésének tanulmányozását és megoldáshoz juttatását, továbbá a belvízi beruházás likvidálásával kapcsolatos adóvisszatérítés kérdésé­ben a szövetségi tagok támogatását. Hozzájárulás­ként 1914-re öttized fillért szavazott meg a közgyű­lés katasztrális holdanként s ennek alapján a jövő évi költségvetést is megállapította. Végül betöltötte a bizottsági ülésen alapszabályszerűen kisorsolt Ko­vács L. Aladár első alelnök, Baranyai­ Géza, Fehér­­váry Géza, Kolecsányi Endre, Krasánszky Henrik, Mezey Gyula, Németh János, Sárkány Béla, Hallos Jenő és Tóth Károly rendes tagok, Ajtics Horváth Dezső, Buday Dezső, Molnár Ferenc, Tararossy Sán­dor és Ulmer József póttagok, továbbá a lemondott Lippay Géza harmadik alelnök és Wagner Géza dr. rendes tagok helyett. A kisorsolt tagok újból meg­választottak, harmadik alelnök lett Szaldhy Lajos dr., a Rábaszabályozó-társulat elnöke, új középponti bi­zottsági rendes tagok Bar­tál Aurél pozsonyi főispán, a felsőcsallóközi társulat elnöke és Szabó József dr., a pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló- és öntöző­társulat alelnöke, póttagok pedig Vörös Vince és Mócsy G. Miklós főmérnökök lettek. — A Kassa-oder­bergi vasút, vagyonren­delése. A Kassa-oderbergi vasút igazgatósága rész­ben a magyar, részben az osztrák vonal hitelének terhére 4.645.000 korona értékű vagyont rendelt. Ebből a magyar vagyongyárak karteljének 398 te­herkocsi, 10 podgyászkocsi és 15 mellékkocsi jutott. — Prizren, Monasztir és Mitrovica. A Ma­gyar Királyi Kereskedelmi Múzeum Igazgatósága 1914. évi január 2-án folytatja a balkáni piacok gaz­dasági viszonyainak ismertetésére szánt előadási so­rozatát. Ezt a hatodik előadást a Magyarországi Ke­reskedelmi Utazók Egyesületének dísztermében (VI.­ Gyár­ utca 4.) rendezi. Az előadás porban 6 órakor kezdődik. Az előadást 60 vetített kép kíséri. Előadó: Vangel Gyula dr.­­a m­. kir. kereskedelmi múzeum belgrádi levelezője. Tárgy: Prizren, Monasztir, és Mitrovica jelenéről és jövőjéről. — Fizetésképtelenség. A bécsi hitelezője védőegyesülete a következő fizetésképtelenséget közli: Sulyon András, Nijitra, Czeiner Lipót, Újvidék. A mi­nap fizetésképtelennek jelentett Kolin Lipót (hagya­­téka) Kerány helyesen Kerény. — Csődmegszü­ntetés. A sátoraljaújhelyi tör­vényszék R. Lefkovits Dávid olaszliszkai cég, a ka­posvári törvényszék Szőke Jenő, a dési törvényszék Tömlő Jakab, a budapesti kereskedelmi és váltótör­vényszék Csonka Ferenc (VI., Andrássy­ ut­ca) ellen a csődöt megszüntette. —— Csőd. A pécsi törvényszéknél Deutsch Miksa g.yulapusztai lakos ellen. Csődbiztos Kiss György törvényszéki albiró, tömeggondnok Deutsch Zsigmond dr., helyettese Karczag Jenő dr. Bejelen­tési határnap: .február 5. M­inden szemcsén 0 rajt legyen (hayerj V­issza az egészségre gyakran károsz utánzattal! Gabonapiac. — Budapesti gabonatőzsde, ’dec. 22. A kész­áruvásáron alig tartott iránynál 14.000 mm. búza került eladásra. A tengeri ára tartott, a búzakorpa 10 fillérrel olcsóbb, a többi cikk változatlan. ’A­ sta­tisztikai hivatal mai kimutatása szerint az elmúlt 48 órában fölhoztak a fővárosba 25,036­ mm. búzát, 5913­ mm. rozsot, 8804 mm. árpát, 2930 mm. zabot, 712 mm. tengerit, 102 mm. lisztet, 3000 mm. korpát, innen pedig elszállítottak 3550 mm. rozsot, 510 mm. árpát, 100 mm. repcét, 18.738 mm. lisztet és 3872 mm. korpát. A határidőpiacon sehogysem akar föllendülni az üzlet, néha ismét negyedórák telnek el a­nélkül, hogy egy-egy kötés létrejönne, ennélfogva a gabona­­tőzsdén foglalatoskodók múliban is határozottan élénk érdeklődéssel kísérik a külföldi jelentéseket, mert még mindig azon a véleményen vannak, hogy talán a nemzetközi börzékről érkező valamely jelentés fog, ha átmenetileg is, kisebb élénkséget hozni az üzletbe. A külföldi piacok árváltozása azonban a tegnap reg­gel érkezett tudósítások szerint is teljesen jelenték­telen vol, a­minek az oka egyszerűen azzal ma­gyarázható, hogy a Laplala államok mezőgazdasági jelentése még mindig annyira ellentmondó, hogy a várható termés arányáról egyáltalában nem lehet határozottabb tájékozódást szerezni. Már­pedig a kiviteli fölösleggel rendelkező és a behozatalra utalt államok közvetítő kereskedelmi mindaddig nem akar holmi nagyobb tranzakciókba bocsát­kozni, a­míg nincsen teljesen pontosan ,értesülve arról, hogy mekkora is lesz hát Argentínának­ idei kiviteli fölöslege. A csikagói tőzsdén szombaton szi­lárdabban indult ugyan az üzlet, mert Argentínában most nem tartják kedvezőnek a csapadékos időjá­rást, de azután kissé olcsóbbodtak az árak, mert az Egyesült­ Államokban az őszi vetés­­állása nyu­gaton jó, azokból az államokból pedig, a­melyek­ az Egyesült­ Államokkal élénken versenyeznek, na­gyobb elszállítást jelentettek. A jelentéktelen kül­földi árváltozás folytán tehát, továbbá a készüTU- piac nyugodt iránya következtében a helybeli ga­bonatőzsdén, a­hol ma is csak néhányan kötöttek’ üzletet, ismét lemorzsolódtak néhány fillérrel az árak’, a­miben része volt annak is, hogy a mai enyhébb és borúsabb időjárás folytán több vidéken mielőbbi havazásra számítanak’, a vetéssel pedig egy­előre meg vannak elégedve. A búzaüzlet kisebb lány­­ hasága a rozs, tengeri és zab árát is olcsóbbította­ néhány fillérrel. A jegyzés: Áprilisi búza 22.74, 78, 70, zárul 22.70—­22.72 koronán. A májusi búza 22.80—22.72, zárul 22.72—22.74 koronán. Az ápri­lisi rozs 17.20, 22, 14, 22, 12, zárul 17.12—17.­41­ koronán. A májusi tengeri 13.18, 22. 12, zárul 13.10 —3.12 koronán. A júliusi tengeri 13.54—13.44, zárul 13.42—13.44 koronán. Az áprilisi zab 14.86, 90, 82, zárul 14.82—14.84 koronán. A mai kötés: 4. Búza. Tiszavidéki: 100 mm. 77 k. 22.50 K. Fejérmegyei: 250 mm. 76 k. 21.— K., üszkös. 2. Pest­­vidéki: 100 mm. 77.5 k. 22.50 K., 200 mm. 76 k. 21.90; 17­ 7 fürdőszoba. Bacher Dnrrer« Hotel Quirinol világhírű, előkeló, újonnan berendezve a világhírű Via Nationale mellett. Nyugal­mas szobák a szálló parkja felé, teljes déli fekvésben. Legmodernebb kényelem:1 penzióárak februárig. Tulajdonos:

Next