Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-01 / 1. szám
ttest, 1914. XXXIV. évfolyam, 1. szám. Bejelenik hétfő kivételével mindennap. síik: Egcsz évre 28 bor., félévre 14 bor, negyedévre 7 bor, 2 bor, 40 fii. Egyes számára helyben ás vidéken 10 fii. esek milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség: TIII. ker., Rokk Szilárd utca 4. sz. Telefon József 63. Kiadóhivatal: TIII. ker., József-körút 5. sz. Telefon: Előfizetés: József 95. Elárusítás: József 9-29. Apróhirdetés: József 95. Hirdetés:József 53.Könyvkiadó: József 9-29. Igazgató:József 9-38. ír.: iefi.' kérjük vidéki előfizetőinket, hogy ni ■' 5 postahivataloknál az előfizess ip jujitása iránt lehetőleg gyorsan * iv adjenek intézkedni, szélküldése fönnakadást ne szenvedjen. ái jj esztendő küszöbén. Budapest, dec. 31. rmészetben nincsenek éles ha- c.a ‘, i xx k. Mindenütt annyi az átmenet, hogy csak a tudományosan képzett elme veszi észre, hogy hol ér véget az állatvilág s hol kezdődik a növényvilág. A nagy tömeg a cetet halnak tartja, pedig emlős. A halak között is van, mely repülni tud s a madarak közt is van, mely csak úszni tud, de repülni nem. Nincs éles határvonal az egyes évszakok közt sem, sőt az év sem pontosan oszlik meghatározott számú napokra, valamint a föld kerekségén keletről nyugatra, vagy nyugatról keletre utazva, zavarba jövünk az órák és percek mérésével. Hiszen a föld körül végzett egy körutazásnál éppen egy nappal hibázhatjuk el az időt. De a. történelem pontos határköveket keres, hogy megállapíthassa az időt s azon belül elhelyezhesse az eseményeket. Ha nem talál ilyen határköveket, egy-egy napra kimondja, hogy határkő s azután szigorúan ahhoz tartja magát. Az emberek pedig megszokják az ily határköveket s különös jelentőséget adnak nekik. Nemcsak az idő mérésére használják, hanem úgy tekintik, mintha az eseményekre és történésekre is befolyással bíró tényezők volnának. Ilyen, a történeti események időbeli elhelyezésére szolgáló határkő az új év kezdőnapja is. Az eseményekre nincsen semmi jelentősége, semmi hatása, semmi befolyása. És mégis, amikor véget ért egy év és kezdődik egy új, megilletődve állunk meg a régi év befejezésekor az új esztendő küszöbénél, mintha egy-egy esztendő egy befejezett egész volna s mintha az előző év bajainak és javainak a jövő és bajaihoz és javaihoz semmi köze sem volna. E szokás már annyira termesztővé vált az embernek, hogy sem egyek, sem nemzetek, sem tudósok sem politikusok, sem magánosok, sem a közélet munkásai nem képesek magukat kivonni babonás hatalma alól. De , hátmily joggal kezdjük az új eszcendőt minden év január 1-jével, éppen oly joggal kezdhetnek akár május, akár szeptember 1-jével, — sőt volt idő, amikor nem is valamely hónap elsejétől számították az új esztendőt, így vagyunk mi is az új esztendő küszöbén. Visszatekinsünk az elmúlt 1913. évre s azután tekintetünket a jövőbe vetjük. Örvendünk, hogy sikerült átlábalnunk a lefolyt évnek tömérdek baján s reménykedünk benne, hogy az év elmúltával a bajok is elmúltak és az uj év csak jót fog hozni nekünk. Pedig hát tudjuk, hogy a múlt év bajainak alapja, gyökere az előző évek eseményeiben s állapotaiban van s a jövő év jó és halszerencséjének oka is a most letűnt évi állapotaiban gyökerezik. Az 1913. évtől a legtöbb ember megkönnyebbült érzéssel vesz búcsút Nincs okunk sajnálni, hogy elmúlt. A dél határainkon lefolyt háború nemcsak a proberiesség szempontjából töltötte lünket fájdalommal, hanem a hosszt, katonai készenlét és a háború fenyegető veszedelme mindnyájunkra súlyosan nehezedett. Alig volt család, melynek legalább egy-egy tagja ne lett volna polgári foglalklozások és családkerék-5’ s, bobiv 181 narancs, 3 kolton&i késxonico* Elmék nyomán zúdult nyakunkba a léd,4-nhr\T ~ . fv / Ivarom 7t AQtv.u teri'n, u. a .*■ : erzeug nek a következménye. Pártviszonyaink az előző év június 4-ike óta a legsajnálatosabb képet tárják szemünk elé. Az új koalíció megalakulása és a szabadgondolkozókkal és szociáldemokratákkal történt szövetkezése nem tisztázta, hanem még jobban összezavarta a helyzetet s az ellenfelek ma jobban gyűlölik egymást, mint valaha. Ha javult is a parlamenti helyzet anynyiban, hogy a magyar képviselőházban nem síppal és trombitával s a palotaőrség fegyveres beavatkozásával folyik az érvelés, sőt olykor beható és emelkedett színvonalon álló vitáknak is lehettünk tanúi, normálisnak és a nemzet javára szolgálónak a mai helyzetet sem lehet • A kapu megnyílt, írta Alfa. Hogy csalódás ne érje az olvasót, mindjárt elárulom, hogy különös merészség szállt meg: nem rettent vissza azoknak a száma, kik én előttem e vállalkozásban kudarcot vallottak, az újévről akarok elmélkedni. Végére akarok járni ennek a rendkívüli népszerűségnek. Mi tartja fönn, mikor minden más népszerűség legfölebb lassan, de biztosan kopik? Nem először töröm a fejemet rajta, de azt hiszem, most nyomon vagyok, ámbár most sem bizonyos, máskor is hasonló biztossági érzet mellett is csalódtam. Történeti nyomozásokba nem bocsátkozom. Tudom, hogy azok az asztronómiai megfigyelések, melyeken az időnek évekre osztása alapszik, ősrégiek. Nem érdekel az a kérdés, miért éppen január elsején van január elseje. Én az újévi ünnep majdnem boszantó népszerűségét, tehát ennek lélektani forrásait kutatom. Annak is lélektani okai vannak ugyan, hogy az idő kísértetiesen egyforma folyását kisebb és nagyobb szakaszokra osztjuk, melyeknek csak egyikét, a napot, adja maga a természet. A hónapot és évet inkább az égitestek mozgásai és az évszakok rendje megfigyelésének köszönjük. E megfigyeléseknek időszámításra való fölhasználását a gyakorlati szempontok mellett lélektaniak is szülték. Az emlékezés szülte a múltat és a múlt áttekintésének szükséglete szülte az időszámítást. Ha a múltat nem osztjuk be, nem tudjuk áttekinteni; ha nem tudjuk áttekinteni, akkor szürke ködös távolsággá válik. De miért oly népszerű az újév? Miért ünnepeljük, miért ünnepeljük nagyobb hévvel, mint az egyházi vagy történeti ünnepeket, talán az egy karácsonyt kivéve? Ennek az ünnepnek is, mint minden régi ünnepnek régi, tehát vallási hagyományokban van gyökere és az ilyő gyökerek, melyek az idő messze távolságaiba terjednek, igen tartósak és láthatatlanul, érezhetetlenül is táplálják az ünnep erejét, de nem magyarázzák népszerűségét. Nekünk, városi embereknek, vallási szempontból az újév nem jelent nagy egyházi ünnepet. Az egyházi ünnep áhítatot kelt, de az áhitatosság nem népszerűség. Milyen más az érzésünk húsvétkor vagy karácsonykor? Az idő mintegy megáll, elvész, majdnem azt érezzük, hogy kiemelkedünk belőle. A földi dolgok elvesztik színüket, jelentőségüket, összezsugorodnak, a transzcendens belenyúlik életünkbe. Alaktalan sejtések kelnek bennünk, melyek nem engedik, hogy a mindennapi élet érzéskörében maradjunk. Mindebből semmi sincsen az újévben. Ez egészen földi ünnep, semmi nyoma a transzcen---------------------- ■—TjTTTziZL—'":—■— Z3denciának. Az idő érzése nemcsak nem csökken lelkünkben, az idő mintegy megfoghatóvá válik. Újév egészen idő-ünnep, jóformán az egyedüli. Tavaszkor örülünk a természet újjáéledésének, a többi évszakokban is annak, mit az évszak hoz, újévkor az idő a fő, a földi idő, a földi élet, bajaival, reményeivel, emlékeivel. Nem ragadtatunk ki az időből, elhelyezkedünk benne, vitetjük magunkat sodrával, lessük lüktetését, szemünk az óra mutatójára szegeződik, a mutató közeledik a tizenkettes számhoz, most elérte, szinte megszemélyesítjük az időt, mintha hozzánk hasonló vándor volna a földön, mely célhoz ért, egy pillanatra megállt és azután tovább halad az útján. Mit jelent mindez? Miért hamisítjuk meg képzeletünkben az idő természetét, miért képzeljük lüktetőnek, holott puhán és minden bevágás nélkül folyik, miért szőljük bele a nyugalmasan folyóba a mi nyugtalanságunk és megnyugvásunk, a mi járásunk és megállásunk, a mi hullámzó életünk érzését? Mondják, hogy az újév a visszapillantás és a jövőbe nézés időpontja; lezárjuk a különböző számadásainkat; érezhetővé tesszük saját magunknak, hogy utunknak egy részét megtettük. Nem igaz. Ezért gyűlnénk össze lármás ünnepségre? Nem igen szoktuk számadásainkat annyira rendben tartani. Nem visszük oly pontosan a belső üzlet könyveit. Az újév inkább Mai számunk 40 oldal.