Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-01 / 1. szám
4 ved csorbát, éppen csak Horvátország eli alkotmányjogi álláspontja gyengül. A többség körében utalnak arra, hogy a többség december 27-ike óta, vagyis három nap alatt nagy munkát végzett, megalakította az országgyűlést, igazolta a mandátumokat, megválasztotta a bizottságokat, a regnikoláris bíróságot és a felirati bizottságot és a pénzügyi kiegyezésre vonatkozó javaslat tárgyalását nagyrészt befejezte. Az érdem annál nagyobb, mert nagy harcot kellett folytatni az obstrukcióval és az egymagában is obstruáló korelnökkel. Tekintetbe véve e körülményeket, a ház munkaképessége biztosítottnak látszik és az ellenzéknek e munkaképesség megtörésére irányuló kísérletei kilátástalanok. A jogpárti lapok határozottan állást foglalnak Horvátország pénzügyi és gazdasági önállósága mellett és heves támadásokat intéznek a koalíció ellen, amiért az a kiegyezés védelmére vállalkozott. A balkáni események. A szerb kormányválság. Belgrád, dec. 31. Minthogy a Pasics-kormány beadta írásbeli lemondását, a király ma délelőtt Nikolics Andrát, a szkupstina elnökét magához hivatta, hogy jelentését meghallgassa. Egybehangzó híradások szerint az ó-radikális kormánypárt arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha az ellenzéki pártok megmaradnak az obstrukció mellett, akkor oszlassa föl a Pasics-kormány haladéktalanul a szkupstinát és írja ki az új választásokat. Az ó-radikálisok ellene vannak minden koalíciós kormány alakítására vonatkozó kompromisszumos javaslatnak, mint hogy a szkupstinában ők vannak többségben. Belgrád, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) Pasics miniszterelnök, a válságról szólva, egy újságírónak kijelentette, hogy a háború következtében beállott rendkívüli viszonyok tették lehetetlenné a kormánynak a költségvetés elkészítését. A szkupstina ezért a múlt héten elnapolta magát, hogy az így nyert szünet alatt a kormány tanácskozhassak a költségvetés tervéről. A nagy kiadástételek miatt azonban nem sikerült helyreállítani az előirányzatban az egyensúlyt és a nézeteltérés részleges miniszterválságot vont maga után. A kormány, hogy az exlexet elkerülje, költségvetési provizóriumot nyújtott be. Habár így a bizalom kérdését kikapcsolták, az egész ellenzék kijelentette már a tárgyalás elején, hogy a provizóriumot nem fogadja el. Az ellenzék új választást akar elérni. A kormány mostamaz alternatíva előtt áll, hogy vagy folytatja a parlamenti tevékenységet az ellenzék kivonulása ellenére is, vagy a koronának engedi át a döntést. Minthogy a szkupstina ügyrendje sok alkalmat ad az obstrukcióra, a miniszteri tanács elhatározta, hogy a döntést a koronának engedi át. A kormány azon az állásponton van, hogy a szkupstina csak akkor folytathatja ülésszakát, ha az ellenzék föladja most elfoglalt álláspontját. Ha ez nem történnék meg, nem marad más hátra, mint a parlament föloszlatása és az új választások kiírása. Az utóbbi esetben Pasics nem vonul vissza, hanem maga fogja vezetni az új választást. A válság megoldása kizáróan a koronától függ. Az égei szigetek sorsa. Atén, dec. 31. Az aténi távirati ügynökség jelenti: A görög kormány értesítette a nagyhatalmakat, hogy nézete szerint az északi Epirusz elhatárolásának kérdése kapcsolatos az égei-szigetek ügyével és ezért reméli, hogy ezeket a kérdéseket egyszerre fogják megoldani. E nyilatkozatból kiviláglik, hogy a görög kormány az epiruszi vitás zóna kiürítését határidőre való tekintet nélkül a szigetkérdés végleges megoldásáig akarja elhalasztani Török miniszterváltozás, Konstantinápoly, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) Izzed basa hadügyminiszter tegnapelőtt óta nem jelent meg hivatalában és azt adta okul, hogy beteg. Nagyrangú katonai részről azt mondják, hogy a hadügyminiszter tegnapelőtt beadta lemondását. Konstantinápoly, dec. 31. Katonai körökből származó hírek szerint Izzed basa hadügyminisztert a hadsereg főfelügyelőjévé nevezik ki, a miniszteri állást pedig más személyiséggel töltik be. Bolgár foglyok Szalonikiban. Szófia, dec. 31. Ideérkezett megbízható hírek szerint a szaloniki fogházak még mindig tömve vannak bolgár foglyokkal. A foglyok között van 60 katona, 19 volt hivatalnok, hat pap és több tanító. A bolgár külügyminiszter lemondása. Szófia, dec. 31. A király ukázt írt alá, amellyel Genadiev külügyminiszter lemondását elfogadja és Radoszlavov miniszterelnököt bízza meg a külügyek vezetésével. Oroszok a balkáni helyzetről. Pétervár, dec. 31. (Pétervári távirati iroda.) A szláv tudományos egyesület Bokterev akadémiai tag elnöklésével és számos tag jelenlétében ülést tartott. Briancsaninov előadást tartott a balkáni helyzetről a második balkáni háború után. A szóló a szerb-bolgár szövetség összeomlásáért a felelősséget az orosz politikára hárítja, mely híján van minden világos gondolatnak és szilárd akarásnak. A szerbbolgár háború Dimitriev tábornok pétervári missziójának negatív eredménye után vált szükségessé. A szóló szerint a macedóniai kérdés jelenlegi állapota fait accompli, mely mindkét félre azt a szükségességet hárítja, hogy előkészítse a jövőbeli szövetséget, melynek éle az északi évszázados ellenség ellen irányul. Ennek a háborúnak eredménye az lesz, hogy Bulgária visszakapja a bolgár Macedóniát, a szerbek és románok pedig az északi ellenség rovására kária BUDAPESTI HÍRLAP (1. sz.) 1914 január 1. tanittatnak. Oroszország politikáját szilárdság és éleslátás kell hogy áthassa, hogy elejét vegye egy török-bolgár koalíció háborújának Görögország ellen. Az előadást élénk vita követte. A legtöbb szónok hozzájárult a előadó fejtegetéseihez, kétségbevonta azonban egy új szerb-bolgár szövetség lehetőségét. A magyar Gibraltár. — Levél a szerkesztőhöz. — Orsová, dec. 30. A Budapesti Hírlap éppen egy esztendővel ezelőtt a balkáni háború egyik tanulságaképpen a déli országhatár nagyobb figyelemben való részesítését szorgalmazta. A cikk szerint: Lehetetlennek kell tartanunk, hogy a balkáni háborúnak azt a világos tanulságát ne jegyezte volna föl már mostanáig is közéletünk minden tényezője, hogy Magyarországnak Fiumétól Brassóig terjedő határvonalára, de különösen az Orsováig terjedő részére nagyobb gondot kell fordítani. Át kell halnia egész politikai életünket annak a törekvésnek, hogy déli határunkat, lakóival együtt, úgy jogilag, mint gazdaságilag és művelődésileg az ország középpontjához kell csatolnunk, s az ott most centrifugálisan működő erőket centripetálisakká kell átváltoztatnunk.“ Továbbá , a Száva és Alduna környéke fontos tere legyen az államférfias gondnak és cselekvésnek.“ A déli országhatáron egyik legfontosabb állomás Orsóvá, amely már a rómaiak idejében jelentős hadiállomás és kereskedelmi hely volt. Jelentősége máig sem csökkent. Rendeltetése, hogy a Duna bejáratát és a Cserna-Temes völgyét külső ellenség ellen oltalmazza. Fontos őrszem hazánknak két idegen ország tőszomszédságában. Mégis Ada-Kaléh omlatag falain kívül nincs semmiféle erődítése, egész helyőrsége pedig egy zászlóalj honvédség. Ez a létszám háborús készülődések esetén még a határmenti őrszolgálatra sem elegendő. Vasúton elérhető legközelebbi katonai állomás Karánsebesen, éppen száz kilométerre van, de ez is jóval messzebbre esik, ha olyankor a közbeeső völgyekben és szorosokban egy-két híd váratlanul a levegőbe repül... Kelet felé a Dunán utolsó állomásunk. Sok minden készen vár itt arra, hogy második Fiuménk legyen. Vasúti fővonalunk végállomása, a szabályozott Duna, a Vaskapu-csatorna nevezetes vontatóberendezésével, a város alatt milliókon épített mosószerű rakodópart oly felszereléssel, amely lehetővé teszi a közvetetlen átrakodást a vasúti kocsikból az uszályokba vagy viszont! Gazdasági téren csak Kelet felé lehet jövőnk, az olcsó viziót Kelet felé visz. E premisszákból természetszerűleg következnék, hogy dunai, különösen al-dunai hajózásunkra a legnagyobb gondot kell fordítanunk. * Ezzel szemben, amíg Fiume a magyar kormánynak számokkal ki sem fejezhető kedvezéseit élvezi, Orsóvá egy elfelejtett pont. A magyar államvasutak Fiuméba önköltségen alul szállítja az árut, hogy a forgalmat odairányítsa, drága pénzünkön épült Vaskapunkat pedig a legtöbb áru, a nagy csatorna-illeték miatt, ha csak teheti, elkerüli. Az árukat nagyobb részben Predeálon át irányítják, vagy pedig Orsova helyett, romániai kikötőkben rakodnak át hajóból vasútra vagy viszont. A híres orsóvai rakodópart előtt nem vesztegelnek uszályok, ellenben tetejét sűrű akácerdő boritja! Orsovának mai kereskedelme csak lokális jelentőségű, országos fontossága nincs. Ipartelepek vagy a nyersanyag termelő helyén, vagy szállításra alkalmas közlekdő útvonalak mentén létesülnek. Orsova közelében mész-, márga-, szén-, vas-, krómvas- stb. telepek vannak, a mellett vasúti és vízi főútvonalak mentén fekszik; két régebbi iparvállalaton kívül mást itt még nem találunk. Elfogadom ennek magyarázatául azt az aggodalmat, amely háborús konflagrációk esetére a hiányosnak látszó védelem miatt a vállalkozó kedvet elnyomja. Városkánk az országnak egyik legcsodásabb szépségű helyén fekszik. Maga a község, a széleshátú Duna mentén, három országhoz tartozó hegyekkel körülkoszorúzva, pompás képet nyújt. A közvetetten környék meg éppenséggel pazarul kínálja a legszebb természeti képeket és nevezetességeket. A fenséges Kazánszoros a világhírű Széchenyi-úttal és a Trajánut maradványaival, Ada-Kaléh sziget török lakóival, a mesébe illő Herkules-fürdő, az aldunai szabályozási munkálatok műszaki nevezetességei évről-évre mind több látogatót vonzanak az Alduna vidékére, de ennek Orsóvá vajmi kevés hasznát látja. Nem túlzás, hogy Budapestről Orsovára egyszerűbben és csaknem olcsóbban lehet eljutni, mint Orsováról Herkulesfürdőbe vagy a Kazán-szorosba. Az idegen tehát nem szakítja meg utazását Orsován, hanem ezt csak kényszerűségből érintve, szalad végső célja felé. Egy villamosvasút Orsova meg a fürdő között, azonkívül néhány motorcsónak a Dunán, orvosolná a mai állapotot. Herkulesfürdő vendégei gyakori látogatói lennének Orsovának és a közeli nevezetesebb látnivalóknak. A fokozódó és sokszorosan fokozható idegenforgalom egyik alapja lenne a város jövendő fejlődésének. A városka lakói német anyanyelvű iparosok és kereskedők, továbbá tekintélyes számban magyar állami és magántisztviselők. Előbbiek hazafiasan érző, magyarul is tudó polgárok. Velük együtt a nagyszámú tisztviselői kar olyan súllyal domborítja ki a magyar állameszmét, a magyar szót, a magyar érzést, amely az idegent meglepi. A vasútvonal mentén az Alföldig és a Dunahatár mellékén nincs másik helység, ahol a magyar jelleg annyira kifejezésre juthatott volna, mint éppen Orsován. Elsősorban a határra rendelt magyar tisztviselőknek érdeméül kell betudnunk, hogy az ország délkeleti csücskében erős végvára van a magyarságnak. Orsová az oláh tenger közepén egy kis magyar Gibraltár. Az itt élő magyarság valósággal gyarmati életet él. A legközelebbi kulturközéppont Temesvár hét, a megye székhelye öt és törvényszéke három óra innen vonaton! Közbül van az Almás-völgye, műveltség tekintetében hazánk legsötétebb Afrikája. A lakosság kedvezőtlen helyzetét megnehezíti a mértéktelen drágaság is. Különösen az utolsó négy esztendő súlyát érzik itten. Előbb az árvizek miatt beállott forgalmi zavarok és a környék kevés termőföldjének pusztulása, majd a folytonos határzár miatt a legnagyobb élelmiszeruzsorának van kiszolgáltatva. A tisztviselők lakáspénzükért megfelelő lakást nem kapnak. Gyarmatinak nevezhető helyzetükért semmiféle kedvezésben nem részesülnek. Ilyen körülmények között természetes, hogy senki sem ver itt gyökeret, mindenki elvágyik és egy-két év múlva távozik is. A tisztviselői kar nem mutat állandó képet s a folyton fluktuáló magyarság évekre kiterjedő, előrelátó, céltudatos kultúrprogramot nem alkothat, még kevésbbé valósíthat meg. Ezen a bajon kevés áldozattal lehetne segíteni. Megokolt lenne ilyen exponált helyen kincstári lakások építése, lakáspénz- és határmenti pótlék rendszeresítése, végül oly szociális intézmények