Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-11 / 10. szám

36 BUDAPESTI HÍRLAP (10. sz.) 1914. január 11 Bőst jelent meg! Most jelent meg! NEMZETNEVELES IRTA: PROMETHEUS. «^*ek * cikkek a legviharosabb párthiedelmek idején, a minden oldalról felcsigázott politikai */.önvédelmek csataja közben, egy tiszta, lelkes, szenvedély­te­len és elfogulatln hangot szólói­­tatdtak meg. E cikkek írójában talán éppen a parlamenti és poétikai válság legzűrzavarosabb eseményeinek ellenhatásaként s ezek szomori lénye mellett merültek fel oly világosan, oly éles körvonalakkal a közelmúlt és a jelen tanulságai s a jövő kötelességei. — A Nemzeti nevelést végigolvasni lelki felfrissülés és ma­radandó tanulság mindenkinek, a­kit a magyar s őrs problémái, a lét vagy nemlét kérdése érdekel Apa kép, hacket« a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkiadóhivatalába» / #1 Ebben az eszmekörben a törvény nem holt betű, ha­­nem élő valóság. Bírói működésem alatt nemcsak lelkem nőtt össze a bírói hivatással, de legbensőbb érzéseim is hozzákapcsolódtak az én bírótársaimhoz. Életszabályként követtem azt az igazságot, hogy azok, a­kik nagy cél közös szolgálatára vannak hivatva, csak úgy működhetnek sikeresen, ha őket nemcsak a közös hivatás külső szálai, hanem a kor­társi érzés igazi benső kötelékei is összefűzik.“ Végül az elnök igen szép szavakban emlékezett meg a távozó Szilassy Aladár másodelnökről és indít­­ványára a teljes ülés jegyzőkönyvben örökítette meg Szilassy emlékét és hálás köszönetét fejezte ki azért­­ szíves figyelemért, hogy egy szép könyvtárat aján­dékozott a közigazgatási bíróságnak. — A közigazgatási reform.­­ Magyar Jo­gászegyesület ma este tartotta első vitáját a közigazga­tási reform alapkérdéseiről. Concha Győző főrendi­házi tag elnöki megnyitója után Kmely Károly dr., a magyar közigazgatási jog egyetemi tanára szólt el­sőnek. Előadása kezdetén r­ámutatott a közigazga­tási reform roppant nemzeti fontosságára, a mai helyhatósági közigazgatás munkaképességének és munkateljesítésének csekély voltára. Sajnálattal ál­lapítja meg, hogy a reformnak sem alapelveiről, sem részleteiről nincs tudomásunk még most a ti­zenkettedik órában sem. Pedig ehhez az egyetemes érdekű reformhoz szavuk volna a nemzet szellemi fórumainak, midőn az véglegesen megállapíttatnék. A parlamenti tárgyalás nem tudja a netáni hiányo­kat kijavítani, mert ott pártszempontok fognak preponderálni. A reformnak nem szabad az alkotmá­nyosság erejét érinteni, azért meg kell hagyni azt a kisegítő alkotmányvédelmi szerepet, a­mellyel a törvényhatóságok még bíznak, így a közgyűlés föl­­írási jogát, közigazgatási bírósági panasz jogát, po­litikai hatáskörét. Úgy a közgyűlés, mint a közigazgatási bizottság, miképp az államosított tisztviselők is, kivétessenek jövőre is a meg nem szavazott­­adók és újoncok szedésére vo­natkozó rendeletek végrehajtásának kötelezettsége alól. Rendkívül fontos a tisztviselők alkotmányvé­delmi jogállásának biztosítására a szolgálati eskü tartalma. Az eskü ezután is a törvényhatósági köz­gyűlésen tétessék le a kinevezett tisztviselők által is, az eskü vagy fogadalom csak a koronás király, az országgyűlésileg alkotott törvények és az 1948. évi III. t.-c. szerint alkotott felelős minisztérium iránt való engedelmességre és hűségre szóljon. A következő előadó Balogh Artúr dr. kolozs­vári egyetemi tanár volt. — Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete által rendezett perjogi szemináriumi előadások a múlt keddi ünnepre való tekintettel pénteken, e hó­nap 8-án vették kezdetüket. Baksai­ Mór dr. alelnök üdvözlő szavai után Györgyi Kálmán dr. ügyvédje­lölt tartotta meg előadását az érdemleges tárgyalás az új polgári perrendtartásban címen, melyet Petrik Aladár dr. ügyvéd, a szeminárium vezetője vezetésé­vel vita követett. Jövő keddi ülésén Petrik Aladár dr. ügyvéd tart előadást. A szeminárium ülésein minden érdeklődő részt vehet. Jelentkezni lehet Hettesheimer Imre dr. titkárhelyettesnél naponként fél egytől két óráig és Tarczai Tivadar dr. titkárnál este félhéttől fél nyolcig, kik ez időben állásközvetítés céljából is rendelkezésre állanak. — A fiatalkorúak bíróságának első tár­gyalása. Ez év január elsején lépett életbe az 1913. évi VII. törvénycikk, a­mely a fiatalkorúak bírósá­gáról szól. Az új törvény elrendelte a fiatalkorúak bíróságának fölállítását. Az új törvény szerint akár járásbírósági, akár törvényszéki eljárásra tartozó ügyekben elsőfokon a fiatalkorúak bírósága ítél. Ma volt az első tárgyalás a budapesti törvényszék fia­talkorúak bíróságánál. Ez alkalommal az igazság­­ügyminisztérium hivatalosan képviseltette magát Rottenbiller Fülöp dr. táblabíró és Kádár Levente dr.ral. Az ügyészség részéről Geszti Andor dr. királyi főügyészhelyettes volt jelen, a patronázs egyletek képviseletében Majdán Klaudia és Nemeskéri Kiss Józsefné jelentek meg. Ott volt a tárgyaláson Szegfű Géza dr. állami pártfogó tisztviselő is. Schirilla Achil dr. törvényszéki bíró, a fiatalkorúak delegált bírája, hat vádlott ügyében tartott ma tárgyalást. Novák Poros­­szén ólmozott zsá­kokban és nyitott fuvarokban Erdélyi János és Társa ■nHB Isén nagykereskedő cégnél wmmmmmm Rákóczi.ut 17. «r TELEFON 111—41. 1 Ernő dr. királyi ügyész a közvád képviseletében mindjárt az első tárgyalási esetnél üdvözölte a fia­talkorúak bíróságát és annak a reményének adott kifejezést, hogy a bíróság a fővárosban felszaporo­dott ügyeket nagy szeretettel fogja az ügyészséggel karöltve elvégezni. Schirilla Achil dr. törvényszéki bíró válaszolt az ügyész szavaira és kiemelte, hogy az új törvény életbeléptetéséhez fűződő nagy vára­kozásnak megfelelni óhajt, midőn az ügyészséggel egyesült erővel kívánja a feladatot megoldani. A védelem képviseletében Lévai Tibor dr. védő szin­tén biztosította a védelem ha­hatós közreműködését az egész vonalon s annak fontosságát hangoztatta, hogy az egész társadalomnak nagy érdeke, hogy en­nek a bíróságnak munkája olyan áldásos legyen, mint a­hogy ezt a törvény kívánja, hogy a modern eszmék ne csak papiroson maradjanak, hanem meg is valósuljanak. A bíró ezután letárgyalt hat esetet, a­melyekben a vádlottak fölváltva fiuk és leányok voltak tizennyolc éven alul. Ezekről a tárgyalások­ról a törvény tiltó rendelkezése értelmében sem névvel, sem kezdőbetűvel nem szabad tudósítást kö­zölni.­­ A mentők sajtópere, Pesta Frigyes hír­lapíró egyik esti lap hasábjain több cikkben megtá­madta Kovács Aladár dr. kir. tanácsost, a Mentő­­egyesület igazgató-főorvosát, a­ki a támadások miatt sajtópert indított. Ebben a sajtóperben ja­nuár 12-ére, hétfőre volt kitűzve az esküdtszéki fő­tárgyalás. Mivel azonban időközben a pörösködő felek az ügyet békésen elintézték s erről a bíróságot is értesítették, a törvényszék Pesta Frigyes ellen a további eljárást megszüntette.­­ Az asszony rágalmazója, Bothár Árpád, egy román származású ifjú, a­ki Szombathelyen elő­kelő családba házasodott és bejáratos lett a vezető úri társaságba, hónapokon át izgalmas ügyeivel foglalkoztatta Szombathely társadalmát. Lovagias ügyek, becsületbírósági eljárások napirenden voltak, végül a szenzációk feszülődtek a járásbírósági tár­gyalásig. Bothár Árpád egyik legelőkelőbb vasme­gyei família asszonytársáról donzsuános önteltséggel rágalmazó nyilatkozatokat tett a társaságokban. Ma a szombathelyi járásbíróság zárt tárgyaláson tárgyalta a rágalmazási pert, melyet Bothár ellen indítottak. A járásbíróság Bothár Árpádot ezer korona pénz­büntetéssel megváltható ötven napi elzárásra ítélte. Az ítélet ellen a megrágalmazott úriasszony súlyos­bításért, az elitélt gavallér enyhítésért felebbezett. — Pap József előadása. A Magyar Jogász­egyesület igazságügyi szervezeti bizottsága január hónap 14-dik napján (szerdán) délután hat órakor a Budapesti ügyvédi Kamara dísztermében (V. ke­rület, Szemere­ utca 10. sz.) nyilvános ülést tart, melynek tárgya: Pap József dr. ily cimű előadása: Meghatalmazottak, ügyvédek a polgári perrendtar­tásban. — A parcellázó. Nagyforgalm­ „földhitel, adásvételi és kereskedelmi vállalat“ tulajdonosa volt a fővárosban Tarácski Ferenc, négy elemi osztályt végzett ügynök, a­ki, mint magát a lapokban hir­dette, földbirtokok és házhelyek parcellázásával is foglalkozik. A nagyhangú kishirdetéseknek felült Lacher József élemedett németfalusi gazdálkodó, s megírta Tarácskinak, hogy kétszáz magyar holdas erdőbirtokát hajlandó eladni. Az ügynök erre leuta­zott Németfalura s a h­etvenhárom éves öreg urat azzal hitegette, hogy százezer koronáért megveszi a birtokot, melyet parcellázni fog. Tarácski többedma­­gával még két ízben tett látogatást, s Lacher, látván, hogy az erdejét nagyon vizsgálják, attól tartott, hogy le fogják tarolni és ezért tízezer korona foglalót kö­vetelt. A vállalkozó erre pénz helyett egy ügyvédi nyilatkozatot mutatott föl, a­melyben az volt, hogy megnyert egy negyvenezer koronás pert, ebből, a­mint megkapja pénzét, azonnal leteszi a kivánt fog­lalót. A tapasztalt gazdálkodó erre a kétes ajánlatra nem is válaszolt, mire a vevő azzal távozott, hogy egy emberét le fogja hozzá küldeni. Tarácski ezután a meg nem vett birtokra a lapokban oly felügyelőt keresett, a­ki hétszáz korona óvadékot tud letenni. Voszka Sándor gazdatiszt, a­ki éppen állás nélkül volt, kapva kapott az alkalmon, s miután Tarácski elhitette vele, hogy opciója van egy földbirtokra, melyet parcellázni fog s fölmutatta a telekkönyvi ki­vonatot, megegyeztek. Voszka a szerződés szerint kap havi száz korona fizetést, lakást és élelmezést. Tartozik azonban mint felügyelő állása lelkiismere­tes kezelésének biztosítására hétszáz korona óvadé­kot letenni, mert pénzt fog kezelni. Ezt az óvadékot Voszka másnap le is tette s elkövette azt a meggon­dolatlanságot, hogy beleegyezett abba, hogy a főnök úr az óvadékkal szabadon rendelkezhessék. A több gyermekkel megáldott újdonsült felügyelő, a­ki ke­servesen összezsugorgatott pénzétől vált meg, hóna­pokon át üres biztatáson kívül egyebet nem kapott, végre is följelentette Tarácski Ferencet, a­kit a bu­dapesti büntető törvényszék csalás büntette miatt hat hónapi börtönre és száz korona pénzbüntetésre ítélt. A királyi tábla második büntető tanácsa ma Sárkány Lajos biró előadása után megsemmisítette az első biróság ítéletét és a vádlottat fölmentette. — A soffőr büntetése. Párisból jelentik: Duncan Izadora soffőrjét, a­kinek a vigyázatlansága következtében Duncan asszony két gyermekét el­vesztette, hat hónapi fogságra ítélték. Duncan asz­­szony annak idején kérte, hogy soffőrje ellen szün­tessék me'g az eljárást. — Eg­y gyáros sajtópere. A budapesti es­­küdtbiróság ma mondott ítéletet abban a sajtóper­ben, melyet Freund István dr. indított Neumann S. György ellen. Az esküdtek nem vétkesnek nyilvání­tották a vádlottat, a­kit a biróság a verdikt alapján fölmentett. A magánvádó semmiségi panaszt jelen­tett be. — A Steinmann-testvérek szabadonbocsá­­tása. A mai év folyamán történt, hogy a rendőrség letartóztatta Steinmann Pál és Steinmann Bódog bankhivatalnokokat, a Magyar Általános Hitelbank tisztviselőit, továbbá fivérüket, Steinmann Ottó bankhivatalnokot, mert több ismerősüket tőzsdejá­tékra való csábítással megkárosítottak. Takács Aurél dr. vizsgálóbíró ma Steinmann Bódogot és Steinmann Ottót szabadon bocsátotta. Steinmann Pál fogva marad. — Merénylet egy biró ellen. Az ötödik ke­rületi járásbíróságon Fendrich Hugó dr. járásbiró előtt a múlt év december kilencedikén sorrendi tár­gyalás volt. Az Alapi és Szende tönkrejutott divat­áru cég ingóinak elárverezéséből befolyt összeget kellett fölosztani Mivel a háztulajdonos, a­kinek házában a cégnek üzlete volt, házbér címén na­gyobb követelést jelentett be, a többi hitelezőknek, köztük Roth Jenő kereskedősegédnek, a­kinek 420 koronája járt a cégtől, semmi sem jutott. Mikor Bóth Jenő meghallotta a döntést, elkeseredésében rá akart rohanni a bíróra, ez azonban egy székkel kivédte a támadást, s a magáról megfeledkezett fia­tal­embert kivezettette a szobájából. A büntető tör­vényszék ma tárgyalta az esetet s Róth Jenőt ható­ság ellen való erőszak vétségéért hat heti fogházra ítélte. Az ítélet kiszabásánál a bíróság enyhítő kö­rülményül vette a vádlott fiatal korát, büntetlen elő­életét, nyomasztó anyagi helyzetét s azt a körül­­ményt, hogy nemes motívum volt elkeseredésének indító oka, a mennyiben apró testvéreinek nyomora miatt ragadtatta el magát. Az ítélet jogerős. — Csalással vádolt grófi pár, Schön Ár­minná szabónő följelentést tett a múlt év október havában hitelezési csalás miatt Colloredo Mels Jó­zsef gróf és felesége ellen. Azt panaszolta, hogy a múlt év január végén és február elején a grófi pár többrendbeli női ruhát rendelt meg nála készpénz­­fizetés mellett. A gróf és a felesége elmondták, hogy telkibányai, abaújmegyei nagybirtokosok. Az első rendelés szállítása után következett a második és harmadik rendelés és ezenkívül még több meg­bízás. Mikor a számla 898 koronára rúgott, Schön Árminné kérte a pénzét, de eredménytelenül. Erre pert indított, s lefoglaltatta a grófi párnak a Konti­­zsentál-szállóban lévő ingóságait. Mivel az ingó­ságok zárgondnoki kezelés alatt állottak s különben is igényt jelentettek be rájuk, büntető útra te­relte a dolgot. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntető­­járásbiróságnál Radich Gyula dr. járásbiró. A tár­gyaláson a panaszos szabónőt Perl Ödön dr. ügyvéd képviselte, a személyesen megjelent grófot és fele­ségét Szterényi Gyula dr. ügyvéd képviselte, a ki előadta, hogy a grófi házaspárnak Abaujtoma me­­gyében lévő telkibányai birtokát az árvíz a múlt év folyamán elpusztította. Ez volt az oka annak, hogy nem tudtak fizetni. Megnyugtatta a panaszos szabónőt, hogy követelését ki fogják legközelebb egyenlíteni. A pörös felek közös megegyezésével a bíró a tárgyalás folytatását január 29-ére halasz­totta el.

Next