Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-11 / 10. szám
25.00 millió mm., rozs 0.67 millió mm., árpa 9.00 millió mm., zab 56.00 millió mm., tengeri 5.24 millió mm., burgonya 18.35 millió mm. A fölösleg tehát búzából 39.95 millió mm., árpából 1.64 millió mm., zabból 9.37 millió mm. Tengeriből 1.51 millió mm. hiány mutatkozik. Az aratástól kezdve december végéig hozzávetően kivittek búzából 25.00 millió tívm.-t, árpából 1.00 millió mm.-t, zabból 5.00 millió mmt.-t. Az 1914. év január elején kiviteli célra még rendelkezésre áll: búza 8.95 millió mm., árpa 0.64 millió mm., zab 4.37 millió mm. Csitt.. Az ország összes területe 757.366 négyszögkilométer — 75.736.600 hektár. A művelés alatt álló terület 22,956.100 hektár. A szántóföldön termett búza 920.000 hektáron 11.000.000 mm., rozs 2000, hektáron 20.000 mm., árpa 100.000 hektáron 1.300.000 mm., zab 42.000 hektáron 450.000 mm., tengeri 46.400 hektáron 480.000 rpm. Csileben az előző évek terméseiből származó készlet nincs. Csile gabonatermését teljesen saját szükségletének fedezésére fordítja, és annak csak csekély része (8—9 százalék) kerül kivitelre. Ezt a mennyiséget rendszerint közvetettemül aratás után értékesíti. India 1912-ig fölmért területéből, azaz 267,954.800 hektárból termő terület 204,116.300 hektár és terméketlen terület 63,838.500 hektár. A szántóföldön termett: buza 12,041.000 hektáron 97,512.637 mm., árpa 3,200.000 hektáron 35,000.000 mm., rizs 31,476.000 hektáron 307,176.000 mm., tengeri 2,600.000 hektáron 35,000.000 mm., cukornád 1,017.245 hektáron 25,928.300 mm. olajmag 6,588.010 hektáron 29,051.514 mm. India gabona- készlete ismeretlen, nagyon valószínű, hogy aratáskor jelentéktelen volt. — Fogyasztási szükséglete: búza 80.00 millió métermázsa, árpa 30.00 millió métermázsa, tengeri 35.00 millió méterázsa, rizs 280.00 millió métermázsa. Ennélfogva a látható felesleg hozzávetőleg volt: búzából 17.51 millió méterázsa, árpából 5.00 millió métermázsa, rizsből 27.18 millió métermázsa. E feleslegből 1914. január 1-én még volt: búza 3.01 millió métermázsa, árpa 2.00 millió métermázsa, rizs 3.18 millió métermázsa. Magyar birodalom. A magyar szent korona országainak összes területe a kataszteri felmérések szerint 324.943 □ km. 32,494.267 hektár. Termő terület 30,801.944 — 94.79 százalék. Terméketlen és egyéb terület 1,692.323 - 5.21 százalék. Az ország gazdasági művelés alatt álló termő területének művelési ágak szerint való megoszlása ugyancsak a kataszteri felmérések alapján: szántóföld 14,003.348 hektár ^ 45.46 százalék, kert 431.277 hektár = 1.40 százalék, rét, 3,156.335 hektár = 10.25 százalék, szőlő 321.386 hektár ^ 1.04 százalék, legelő 3,941.734 hektár = 12.80 százalék, erdő 8 884.033 hektár = 28.84 százalék, nádas 63.831 hektár = 0.21 százalék. A szántóföldön termett: búza 3,433.206 hektáron 45,789.786 mm., rozs és kétszeres 1,169.626 hektáron 14,225.710 mm., árpa 1,231.496 hektáron 18,023.917 mm., zab 1,270.652 hektáron 15,381.544 mm., tengeri 2,918.767 hektáron 53,603.084 mm., burgonya 691.051 hektáron 54,506.086 mm., cukorrépa 182.088 hektáron 48.650.428 mm. Aratás idején, július elején, a gazdák kezén kevés gabonakészlet volt, még pedig búza 1.540.000 mm., rozs 480.000 mm., árpa 310.000 mm., zab 350.000 mm. tengeri 1.240.000 mm. Hozzáadva a gazdák kezén lévő gabonakészlethez a nyilvános áruraktárakban és szövetkezeti gabonaraktárakban fölhalmozott készletet, az aratás előtti összes gabonakészlet kerek összegben a következő mennyiségre tehető: búza 2.27 millió mm., rozs 0.59 millió mm., árpa 0.35 millió ram., zab 0.50 millió mm., tengeri 1.62 millió mm A magyar szent korona országainak szükséglete fogyasztásra, vetőmagra és ipari célokra az 1913/4. gazdasági évben: búzából 36.00 millió mm., rozsból 41.50 millió mm., árpából 15.00 millió mm., zabból 12.00 millió mm., tengeriből 55.22 millió mm., burgonyából 54.00 millió mm. E szükségelt mennyiséget levonva az 1913. évi termés és készlet összegéből, 1913. évi julius elején a látható felesleg volt: búza 12.06 millió mm., rozs 3.32 millió mm., árpa 3.37 millió mm., zab 3.88 millió mm., burgonya 0.51 millió mm. Az 1913. évi tengeri termés legnagyobb része a belfogyasztás kielégítésére fog szolgálni s e terményből számottevő kiviteli felesleg ez évben nem lesz. A fönt kimutatott feleslegből az aratástól december végéig már kivittek megközelítőleg: búzát 6.00 millió mat, rozsot 1.70 millió mm.-t, árpát 1.20 milió mm.-t, zabot 0.80 millió mm.-t, burgonyát 0 51 millió mm.-t. így tehát az 1914. év január 1-én rendelkezésre áll még: búza 6.06 millió mm., rozs 1.62 millió mm., árpa 2.17 millió mm., zab 3.08 millió rom. Marokkó. Az ország területe mintegy 567.000 négyzetkilométer , 56.700.000 hektár. Marokkó termése hozzávetően: búza 5 millió métermázsa, árpa 10 millió métermázsa, tengeri 8 millió métermázsa. Marokkó egy évi fogyasztási szükséglete: búzából 4.700.000 métermázsa, árpából 9.000.000 métermázsa, tengeriből 8.000.000 métermázsa. A mutatkozó fölösleg tehát: búzából 300.000 métermázsa, árpából 1,000.000 métermázsa. Mexikó. Az ország mivelés alatt álló területe 12,161.137 hektár, 6.10 százalék. A szántóföldön termett búza 2,820.000 métermázsa, árpa 1,580.000 métermázsa, terigori 33,920.000 métermázsa, rizs 1.000. 00 métermázsa. Mexikó gabonatermését saját szükségletének kiegészítésére fordítja. Orosz birodalom. (Európai és ázsiai részek.) A birodalom összes területe 22,430.000 négyzetkilométer = 2.243.000.000 hektár. Termőterület 700,641.736 hektár =± 1 51.24 százalék. Terméketlen és még mivelés alá nem vont terület 1.542,358.264 hektár == 68.76 százalék. A birodalom termőterületének mivelési ágak szerint való megoszlása ez: szántóföld 110,462.346 hektár =n'105 százalék, rét és legelő 39,042.628 hektár = 5.56’ százalék, erdő 455,233.059 hektár 1 64.97 százalék, egyéb terület 86.921.703 hektár — 12 41 százalék. A szántóföldön termett búza 34,420.475 hektáron 294,508.000 métermázsa, rozs 30,935.126 hektáron 257,458 000 métermázsa, árpa 13,655.348 hektáron 133,905.600 métermázsa, zab 20,427.429 hektáron 189,000.006 métermázsa, tengeri 2,113.125 hektáron 22,546.600 méternázsa, burgonya 4,363.649 hektáron 401.500.000 métermázsa. Aratás előtt a készlet volte összes gabona 60,800.000 méternázsa. Figyelembe véve a készletet, az orosz birodalomban rendelkezésre állóit összesen: búza 312.59 millió métermázsa, rozs 281.46 millió métermázsa, árpa 139.91 millió métermázsa, zab 201.80 millió métermázsa, tengeri 22.55 millió métermázsa, burgonya 401.50 millió métermázsa. Az egy évi fogyasztási szükséglet: búza 220 millió métermázsa, rozs 250 millió méternázsa, árpa 80 millió métermázsa, zab 170 millió métermázsa, tengeri 18 millió métermázsa, burgonya 396 millió métermázsa. Ennélfogva a látható fölösleg, melynek nagyobb része kivitelre kerül, a következő: búza 92.59 millió méternázsa, rozs 31.46 millió métermázsa, árpa 59.91 millió métermázsa, zab 31.80 millió métermázsa, tengeri 4.55 millió métermázsa, burgonya 5.50 millió métermázsa. E fölöslegből 1914. évi január 1-én rendelkezésre áll még: búza 67.34 millió métermázsa, rozs 27.21 millió métermázsa, árpa 26.91 millió métermázsa, zab 28.30 millió métermázsa, tengeri 1.93 millió métermázsa, burgonya 3.50 millió métermázsa. Perzsia fóterménye a rizs, termelnek még nagy mennyiségben búzát és árpát is, továbbá tengerit és dohányt. A rizs területe hozzávetően 250.000—300.000 hektár, termése pedig 2,500.000—3,500.000 métermázsa. Románia. Az ország egész kiterjedése 130.177 négyzetkilométer i 13,017.700 hektár. Termőterület 9,973.663 hektár , 76.62 százalék. Terméketlen és egyéb terület 3,044.037 hektár , 23.38 százalék. Az ország területének mivelési ágak szerint való megoszlása ez: Szántóföld 5,412.946 hektár — 54.27 százalék, veteményes kert 23.543 hektár —10.24 százalék, szőlő 90.026 hektár — 0.90 százalék, rét 40.070 hektár ;14.01 százalék, legelő 1,179.389 hektár . 11.83 százalék, erdő 2,282.300 hektár — 22.88 százalék, gyümölcsfa-ültetvény 99.935 hektár — 1.00 százalék, ugar 485.454 hektár — 4.87 százalék. A szántóföldön termett búza 1,623.105 hektáron 22,913.340 mm., rozs 90.583 hektáron 948.025 ml., árpa 562.539 hektáron 6,021.380 mm., zab 522.149 hektáron 5,324.460 mm., tengeri 2,146.971 hektáron 30.000.000 mm. Figyelembe véve a készleteket is, aratáskor rendelkezésre állott: búza 25.00 millió mnj., rozs 0.95 millió mm., árpa 7.00 millió mm., zab 5.32 millió mm., tengeri 34.00 millió mm. Románia évi fogyasztási szükséglete búzából 10.00 millió mm., rozsból 0.40 millió mm., árpából 1.50 millió mm., zabból 3.00 millió mm., tengeriből 18.00 millió mm. Ez esetben aratáskor a látható fölösleg búzából 15.00 millió mm., rozsból 0.55 millió mm., árpából 5.50 millió mm., zabból 2.32 millió mm., tengeriből 16.00 millió mm. Ebből 1914 január 1-én még kiviteli célra rendelkezésre álló mennyiség: burából 5.00 millió mm., rozsból 0.25 millió mm., árpából 2.50 millió mm., zabból 2.08 millió mm., tengeriből 6.00 milió mm. Szerbia. A régi adatok szerint az ország összes területe 48.300 négyzetkilométer — 4,830.000 hektár. Termőterület 2,898.490 hektár — 60.01%. Terméketlen és egyéb terület 1,931.510 hektár — 39.99%, 2.320.000 mm., rozs 29.760 hektáron 238.080 mm., 2.320.000 mm., rozs 29.760 hektár. 238.080 mm., árpa 60.400 hektáron 024.000 mm., zab 110.000 hektáron 800.000 mm., tengeri 590.000 hektáron 6.000. 000 mm. Készlet az aratás előtt nem volt s így Szerbia ez évi termését teljesen elfogyasztja. Tunisz. Termőterület 9.000.000 hektár , 72,0 százalék. A szántóföldön termett búza 507.000 hektáron 1,521.000 Mimázsa, árpa 452.000 hektáron 1,182.000 mm., zab 55.000 hektáron 610.500 mm., tengeri 11.000 hektáron 35.000 mm. Az előző évek terméséből gabonakészlet nincs, a fogyasztási szükséglet: búzából 2.00 millió mm., árpából 1.30 millió mm., zabból 0.30 millió mm., tengeriből 0.15 millió mm., minélfogva búzából a hiány 0.48 millió mm., árpából a fölösleg 0.28 millió mm.,zabból a fölösleg 0.31 millió mm., és tengeriből a hiány 0.11 millió mm. A hiányt az év végéig behozatal útján fedezték; a fölösleget már kivitték. Uruguay. Termőterület 16.552.663 hektár — 88.55 százalék. Termett búza: 330.253 hektáron 2.170.000 mm., rozs 22 hektáron 200 mm., árpa 1389 hektáron 9000 msen., zab 20.412 hektáron 260.000 mm., tengeri 240.000 hektáron 2.120.000 mm., lenmag 56.893 hektáron 335.000 mm. Uruguay fogyasztási és vetőmagszükséglete: búzából 1.48 millió ram., árpából 0.02 millió mm, zabból 0.26 millió mm., tengeriből 2.12 millió mm. Ennélfogva búzából a fölösleg 0.69 millió mm., árpából a hiány 0.01 mm., mely mennyiség nagyobbrészt már kivitelre, illetve behozatalra került. A többi termény, az ország szükségletét elégíti ki. BUDAPESTI Hbsx&p (xa ez.) 4091*1. január 11. A MIMIT minta szerinti $ nnisUL. jPEHsio asus» i1 KIZÁRÓLAGOSAN [ FEN BIO VIKTORIA 1 M1HSA UTCA9. (SAJATHA2) 1 E 106cöle eaalAdoksak i leMUen aikalmaa I l Egészen ÚJONNAN [ BERENDEZVE | vn.m.Ny[ VILÁGI FÁQ | TELEFON | FÜRDoázÓfIÁK § Fölszámol a Margitszigeti Részvénytársaság A Szent Margitszigeti Gyógyítófürdő Részvénytársaság igazgatósága január hónap 22-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze. A közgyűlés összehívása a Spahlinger svájci részvényes csoport indítványára történt, akik hivatalosan fölszólították Korniss Károly grófot, a társaság elnökét, hogy hívja össze a rendkívüli közgyűlést, mert a Szent Margitszigeti Gyógyítófürdő Részvénytársaság több mint felét a befizetett alaptőkéjének elveszítette. A társaság alaptőkéjét ugyanis 4.000.000 koronára preliminálták, egyelőre 60 százalékát, tehát 2.400.000 koronát fizettek be. A svájciak kijelentik, hogy ez a 2.400.000 korona bűnös manipulációk következtében elveszett, alaptőke nincs, a további 40 százalékot pedig nem hajlandók befizetni, a részvénytársaság céljának tehát meg sem felelhet. E végből indítványozzák, mondja ki a Szent Margitszigeti Gyógyítófürdő Részvénytársaság a likvidációt. Az indítványtevő csoport a részvények egynyolcadának birtokában van, tehát bejelentése teljesen törvény szerint történt, minek következtében a közgyűlést január 22-ére délelőtt tizenegy órára a Szent Margitsziget igazgatóságának irodájában fogják megtartani. A Spahlinger-csoport tudvalévően két más érdekeltséggel, az Általános Forgalmi Részvénytársasággal és a Walla Cementáry Részvénytársasággal együtt alapította a Margitszigeti Gyógyítófürdő Részvénytársaságot. Ennek a három érdekeltségnek útjai később szétváltak; akkor, amikor az Általános Forgalmi Részvénytársaság nyíltan a margitszigeti játékbank fölállítását hirdette, amelyhez sem Gerbeaux, sem a svájciak nem adták oda a nevűiket. De az ellentét kiélesítését nagyban elősegítette az is, hogy a svájciak előtt világos lett, hogy a Wallas féle részvénytársaság a margitszigeti építkezést akarja megszerezni magának s ezért a Forgalmi Részvénytársaságnak a játékbanik alapítására irányuló tervét tőle telhetően támogatja. Ez a támogatás elég hasznosnak ígérkezett, hiszen 13 millió korona értékű építkezésről volt szó, amelynek jogát Walaéik mindössze két millió koronáért akarták megvásárolni. Ennyi lett volna az ő érdekeltségük a Margitszigeti Részvénytársaságnál. A svájci csoport előtt tisztán állott a dolog: WaHáék mesterkedése az építkezés megszerzése iránt s az Altalános Forgalmi Részvénytársaság erőlködése, hogy a Margitszigeten megépíthesse a játékbankot. A svájciak tehát visszaléptek s most az Általános Forgalminak arról kellett gondoskodni, hogy más jóhangzású név legyen a firmában. Ilre terjedt, hogy Ritzék léptek a svájciak helyébe, azonban a közmunkatanács, miután kiderült, hogy Ritzék csak strómanként szerepelnek, ragaszkodott a svájciakhoz, különösen Spahtngenhez és Gerbaux-hoz. A közmunkatanácsnak minden oka megvolt rá’,’ hogy ehhez a kívánsághoz ragaszkodjék, mert a Margitszigeti Gyógyítófürdő Részvénytársaságnak prosperálását, s az ahhoz fűződő nagy érdekek védelmére a svájciakban látta a garanciák És mi-1alatt a Margitszigeti Részvénytársaság ilyen válságokkal küzdött, anyagi prosperálását is veszedelem fenyegette. Ugyanis az Általános Forgalmi Részvénytársaság igazgatói, akik a Margitszigeti R.T. igazgatóságának is tagjai voltak, az utóbbinak pénzéből a Magyar Banknál elhelyeztek 500.000 koronát, 4PO.OOO koronáról azt mondták, hogy ezt elhelyezik a Forgalmi Banknál, a Leszámítoló Bank egyik,ér-