Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-11 / 10. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP 10. sz.) 1914 január 11 vülték a botrányt, némán távoztak a magyar ven­dégek.­­ (A délafrikai sztrájk.) A délafrikai Johanniszburgból táviratoztak. Georgestown vasúti állomás közelében ismeretlen tettesek merényletet követettek el egy postavonat ellett,. Dinamitot helyeztek el a sínen, a­mely a vonat lokomotivjait felrobbantotta és messze elhají­totta a pályatesttől. Sebesülés nem történt.­­ Ugyancsak Johanniszburgból jelentik, hogy a Witpool-Luipardsole vonalon néhány pillanat­tal egy zsúfolt személyvonat indulása előtt di­­namitrobbanás történt, a­mely ilyformán csak a pályát rongálta meg, de egyéb szerencsétlensé­get nem okozott. — Pretoriából jelentik: A va­s­­utasok szövetségének elnökét, titkárát és két vá­lasztmányi tagját letartóztatták. A hivatalos lap ma proklamációt közöl, mely Natal és Oranje összes fegyverfogható polgárait fegyverbe szó­lítja. Remélik, hogy ilyképpen a haderő 60.000 főre emelkedik. Jágersfontainben zendülés tört ki. Mintegy kilencszáz benszülött munkás be akart hatolni a városba, a­melyet a lakosság véd. A heves harcban hét bennszülöttet megöl­tek, harminchatot megsebesítettek. A fehérek részéről tizenkét ember sebesült meg. A rendet ismét helyreállítottá­k. Holnap kihirdetik Pretó­­riában a statáriumot.­­ (Áradás a külföldön.) Genfből jelentik nekünk. Több napi nagy hideg és hóesés után hir­telen igen enyhére fordult az idő és sok helyen fel­­hőszakadásszerű eső esett. Közép, északi és keleti Svájcban a huszonnégy óra hosszat tartó eső min­dent elárasztott vízzel. A bajt még fokozza a sűrű lavinaomlás. A Dávoszba vivő vasúti vonalon a for­galom lavinaomlás következtében megakadt. Min­denfelől áradást jelentenek. — Bregenzből jelentik nekünk. A badeni tó és mellékfolyói rohamosan áradnak. Lindauban a vámhivatal és a katonai gya­korlótér víz alatt van. Az utcákon méter magas a víz. Itt és Svájc nagy részében harminc óra óta szakadatlanul esik az eső. A folyók megdagadtak és igen sok helyen árvizveszedelem fenyeget. A hegyek­ben olvad a hó és nagy lavinaomlások várhatók. — Brüsszelből jelentik nekünk. Az árvíz szokatlan méretűvé lett. Liegeben és környékén számos gyár­telep víz alatt van. Több városban a villamostelepet is elöntötte a viz s az utcák és nyilvános helyisé­gek világítás nélkül vannak. Az eső szakadatlanul esik. — Stuttgartból jelentik nekünk. Egész Würt­­tembergben nagy vizáradás van. Stuttgart egy részét is elöntötte a viz. — (Magyar feltaláló és a dróttalan táviró.) Markoni csodás találmányának fontosságát nem kell, annak jövendőjét pedig alig lehet méltatni. Már az orosz-japán háború ízelítőt adott abból a gyökeres változásból, melyet a dróttalan táviratozás a hadvi­selésben előidéz és még közelebb hozta hozzánk en­nek a változásnak a képét a most lezajlott balkáni háború. Azt a hatalmas perspektívát, melyet a mar­­konigram jövője tár elénk, ma még elhomályosítja a találmánynak az a fogyatkozása, hogy csupán két állomás érintkező eszközének nem lehet használni, mert a táviratot a meghatározott körzeten belül levő valamennyi állomás felfogja. A fejlődésnek az lesz a legközelebbi foka, ha a leadó állomás közlé­seit egyedül az az állomás veszi föl, a­melynek szán­ták. Arról értesülünk, hogy ez az újítás, a drótta­­lan táviratozásnak ez a tökéletesítése már megvaló­sult, és hogy a feltalálója magyar ember, Pongrácz István markonista. Pongrácznak hosszas kísérlete­zés után sikerült olyan módosítást szerkesztenie, mellyel minden Markom-gép fölszerelhető és mely lehetővé teszi, hogy a táviratokat csak az illetékes állomás foghassa föl.­­ (Műegyetemi hallgatók afférja.) A har­madéves műegyetemi mérnökhallgatóktól a követ­kező nyilatkozatot kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel kérjük, szíveskedjék alábbi nyilatkozatunknak becses lapjá­ban helyet adni. A Nap című lap tegnapi számában a III. éves mérnökhallgatók nevében nyilatkozat je­lent meg, a­melyre nekünk, harmadéves mérnökhall­gatóknak néhány megjegyzésünk van. A harmadéves mérnökhallgatók nevében nyilatkozatot tenni csak annak van joga, a­kit erre a hallgatók abszolút többsége fölhatalmaz. Akkor is csak oly nyilatko­zatot tehet, melyet a hallgatók plénuma előtt fölol­vastak. Az előbb említett nyilatkozat ez említett elemi követelményeknek már csak azért sem felel meg, mert a nyilatkozatról sem nekünk, sem pedig a hall­gatók ama részének, a­kik minket e nyilatkozat ki­adására fölhatalmaztak, nem volt tudomásunk. De ezt nem tekintve, nem helyeselhetjük ilyen hangú nyilatkozat kiadását, annál kevésbbé, mert a Zse­­linszki Szilárd dr. műegyetemi tanár úr ellen irányuló panaszunk jelenleg az illetékes fórum előtt elintézés alatt lévén, nem helyes dol­og erről a nyilvánosság előtt nyilatkozni, legkevésbbé olyan hangon, a­hogy a tegnapi nyilatkozat tette. Tiltakozunk tehát egy­részről a nyilatkozatot tevő urak eljárása ellen, hogy a harmadéves mérnökhallgatók összessége nevében szerepeltek, másrészről pedig a jó ízlés nevében til­takozunk a nyilatkozat hangja ellen. A harmadéves mérnökhallgatók. — (Az áttört földnyelv.) Damkerportból jelentik: A múlt éjjel a Keleti-tenger három helyen elmosta azt a keskeny földnyelvet, mely a tengert a Bukovi-tótól elválasztja. A Bukovi-tó vize rohamo­san emelkedik. A közelében levő falvak teljesen viz alatt vannak, a melyből csak két vagy három ház­tető emelkedik ki. Damkerport mintegy száz főnyi lakosságának sorsa ismeretlen. A Jamundi- és Bu­­kovi-tavat elválasztó földsávot szintén elmosta az ár.­­ (Gyászrovat.) Virava József dr. fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a­ki a IX. kerület megbízásából foglalt helyet a törvényhatóságban, ma hetvennyolc éves korában meghalt. Ring Mór, az österreichische Volkszeitung fő­­szerkesztője, mint Bécsből jelentik, ma délelőtt elhunyt. Gata Leó dr.-t, Szabolcs vármegye tb. főorvo­sát, a­ki ötven éven keresztül működött, tegnap te­mették el Nyíregyházán nagy részvét közepette. Borsai Farkas Miksa földbirtokos január má­­sodikán hetvenhárom éves korában Nagy­borsán meghalt.­Özvegy Markusovszky Lajosné, született Kis Zsófia január kilencedikén nyolcvanhárom éves korában meghalt Budapesten. Horváth II. József fővárosi tűzoltó egy január hetedikén előfordult tűzesetnél lezuhant és meghalt. Szabó László volt nyomdai faktor január 8-án Budapesten meghalt. Humitza János közös hadseregbeli nyugalma­zott ezredes, a III. osztályú vaskoronarend tulajdo­nosa stb. január hatodikán ötvenkilenc éves korá­ban Pozsonyban meghalt.­­ (Pegoud utánzói.) Párisból jelentik ne­künk: Ma Parisban nem kevesebb, mint húsz avia­­tikus utánozta Pegoud repülését, a looping the loop-ot. Sok ezer főnyi közönség nézte végig a nyaktörő mutatványt és lelkesen ünnepelte a bátor pilótákat.­­ (Fenséges vendégek a divatrevünél.) József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasz­­szony meglátogatták Berkovicsné női divatszalonját, a­mely divatrevü keretében az új hölgydivat toa­lettjeit mutatta be. A fenséges vendégek nagy ér­deklődéssel nézték végig a revüt, s a látottak fölött legteljesebb elismerésüket fejezték ki.­­ (öngyilkos főhadnagy.) Nyíregyházáról táviratoztak, hogy Felber László, a 11­ közös hu­szárezred főhadnagya agyonlőtte magát. Az este drómot vett be és meghagyta a szolgájának hogy reggel 7 órakor keltse föl. Mikor reggel a szolga kel­teni akarta, haldokolva találta a főhadnagyot, a­ki szolgálati pisztolyával szájába lőtt. Orvost hívtak, de már nem lehetett rajta segíteni kilenc órára meg­halt. Harminckét esztendős volt. Azt hiszik, hogy adósságai miatt vált meg az élettől.­­ (A német udvar köréből.) A német csá­szár eddigi főlovászmesterét, Reischach bárót, ki a császárnak egyik legkedvesebb embere, újév napján főudvarmesterré és főszertartásmesterré nevezte ki. A báró hazánknak régi hive, a mennyiben az egész nyarat ő is, családja is, rendszerint Pöstyén für­dőn tölti.­­ (A tangó ellen.) Párisból jelentik nekünk: Almette bíboros, párisi érsek körlevelet intézett az alárendelt papsághoz és ebben kemény ítéletet mond a tangóról. Kijelenti, hogy ennek az idegenből be­hozott táncnak bűnös a karaktere és nem engedhető meg, hogy keresztény ember táncolja. Meghagyja a gyóntatóatyáknak, hogy szigorú penitenciát szabja­nak azokra a hívekre, a­kik meggyónják, hogy tan­góztak.­­ (Apagyilkos legények.) Szombathelyi tu­dósítónk jelenti: Kranz János husz esztendős vncédi legénynek a duhajkodás volt a fő éltető eleme s igy történt, hogy a minap széles jókedvében belőtt a korcsmáros ablakán. Csendőrök jöttek, a kik kihall­gatták a legényt, mire az apa megfenyegette a fiát, hogyha meg nem javul, ki fogja tagadni. Kranz Já­nos a dorgálásra szót sem szólt, hanem a korcsmába ment, előbb két liter pálinkát ivott meg, akkor haza­sietett s két baltacsapással megölte alvó édesapját A gyilkos fiút azonban apja vére egyszerre kijózaní­totta. Kocsiba ült és Rohoncra hajtatott, a­hol ön­ként jelentkezett a csendőrségen. A legényt a csend­őrök a szombathelyi ügyészség fogházába kisérték. — Dunaföldvárról jelentik nekünk: Juhász Sándor negyvenéves idióta vele együtt lakó édesatyját az el­­­múlt éjjel sodrófával agyonütötte. A gyilkosság után a szomszédban lakó nőtestvéréhez ment és ott úgy adta elő a dolgot, hogy az apja őt fojtogatni kezdte, mire önvédelemből leütötte.­­ (Az ügyvédjelöltek és a katonai szol­­­gálat.) Azok az ügyvédjelöltek, a kik katonai szol­gálatukat 1911. év előtt teljesítették, ma értekezletre jöttek össze és elhatározták, hogy kérni fogják az igazságügyi kormányt, hosszabbítsa meg az általá­nosságban megállapított másfél évi átmeneti időt, a­mely alatt az ügyvédjelöltek még a régi gyakorlat szerint tehetik le az ügyvédi vizsgát, velük szemben is, a­hogy az 1912. évi VII. törvénycikk az 1912. május 1-től 1913-ig október 31-ig szolgálatot telje­sítő ügyvédjelöltekkel szemben megtette.­­ (A dán képviselőház alelnökét eltolon­colták.) Flensburgból táviratoztak nekünk. Stau­ning szocialista­ vezér, a dán képviselőház alelnöke a tegnap este kilenc órára egybehívott­­népgyűlésen a porosz és a dán választójog összehasonlításáról előadást akart tartani, a rendőrfőnök azonban nem engedte meg, hogy akár dán, akár pedig német nyelven megtartsa előadását. A szocialisták mindaz­­által megtartották a gyűlést, a­melyben Adler városi képviselő fölolvasta Stauning előadását, a­mit viha­ros tetszéssel fogadtak. Az előadás fölolvasása után megjelent a pódiumon maga Stauning is, a­ki három óra hosszat a szónoki emelvény mögött rejtőzött és a hit megjelenéseikor a hallgatóság lelkesen ünnepelt. Csakhamar azonban több rendőrtisztviselő jelent meg az emelvényen és egy kitiltási parancs alapján eltávolították a teremből a dán képviselőház alel­nökét és a pályaudvarra vitték, a­honnan a legelső vonattal el kellett utaznia. ----(Ingyen kávékóstoló.) A legújabb ameri­kai kávéújdonságot, a kellemes illatú és kitűnő izü G. Washington-kávét, a­mely cikória és egyéb pót­lék nélkül készül, meleg vízben föloldva, mint fe­ketekávét, továbbá meleg tejjel vegyítve a Párisi Nagy Áruház ingyen be fogja mutatni vevőközönsé­gének az áruház előcsarnokában.­­ (Az apatini gyilkosság.) Szabadkáról je­lentik: Apatinban karácsonykor meggyilkolva talál­ták Zimmer János földbérlőt. A gyilkosság gyanújá­val terhelten letartóztatták Rank József ácssegédet és Klemm János szabólegényt. Eleinte tagadtak, ké­sőbb azonban megváltották a gyilkosságot és azt is, hogy elrabolták az áldozat 3500 korona kész­pénzét és 6000 koronás betétkönyvét. Ma aztán fel­­tűnést keltő fordulat történt, ugyanis a csendőrség letartóztatta Jellinek Ferenc apatini építészt, a­kiről a gyilkosok azt vallják, hogy ő bujtotta föl őket a bűntett elkövetésére, melynek letartóztatása óriás föltünést kelt. — (Fekete Emil), a László és Fekete női di­­vatárucég belső tagja tavaszi bevásárlásai céljából Párisba utazott. — (Az építészcsalád rémdrámája.) Mai számunkban rövid jelentést közöltünk Bratz Alfréd marienburgi építőmester és családjának borzalmas tragédiájáról. Az építőmester megölte a feleségét, a húgát, öt gyermekét és azután öngyilkos lett. A rémes esetről ma a következő részletesebb tudósítást kaptuk: Bratz Alfréd marienburgi építőmester, a­ki egyike volt a város legtekintélyesebb polgárainak és szorgalmas, becsületes embe­r hírében állott, az utóbbi időben gyakran panaszkodott a barátainak, hogy nagy veszteségek érték, és hogy a megőrülés­­től tart. Tegnap reggel a szokottnál is tovább ma­radt zárva Bratzék lakása, és mivel ismételt kopog­tatásra sem nyitották ki, a h­ázbeliek feltörették. Szörnyű látványban volt részük. Az egyik szoba dí­ványán ülő helyzetben holtan találták az építőmes­tert és feleségét. A lakásban valamennyi gázcsap nyitva volt és az ajtó kilincsén cédula függött, ez­zel a fölírással: Vigyázat, gáz! — Mind a két ál­dozat gyászruhájába volt öltözve, szorosan átölelve tartották egymást, mint a­kik közös elhatározással választották ezt a szomorú véget. A másik szobában csakhamar ráakadtak az öt gyermek holttestére, a harmadik szobában pedig az építőmester Margit nevű húgát találták. A gyermekek közül a legidő­sebb tizennyolc éves volt, a legfiatalabb négy, mind­egyiknek át volt metszve a torka. A vizsgálat meg­állapította, hogy Bratz előbb gázzal akarta megölni magát és családját, mivel azonban a halál sokára következett el, zsebkésével elvágta a gyermekek tor­kát, hogy szenvedésüket megrövidítse. A nagyobbik fiú holttestén ezenkívül lőtt seb is van. Élettelenül, agyonszúrva találták az építőmester kutyáját is. A hátramaradt írások kétségtelenné teszik, hogy Bratz felesége beleegyezésével hajtotta végre borzalmas tettét. Bratz revolvert is használt, és pedig nem csupán idősebb fiára lőtt, hanem halántékon lőtte

Next