Budapesti Hírlap, 1914. március (34. évfolyam, 52-77. szám)
1914-03-08 / 58. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP ,58. sz.) 1914. március ), mely a magyarországi románok helyzetével foglalkozik. Az Epoca szerint a követség azzal okolja meg ezt a lépést, hogy Goga darabja egyáltalán nem alkalmas azoknak a békés célzatú tárgyalásoknak az előmozdítására, amelyek Magyarországon az érdekelt köröket mostanában foglalkoztatják. —* Ezzel kapcsolatban jelentik Bukarestből, hogy Goga Oktavián tiszteletére darabjának sikere alkalmából a bukaresti írói körök holnapután banketet rendeznek. — (Tartalékos tisztek klubja.) A Bécsben és környékén lakó tartalékos tisztek március ötödikén igen népes értekezletet tartottak, hogy a nagyobb helyőrségekben fennálló társaskörök mintájára megalkossák a maguk klubját. A klub célja a dinasztikus érzés és a bajtársi szeretet ápolása s az aktív és tartalékos tisztek között élénkebb kapcsolatnak a megvalósítása. Az értekezlet, miután a királynak és a trónörökösnek hódoló táviratot küldött, egyhangúan kimondotta, hogy legközelebb alakuló közgyűlést rendez, amelyre meghívja a közös minisztereket, a magyar honvédelmi minisztert és a magyar királyi testőrcég kapitányát Fejérváry Géza bárót is. (A Katin alapítója haldoklik.) Párisból jelentik, hogy Edwards Charles Alfréd haldoklik. Edvards a megalapítója a Matin cíímű világlapnak és két éve sok szó esett róla, mikor felesége, Lanzelme asszony, a hírneves színésznő a Rajnába fúlt. (A demokraták a Lipótvárosban.) A főváros községi demokrata pártja, mely az egységes és felelős városi párt szervezését írta zászlajára, hogy a kerületi törzsfőnökök mai felelőtlen hatalmát megtörje, a II. kerület szervezése után most az V. kerületet is beleillesztette hódító útja programjába. A vállalkozás meglepetést fog kelteni, mert a Lipótvárost a közgyűlés egyik befolyásos csoportja bevehetetlen vár gyanánt tartotta megszállva. Tegnap bontották ki a zászlót a demokraták ebben a kerületben impozáns érdeklődés mellett. Az egybegyűltekhez itt is Vázsonyi Vilmos intézett beszédet, mely fulmináns őszinteségével sok közgyűlési vihar magvát hintette el. Vázsonyi azzal kezdte, hogy 1905-ben, mikor a vízözön elsöpörte a szabadelvű pártot, ennek a pártnak fővárosi kiválóságait ő. Vázsonyi emelte be a demokrata párt bárkájába. Ezek a szabadelvű pártiak akkor töredelmes hitet tettek a demokrácia elveire és felesküdtek a kommunális puritánság zászlajára. Amikor azután a vízözön elmúlt, ezek az alázatos szabadelvűek kikecmeregtek a demokrata bárkából és a kapitalista zsarnoksághoz szegődtek. Ezekből lettek a legönzőbb és a legmerészebb érdekpanamisták. Ez, úgymond, az ő bűne. És ezért az ő feladata lesz a fővárost ezektől az önérdeket hajszoló elemektől ismét megtisztítani. Ezek a magánérdekű kapitalisták az egész fővárosi kormányzatot kisajátítanák a maguk számára, ha a főváros vezetőségében nem találnának magukkal szemben a közérdek üdvös védelmére szolgáló hathatós ellenállást. A demokrata hazafias eszmék méltatása után így folytatta Vázsonyi: A régi bátor, de tiszta erkölcsű középkori magyar lovagok rablóhadjáratra indultak, hogy vagyont harácsoljanak, de mindenkor csak a külső országokban portyáztak a prédára; a mai újmagyarok azonban elég hazafiatlanok és lelkiismeretlenek, hogy a belföldön, a saját határainkon belül a saját polgártársaikat sarcolják. Beszédét azzal a felhívással végezte Vázsonyi, hogy a polgárság fogjon össze az önző érdeket szolgáló és cimkóros, szolgalelkű, lefelé gőgös kapitalizmus ellen. Egy délben megjelenő lap tudósítása szerint, Vázsonyi beszédében a lipótvárosi törvényhatósági tagokról a többi közt ezeket mondotta: „A Lipótváros kebeléből burjánoztak” ki legszaporábban és legnagyobb számmal az érdekszövetkezet tagjai. A főváros törvényhatóságában a lipótvárosi képviselők szolgáltatják az önérdek mozgató motorját. Ezek távolodtak el legmesszebbre a valódi demokrácia útjairól és szolgálják a legridegebb gőggel az osztálykapitalizmust. Ebben a kerületben kell tehát majd megvívni a legerősebb küzdelmet a magánérdekű kapitalizmus ellen.“A lipótvárosi bizottsági tagok tiltakoznak’ a vádak ellen. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy az V. kerületi bizottsági tagok elnöksége március 9-ére, hétfőre sürgős kerületi értekezletet hívott egybe, amely elé azt a javaslatot terjeszti, indítsanak Vázsonyi Vilmos ellen nyilvános rágalmazás miatt bűnvádi eljárást, azonfelül hivassanak egybe rendkívüli közgyűlést, amelyen sürgős interpellációt, esetleg indítványt terjeszthessenek elő. Egy függetlenségi párti kőnyomatos lap Varsányi beszédéről ma este a következő cáfoló közleményt adta ki: A Lipótvárosi demokrata körben tartott estről egy reggeli lap tudósítást ad. Vázsonyi Vilmos felkért bennünket annak közlésére, hogy beszédének e lapban megjelent szövege nem hiteles. Nyilván nem gyorsírói följegyzések alapján készült és ezért olyasmit is szájába ad, amiket egyáltalában nem mondott vagy egészen másképpen mondott. (Riasztó hír a pápáról.) Rómából táviratozzák. Tegnap az a hír terjedt el a városban, hogy a pápa szokásos csöndes miséje után, amikor lakóosztályába visszatért, elájult. A pápa orvosait, akik nem tartózkodtak a Vatikánban, visszahívták a Vatikánba. A riasztó hírre nagy néptömeg gyülekezett össze, amely csak akkor oszlott szét, amikor hivatalosan hírül adták, hogy a pápa betegségéről szóló hírek nem igazak. (Az alvó havas.) Turgenyev egyik prózai költeményében két havas beszélget. Minden ezer évben egyszer szólalnak meg. Nekik az csak egy perc. — Mit látsz? — kérdi az egyik. — Sötét felhők takarják a földet.. . Várj kissé. Eltűnik ij ezer év. — Mit látsz? — Ott alant csupa tarkaság, piciség. Lenn lebzselnek azok a kétlábú bogárkák, akik még nem rondíthattak be se téged, se engem. Ismét ezer év telik el. — Mintha kevesebb bogárkát látnék. Újabb évezredek. — Mindenfelé a mi havunk, fehér havunk. Most van jó világ, trónol a csend. — Sokat csevegtünk, öreg, aludjunk egyet. : — Aludjunk. ... Egy csoport császárvadász kapaszkodik föl a havas ezüst palástján. Ski-talppal és hegyipiászóbottal ellátva ostromolja meg a hómezőket és glecsereket. Jóképű, tiroli fiuk, szőkék és barnák, amazok a hegyek bronz patinájával csontos arcukon, ezek meg sötét olaszfajta és koromfekete szemükben egyk mosolya. Katonai gyakorlaton vannak. Olyan átjárót kell forszírozniok, melyet még nem tapodott ember, láb. Nehéz, veszedelmes út. A tiroli fiuknak ugyancsak gyerekjáték a hegymászás, mégis megdobban a szivük, mikor valamely jeges sziklafalon vonják föl egymást, mert, úgy tetszik, hogy fönn, a szirt párkányán, nem is a katonapajtásuk, hanem a vigyori halál fogja a kötelet. Vagy mikor akijükkel átröppennek egy kétes helyen, az ugrás nyomán felporló hófel- ség mintha az enyészet szárnya lenne. Némán törnek fölfelé, mintha attól félnének, hogy fölébresztik az alvó havast, amitől Isten óvjon ... Végre célnál vannak. A feladatot megoldották. A havast legyőzték. Halálosan fáradtak ugyan, de torkukból diadalmas hurrá tör ki. Szunyogzengés ez csak a havas fülében, de mégis fölébresztették vele ... . . . Dörmögve szólítja meg a havas a szomszédját: — Öreg pajtás, ébren vagy? Az kitörli az álmot a szeméből. — Mi kell? — Valami fura zümmögés fölébresztett. Nem látsz semmit? — Nem. Csak a felhőket. Keletre húznak. — Tévedsz. Inkább délre. — Nem tévedek ... De ni, a te fehér köpönyegeiben egy csomó kis hangya feketéiik. — Ejh, •— boszankodik a havas s kissé megrázza hóköpönyegét, melyből egy darab leszakad, magával rántva és eltemetve a hangyacsoportot. — Csakugyan, mégis keletre tartanak a felhők. I —. Ugye, mondom ? Szervusz. —Jó éjszakát. ...És ott fekszik a hólavina alatt összetörve, hol tart három tiszt, két zászlós és tizenegy császárvadász legény.— (A fiumei bomba.) Fiuméból jelentik! A határrendőrség Bellelli Arduino merénylőt átkísértette az ügyészség börtönébe. Belellei egy kalábriai napszámosnak, Pasquale Umilének, valóban ígért háromszáz koronát, ha a bombát a palota kertjébe dobja. Umile az ajánlatot elutasította, ide címendotta két ismerősének, akik azonban nem akartak neki hinni. A határrendőrség kihallgatta ezeket a tanukat. Bellelli bűnössége tehát kétségtelen, mert maga is beismerte tettét. — Fiuméból jelentik meg Több lap azt írta, hogy a fiumei bombamerénylet értelmi szerzője Bacich. Xellip* Rokonai ügyvéd.natkázilag illetékes helyen kijelentik, hogy mindazok a hírek, amelyek a bombamerénylet óta a merénylet értelmi szerzőjére vonatkozólag megjelentek, önkényes kombinációkon alapulnak, mert a hatóságok erre vonatkozólag semmiféle közlést senki előtt nem tettek. _ (Változás a budavári levélkézbesítésben.) A székesfőváros I. kerületében a levélkézbesítést ezideig két postahivatal végezte, amennyiben a Várban a Budapest 1. számú, az I. kerület többi részében a Budapest 2. számú postahivatal levélkézbesítői vitték a levélpostát Ez a körülmény a magánlevelezésben gyakori késedelmet okozott, amely késedelem elkerülése végett ez évi március 9-étől kezdve a magánlevelezés kézbesítése az egész I közigazgatási kerületben a Budapest 2. számú postahivatalhoz tartozik. Ellenben továbbra is a Budapest 1. számú postahivatal fogja kézbesíteni a királyi hercegi és miniszterelnökségi palotába szóló összes levelezést, valamint a Várban elhelyezett hatóságok és hivatalok hivatalos levelezését. Ezt a postai kezelés szempontjából szükséges változtatást oly módon hajtják végre, hogy az az összes érdekeltek sérelme nélkül a jogos igényeknek még fokozottabb kielégítését tegye lehetővé. _ (A kispesti dráma.) Hajós Géza dr., a pestvidéki törvényszék középponti vizsgálóbírája ma boncoltatta föl Csiszár Imre holttestét. A boncolást Andreanszky Jenő dr. törvényszéki orvos és Szutrély Barnabás rendőrorvos végezték. Az orvosok megállapították, hogy a szerencsétlen rendőrtisztet két lövés érte. Az egyik lövés a mellének baloldalán a hamadik borda alatt ment be, átjárta a szivet, mind a két tüdőt és a jobboldali nyolcadik borda alatt jött ki a mellkasból s ott a bőr alatt találták meg a revolvergolyót. A másik lövés elül a nyakán, közvetetlenül az álla alatt érte, ez átment a szájpadláson, a koponya alapján, átjárta az egész agyvelőt és merőlegesen felfelé a fejtetőn akadt meg a koponyaboltozatban, amelyet szintén darabokra zúzott. Mind a két lövés halálos volt. Minthogy a vizsgálóbíró azt kérdezte a szakértőktől, hogy milyen sorrendben történtek és milyen távolságból és ez utóbbi körülmény meghatározására a sebszélek laboratóriumi vizsgálata vált szükségessé, a szakértők csak a laboratóriumi vizsgálat eredménye után fognak véleményt adni a föltett kérdésekre. Csiszár Imre holttestét ma délután átvitték a farkasréti temetőbe s ott fogják holnap, vasárnap délután három órakor eltemetni. A végső tisztességtételre a rendőrség teljes számban kivonul. Általános a részvét Csiszár Imre szülei iránt. Atyja Csiszár Sándor kiváló pedagógus, a II. kerületi állami tanítónő- és nevelőnőképző-intézetnek közszeretetben álló volt tanára, aki a múlt évben negyven évi érdemes munkálkodás után vonult nyugdíjba s akkor királyi kitüntetésben, tanártársai és tanítványai részéről szép ünneplésben részesült. Az intézet tanári kara részvéttáviratot intézett a sorssujtotta kartárshoz. — Gacsó Gyulát, a merénylő férjét ma átkisérték az ügyészséghez. __ (Az Astoria-szálló megnyitása.) Március 14-én, szombaton megnyitják ünnepiesen és még ugyanaz nap át is adják a forgalomnak Budapestnek ezt a legújabb látványosságát. Világvárosi intézménnyel gyarapszik fővárosunk e szállóval, amely idegenforgalmunkat is nagyban emelni fogja. Ezt a teljesen amerikai mintára épült palotát a Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkán minden elképzelhető kényelemmel fölszerelték: márványhall és éttermek, a szuterrénben vidám bár és tágas söröző áll a közönség rendelkezésére. Minden szoba interurbán-telefonnal, meleg-hidegvíz szolgáltatással, hatvan szoba pedig fürdőszobával van ellátva. Mindazáltal úgy a szoba, mint az éttermi árak igen olcsók, olyannyira, hogy már 4 korona 50 fillérért is kapható szoba. _(A fésüsmester halála.) "Arádról jelentik, hogy Riedl Ödön odavaló fésüsmester három héttel ezelőtt elcsúszott a jeges gyalogjárón, eltörte a lábát s az így támadt komplikáció miatt tegnap délután belehalt a sérülésébe. Az elhunyt fésüsmestert mindenki ismerte Aradon, ahol körülbelül tizenkét évvel ezelőtt telepedett meg. Ebbe az időtájba esik egy halálos végű kávéházi incidense is és ez tette a Riedl nevét egyszerre olyan ismeretessé. Riedl ugyanis, aki német nemzetiségi vidékről került Aradra , nagy magyargyűlölő hírében volt, egy este betért az egyik aradi kávéházba, ahol nagyobb iparostársaság mulatott. Riedl az asztalukhoz akart telepedni, az iparosok azonban utat mutattak magyarfaló céhtársuknak, amiből szóváltás kerekedett. JÁ ígytepaté beyéjjga Mailár Lajos fiatal mű-