Budapesti Hírlap, 1914. március (34. évfolyam, 52-77. szám)

1914-03-08 / 58. szám

1914. március 8. ).­­ ..... , BUDAPESTI HÍRLAP (58. sz.) 37 i­ s ......­ 90 milliót igényelne. Ebből a sürgős szükségletből sokat szántak oly beruházásra, melyek ellátása voltaképpen állami feladat lenne, így például 34 rendezett tanácsú város 37 milliót, 16 törvényható­sági város pedig 4 milliót vett föl kaszárnyák épí­tésére. Véleménye szerint a szükséges hitelt nem le­het a belföldön olcsón megszerezni, s az állami ga­rancia a külföldről való pénzszerzésre lenne szüksé­ges. A külföldhöz azonban nem lehet százféle papír­ral fordulni, s ezért lenne szükséges, hogy a városok unifikált papírokat bocsássanak ki, közös obligáció­­val. Ez azonban részleteiben még megfontolás tárgya kell hogy legyen, s miután a városok sürgős igénye nem­­várhat, szükségletük kielégítése módját ez alkalommal csak általánosságban jelöljék meg a kormány előtt. Antall Géza rámutat arra, hogy a mi­niszterelnök leiratában a kormánynak oly erkölcsi obligója foglaltatik, a­mit a kormánynak be kell váltani. Ő sem tartja helyesnek, hogy kötött mars­­rutát adjanak a kormánynak, hanem csak általános­ságban hivatkozva a miniszterelnök levelére, sür­gessék meg az abban megjelölt ígéret teljesítését. Szentpályi István és Bárczy István hozzászólása után­­Lukács Ödön és Antal Géza javaslatát az albizottság elfogadta. A városok közös nyugdíjintézetének tervezeté­hez szükséges statisztikai adatok gyűjtése folyamat­ban van. A szabályzati pragmatikára vonatkozóan, a­mely a tisztviselői kar függetlenségének fő bizto­sítéka, azt fogják kérni, hogy azt törvényhozás út­ján országosan rendezzék.­­ Megkezdik az építkezést. A főváros. hír szerint sürgősen megkezdi az építkezést. Az első három nagy építkezésre a jövő héten írják ki a nyilvános árlejtést. Mind a három iskolaépítés. Az építés költsége több millió koronára rúg. — A hadkötelesek útlevele. A belügymi­niszter körrendeletben értesítette valamennyi tör­vényhatóság első tisztviselőjét, így a székesfőváros polgármesterét is, hogy a magyar kormány az osz­trák kormánnyal egyetértően megegyezést létesített, a­mely szerint mindazok a magyar állampolgárok, a­kik tizenhetedik életévüket már meghaladták és har­minchatodik életévüket még nem töltötték be, ha az ország határát utazás céljából elhagyni szándé­koznak, magukat saját érdekükben útlevéllel min­den esetben lássák el, nehogy ilyen igazoló okmány hiányában esetleg kellemetlenségnek tegyék ki ma­gukat. Minthogy a fönt megjelölt korban levő had­köteles időszaki munkások, a­kiknek eddig útlevélre­ szükségük nem volt, szintén kénytelenek lesznek ezentúl útlevelet szerezni, a belügyminiszter fölhívja a törvényhatóságokat, hogy a beü­gymin­isz­t­ernek ezt az intézkedését a legszélesebb körben tegyék közzé. Egyúttal a miniszter az iránt is fölhívja a törvényhatóságokat, hogy az ilyen hadköteles idő­szaki munkások útleveleinek lehetőleg soron kívül való elintézését tegyék lehetővé. — A Közúti osztaléka. A budapesti Közúti vaspálya-társaság igazgatósága mai ülésében az 1913. üzletév zárószámadásával foglalkozott és az előter­jesztett mérleget megállapította. Ennek alapján az 1913. üzletévre eső osztalékot részvényenként 32 koronával és élvezeti jegyenként 22 koronával fogja ez év április 15-én tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. — A főváros évkönyvei. Az 1913. évre vo­natkozó közigazgatási anyagnak a statisztikai hiva­tallal való közlése tárgyában a polgármester rende­letet adott ki, melyben utasítja az összes ügyosztá­lyokat, hivatalokat és intézeteket, hogy az 1913-ra szóló statisztikai adatokat összeállítva ez év április 15-ig küldjék el a statisztikai hivatalhoz. — A szociálpolitikai ügyosztály hatás­köre. A múlt év decemberében a polgármester ren­deletet adott ki, a­mellyel a szociálpolitikai ügyosz­tály ügykörének egy részét a közoktatás ügyosztá­lyának hatáskörébe utalta. Ennek a rendeletnek most március 1-én kellett volna életbe lépnie. Most a pol­gármester újabb rendeletet adott ki, a­melyben az­ előbbi rendelkezés életbeléptetését függőben tartja.­­ A kőbányai régi sertésszállástelepen egy hét óta szünetel a szabad vásár az ott konsta­tált száj- és körömfájás miatt. A betegség termé­szetesen csak átmeneti, nem sok szállásra terjed ki és egy-két hét alatt bizonyosan meg fog szűnni. Az életbe léptetett állategészségügyi korlátozást a hentesek megérzik­, mert az állatokat nem szabad a telepről kihajtani és a vágás, valamint az orvosi vizsgálat dar­abonként három koronába kerül. A környékbeli húsiparosok panaszkodnak e­miatt, de azt hisszük, ez az óhajtásuk egyáltalán nincs köz­érdekkel megokolva, hogy a hatóság ejtse el Kőbá­nyát, s másutt keressen a szabadvásárra alkalmas helyet. A közérdek ezzel szemben azt követeli, hogy Kőbányán, ha kell még egy-két évre biztosítsák a nagyban­­való hizlalást, mindaddig, a­míg a város a saját telepére vonatkozó tervét meg nem való­sítja. — Papírszállítás a fővárosnak. A tanács nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet a fővá­ros házinyomdájában 1914 április 1-től 1916 június 30-ig terjedő időben szükséges nyomdai papi mé­­mnek, továbbá levélpapírok és levélbom­lékok szál­lítására. Az ajánlatokat március 21-ig kell beadni a városgazdasági ügyosztály vezetőjének vagy megbí­zottjának kezéhez, a­hol az árlejtésre vonatkozó részletes feltételek is megtudhatók: a. Ingatlanok forgalma. A fővárosban a múlt héten az ingatlanok forgalma a következő volt: A pesti oldalon: Sátori Imre és neje ,V. Vise­grádi­ utca 14. számú háza 75.500 koronáért Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár r. t.-ra. Fleischt Sándor VI. Felsőbikaréten fekvő 1509/1—9/1—7. hrszámu ingatlana 180.000 koronáért Has és Somogyira. Kohn Sámuel VI. Jász-utca 60. számú háza özvegy Kohn Sámuelnére (örökség.) Székely Mihály és neje VI. Fövény-utca 82. számú háza 14.232 koronáért Steinicz Imre és nejére. Takács Lajos és neje VI. Jász-u. 75. számú háza 16.500 koronáért Hunvald Izidornéra. Sonnenfeld Lajosné VI. Csengery­ utca 61. számú házának egy­ tizenhatod része 14.000 koronáért Politzer Jakabnéra. Goldschmied Ber­­nátné VI. Eötvös­ utca 32. számú házának fele része Goldschmied Bernátra (egyezség.) Koltai­­Sándorné drné VI. Nagymező-utca 50. számú háza 140.000 koro­náért Heidlberg Sándor és nejére. Fóti Ferenc VI. Ha­jós-utca 3. számú házának egy­ tizedrésze 74.000 koroná­ért Geszty Rezső és nejére. Vay Ádám gróf VI. Ker­­­nitzer-utca 9. számú háza kiskorú Vay Rezső gróf és testvéreire (örökség.] Freund Dezsőné VII. Róna,utca 71. számú háza 23.684 koronáért Pucher Istvánra. Bu­dapesti telekértékesitő és építő r. t. VII. Czobor­ utca 85. számú háza 7215 koronáért Rázsó Kálmánra. Ugyanannak VII. év-u. 183. számú háza 6651 korona 60 fillérért Kozma Pálnéra. Hamvas Sándor és neje VII. Komócsy-u. 46. számú háza 20.500 koronáért Bécsi Imre és nejére. Erdős Armandné VIII. Abonyi-utca 23. számú háza 149.000 koronáért Szabó Józsefnére. Ghmeling Hermann VII. Dam­janich-utca 6. számú házának fele része özvegy Grmeling Hermanné és gyermekeire (köz­szerzemény és örökség). Schwarcz Gusztáv és Müller Vilmos,VII. Peterdy­ utca 9. számú háza 265.458 korona 34 fillérért Lassgartner Ödön és nejére. Lingel Károlyné VII. Amazon­ utca 7. számú háza Lingel Károly és Já­nosra (ajándék.) Kiskorú Bubelinyi Sámuel és testvérei Vili. Conti-utca 12. számú háza 128.000 koronáért Hiedl Márton és nejére. Tafler Kálmán VIII. Conti-utca 36. számú háza 35.500 koronáért Braun Miklós és nejére. Tilos Pál és neje VIII. Szerdahelyi-utca 17. számú háza 66.000 koronáért Koestlin L. és társaira, Mayer Károly VIII. Tömő-utca 27. számú háza és VIII. Balassa-utca 4. számú háza Mayer Mihály és testvéreire (örökség.) Hikade József és neje VIII. József-utca 73. számú háza Mocznik Ágostonnéra (cserejog.) Özvegy Heinzmann Ágostonná IX. Bokréta­ utca 15. számú háza Hikade Jó­zsef és nejére (ajándék). Reményi Antal IX. Kinizsy­­utca 25. számú s 27. számú házai Reményi Ferenc és Bélára (örökség.) Fanda János IX. Soroksári­ út 5. százam házának egy­ tizennegyed része özvegy Fanda Jánosnéra (örökség.) Oberfrank József és neje Vértes­utca 13. számú háza 14.600 koronáért Nonn Ferenc és nejére. Hetyey Pál X. Óhegyen fekvő 8154—8155—8158/ 17., 18. hrszámu ingatlana Ottó József dr.-ra .(iga­­­zolás.) A budai oldalon: Niki Erzsébet I. Pősinger-major­­ban fekvő 11098/1—3. hrszámu ingatlanának hat-hatva­nad része 110 koronáért Troll Gyulára. Verey Lóránt I. Lovasút 32. számú háza 22.300 koronáért, 33. számú háza 10.000 koronáért, 34. számú háza 8000 koronáért Lellbach Kálmán és birtoktársaira. Porszász Gyula I. Uri­ utca 5. számú háza 25.000 koronáért Gaisler Bé­­lánéra. Winkler Józsefné I. Peslinger-majorban fekvő 11054., I. Madárhegyen fekvő 11501/3., 11501/4. hrszámu ingatlanainak fele része kiskorú Schmidt Jakab és Má­tyásra (örökség.) Winkler Jánosné I. Madárhegyen fekvő 11405. hrszámu ingatlana Winkler Antal és bir­toktársaira (örökség.) Ruttkay István I. Birsalma­ utcá­ban fekvő 9798/2. hrszámu ingatlanának fele része kis­korú Ruttkay Sándor és birtoktársaira (örökség.) Praxl Jakabné I. Virányos-dűlőben fekvő 8471 hrszámu ingatlanának egy­ tizenketted része Hellwirth Ferenc és birtoktársaira (örökség.) Hierholz Mártonné I. Pősinger­­majorban fekvő 11165. hrszámu ingatlana 1280 koroná­­náért Winkler Mátyás és nejére. Fischer Béla I. Nyé­ken fekvő 7120—4/b—1., 7120—4/b—2. hrszámu ingat­lana Fischer Árpád és testvéreire (örökség.) Sebestyén Arturné I. Gellérthegyen fekvő 13298/1.b., 2., 3. hrsz. ingatlana 96.800 koronáért Losonci takarék- és hitelbank r. t.-ra. Vörösh­ázy József III. Szemlőhegyen fekvő 5941/1., 5941/2. hrszámu ingatlanának fele része Vörös­­házy Józsefnére (ajándék.) Toronyi Ignác III. Szép­völgyben fekvő 5224., 5225 hrszámu ingatlanának 114/2880 része Kovács Lajos és birtoktársaira (örökség.) Knopp Ferenc III. Szépvölgyben fekvő 5059. hrszámu ingatlanának egy-tizenhatod része 260 koronáért Fenyő Józsefre. Ugyanannak I. Pálvölgyben fekvő 5331. hrsz. ingatlana 350 koronáért Fülöp György dr.-ra. Musko­­vits Károly III. Zsigmond-utca 78. számú házának fele része özvegy Muskovits Károlynéra (örökség.) Wieder­­mann Ignácné III. Szépvölgy-utca 38. számú házának fele része Szepesi János és nejére (igazolás.) Dr. PAJOR SANATORIUMS felnőttek és gyermekek részére. KÖZGAZDASÁG. Szerbia mezőgazdasága. (Kgy B.) Közgazdasági szempontból rendkívül fontos és érdekes munka hagyta el a napokban a sajtót. A mű­ szerzője Németh József miniszteri oszs­z­tálytanácsos, a m. kir. földmivelésügyi miniszter belgrádi és konstantinápolyi szaktudósítója, a­ki hi­vatalos adatok és források, valamint szerb szakte­kintélyek közlése és saját tapasztalása alapján állí­­­­totta össze ezt az értékes munkát.*) Érdekes, értékes és fontos ez a munka első-­­­sorban minekünk, mert hiszen egész köz- és nemzet­­gazdasági életünkben nagy szerepe van utóbbi évek­ben Szerbiának, melyet eddig úgyszólván alig ismer­­tünk, pontos adatunk nem volt termeléséről és for­galmáról. Németh könyve tehát úttörő és hézagpótló is, a­mi csak emeli becsét. Alig ismertük Szerbia közgazdaságát, mert lekicsinyeltük,­­ nem tartottuk érdemesnek vele foglalkozni, mert bosszankodtunk háborús politikáján, a­mi annyi pénzünkbe került. Ha terményeink kiviteli piacáról van szó, rende­desen Németország­­és a többi nyugat felé kacsintga­tunk. Helyes, de ne felejtsük el, hogy van itt egy közvetetlen mesgye­szomszédunk — Szerbia, tö­rekvő, fejlődésképes és szívós népével. Szerbia természetesen igen sok termék és terményből bevi­telre szorul még és ki lássa el elsősorban ezt a be­vitelt más, mint mi? Több évi rendezetlen, sőt háborús jellegű vám­­politikai viszonyok után 1911-ben ismét kereskedelmi szerződéses viszonyba léptünk Szerbiával s hogy, mit vesztettünk ezen szerződés nélküli állapot alatt, eléggé jellemzi, hogy mig kivitelünk 1905-ben Szer­bia összes bevitelének hatvan százalékát tette ki, addig az, 1910-ig folyton szállva, huszonöt százalé­kon is alul sü­lyedt. 1911-ben, vagyis az új szerződés életbelépésének már első évében, kereken negyven­két százalékra emelkedett ismét. A szerződés nélküli állapotban a kettős monarkia bevitelének csökkené­sével szabaddá tett teret természetesen az élelmes Németország és Anglia sietett okkupálni és most már az legyen a feladatunk, hogy a lábunk alól kicsú­szott terrénumot megint visszahódítsuk, a­mire az új szerződés első évi forgalmának jele szerint remé­nyünk is van. Az új szerződés üdvös hatását, kivitelünket illetőleg, legjobban illusztrálja alábbi kimutatás. Szerbia utolsó két évi összes bevitele a következő volt: 1910. 1911. értékű bevitellel részesült, vagyis a kettős monarkia kivitele Szerbiába egy esztendő alatt 31.299.734 di­nárral emelkedett. Viszont több terményben mi vagyunk behoza­talra utalva s a földrajzi szomszédság folytán azt legelőnyösebben, legolcsóbban Szerbiából szerezhet­jük be. A tavalyi háborús év természetesen megakasz­totta a forgalmat, a normális közgazdasági fejlődést, de ez most, hogy a háború tája elült, újra, sőt foko­zottabb mértékben megindul, rendszerint a megla­zult, elszakadt fonál irányában. Éppen azért Némethi könyve a legalkalmasabb időben jelent meg, hogy, megismertesse velünk Szerbia közgazdasági állapo­tát és a mi közgazdaságunknak elsőrangúan fontos érdeke, hogy a kedvező konjunktúrákat kihasználva, ismét piacot teremtsünk magunknak Szerbiában, még fokozottabb mértékben, mint azelőtt. Tegyük­ félre a faji szimpátiát, antipátiát, vagy politikát. Egyáltalában gazdasági életünkben elsősorban so­hase a politika, hanem mindenkor a kedvező kon­ínnl'k­iral* lpoink­h l.'ilincínálúcQ IpKpffínn c 70. Összes bevitel: 84,695.641' dinár 115,'425.415 dinár ebből ebből Ausztr.-Magyaror. 16,148.247 dinár 47,447.981 dinár Németország . . . 34,975.835 „ 31,346.860 „ Anglia ...»„­ 11,424.915 „ 9,524.278 ,, Törökország » » 5,934.560 ,. 3,813.905 ,, Franciaország . . 3,603.613 „ 5,745.815 „ * A könyv címe: „Szerbia mezőgazdasági tér- e­melése és forgalma“. 188 oldal terjedelmű. Megsze­­­­rezhető lapunk könyvkiadóhivatala útján is. Ara­d 5 korona. " —

Next