Budapesti Hírlap, 1914. július (34. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-02 / 154. szám

BUDAPESTI HÍRLAP (154. sz.) 15 lány a faluban. Szerelmi bánatában kereste oly el­keseredetten a halált. — (Ünnepelt főellenőr.) Vajda Adolf, a Közúti vaspályatársaság középponti föellenöre most ülte meg huszonöt éves szolgálati jubileumát. Rőthy Károly főfelügyelő üdvözlő-beszéde után Sándor Pál vezérigazgató átadta a jubilánsnak a dicsérő oklevelet és a jutalmat. Vajda meghatva kö­szönte meg az ünneplést. Tiszteletére julius 7-é'n banketet rendeznek. — (Dolgozik a bicska.) Szabadkáról távira­tozzak. hogy Kovács Mihály tótkomlósi gazda össze­szólalkozott egy cigányokból álló társasággal, a kik jó pénzért tízszer annyi hamis pénzt Ígértek neki és a veszekedés hevében agyonszurta Sztopkó Katalin cigányasszonyt. Erre a cigányok Kovácsot szurkál- tá'k össze életveszedelmesen. — (Gyászrovat.) Kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Eiéláné, született Pállya Irén junius 29-én meghalt Nagyszombatban. Csermely Sándor húsz éves korában junius 28-án Selmecbányán elhunyt. — (Egy volt miniszternő halálos bal­esete.) Parisból jelentik, hogy Verdun közelében végzetes automobilbaleset történt. Meyer-Pellegrini, Argentina volt közmunkaügyi minisztere, a felesé­gével automobilon kirándulást tett. Útközben a sof- főr, ki’; akarva kerülni egy előttük száguldó kerék­. párt, túlságos gyorsasággal hajtotta gépét, úgy hogy fölborult és messzire kivetette utasait. Meyer-Pel- legrini asszony oly erővel zuhant egy falhoz, hogy koponyája teljesen összetört. A szerencsétlen asszony néhány perc múlva meghalt. Férje csodálatos mó­don sértetlen maradt, mig a sofior súlyos sérülése­ket szenvedett. — (A szanatórium-sorsjegyek húzása.) Az Erzsébet-királyné szanatórium sorsjegyeinek húzá­sát ma déli 12 órakor tartották meg Gaszner Béla királyi közjegyző és a Budapesti Szegénysorsu Tü­dőbetegek Szanatórium-Egyesülete igazgató-tanácsá­nak kiküldöttei, valamint nagyszámú közönség je­lenlétében. A következő sorsjegyeket húzták ki: Szám: 5236 sorozat: 38: 40.000 koronával, 2126:33: 2000 koronával, 3704:87: 1000 koronával, 2501:28; 327:15: 500 koronával, 432:42; 214:1; 3248:64; 562:75; 825:56: 100 koronával, 1422:81; 5146:61; 3655:100; 2243:35; 2425:14; 984:5: 1958:91; 5448: 24; 1426:56; 576:10: 50 koronával. —- (Letartóztatott vasúti főfelügyelő.) Ma délután hat óra körül a Váci-köruti Páris-szállóban két detektív letartóztatta Kosiyineczki Emil ga­líciai vasúti főfelügyelőt, a ki ellen a csernovici rendőrség körözölevelet adott ki. Kosiyineczki har­minchatezer koronát sikkasztott el s utána Ameri­kába szökött. Mivel azonban nagyon szerette a csa­ládját. visszajött Európába, megfordult Párisban, Montekarlóban, mindenütt sok pénzt veszített, vé­gül Budapestre került s itt a Páris-szállóban Brenner Miksa néven szobát vett ki. Pénze már nem volt s ezért feleségétől kétszáz koronát kert táviratban. A távirat azonban a csernovici rendőrség kezébe ke­rült, a mely természetesen nyomban elrendelte le­tartóztatását. Mikor a budapesti litkosrendőrök a szobájába léptek, főbe akarta magát lőni s a revol­vert csak hosszas dulakodás után tudták kicsavarni a kezéből. At fogják adni a csernovici rendőr­ségnek. — (Előadás a vasúti jogról.) A királyi íózsef-müegyelem tanácsa elhatározta, hogy a köz- gazdasági osztály kebelébe tartozó vasúti jog ta­nárául az uj iskolai évre Barthos Andor dr. keres­kedelmi miniszteri tanácsost fogja meghívni. — (Pánik a párisi földalatti villámoson.) Párisból táviratozzák: A földalatti villamos fővona­lán rövidzárlat következtében kigyuladt egv kocsi motorja. Az utasokon óriás rémület vett erőt. kiug­ráltak a kocsiból és végig az alaguton a kijárathoz menekültek. A nagy tolongásban számos nőt és gyer­meket legázoltak. Többen súlyosan megsebesüllek. A kocsi, a melynek motorja kigyuladt, félig elégett. — (Rendőr és diákok harca.) Karlszruhéból táviratozzák: Tegnap hajnalban, úgy fél három óra körül nagy verekedés volt az utcán húsz diák és egy rendőr között. A diákok lármát csapva özönlöt­tek ki egy csapszékhől, mire a rendőr csendre in­tette őket, majd mikor ez sem használt, föl akarta jegyezni az egyik fiatalember nevét. A diákok ezen annyira fölháborodtak, hogy rá támadtak a rend­őrre. könyvét összetépték, ökölcsapásokat osztogat­lak nyakára, fejére, miközben fogát is kiverték. A rendőr, mikor a nekidühödt diákok fojtogatni kezd 1914. Julius 2. ték, kardot rántott, azonban kardját összétörték S utána még az ingét is lehúzták a félig agyonvert emberről. A rendőr az utolsó pillanatban revolverét kapta elő, három lövést tett s egy Burckbüchler Károly nevű diákot oly súlyosan megsebesített, hogy rövidesen meghalt a kórházban. — (Halálos fürdő.) Békéscsabáról jelentik, hogy Kuznyik Sándor szarvasi városi hivatalnok a Kőrösbe ment fürödni, azonban örvénybe került és megfuladt. Három árvája maradt. — (Az elegáns tanitóné.) Nem minden­napos botrány hangja veri föl egy kis vidéki francia városnak, Saint-Mihiel csalitjait. A kisvárosban a jövő nemzedék egy részének szellemi fejlődése Corot tanítóra van hízva, a ki az ottani polgárok legna­gyobb megelégedésére látja el hivatalát. Azonban a legjobb emberben is találnak hibát. Corot hibája a feleségében volt. A városka asszonyai ugyanis azt találták, hogy a madame túlságos elegánsan öltözik. A francia közmondás ugyan azt hangoztatja, hogy egy asszony sohasem lehet elég elegáns, azonban a közmondásban kikristályosodott igazság sohasem vonatkozik a tanítók feleségeire. A mig madame Corot eleganciája magánügy volt, csak az asszo­nyok irigykedtek. A derék tanító ellenségei azonban közügyét csináltak belőle s azon a cimen, hogy az asszony eleganciája közbotrányt okoz és kártékony hatással van a zsenge lelkekre, meginterpellálták e kérdésben a polgármestert a városi közgyűlésen. A város atyái azonban még ezzel sem érték be, ha­nem a kerület országgyűlési képviselője utján a ta­nító elhelyezését kérték a kultuszminisztertől. A mi­kor Corot megtudta, hogy mi készül ellene, paprikás levelet irt a honatyának, melyben tudatja vele, hogy feleségét alig tudta visszatartani attól, hogy úgy ne bánjon el vele, mint Caillauxné Calmette-tel. Egyebekben a legszelídebb epiteton ebben a levélben a trottli meg a csirkefogó s ezek a jelzők az intriku- sokra vonatkoznak. A levél egy párisi ujságiró ke­zébe került s ettől a pillanattól kezdve Corotnak nyert ügye lett. Az újságírók serege ugyanis leuta­zott madame Corothoz, a ki elmondotta, hogy azért tűnik ő ki a városban öltözködésével, mert sehol a világon nem ruházkodnak olyan Ízléstelenül az asz- szonyok, mint Saint Mihielben. Elmondotta a hara­gos madame, hogy negyven frankért olyan toalettet csináltat, hogy az ottani hölgyek a szájukat tátják. S mert utánozni nem tudják, azt mondják, hogy szeretőt tart. Az öltözködés titkainak tudói, a párisi középrendü asszonyok, a kik szerény eszközökkel nagy eleganciát fejtenek ki, nagyot nevettek ezen a tipikus vidéki skandalumon, s ezzel Corotné meg- nyerle a csatát. Mert a kinek a részén a nevetők vannak, — annak a részén van az igazság is. __ (Elfogott betörök.) Pünkösd vasárnapján Fr ied Adoflné háztulajdonosnö Gróf Zichy Jeno- ulca 29. számú lakásából tizenegyezer korona ér­tékű ékszer eltűnt. Egy besurranó tolvaj lopódzolt be és vitte el az ékszert. A rendőrség a tolvajt Kar­funkel Zsigmond rovottnniLlu, a fővárosból kitiltott besurranó tolvaj személyében letartóztatta. Karfun­kel a lopás után a bécsi hajóra szállt, Becsbe utazott és a kávéházakban, rövid idő alatt négy-ötezer ko­ronát kártyázott el. Egy más lopásból származó ket­tős fedelű női aranyórát és hosszú derékláncot ta­láltak még nála. a melynek tulajdonosát keresi a rendőrség. — A VI., VII. és VIII. kerületben az utóbbi időben sok pincebetörés történt. A rendőrség a tolvajt Zameczek Sándor rovottmultu betörő sze­mélyében letartóztatta. Több mint háromszáz betörés bizonyult rá. — (Életunt emberek.) Adamovics József hu- szonnnyolc éves cipcszsegéd tegnap a Fővám-térnél a Dunába ugrott. Kimentették és a Rókus-kó«rházba vitték. — Ma reggel az alsó Margil-rakodóparlról a Dunába vetette magát egy iparoskülsejü férfi. Isten veled világ! — kiáltotta és elmerült. Utána eveztek, de nem tudták megmenteni. — Ma éjjel egy negy­ven-negyvenöt évesnek látszó férfi a Fővámház előtt lévő parkban kétszer fejbelőlle magát. Eszmé­letlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. Sze­mélyazonosságát nem tudták megállapilani. — A debreceni kereskedelmi-tanintézet hirdeté­sére felhívjuk olvasóink figyelmét. Hazánk e legré­gibb, kiválóan vezetett népszerű iskoláját 1857-ben alapították, immár hat tagozatból áll, növendékeinek száma közel 1200, a kik nz ország minden részéből, sőt Boszniából is rekrulálódnak s gondos, hazafias nevelésium és szakszerű oktatásban részesülnek. — A Margitsziget Nagyszálló és Vizgyógy- intézet a nagyközönség rendelkezésére áll. Úgy a szálló, mint a vizgyógyinlézcl a legmesszebbmenő kényelemmel vnn berendezve.. 1 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Budapesti Szinház.) Asztaliévá, gyere vissza, minden meg van bocsátva! Mert látták szemeink Lenkeffy Icát a Feld Matyi és Faragó Jenő paradi-. Csornában, a hová a Szervusz, Pest! cimü zenés bo­hóság során mi is .eljutunk a jókedvű szerzőkkel. De láttunk rajta kívül sok mást, a minek örül a pesti nép, s a mi telt házak és kasszák sorozatát jelenti a Budapesti Szinfalz-nak. A Szervusz, Pesti meséjét le- irni meghaladja az ujságirói fantáziát. Látni kell ezt a darabot, végig kell utazni a szerzőkkel Kínától Budapestig, ott is a Csókpalotáig, a hol a dob-utcai Lindenwurmból kinai mandarinná züllött macesz­gyáros ismét megtalálja bujdosó becsületét. Ez persze nem könnyű dolog: a szerzők agyafúrt hadi­tervén kívül szükséges hozzá a Sarkady Aladár pom­pás humora és a Petheő Attila ügyes, rutinos játéka, a mellyel Párduc Ákos hírlapíró alakját oly han­gos sikerrel viszi a szinpadra. Molnár Aranka ked­ves, bájos alakítása, a Lenkeffy Ica pompás tánca és a Lonzay Annie temperamentuma mindmegannyi fontos kelléke annak a hangos sikernek, mely annyi balszerencse után végre a szó szoros értelmében zsúfolt házat csinált a ligetben. Á közönség nagyon jól mulatott és hálásan tapsolt a fölvonásvégeken szerzőknek, szereplőknek egyaránt. Minden úgy tör­tént, a hogy megjósoltuk: a Budapesti Szinház-na\L Feld Matyi az üdvöskéje. (Ky.) * (Szerződtetés.) Janovics Jenő dr., a Kolozs­vári Nemzeti Szinház igazgatója szeptember elsejétől szerződtette Forgács Rózsit, a drámai hősnő szerep­körére. Forgács Rózsi művészi pályáját a Tháliában kezdte és a Magyar Színházban folytatta. A buda­pesti közönségnek még élénk emlékezetében van Forgács Rózsi művészetének nagy drámai ereje és mélysége. A fiatal színésznővel Kolozsvár jeles szí­nészete uj és értékes erőt nyer. y * (Vasquez grófné pőre.) Hírül adtuk- an-, nak idején, hegy Vasquez Itália grófné, a kinek szer­ződését Bán ff y Miklós gróf kormánybiztos egyolda­lúan fölbontotta, két évi fizetése, vagyis nyolcvan- hatezer korona erejéig bepörölte az Operaházat. A' művésznő első fokon megnyerte a port. az Opera letétbe helyezte az összeget, de fölebbezett a táblá­hoz. A királyi tábla második polgári tanácsa Bar- thodeiszky dr. táblabiró elnöklésével ma foglalko­zott az üggyel s az elsőfokú bíróság ítéletét jóvá­hagyta. A követelt összeg most már végrehajtható. * (A Müvészház freskói.) A következő soro­kat kaptuk: A Budapesti Hírlap mai számában A Müvészház freskói cim alatt Gyöngyössy Nándor ál­tal aláirt nyilatkozat tartalmáért. Kernstock Károly festőművész ur megbízásából, sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt, a büntető eljárást megindítottam. Pcller Imre dr. Vaszary János festőművész is kijelenti nyilat­kozatában, hogy -megbízta Horváth Gyula dr. ország- gyűlési képviselőt, indítsa meg Gyöngyössy Nándor ellen rágalmazásért a büntető eljárást. * (Ritka könyvek elárverezése.) A minap árverezték el Londonban az Earl of Pembroke tu­lajdonából származó nagyéríékü könyvtárnak egy részét. Egy 1460-ban nyomott ötven lapból álló nürn­bergi kis-folio könyvért, mely fametszetekben Szent János apokalipszisét ábrázolja, 50.880 koro­nát adtak. Egy másik XV. századból származó Ars moviendi cimü munka 12.000 koronáért cserélt gaz­dái. Julius César munkáinak Rómában készült (1469) első kiadását 14.400 koronáért ítélték oda. Egy igen ritka sakk-kézikönyvet, a The Game and Plage of Chess Moralized cimü 1475-ből származó munkát 43.200 koronáért vásárolták meg. Dante Divina comedia-jának egy 1472-ben Falignano-ban nyo­mott példányát pedig — melyet a legrégibb kiadás­nak larianak — 23.760 koronáért vette meg a leg­magasabb árat kínáló. Mindent összevéve, az árve­rés első napján 504.000 koronát vettek be. * (Magyar Figyelő.) A most megjelent leg­újabb szám élén’ találjuk Mezei Ernő cikkét Bartha Miklós szobráról; a közgazdaság reformjával fog­lalkozik llunyár Algernon Az uj vármegye cimü cikkében; Lábán Antal dr. Deák Ferenc a pánszlá­vizmusról JS-13-ban cimmel irt tanulmányt. A szláv kérdések komplexumából Bonkáló Sándor részlete­ket közöl Néhány szó az orosz-lcnnyclckröl cimmel. Kádár Gusztáv a banlkbu,kasokról értekezik. A szép­irodalmi részben találjuk Újhelyi Nándor Tabán cimü regényének első fejezetét. A Föliegyzések és Külföldi szemle egészili ki a füzei tartalmát. * (Uj könyvek.) A Régi Magyar Könyvtárnak két uj füzele jelent meg. Kazinczy Ferenc Az Ameri­kai Podoc és Kázimir Keresztyen vallásra való meg­térése, melyet Bessenyei német eredetijével együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék